Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)
1993-02-16 / 38. szám
/ / KEDD 1993. február 16. III. évfolyam 38. szám Ára 3 korona Járási Együttélés-konferencia Királyhelmecen Az EPM memorandumáról Az országos szintű tanácskozásra való felkészülés jegyében zajlott le az Együttélés tűketerebesi járási konferenciája Királyhelmecen. A tanácskozás fontos feladatai közé tartozott az új járási vezetőség megválasztása, valamint azoknak a memorandumoknak és állásfoglalásoknak az áttekintése, amelyeknek kidolgozását a politikai-társadalmi változások tették szükségessé. Dr. Gyimesi György vázolta a mozgalom új nemzetiségi politikájának a körvonalait, amely a szlovákiai magyarságot nem kisebbségként, hanem társnemzetként határozza meg. Ez a szemléletmód minőségi változást jelent az Együttélés eddigi politikájában, bár egyelőre nem tudni, hogyan fogadják ezt a felvidéki magyarok. A mozgalomnak a jövőben meg kell küzdenie a térség sajátos problémáival is, amelyek közül a legnagyobb gondot a munkanélküliség jelenti. Mint ismeretes, ebben a régióban a munkanélküliség aránya meghaladja a 20 százalékot. A helyzetet súlyosbítja, hogy a munkanélküliek nagy része már nem részesül segélyben, új munkalehetőségek pedig nem adódnak. Kritikus a mező(Foiytatás a 2. oldalon) Szlovákiának is van köztársasági elnöke A konszenzus megteremtője kíván lenni Tegnap elnökválasztó ülést tartott a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa. Az egyetlen jelölt az államfői posztra Michal Kovác, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom alelnöke, a volt Szövetségi Gyűlés utolsó elnöke volt. A titkos szavazáson a jelenlevő 148 honatya közül 106 szavazott bizalmat neki, 19-en tartózkodtak, 20-an ellene szavaztak. Egy voks érvénytelennek bizonyult, ketten pedig nem adták le szavazatukat. Ahogy Michal Kováé „szűzbeszédében” elmondta, örült annak, hogy szinte minden parlamenti politikai erőtől kapott támogató szavazatot, ami azt jelzi, szándékaival megegyezően köztársasági elnökként a széles körű politikai konszenzus megteremtőjévé válhat Szlovákiában. Ennek érdekében felkéri a DSZM vezetését, mentse fel alelnöki tisztségéből & szüneteltetni kívánja tagságát is a mozgalomban. Köztársasági elnökként Michal Kováé az európai értékrendet akarja szem előtt tartani, a keresztény erkölcsiséget, a szociálisan szolidáris és igazságos társadalmat, a demokráciát, a jogállamiságot óhajtja erősíteni. Gazdasági szempontból a magánszféra fejlődését tartja elsődlegesnek, természetesen tudatosítva, hogy Szlovákia élete egyik legnehezebb szakaszát éli, amikor szükség van minden alkotó erő, tehetség összefogására. Többször is felszólította az értelmiséget, vesse latba minden tudását az ország mielőbbi fellendítése érdekében. A kisebbségpolitikai kérdésekről a választást követő sajtótájékoztatón Michal Kováé kifejtette, hajlandó foglalkozni azzal az autonómiatervezettel, amelyet parlamenti pártjaink neki is átadtak. Az elnökválasztást megelőző megbeszélése(Foiytatás a 2. oldalon) Napjainkban nemcsak rólunk A határok a történelem eltüntethető sebei A Pesti Hírlap első oldalas anyagának cfme is jelzi: az egész magyarországi sajtót a hét végi Kárpátok-Eurorégió-tanácskozás foglalkoztatja. Catherine Lalumlére, az Európa Tanács főtitkára Debrecenben úgy fogalmazott, hogy a címben is jelzett sebek eltüntethetők, mégpedig a határokat áthidaló együttműködési szerződésekkel. Ugyanakkor Lalumiére asszony határozottan figyelmeztette a térség kormányait, önkormányzatait, a nemzeti kisebbségek vezetőit, hogy emelkedjenek fölül gyanakvásukon. Legyen bizalmuk egymás iránt, mert ez jelentheti az egyetlen esélyt a békés együttműködésre, a közös fejlődésre. A Kárpátok-Eurorégió dokumentumát, az együttműködés szándéknyilatkozatát (Folytatás a 3. oldalon) Max van der Stoel tárgyalásai a magyar politikai erők vezetőivel A kisebbségi jogokról az önálló Szlovákiában Tegnap kezdte meg négynapos szlovákiai munkalátogatását Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet kisebbségügyi főbiztosa. A vendég elsőként a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetőivel tárgyalt, s azt a kérdést tette fel nekik, hogyan szavatolják Szlovákiában az itt élő kisebbségek és etnikai csoportok jogait. Amint azt Bugár Béla, az MKDM elnöke elmondta, a főbiztos mindenekelőtt az iránt érdeklődött, hogy mikor kezdi meg működését az alkotmánybíróság, illetve van-e olyan intézmény Szlovákiában, amelyhez a nemzeti kisebbségek tagjai fordulhatnak, ha úgy tűnik nekik, hogy megsértik jogaikat. „A kormánnyal való együttműködésről is érdeklődött. Noha állandóan sürgetjük a párbeszédet, ennek ellenére csak egyszer volt alkalmunk tárgyalni Roman Kováé miniszterelnök-helyettessel. Viszont nem vagyunk biztosak abban, hogy ez a megbeszélés kormányszintű volt-e vagy csak az elnökjelölés keretében történt meg saját kezdemé-Csak idő kérdése — nyezése nyomán” — tette hozzá Bugár. Az MKDM vezetői tájékoztatták Max van der Stoelt a jövőbeli kulturális és oktatási autonómia gondolatáról, illetve az államhatalom decentralizálásáról. A vendégnek egyúttal átadták a magyar nemzeti kisebbség időszerű problémáiról szóló memorandumot, amelyet Cséky Pál képviselő Strasbourgban terjesztett elő, illetve a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok helyzetéről és jogairól szóló törvényjavaslatot. Az EBEÉ kisebbségi főbiztosa az (Folytatás a 2. oldalon) A pozsonyi vár lakója A szlovák köztársasági elnöki iroda számára a pozsonyi vár első, második, illetve negyedik emeletén szemeltek ki helyiségeké*. Az, hogy az államfői irodának mennyi alkalmazottja lesz, a köztársasági elnöknek és az iroda vezet éj ének a döntésén múlik—az előzetes számolgatások szerint 100-120 személlyel száradnak. Az 1993. évi szlovák költségvetésben a pozsonyi kormány 18 miHiA úgynevezett befektetési és 108 millió „nem befektetési” koronát hagyott jóvá. Az államfő jövedelmét a parlament külön törvényben szabályozza majd. (A parlamenti bizottságok berkeiből került nyilvánosságra a napokban az a hír, mely szerint a szlovák köztársaság elnök havi fizetése — míg hivatalában lesz—230 000korona körül fog mozogni Az ötéves megbízatási időszak lejárta után pedig életfogytiglan havonta mintegy 50 000korona illeti majd meg) Az államfő személyi védelmére és biztonságára küldi intézkedéseket tesznek. A belügyminisztériumtól kap egy páncélozott limuzint, amelyet állandóan testőrök kísérnek. Ugyancsak a belügy hatáskörébe tartozik a vár védelmé, amelynek környékén a vátőrség strázsál majd. Az államfőt testőrök kísérik majd a hivatalába vezető úton is, sőt, otthonát is vigyázni fogják. (TA SR-felvétel) Max van der Stoel és Bugár Béla anyi pénzügyi körűkből kiszivárogtatott hírek szerint még ezen a héten sor kerül a szlovák korona leértékelésére. A már hosszabb ideje rebesgetett devalváció tehát konkrét közelségbe került. Mivel hivatalosan — értsd: kormánykörök — még nem erősítették meg a hírt, a pontos időpont nem tudható, az utóbbi hetekben azonban nem kapott szárnyra kis országunkban olyan pénzügyi rémhír, mely nem bizonyult volna később valósnak. A mostani hír reális alapja, Leértékelik a szlovák koronát? hogy a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap szakértői is ajánlották már a szlovák pénzügyi vezetésnek a körülbelül 25 százalékos devalvációt, s erre utal, hogy a korona—korona árfolyam is elmozdult a korábban egyezségben rögzített 1:1 arányról a cseh korona javára. A szlovák sajtó Marián Juskóra, a Szlovák Nemzeti Bank alelnökére hivatkozva 30 százalékos leértékelést helyez kilátásba, miközben Július Tóth pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, ő ellene van e lépésnek, s ameddig lehet, halogatni fogja annak végrehajtását. (Ami a szlovák jegybank alelnökére való hivatkozást illeti, Marián Jusko tegnap cáfolta, hogy valamikor is szót ejtett volna a szlovák korona 30 százalékos devalválásáról.) Ludovít Cérnák gazdasági miniszter tegnap úgy nyilatkozott a rádióban, tárcája még nem foglalkozott a konkrét leértékeléssel, amely exportserkentően hatna a gazdaságra, ezért támogatni lehetne. Cérnák szerint ha sor kerül is a leértékelésre, az legfeljebb 20 százalékos lesz. A miniszter szerint nyugati pénzügyi körök is nyomást gyakorolnak a szlovák pénzügyi vezetésre, mert szerintük a devalvációval közelebb kerülne valós értékéhez a szlovák korona, s akkor a nemzetközi pénzintézetektől is könnyebben lenne stabilizációs pénzügyi hitelt szerezni. Más kérdés persze, hogy a devalvációnak vannak árnyoldalai is. Szlovákia importigénye rendkívül nagy, így az exportserkentést egy importdrágulás kísérné. Mivel pedig a behozatalnak olyan részei vannak, mint az energia, az energiahordozók, a nyersanyagok, alapvetően ezek drágulnának meg. Megdrágulna tehát a drágább import miatt minden (Folytatás a 2. oldalon) TALÁLK O ZU N K LÉVÁN
