Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-24 / 45. szám

SZERDA 1993. február 24. III. évfolyam 45. szám Ára 3 korona HOLNAPI SZÁMUNKBAN: NYOLCOLDALAS M0SORMELLÉKLET JÖVŐ HETI TÉVÉ- ÉS RÁDIÓMŰSOR Kétnapos látogatás MeciaivBrüsszelben Vladimír Mellár kormányfő tegnap munkalátogatásra utazott Belgiumba. A miniszterlenököt elkísérte külügyi ta­nácsadója, Roman Zelenay és Ján Liáuch, a külügyminisztérium államtit­kára. A kétnapos látogatás során Meéi­­ar találkozik Jean-Luc Dehaennal, a '' belga kormányfővel, Amadeo de Fran­­chlsszal, a NATO főtitkárának első he­lyettesével, valamint a NATO-tagorszá­­gok nagyköveteivel. A programban sze­repel továbbá egy találkozó Jacques Delors-ral, az Európai Közösség bizott­ságának elnökével is. Az ígéretek ígéretek maradnak Az MKDM a bizalmatlanság jelének tartja Tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján az MKDM elnöke, Bugár Béla, alelnöke, Farkas Pál és sajtótitkára, Bárdos Gyula az aktuális belpoli­tikai kérdések sorában kénytelen volt újra visszatérni a szlovák parla­menti küldöttség két héttel ezelőtti strasbourgi látogatásához, illetve ahhoz a tényhez, hogy ott Csáky Pál frakcióvezető bizonyos kisebbségi dokumentumokat adott át az Európa Parlament képviselőinek. Drágább telefonszámla Az okot a visszatérésre Ivan Gasparovicnak, az SZK NT elnö­kének hétfői, illetve Peter Weiss­­nek, a DBP elnökének tegnapi nyi­latkozata szolgáltatta, melyek sze­rint ők még ma sem tudják, Csáky milyen iratokat adott át Strasbourg­­ban. Bugár Béla kifejtette: az érin­tettek közül valaki nem mond iga­zat, mivel a DBP-nek az említett anyagokat legalább háromszor jut­tatták már el (kétszer a múlt év fo­lyamán), Csáky pedig még Strasbo­­urgban bemutatta őket Gaáparoviő­­nak. Feltehetőleg arról van szó, hogy a DSZM mindenképpen sze­retné elterelni a figyelmet a legége­tőbb belpolitikai és gazdaságpoliti­kai kérdésekről vagy egyszerűen ar­ról, hogy az érintettek nem hiszik el, hogy a bemutatott és megnevezett — általuk is ismert — anyagokat nyújtotta át Csáky Egon Klepsch­­nek. „Amennyiben nekünk nem hisznek, módjukban áll Egon Klepschtől kikérni ezen anyagokat — mondta Bugár Béla. — Az azon­ban, hogy egy ilyen kérésnek mi lesz a következménye a nemzetközi szín­téren, már nem a mi bajunk. Nem mi tehetünk arról, ha politikai veze­tésünk ennyire bizalmatlan velüpk szemben.” A szlovák parlament mentelmi bizottsága egyelőre ugyan még nem tűzte napirendre Csáky Pál képvise­lő magatartásának felülvizsgálatát, az azonban rendkívül érdekes az MKDM vezetői szerint, hogy a köz­­— igazgatási, önkormányzati és kisebb­ségi bizottság akkor tette meg indít­ványát, amikor a küldöttség még Strasbourgban volt (február 10-én) és Csáky mellett Duka Zólyomi Ár­pád ellen is vizsgálatot kezdeménye­zett mondván: az egyik átadott do­kumentumot ő is aláírta. Most már csak az a kérdés, ha a szlovák képvi­selők közül egyik sem ismerte és tudta, milyen dokumentumokról van szó, azt honnan tudták, melyiket ki Irta alá. A Szl -vák Távközlési Vállalat értesíti ügyfeleit, hogy a januárban érvénybe lépő törvény értelmében a távközlési szolgáltatásokat ez év elejétől 5 száza­lékos hozzáadottérték-adóval terheli Ezzel együtt bevezetik a 23 százalé­kos adót a telekommunikációs szerviz után, legyen bár egyszeri vagy állandó karbantartásról szó. A januári telefon­­számlákon már háromkoronás posta­­költség is található, a telefontulajdono­sok legnagyobb „örömére”. Mindez azt jelenti, hogy a telefonbeszélgetések dí­ján kívül ezentúl postaköltségeket is fel­számítanak. A távközlési vállalat ezúton kér elné­zést ügyfeleitől, akik januári telefon­számláikkal együtt nem kaptak felvilá­gosítást a plusz költségekről. Ez legalább udvarias. Csak nem ép­pen örömteli. „Kioktatták” a rendőrt Erőszakos vállalkozók Rendőrre támadt egy magát sértett­nek érzett magánvállalkozó. Történt mindez a Tapolcsányi járás egy kis fa­lucskájában. A támadó ezután további három férfit beszélt rá arra, hogy az illető rendőrt ők is leckéztessék meg, elvégre hogy merészel egy magánvállal­kozót ellenőrizni... A felbőszült férfiak jól elagyabugyálták a szerencsétlen ren­dőrt, akinek nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket okoztak. (Folytatás a 2. oldalon) Az Anyanyelvi KonferenciaVáiasztmányának Nyilatkozata Az Anyanyelvi Konferencia—A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetkö­zi Társasaga Választmányának 1993. február 19-én tartott üíöse őröm­mel üdvözli a komáromi Városi Egyetem felállítását, fontosnak tartja, hogy az egyetem a jövőben állami intézményként teljes körű oktatási lehetőségek birtokában végezze munkáját, és vegyen részt a szlovákiai magyar értelmiség képzésében. Felajánlja támogatását és szolgálatait az egyetem számára. Egyszersmind szükségesnek és haiaszthatatlannak tartja, hogy végre Kolozsvárott ts megnyíljék a magyar egyetem, illetve az erdélyi magyarság teljes körű felsőfokú képzésre kapjon lene» őseget. A Bolyai Tudományegyetemet, egy állatán az erdélyi magyar felsőfokú okta­tást annak idején a kommunista diktat úra számolta fel, ha tehát a buka­­restí kormány nem akarja folytatni a diktatúra politikáját, az egyetemet helyre kel! állítania. Felajánljuk támogat .lsünk?*' és sz-'»(gálát a inkái a re­­taényemk szerint létrejövő kolozsvári magyar egyetem számára is. A forradalom még várat magára A közös állam eltemetése után a Szövetségi Gyű­lés is feloszlatta önmagát. Va­jon mit csinálnak jelenleg a szövetségi parlamentbe meg­választott képviselőink? — kérdeztem Mihályi Molnár Lászlót a királyhelmeci EPM- konferencia szünetében: — A Szövetségi Gyűlés képviselőit nem érte váratla­nul az ország felbomlása — mondja az EPM alelnöke. Ké­szültünk erre, ha nem is azzal a szándékkal, hogy részt ve­gyünk ebben a csatában. A fél­milliónál alig valamivel na­gyobb létszámú szlovákiai ma­gyarság a tizenöt milliós Cseh­szlovákiában nem nagyon vál­toztathatott a politikai helyze­ten. Ami az SZGY képviselői­nek mandátumát illeti, azt a mi megítélésünk szerint csak népszavazás változtathatja meg. Legitim képviselőknek tekinthetők, bár nincs olyan fórum, ahol felléphetnének. • Akkor hogyan gyakorol­hatják a jogaikat? — A törvény értelmében eleget tehetnek a valódi képvi­selői munka követelményei­nek. Nem interpellálhatnak és nem szavazhatnak, de ugyan­úgy felléphetnek az állami hi­vatalokkal szemben, mint aze­lőtt. A saját választókörzetük­ben mindenképpen gyakorol­niuk kellene a jogaikat. • Hogyan változtak a parla­menti erőviszonyok az önálló Szlovákia létrejötte után? — A Szövetségi Gyűlésben gyengébb szavunk volt, hisz a magyarság az ország összla­kosságának csupán négy szá­zalékát alkotta. Az önálló Szlovákiában tizenkét százalék a részarányunk. A hét és fél százalékos parlamenti jelenlé­tünk nem kis erő, főleg ha fi­gyelembe vesszük, hogy a kor­mánypárt éppen bomlófélben van. Parlamenti fellépéseink­nek sokkal nagyobb súlya le­hetett volna, ha sikerült volna elérni a 10 százalékos képvise­leti arányt. Ez arányban lett volna a szlovákiai magyarság lélekszámával is, de az ismere­tes ellenkampány miatt ezt sajnos nem sikerült elérni. • Egyre többen válnak kö­zömbössé a politika iránt Milyen következményei le­hetnek ennek? — A szlovák állampolgár is most kezd rájönni, hogy kire szavazott tulajdonképpen. Most válik világossá: a változá­sok nem csak azt jelentik, hogy egy új államot jegyeznek az ENSZ-ben és fölhúztak egy új lobogót. Áremelkedések, új adó- és biztosítási rendszer; a pénzváltást már a saját bőrén tapasztalhatja mindenki. A politikai szféra iránti közöm­bösség azzal járhat, hogy az embereket egyre könnyebb lesz manipulálni. Aki nem po­litizál, azzal politizálnak. Tud­juk jól, hogy Szlovákiában nem volt igazi rendszerváltás. A pozsonyi SZNF-téren egy epigon-mozgalom kezdődött, a prágai eseményeket kopíroz­­ták. A NYEE mögött sem áll­tak igazán komoly tényezők, il­letve a mozgalom körül olyan emberek is csoportosultak, akik a régi rendszerhez húz­tak. Az igazi rendszerváltás és forradalom egyelőre várat ma­gára. • Az Együttélés politikusai a közelmúltban jónéhány külföldi utat tettek. Mennyiben képesek befo­lyásolni a nyugati államok a nemzetiségi kisebbségek sorsát? — A sorozatos jogsértések, mint például a magyar névtáb­lák eltávolítása, a magyar ke­resztnevek nem-anyakönyve­zése olyan tények, amelyek nem egy demokratikus állam jellemzői. Erre már a nyugati közvélemény is felfigyelt. Nyugat-Európában nagyon komolyan veszik a nemzeti­ségi kérdést. Az Európa Ta­nács tagfelvételi rendszerében a kisebbségi kérdést bizton­sági feltételként kezelik. Na­gyon is tudatában vannak, hogy a megoldatlan kisebbségi kérdés bizonytalanná teszi az ország helyzetét, nem csak po­litikai, hanem gazdasági tekin­tetben is. Európa békéjét csak úgy lehet biztosítani, ha így vagy úgy rábírják a kormány­zatokat, hogy méltányosan járjanak el a nemzetiségi ki­sebbséggel szemben. Ezt egyértelműen közölték a szlo­vák parlamenti küldöttséggel. A jelenlegi feszült helyzet vé­gül is a nagyhatalmak dönté­sének eredményeképpen jött létre, tehát most segíteniük kell abban, hogy ez a helyzet rendeződjék. • Köszönöm a beszélgetést TÓTH FERENC cu to

Next

/
Thumbnails
Contents