Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)
1993-02-24 / 45. szám
SZERDA 1993. február 24. III. évfolyam 45. szám Ára 3 korona HOLNAPI SZÁMUNKBAN: NYOLCOLDALAS M0SORMELLÉKLET JÖVŐ HETI TÉVÉ- ÉS RÁDIÓMŰSOR Kétnapos látogatás MeciaivBrüsszelben Vladimír Mellár kormányfő tegnap munkalátogatásra utazott Belgiumba. A miniszterlenököt elkísérte külügyi tanácsadója, Roman Zelenay és Ján Liáuch, a külügyminisztérium államtitkára. A kétnapos látogatás során Meéiar találkozik Jean-Luc Dehaennal, a '' belga kormányfővel, Amadeo de Franchlsszal, a NATO főtitkárának első helyettesével, valamint a NATO-tagországok nagyköveteivel. A programban szerepel továbbá egy találkozó Jacques Delors-ral, az Európai Közösség bizottságának elnökével is. Az ígéretek ígéretek maradnak Az MKDM a bizalmatlanság jelének tartja Tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján az MKDM elnöke, Bugár Béla, alelnöke, Farkas Pál és sajtótitkára, Bárdos Gyula az aktuális belpolitikai kérdések sorában kénytelen volt újra visszatérni a szlovák parlamenti küldöttség két héttel ezelőtti strasbourgi látogatásához, illetve ahhoz a tényhez, hogy ott Csáky Pál frakcióvezető bizonyos kisebbségi dokumentumokat adott át az Európa Parlament képviselőinek. Drágább telefonszámla Az okot a visszatérésre Ivan Gasparovicnak, az SZK NT elnökének hétfői, illetve Peter Weissnek, a DBP elnökének tegnapi nyilatkozata szolgáltatta, melyek szerint ők még ma sem tudják, Csáky milyen iratokat adott át Strasbourgban. Bugár Béla kifejtette: az érintettek közül valaki nem mond igazat, mivel a DBP-nek az említett anyagokat legalább háromszor juttatták már el (kétszer a múlt év folyamán), Csáky pedig még Strasbourgban bemutatta őket Gaáparoviőnak. Feltehetőleg arról van szó, hogy a DSZM mindenképpen szeretné elterelni a figyelmet a legégetőbb belpolitikai és gazdaságpolitikai kérdésekről vagy egyszerűen arról, hogy az érintettek nem hiszik el, hogy a bemutatott és megnevezett — általuk is ismert — anyagokat nyújtotta át Csáky Egon Klepschnek. „Amennyiben nekünk nem hisznek, módjukban áll Egon Klepschtől kikérni ezen anyagokat — mondta Bugár Béla. — Az azonban, hogy egy ilyen kérésnek mi lesz a következménye a nemzetközi színtéren, már nem a mi bajunk. Nem mi tehetünk arról, ha politikai vezetésünk ennyire bizalmatlan velüpk szemben.” A szlovák parlament mentelmi bizottsága egyelőre ugyan még nem tűzte napirendre Csáky Pál képviselő magatartásának felülvizsgálatát, az azonban rendkívül érdekes az MKDM vezetői szerint, hogy a köz— igazgatási, önkormányzati és kisebbségi bizottság akkor tette meg indítványát, amikor a küldöttség még Strasbourgban volt (február 10-én) és Csáky mellett Duka Zólyomi Árpád ellen is vizsgálatot kezdeményezett mondván: az egyik átadott dokumentumot ő is aláírta. Most már csak az a kérdés, ha a szlovák képviselők közül egyik sem ismerte és tudta, milyen dokumentumokról van szó, azt honnan tudták, melyiket ki Irta alá. A Szl -vák Távközlési Vállalat értesíti ügyfeleit, hogy a januárban érvénybe lépő törvény értelmében a távközlési szolgáltatásokat ez év elejétől 5 százalékos hozzáadottérték-adóval terheli Ezzel együtt bevezetik a 23 százalékos adót a telekommunikációs szerviz után, legyen bár egyszeri vagy állandó karbantartásról szó. A januári telefonszámlákon már háromkoronás postaköltség is található, a telefontulajdonosok legnagyobb „örömére”. Mindez azt jelenti, hogy a telefonbeszélgetések díján kívül ezentúl postaköltségeket is felszámítanak. A távközlési vállalat ezúton kér elnézést ügyfeleitől, akik januári telefonszámláikkal együtt nem kaptak felvilágosítást a plusz költségekről. Ez legalább udvarias. Csak nem éppen örömteli. „Kioktatták” a rendőrt Erőszakos vállalkozók Rendőrre támadt egy magát sértettnek érzett magánvállalkozó. Történt mindez a Tapolcsányi járás egy kis falucskájában. A támadó ezután további három férfit beszélt rá arra, hogy az illető rendőrt ők is leckéztessék meg, elvégre hogy merészel egy magánvállalkozót ellenőrizni... A felbőszült férfiak jól elagyabugyálták a szerencsétlen rendőrt, akinek nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket okoztak. (Folytatás a 2. oldalon) Az Anyanyelvi KonferenciaVáiasztmányának Nyilatkozata Az Anyanyelvi Konferencia—A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasaga Választmányának 1993. február 19-én tartott üíöse őrömmel üdvözli a komáromi Városi Egyetem felállítását, fontosnak tartja, hogy az egyetem a jövőben állami intézményként teljes körű oktatási lehetőségek birtokában végezze munkáját, és vegyen részt a szlovákiai magyar értelmiség képzésében. Felajánlja támogatását és szolgálatait az egyetem számára. Egyszersmind szükségesnek és haiaszthatatlannak tartja, hogy végre Kolozsvárott ts megnyíljék a magyar egyetem, illetve az erdélyi magyarság teljes körű felsőfokú képzésre kapjon lene» őseget. A Bolyai Tudományegyetemet, egy állatán az erdélyi magyar felsőfokú oktatást annak idején a kommunista diktat úra számolta fel, ha tehát a bukarestí kormány nem akarja folytatni a diktatúra politikáját, az egyetemet helyre kel! állítania. Felajánljuk támogat .lsünk?*' és sz-'»(gálát a inkái a retaényemk szerint létrejövő kolozsvári magyar egyetem számára is. A forradalom még várat magára A közös állam eltemetése után a Szövetségi Gyűlés is feloszlatta önmagát. Vajon mit csinálnak jelenleg a szövetségi parlamentbe megválasztott képviselőink? — kérdeztem Mihályi Molnár Lászlót a királyhelmeci EPM- konferencia szünetében: — A Szövetségi Gyűlés képviselőit nem érte váratlanul az ország felbomlása — mondja az EPM alelnöke. Készültünk erre, ha nem is azzal a szándékkal, hogy részt vegyünk ebben a csatában. A félmilliónál alig valamivel nagyobb létszámú szlovákiai magyarság a tizenöt milliós Csehszlovákiában nem nagyon változtathatott a politikai helyzeten. Ami az SZGY képviselőinek mandátumát illeti, azt a mi megítélésünk szerint csak népszavazás változtathatja meg. Legitim képviselőknek tekinthetők, bár nincs olyan fórum, ahol felléphetnének. • Akkor hogyan gyakorolhatják a jogaikat? — A törvény értelmében eleget tehetnek a valódi képviselői munka követelményeinek. Nem interpellálhatnak és nem szavazhatnak, de ugyanúgy felléphetnek az állami hivatalokkal szemben, mint azelőtt. A saját választókörzetükben mindenképpen gyakorolniuk kellene a jogaikat. • Hogyan változtak a parlamenti erőviszonyok az önálló Szlovákia létrejötte után? — A Szövetségi Gyűlésben gyengébb szavunk volt, hisz a magyarság az ország összlakosságának csupán négy százalékát alkotta. Az önálló Szlovákiában tizenkét százalék a részarányunk. A hét és fél százalékos parlamenti jelenlétünk nem kis erő, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a kormánypárt éppen bomlófélben van. Parlamenti fellépéseinknek sokkal nagyobb súlya lehetett volna, ha sikerült volna elérni a 10 százalékos képviseleti arányt. Ez arányban lett volna a szlovákiai magyarság lélekszámával is, de az ismeretes ellenkampány miatt ezt sajnos nem sikerült elérni. • Egyre többen válnak közömbössé a politika iránt Milyen következményei lehetnek ennek? — A szlovák állampolgár is most kezd rájönni, hogy kire szavazott tulajdonképpen. Most válik világossá: a változások nem csak azt jelentik, hogy egy új államot jegyeznek az ENSZ-ben és fölhúztak egy új lobogót. Áremelkedések, új adó- és biztosítási rendszer; a pénzváltást már a saját bőrén tapasztalhatja mindenki. A politikai szféra iránti közömbösség azzal járhat, hogy az embereket egyre könnyebb lesz manipulálni. Aki nem politizál, azzal politizálnak. Tudjuk jól, hogy Szlovákiában nem volt igazi rendszerváltás. A pozsonyi SZNF-téren egy epigon-mozgalom kezdődött, a prágai eseményeket kopírozták. A NYEE mögött sem álltak igazán komoly tényezők, illetve a mozgalom körül olyan emberek is csoportosultak, akik a régi rendszerhez húztak. Az igazi rendszerváltás és forradalom egyelőre várat magára. • Az Együttélés politikusai a közelmúltban jónéhány külföldi utat tettek. Mennyiben képesek befolyásolni a nyugati államok a nemzetiségi kisebbségek sorsát? — A sorozatos jogsértések, mint például a magyar névtáblák eltávolítása, a magyar keresztnevek nem-anyakönyvezése olyan tények, amelyek nem egy demokratikus állam jellemzői. Erre már a nyugati közvélemény is felfigyelt. Nyugat-Európában nagyon komolyan veszik a nemzetiségi kérdést. Az Európa Tanács tagfelvételi rendszerében a kisebbségi kérdést biztonsági feltételként kezelik. Nagyon is tudatában vannak, hogy a megoldatlan kisebbségi kérdés bizonytalanná teszi az ország helyzetét, nem csak politikai, hanem gazdasági tekintetben is. Európa békéjét csak úgy lehet biztosítani, ha így vagy úgy rábírják a kormányzatokat, hogy méltányosan járjanak el a nemzetiségi kisebbséggel szemben. Ezt egyértelműen közölték a szlovák parlamenti küldöttséggel. A jelenlegi feszült helyzet végül is a nagyhatalmak döntésének eredményeképpen jött létre, tehát most segíteniük kell abban, hogy ez a helyzet rendeződjék. • Köszönöm a beszélgetést TÓTH FERENC cu to
