Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-15 / 11. szám

1993. január 15. Mezőgazdaság Szabad ÚJSÁG 5 í 9 llalkozók Szlovákiai Egyesülete Erős, életképes társadalmi szervezetre van szükség A Földtulajdonosok és Agrárvállalkozók Szlová­kiai Egyesülete az elmúlt év végén tartotta első országos közgyűlését a Zólyomi Műszaki Egye­tem dísztermében. A rendezvényen több mint négyszáz magángazdálkodó és agrárvállalkozó vett részt Szlovákia egész területéről. Ebből az alkalomból Milan Pasmík mérnöknek, az egye­sület szlovákiai elnökének feltettünk néhány kér­dést. Mi tette szükségessé az egyesület létrehozását?- A társadalmi fejlődés során a földművelő a társadalmi érték­rend ranglétrájának a legelső fo­kára került. Ez főleg a kollektivizá­lás idején éleződött ki, amikor kis- és a középparasztságot kulák, vagy a nép ellensége jelzőkkel bélyezgeték meg. Üldözték, meg­hurcolták és társadalmilag, de fizi­kailag is megsemmisítették. A pa­rasztság kedvezőtlen helyzete ma sem sokát változott. Lépten-nyo­­mon tapasztalhatjuk, hogyan pró­bálják megakadályozni a gazdál­kodni szándékozókat abban, hogy élhessenek törvényadta jogaikkal, - hogy birtokba vehessék elkob­zott földtulajdonukat, vagyonukat. Bár az egyes politikai pártok prog­ramjukban hangoztatták a ma­gángazdálkodás fellendítését, ígéretüket nem váltották be. így a kezdő magángazdálkodók és agrárvállalkozók magukra marad­tak, csak saját erejükre, munká­jukra, szorgalmukra támaszkod­hattak. Csakhogy ma ez nem elegen­dő. Önerőből, szétszórtan képte­lenek megvédeni jogaikat, helytállni a kemény versenyben. A társadalmi színtéren csak akkor válnak „láthatóvá“, s szervezhe­tik meg érdekképviseletüket, ha egy erős, életképes társadalmi szervezetbe tömörülnek. Ebből az alulról jövő, szüntelenül erősödő nyomás hatására született meg az egyesület. Ki lehet, s milyen feltételek mellett az egyesület tagja?- Az egyesület önkéntes, szakmailag orientált, érdekvédel­mi szervezet. Tagja lehet minden, Szlovákia területén élő állampol­gár - tekintet nélkül nemzetiségé­re, vallására és politikai hovatarto­zására - aki a magángazdálko­dás, agrárvállalkozás, falusi házi­ipar vagy ezekhez közelálló terü­let valamelyik ágában tevé­kenykedik; ha nincs ellentétben a demokrácia alapelveivel, nem veszélyezteti a többi tag tevé­kenységét, betartja az alapszabá­lyokat és befizette a tagilletményt. A közgyűlésen elfogadott díjsza­bás 10 korona minden egyes hek­tár megművelendő terület, vagy minden 10 ezer korona elért pénz­­forgalom után. Az új tagok ezenkí­vül még 100 korona beiratkozási díjat is fizetnek. Milyen célokat tűzött ki maga elé az egyesület?- Az egyik legalapvetőbb cé­lunk és feladatunk a föld- és egyéb vagyontulajdonjog védel­me. Továbbá arra törekszünk, hogy mindenki számára szavatol­ják a szabad vállalkozás és a sa­ját tulajdonnal való önrendelkezés jogát. Azért harcolunk, hogy a földművelő egyenrangú legyen a többi társadalmi réteggel, hogy többé soha senkit ne hurcoljanak meg szerzett vagyonáért, hogy végre megszűnjenek azok a meg­alázó megpróbáltatások is, ame­lyeket végig keH járniuk a tulajdon­jogi igényüket rendező polgár rainknak. Részt akarunk venni a törvényalkotásban, az adó és egyéb gazdasági szabályozók ki­dolgozásában, és az agrárpolitikai program irányelveinek meghatá­rozásában. Jelentős feladatokat tűztünk ki magunk elé a jogi és szakmai tanácsadás, valamint a szakmai továbbképzés területén is. Programunkban nagy súlyt he­lyezünk a környezetvédelem, a káros anyagoktól mentes élelmi­szer-termelés, továbbá az elnép­telenedő falvak újjátelepítése kér­déseinek. Két és fél év telt el az egyesü­let alapító gyűlésétől - amelyre Besztercebányán került sor 1990. augusztus 19-én. Mit sike­rült megvalósítaniuk a rengeteg feladatból?- Elöljáróban el kell monda­nom, hogy szervezetünk nagyon nehéz feltételek között működik, így elképzeléseink közül sok nem válhatott valóra. A magángazdál­kodói és agrárvállalkozói réteg ma még nincs olyan gazdasági helyzetben, hogy képes lenne egy fizetett szakmai apparátust eltar­tani. A kezdetektől egészen a mai napig az egyesület működésével kapcsolatos tevékenységet né­hány lelkes és önfeláldozó tagunk vállalta fel önkéntesen - magamat is beleértve, - akik főállásuk mel­lett és saját anyagi eszközeikből fedezik a kiadásokat. Sajnos, az állami szervektől nem kaptunk kellő támogatást, s nem találtunk sem megértésre, sem meghallga­tásra. A számtalan nehézség elle­nére azért bejutottunk az előző parlament mezőgazdasági bizott­ságába. Cseh kollégáinkkal együtt tevékenyen részt vettünk a földtörvény és a transzformá­ciós törvény megalkotásában és előkészítésében, részt vettünk a Szövetségi Gyűlés ülésein. Vé­leményeztük az állami támogatá­sokról előterjesztett javaslatokat, de számtalan esetben személyes segítséget is nyújtottunk a ma­gángazdálkodóknak tulajdonjogi problémáik megoldásában. Több tagunk külföldi tanul­mányúton vett részt. Kapcsolatot teremtettünk a Holland Földműve­lők Szövetségével (Landbow­­schap), amely hajlandó egyesüle­tünknek 8 millió korona támoga­tást nyújtani - a fizetett apparátus működtetésére, egy központi és három regionális iroda kiépítésé­vel - feltéve, ha a Szlovák Föld­művelésügyi Minisztérium is hoz­zájárul ehhez 3,8 mHlió koronával. Egyelőre kérvényünkre még nem kaptunk választ. Holott cseh kollé­gáink az ottani minisztérium ha­sonló jellegű támogatását már él­vezik. Ezzel szemben a szakmai továbbképzés szervezéséhez megkaptuk az állami támogatást. Ennek jóvoltából tavaly három egynapos szemináriumot rendez­tünk díjmentesen a magángazdál­kodók és agrárvállalkozók számá­ra. Minden résztvevő kiadvány­ban is megkapta az előadások szakanyagát. Mindhárom alka­lommal nagy érdeklődést tapasz­taltunk. A Földművelésügyi Mi­nisztérium ugyancsak díjmente­sen rendelkezésünkre bocsátott két irodahelyiséget. Hogyan oldották meg a szak­­információk terjesztését és a propagációs tevékenységet?- Egyesületünknek sikerült a Nyitrai Mezőgazdasági Tudo­mányos-Műszaki Információs In­tézettel közösen kiadni egy szak- és információs havilapot, amely elsősorban a kezdő magángaz­dálkodóknak és agrárvállalkozók­nak nyújt segítséget. Ezt sugallja önmagában már a lap címe is „Rolnik - ako na to“. A 24 oldal­nyi terjedelmű lapban jóformán mindenki megtalálhatja a saját ér­deklődési területének megfelelő szakmai információkat és taná­csokat. A lap ismerteti az új törvé­nyeket, adó- és egyéb gazdasági, valamint pénzügyi jellegű előírá­sokat, szabványokat. Beszámol az egyesület tevékenységéről, a magángazdálkodók és agrárvál­lalkozók közérdekű problémáiról. Tanácsadó rovataiban szakembe­rek bevonásával válaszol olvasói leveleire és kérdéseire. A lap ter­jesztésére a saját adatbázisunk szolgál, de az egyesületen ke­resztül mindenki megrendelheti. Milyen végkövetkeztetést vont le a közgyűlés az elkövet­kező időszak feladatait ille­tően?- A Szlovák Alkotmány az európai standard szerint mindenki számára szavatolja az emberi s következésképpen a gazdasági jogokat Ma, sajnos, a mezőgaz­daság privatizálási folyamatával kapcsolatban lépten-nyomon ta­pasztaljuk ezeknek az alapvető jogoknak a megsértését. Gyakori jelenség a kezdő magánvállalko­zók megfélemlítése, fenyegetése, az ellenük való uszítás, gyűlölet­keltés. Diszkriminatívnak tartjuk a Földművelésügyi Minisztérium által előterjesztett állami dotációk­ról szóló javaslatot, amely szerint csupán azok részesülhetnek álla­mi támogatásban, akik 50 hektá­ron felüli területtel rendelkeznek, és elérik legalább az évi félmillió koronás bevételt. Ezért minden eszközzel harcolni fogunk a föld­­tulajdonosok és agrárvállalkozók emberi és gazdasági jogainak megszegése, továbbá az osztály-, a faji, és a nemzetiségi gyűlölet mindennemű megnyilvánulási for­mája ellen. Kezdeményezni fog­juk a Szlovák Nemzeti Tanácsban a szankciós törvény, valamint a Földtulajdonosok és Agrárvállal­kozók Egyesületéről szóló törvé­nyek elfogadását, s ezáltal a jog­védelem mellett, szeretnénk elér­ni, hogy az egyesület képviselete részt vehessen az összes fontos, mezőgazdaságot érintő tanácsko­záson. A közgyűlés határozati nyi­latkozatában követeli az 1948- ban elkobzott szövetkezeti tulaj­don visszaadását. Az egyik legfontosabb felada­tunk persze a szlovákiai és a re­gionális központok kiépítése lesz, főleg a tanácsadói és a jogi tevé­kenység terén, feltéve, ha rendel­kezünk majd elegendő anyagi eszközzel. Tovább folytatjuk jól beindult tevékenységünket a to­vábbképzés és a külföldi kapcso­latok kiépítése területén. Egyesü­letünkbe minden jó szándékú ma­gángazdálkodót és agrárvállalko­zót befogadunk, minél erősebb lesz szervezetünk, annái többet érhetünk el az érdek- és jogvéde­lem vonalán is. Szervezetünk címe; Zdruze­­nie vlastníkov pödy a agropod­­nikatel’ov Slovenska, Dobroví­­cova 12, 812 66 Bratislava. Beszélgetett: Klamarcsik Mária Ki korán kezd... 33 “ eladva kifizetődőbb A kilencvenes év tavaszán, miután a parlament megtárgyalta és elfogadta a magánvállalkozást szabályozó törvényt, a Deme (iker) testvérek - László és Antal - a Rimaszombati járásban elsőként igényelték vissza a szüleik földjét. Kérvényt adtak be a méhi szövetkezetbe. Az agronómiái szolgálat még az év őszén - a cukorrépa betakarítása után - egy darabban kimért részükre 15 hektár földet a kövecsesi és a kerepeci katasz­terben.- Az volt az anyai részünk - mondja László - ez kevésnek bizonyult, az ősszel még mérettünk hozzá 17 hektár 62 árat. Ennyit vettünk bérbe, de maradjunk a kezdetnél. Szóval a porta itt Kerepecen van, a bátyám ugyanis itt lakik, csak én ingázom reggel-este Tornaijáról ide és vissza. Még kilencvenben vásá­roltunk 77 ezer koronáért öt darab vemhes üszőt, 17 ezerért egy tehenet és szaporítottunk. Most, mint látja már 10 fejőstehenet, három vemhes üszőt, 2 hízóbikát, 3 fiatal üszőt és egy kisborjút tartunk. Ezenkívül van még két igáslovunk és két csikónk. Sertéseket csak saját szükségletre nevelünk. Tejtermelésre rendezkedtünk be, megépítettük a hütőházat, sertésólra már nem futotta a kölcsönből, amit az induláskor felvettünk. Bár a fogathoz is van kasza, gereblye stb. ebben az évben erősebb munkákra nem fogtuk a lovakat, mert csikót vártak A nyáron csaknem mindent traktorral végeztünk és természete­sen kézi erővel. Nekem három fiam van, a testvéremnek kettő. Amikor kimegyünk zöldet kaszálni a teheneknek, heten vágjuk a rendet, mert a gyerekek is tudnak kaszálni, sót a kaszát is megfenik. A szerző felvétele ,,Ki korán kel aranyat lel“ - tartja a közmondás, hát Deméék- - nél ez nem így van. Valóban a legelsők között vállalkoztak, akkor, amikor még csak bizonyos gépekre adtak állami támoga­­tást. És nem hetven, hanem csak húsz százalékot. A hűtőre, az állatállományra, a vetőmagvakra például egyáltalán nem kap­— ....................................... T:' S$ 'ísIÜMIH tak, a berendezések nagy részét is saját erőből, pontosabban kölcsönből fizették ki. Később ugyan kérvényezték az állami támogatást, de az állam állítólag visszamenőlegesen nem térít meg kiadásokat. Nem csoda hát, hogy januárban még százez­res hiányt mutattak ki.- Rengeteg volt a kiadásunk - folytatja Deme László - meg­vettük az állatokat, de takarmányunk még nem volt. Szombaton­ként szénát jártunk vásárolni, aztán természetesen abrak is kell a teheneknek, mert csak úgy léphetjük túl az ötezer literes fejési átlagot, ha etetjük az állatokat. Tudja, az állatot és a földet nem lehet becsapni. Ebben az évben már hat és fél hektáron termesztettek lucernát, két hektárról takarítottak be árpát és négy hektárról búzát. Vetettek kukoricát is, huszonöt tonnányit besilóztak, a többit meghagyták szemeskukoricának. Van bő két hektár legelőjük, azon október végéig legelhetett a kis csorda. Néhány nappal ezelőtt a higiéniai állomás ellenőre látogatta meg a testvéreket. Úgy mint én, szintén közvetlen a fejés előtt nyitott be az istállóba. Az általa írt jegyzőkönyv a bizonyíték rá, hogy másutt még nem tapasztalt olyan tisztaságot, mint Demé­­éknél.- Nyolc tehénnél többet egy gondozónak még nagyüzemben sem hagynék gondozni - mondja László. Mi itt vagyunk reg­gel-este mind a ketten, de higgye el nekem, beleizzadunk mindketten a munkába és naponta az istállóban eltöltünk nyolc órát. Hogy megéri-e ez nekünk? Most még nehéz lenne erre válaszolni, mert nagyon sok elképzelésünk van a jövőre nézve Egy biztos, a tejtermelésre nem fizetünk rá. De tudja, hogy miért? Mert saját magunk állítjuk elő a szemest, a tehénnek valót. Magyarán: „börzsákban" adjuk el a gabonánkat. / FARKAS OTTÓ

Next

/
Thumbnails
Contents