Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-15 / 11. szám
1993. január 15. Mezőgazdaság Szabad ÚJSÁG 5 í 9 llalkozók Szlovákiai Egyesülete Erős, életképes társadalmi szervezetre van szükség A Földtulajdonosok és Agrárvállalkozók Szlovákiai Egyesülete az elmúlt év végén tartotta első országos közgyűlését a Zólyomi Műszaki Egyetem dísztermében. A rendezvényen több mint négyszáz magángazdálkodó és agrárvállalkozó vett részt Szlovákia egész területéről. Ebből az alkalomból Milan Pasmík mérnöknek, az egyesület szlovákiai elnökének feltettünk néhány kérdést. Mi tette szükségessé az egyesület létrehozását?- A társadalmi fejlődés során a földművelő a társadalmi értékrend ranglétrájának a legelső fokára került. Ez főleg a kollektivizálás idején éleződött ki, amikor kis- és a középparasztságot kulák, vagy a nép ellensége jelzőkkel bélyezgeték meg. Üldözték, meghurcolták és társadalmilag, de fizikailag is megsemmisítették. A parasztság kedvezőtlen helyzete ma sem sokát változott. Lépten-nyomon tapasztalhatjuk, hogyan próbálják megakadályozni a gazdálkodni szándékozókat abban, hogy élhessenek törvényadta jogaikkal, - hogy birtokba vehessék elkobzott földtulajdonukat, vagyonukat. Bár az egyes politikai pártok programjukban hangoztatták a magángazdálkodás fellendítését, ígéretüket nem váltották be. így a kezdő magángazdálkodók és agrárvállalkozók magukra maradtak, csak saját erejükre, munkájukra, szorgalmukra támaszkodhattak. Csakhogy ma ez nem elegendő. Önerőből, szétszórtan képtelenek megvédeni jogaikat, helytállni a kemény versenyben. A társadalmi színtéren csak akkor válnak „láthatóvá“, s szervezhetik meg érdekképviseletüket, ha egy erős, életképes társadalmi szervezetbe tömörülnek. Ebből az alulról jövő, szüntelenül erősödő nyomás hatására született meg az egyesület. Ki lehet, s milyen feltételek mellett az egyesület tagja?- Az egyesület önkéntes, szakmailag orientált, érdekvédelmi szervezet. Tagja lehet minden, Szlovákia területén élő állampolgár - tekintet nélkül nemzetiségére, vallására és politikai hovatartozására - aki a magángazdálkodás, agrárvállalkozás, falusi háziipar vagy ezekhez közelálló terület valamelyik ágában tevékenykedik; ha nincs ellentétben a demokrácia alapelveivel, nem veszélyezteti a többi tag tevékenységét, betartja az alapszabályokat és befizette a tagilletményt. A közgyűlésen elfogadott díjszabás 10 korona minden egyes hektár megművelendő terület, vagy minden 10 ezer korona elért pénzforgalom után. Az új tagok ezenkívül még 100 korona beiratkozási díjat is fizetnek. Milyen célokat tűzött ki maga elé az egyesület?- Az egyik legalapvetőbb célunk és feladatunk a föld- és egyéb vagyontulajdonjog védelme. Továbbá arra törekszünk, hogy mindenki számára szavatolják a szabad vállalkozás és a saját tulajdonnal való önrendelkezés jogát. Azért harcolunk, hogy a földművelő egyenrangú legyen a többi társadalmi réteggel, hogy többé soha senkit ne hurcoljanak meg szerzett vagyonáért, hogy végre megszűnjenek azok a megalázó megpróbáltatások is, amelyeket végig keH járniuk a tulajdonjogi igényüket rendező polgár rainknak. Részt akarunk venni a törvényalkotásban, az adó és egyéb gazdasági szabályozók kidolgozásában, és az agrárpolitikai program irányelveinek meghatározásában. Jelentős feladatokat tűztünk ki magunk elé a jogi és szakmai tanácsadás, valamint a szakmai továbbképzés területén is. Programunkban nagy súlyt helyezünk a környezetvédelem, a káros anyagoktól mentes élelmiszer-termelés, továbbá az elnéptelenedő falvak újjátelepítése kérdéseinek. Két és fél év telt el az egyesület alapító gyűlésétől - amelyre Besztercebányán került sor 1990. augusztus 19-én. Mit sikerült megvalósítaniuk a rengeteg feladatból?- Elöljáróban el kell mondanom, hogy szervezetünk nagyon nehéz feltételek között működik, így elképzeléseink közül sok nem válhatott valóra. A magángazdálkodói és agrárvállalkozói réteg ma még nincs olyan gazdasági helyzetben, hogy képes lenne egy fizetett szakmai apparátust eltartani. A kezdetektől egészen a mai napig az egyesület működésével kapcsolatos tevékenységet néhány lelkes és önfeláldozó tagunk vállalta fel önkéntesen - magamat is beleértve, - akik főállásuk mellett és saját anyagi eszközeikből fedezik a kiadásokat. Sajnos, az állami szervektől nem kaptunk kellő támogatást, s nem találtunk sem megértésre, sem meghallgatásra. A számtalan nehézség ellenére azért bejutottunk az előző parlament mezőgazdasági bizottságába. Cseh kollégáinkkal együtt tevékenyen részt vettünk a földtörvény és a transzformációs törvény megalkotásában és előkészítésében, részt vettünk a Szövetségi Gyűlés ülésein. Véleményeztük az állami támogatásokról előterjesztett javaslatokat, de számtalan esetben személyes segítséget is nyújtottunk a magángazdálkodóknak tulajdonjogi problémáik megoldásában. Több tagunk külföldi tanulmányúton vett részt. Kapcsolatot teremtettünk a Holland Földművelők Szövetségével (Landbowschap), amely hajlandó egyesületünknek 8 millió korona támogatást nyújtani - a fizetett apparátus működtetésére, egy központi és három regionális iroda kiépítésével - feltéve, ha a Szlovák Földművelésügyi Minisztérium is hozzájárul ehhez 3,8 mHlió koronával. Egyelőre kérvényünkre még nem kaptunk választ. Holott cseh kollégáink az ottani minisztérium hasonló jellegű támogatását már élvezik. Ezzel szemben a szakmai továbbképzés szervezéséhez megkaptuk az állami támogatást. Ennek jóvoltából tavaly három egynapos szemináriumot rendeztünk díjmentesen a magángazdálkodók és agrárvállalkozók számára. Minden résztvevő kiadványban is megkapta az előadások szakanyagát. Mindhárom alkalommal nagy érdeklődést tapasztaltunk. A Földművelésügyi Minisztérium ugyancsak díjmentesen rendelkezésünkre bocsátott két irodahelyiséget. Hogyan oldották meg a szakinformációk terjesztését és a propagációs tevékenységet?- Egyesületünknek sikerült a Nyitrai Mezőgazdasági Tudományos-Műszaki Információs Intézettel közösen kiadni egy szak- és információs havilapot, amely elsősorban a kezdő magángazdálkodóknak és agrárvállalkozóknak nyújt segítséget. Ezt sugallja önmagában már a lap címe is „Rolnik - ako na to“. A 24 oldalnyi terjedelmű lapban jóformán mindenki megtalálhatja a saját érdeklődési területének megfelelő szakmai információkat és tanácsokat. A lap ismerteti az új törvényeket, adó- és egyéb gazdasági, valamint pénzügyi jellegű előírásokat, szabványokat. Beszámol az egyesület tevékenységéről, a magángazdálkodók és agrárvállalkozók közérdekű problémáiról. Tanácsadó rovataiban szakemberek bevonásával válaszol olvasói leveleire és kérdéseire. A lap terjesztésére a saját adatbázisunk szolgál, de az egyesületen keresztül mindenki megrendelheti. Milyen végkövetkeztetést vont le a közgyűlés az elkövetkező időszak feladatait illetően?- A Szlovák Alkotmány az európai standard szerint mindenki számára szavatolja az emberi s következésképpen a gazdasági jogokat Ma, sajnos, a mezőgazdaság privatizálási folyamatával kapcsolatban lépten-nyomon tapasztaljuk ezeknek az alapvető jogoknak a megsértését. Gyakori jelenség a kezdő magánvállalkozók megfélemlítése, fenyegetése, az ellenük való uszítás, gyűlöletkeltés. Diszkriminatívnak tartjuk a Földművelésügyi Minisztérium által előterjesztett állami dotációkról szóló javaslatot, amely szerint csupán azok részesülhetnek állami támogatásban, akik 50 hektáron felüli területtel rendelkeznek, és elérik legalább az évi félmillió koronás bevételt. Ezért minden eszközzel harcolni fogunk a földtulajdonosok és agrárvállalkozók emberi és gazdasági jogainak megszegése, továbbá az osztály-, a faji, és a nemzetiségi gyűlölet mindennemű megnyilvánulási formája ellen. Kezdeményezni fogjuk a Szlovák Nemzeti Tanácsban a szankciós törvény, valamint a Földtulajdonosok és Agrárvállalkozók Egyesületéről szóló törvények elfogadását, s ezáltal a jogvédelem mellett, szeretnénk elérni, hogy az egyesület képviselete részt vehessen az összes fontos, mezőgazdaságot érintő tanácskozáson. A közgyűlés határozati nyilatkozatában követeli az 1948- ban elkobzott szövetkezeti tulajdon visszaadását. Az egyik legfontosabb feladatunk persze a szlovákiai és a regionális központok kiépítése lesz, főleg a tanácsadói és a jogi tevékenység terén, feltéve, ha rendelkezünk majd elegendő anyagi eszközzel. Tovább folytatjuk jól beindult tevékenységünket a továbbképzés és a külföldi kapcsolatok kiépítése területén. Egyesületünkbe minden jó szándékú magángazdálkodót és agrárvállalkozót befogadunk, minél erősebb lesz szervezetünk, annái többet érhetünk el az érdek- és jogvédelem vonalán is. Szervezetünk címe; Zdruzenie vlastníkov pödy a agropodnikatel’ov Slovenska, Dobrovícova 12, 812 66 Bratislava. Beszélgetett: Klamarcsik Mária Ki korán kezd... 33 “ eladva kifizetődőbb A kilencvenes év tavaszán, miután a parlament megtárgyalta és elfogadta a magánvállalkozást szabályozó törvényt, a Deme (iker) testvérek - László és Antal - a Rimaszombati járásban elsőként igényelték vissza a szüleik földjét. Kérvényt adtak be a méhi szövetkezetbe. Az agronómiái szolgálat még az év őszén - a cukorrépa betakarítása után - egy darabban kimért részükre 15 hektár földet a kövecsesi és a kerepeci kataszterben.- Az volt az anyai részünk - mondja László - ez kevésnek bizonyult, az ősszel még mérettünk hozzá 17 hektár 62 árat. Ennyit vettünk bérbe, de maradjunk a kezdetnél. Szóval a porta itt Kerepecen van, a bátyám ugyanis itt lakik, csak én ingázom reggel-este Tornaijáról ide és vissza. Még kilencvenben vásároltunk 77 ezer koronáért öt darab vemhes üszőt, 17 ezerért egy tehenet és szaporítottunk. Most, mint látja már 10 fejőstehenet, három vemhes üszőt, 2 hízóbikát, 3 fiatal üszőt és egy kisborjút tartunk. Ezenkívül van még két igáslovunk és két csikónk. Sertéseket csak saját szükségletre nevelünk. Tejtermelésre rendezkedtünk be, megépítettük a hütőházat, sertésólra már nem futotta a kölcsönből, amit az induláskor felvettünk. Bár a fogathoz is van kasza, gereblye stb. ebben az évben erősebb munkákra nem fogtuk a lovakat, mert csikót vártak A nyáron csaknem mindent traktorral végeztünk és természetesen kézi erővel. Nekem három fiam van, a testvéremnek kettő. Amikor kimegyünk zöldet kaszálni a teheneknek, heten vágjuk a rendet, mert a gyerekek is tudnak kaszálni, sót a kaszát is megfenik. A szerző felvétele ,,Ki korán kel aranyat lel“ - tartja a közmondás, hát Deméék- - nél ez nem így van. Valóban a legelsők között vállalkoztak, akkor, amikor még csak bizonyos gépekre adtak állami támogatást. És nem hetven, hanem csak húsz százalékot. A hűtőre, az állatállományra, a vetőmagvakra például egyáltalán nem kap— ....................................... T:' S$ 'ísIÜMIH tak, a berendezések nagy részét is saját erőből, pontosabban kölcsönből fizették ki. Később ugyan kérvényezték az állami támogatást, de az állam állítólag visszamenőlegesen nem térít meg kiadásokat. Nem csoda hát, hogy januárban még százezres hiányt mutattak ki.- Rengeteg volt a kiadásunk - folytatja Deme László - megvettük az állatokat, de takarmányunk még nem volt. Szombatonként szénát jártunk vásárolni, aztán természetesen abrak is kell a teheneknek, mert csak úgy léphetjük túl az ötezer literes fejési átlagot, ha etetjük az állatokat. Tudja, az állatot és a földet nem lehet becsapni. Ebben az évben már hat és fél hektáron termesztettek lucernát, két hektárról takarítottak be árpát és négy hektárról búzát. Vetettek kukoricát is, huszonöt tonnányit besilóztak, a többit meghagyták szemeskukoricának. Van bő két hektár legelőjük, azon október végéig legelhetett a kis csorda. Néhány nappal ezelőtt a higiéniai állomás ellenőre látogatta meg a testvéreket. Úgy mint én, szintén közvetlen a fejés előtt nyitott be az istállóba. Az általa írt jegyzőkönyv a bizonyíték rá, hogy másutt még nem tapasztalt olyan tisztaságot, mint Demééknél.- Nyolc tehénnél többet egy gondozónak még nagyüzemben sem hagynék gondozni - mondja László. Mi itt vagyunk reggel-este mind a ketten, de higgye el nekem, beleizzadunk mindketten a munkába és naponta az istállóban eltöltünk nyolc órát. Hogy megéri-e ez nekünk? Most még nehéz lenne erre válaszolni, mert nagyon sok elképzelésünk van a jövőre nézve Egy biztos, a tejtermelésre nem fizetünk rá. De tudja, hogy miért? Mert saját magunk állítjuk elő a szemest, a tehénnek valót. Magyarán: „börzsákban" adjuk el a gabonánkat. / FARKAS OTTÓ
