Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-13 / 9. szám
JJJ i/y -f (Á a, w * i ' C^O^cÁt, > r? /W1/v' 4 V •4* 1993. január 13. 4z ember tragédiája Komáromban / Kultúra A kor emberéhez igazodva Ismét véget ért egy esztendő, ám a Jókai Színház jubileumi évada még korántsem fejeződött be. Miközben a társulat javában készül Trabusi- Scaramucci Kaviár és lencse című vígjátékának január 15-i bemutatójára (rendező: Horváth Lajos), már folynak Az ember tragédiájának olvasópróbái (bemutató március 19-én). Ez utóbbi produkció rendezőjével, Beke Sándorral beszélgettem a darabbal kapcsolatos elképzeléseiről. • Mi késztette önt „Az ember tragédiája“ adaptálására?- Ha Madách drámai költeményét teljes egészében akarnánk színpadra vinni, akkor csaknem tíz órán át kéne játszani. Ezért a Tragédia szinrevitele mindig egyfajta adaptáció - alkalmassá tétel a bemutatásra. Saját változatunkban sűrítettünk, vagyis főleg az embernek az Isten nélküli állapotára- kivetettségére, magányérzetére- koncentráltunk. Ezt az érzéskört próbáltuk körbejárni, így a húzások is ennek szellemében történtek. • A húzások ellenére mind a tizenöt szín helyet kap a darabban?- A részleteket nem szeretném előre elárulni, hogy azok meglepetésként érjék a nézőt. Talán csak a legfontosabb változtatásról szólnék: a mából indítom a darabot. Ugyanis más a mához viszonyított jövő, mintha a múlthoz viszonyított jövőkép mutatkozna meg. Ebből a mából való indításból következik az is, hogy a falanszterjelenet eltér az eddig meszokottaktól. A múltbeli megfogalmazásokban ugyanis a falanszteren mindig a szocializmust illetve a kommunizmust értették. Madách zsenialitását igazolja például, hogy az aranyat, a fegyvert, a lovat stb. úgy mutatják be, hogy csak emlékkép van róla. Ez egy ökológiai katasztrófára utal. A falanszterhez hasonlóan számunkra mást jelent az ökológiai katasztrófa utáni eszkimójelenet is, ahol mindössze két ember maradt életben. Manapság, a felettünk lebegő atomborzalom korában ez a szín rendkívül aktuális és elgondolkodtató. Természetesen, minden rendező úgy érzi, hogy ő értette meg a legjobban a madáchi gondolatokat. Én is azt hiszem, hogy rendkívül Madách-centrikusan próbálom megrendezni ezt a művet. • A modernizálási szándék politikai aktualizálást is jelent?- A politikát nem lehet kiszúrni a Tragédiából, hisz Madách e darab írásakor abszolút részese volt az adott történelmi-társadalmi helyzetnek. így nyilván gondolatban, lélekben végigjárta azt a poklot és mennyországot, amelyet e darabban megfogalmazott. Én az aktualizálást színházi értelemben sosem politikailag értem. Számomra az aktualitás mindig emberi, lelki közérzetet jelent, vagyis megpróbálok a kor emberének érzésvilágával - reményével, szorongásával - egy hullámhosszra kerülni. Most is leginkább ezeket a rétegeket próbáltam megtalálni, s ezeknek megfelelő képi formát adni. Nagyon örülök annak, hogy az alkotógárda tagjai segítenek ebbéli igyekezetemben. • A látványban rejlő fantasztikus lehetőségeket milyen mértékben aknázzák ki?- Minden modernizálás és leegyszerűsítés akkor jó, ha hatásosabb, mint a klasszikus megoldás. Mivel én a mából indulok, olyan díszletképet kellett kitalálni, amely egyrészt egy mai életérzés kifejezésére is alkalmas, másrészt egy furcsa, ún. paradicsomi állapot megjelenítésére is, modern képi eszközökkel. • A zene is a darab pesszimisztikus hangulatát hivatott erősíteni?- Vukán Györggyel, az ismert magyarországi zeneszerzővel már dolgoztam együtt, amikor Kecskeméten a Káin és Ábel általam rendezett változatához komponált zenét. A Tragédia modern hangvételű zenéje arról a szeretetéhségröl és idegfeszültségről árulkodik, amely Vukánban, bennem és a darabban is megtalálható. • Megtudhatnánk valamit az alkotógárda további tagjairól? Díszlettervezőnk, Székely László, tanszékvezető tanár Budapesten, Magyarnak lenni Magyarországon ugyanolyan természetes dolog, mint angolnak lenni Nagy-Britanniában, németnek Német-, franciának Franciaországban. Magyarnak lenni Romániában, Szlovákiában, Jugoszláviában vagy Kárpát-Ukrajnában jóval nehezebb, de nem lehetetlen. Csak kelló keménység és kitartás kell hozzá. A terület hagyományai adottak, úgyszintén a hasonló elveket valló társak csoportjai, ami igen sokat segít. Az ember érzi, hogy van jogalapja a magyarságra, és azt is, hogy ebben az óhajban nem áll egyedül. Bármily furcsán hangzik, de nehezebb a helyzete annak, aki valamelyik nyugati országban akar magyarnak megmaradni. A környezet teljesen idegen, és az ott élő magyar nem hivatkozhat ősi hagyományokra, számára a magyarság hagyománya csak az, amit emlékezetében magával hozott. A kérdést neki magának kell eldöntenie, hogy megtartja-e magyarságtudatát, és hajlandó-e azt odakinn születendő vagy felnevelkedö utódainak, mint értéket továbbadni. Amennyiben magyarsága megtartása mellett dönt, ezernyi akadály áll az útjába. Az ország, ahol letelepedett és munkájából meg akar élni, megköveteli, hogy alkalmazkodjék a helyi szokásokhoz, törvényekhez és hogy elsajátítsa az állam nyelvét. Nem tiltja meg neki senki, hogy lakásának négy fala között magyar maradhasson (bár némelyik országban ilyen tilalmak is elhangzottak), de nem is nyújt neki támogatást nemzetisége megtartásához. Gyermekeit köteles beíratni a helyi iskolákba, ahol természetesen elvárják tőlük, hogy tökéletesen ismerjék az ország nyelvét. Az már magánügy, hogy a szülő saját anyanyelvére is megtanitja-e őket. Ha rászánja magát erre a feladatra, hamarosan kiderül, milyen nehéz dolog is ez idegenben annak, aki nem pedagógus. Egyes helyeken, ahol több magyar kivándo~rolt és emigráns él, talán létezik valamiféle magyar iskola, ami jobb a semminél, de kevesebb az elegendőnél. A helyi magyar egyletben (már ahol van ilyen) szintén megoszlanak a vélemények. Akad nem egy „honfitárs", aki azt mondja: „Ugyan mire jó ez a „magyarkodás“? örülj, hogy a gyerekeid már ebben az országban nőnek fel, hogy ismerik az itteni nyelvet, legalább kevesebb problémájuk lesz, mint nekünk volt. Meg aztán mire lehet menni a magyar nyelvvel?“ A másik politikai érvekkel áll elő. Véleménye szerint a magyar a kommunisták nyel-Magyarnak maradni nyugaton ve, tehát jobb, ha a gyerek meg sem tanulja, nehogy ö is megfertőzödjék. (Ma ugyan már aligha hivatkozhat erre bárki is, de mialatt felnőtt az emigrációban egy második nemzedék, ez az érvelés nemegyszer elhangzott.) Olyan véleményeket is hallhattunk, hogy inkább ne legyen magyar iskola, Magyarországról ne jöjjön tanító, inkább ne legyen magyar istentisztelet, de még pap sem kell onnan. Sokan egyenlőségjelet tettek a kommunizmus és a magyarságtudat ápolása közé. Aki valamelyik nyugati országban magyar akart maradni, annak ezekkel a különös vélekedésekkel is meg kellett küzdenie. Nehézséget okozhatott sok esetben az idegen házastárs, aki határozottan ellenezte, hogy a házasságból született gyermekek a magyar nyelvet is megtanulják. Ilyen akadályok tornyosultak a nyugati magyar ember elé, aki idegen földön is meg akarta tartani, sót utódainak továbbadni magyarságtudatát. A második világháború és az 1956- os forradalom után Nyugatra került magyarok, akarva-akaratlan történelmi hivatást töltöttek be. Kosztolányi Dezső egyik novellájának hőse, a jómódú polgárfiú, aki a századfordulón érettségi után Párizsba utazik, hiába igyekszik a francia szállodai portásnak megmagyarázni, hogy ö dem osztrák, hanem magyar. Ilyen népről a franciák akkor még nem tudtak.- 1956-ban nem kellett magyarázgatni, kik a magyarok. A forradalom világszenzáció volt, általa a magyarság egy ideig az érdeklődés középpontjába került. Ez természetesen korántsem jelentette azt, hogy Nyugaton mindent megtudtak rólunk. Az iskolai földrajz- és történelemkönyvekben még az 1980-as években is lehetett olyan szövegeket találni, miszerint a magyarok mongolok vagy szlávok, lóháton kalandoznak a végeláthatatlan pusztaságokon, ezenkívül olyan vad nacionalisták, akik évszázadokon át barbár módon elnyomták a szomszédos kultúrnépeket, a románokat, szerbeket, szlovákokat. A Nyugatra került magyaroknak már a puszta jelenléte is sokat változtatott a meggyökeresedett előítéleteken. A lényegbevágó szemléletbeli változást azonban elsősorban azoknak köszönhetjük, akik, mint magyarok vagy - a második nemzedéket tekintve - mint magyar származásúak értek el eredményeket a tudományok és a művészetek terén. Különösen hasznos szolgálatot tehettek Magyarországnak azok, akik nemcsak a befogadó ország nyelvét ismerték, hanem az anyanyelvűket is megőrizték, és ápolták származástudatukat. A kivándorlók többsége általában elvész az anyaország számára. Tagadhatatlan azonban, hogy a magyarságtudat ápolása a nyugati diaszpórában is meghozta a gyümölcsét. Akik tehát Nyugatra kerülve megtartották magyarságukat és azt gyermekeiknek is igyekeztek átadni, megállapíthatják: nehéz ugyan távol a hazától magyarnak maradni, de érdemes. A nyugati magyarság életképes. VEZÉNYI PÁL hí (4oo - . *0)' ^ r* ^7 4 5 zx 7 ( Szabad ÚJSÁG ö napjainkban a vezető magyar díszlettervezők egyike. Ugyanakkor olyan jelmeztervezőt kerestünk, aki még semmiféleképp sem kötődik a különféle tradíciókhoz. Nagyon kíváncsi voltam, vajon egy mai tehetséges fiatal miként látja e mű mondanivalóját, mivel én a ma emberéhez szeretnék ízlésben közeledni, nem szeretnék „képeskönyvet“ reprodukálni. Federits Zsófia személyében megtaláltuk a megfelelő alkotótársat. A darab dramaturgja Tarján Tamás. Ami a szereposztást illeti: két Ádámmal játsszuk végig a darabot, vagyis szerepel Ádámnak egy tudatosult (Boldoghy Olivér) és egy nem tudatosult (Bajcsi Lajos) énje. Éva szerepét Dósa Zsuzsa játssza. Luciferrel kapcsolatban azt vallom, hogy minden ember magában hordja a tagadás szellemét, ahogy a megismerés vágyát is, amely Ádámot hajtja. Ám Lucifer a régi mitológiában tűzcsiholó - a ráció szelleme volt, nem pedig a tagadásé. Ezt a kettőséget próbálom bemutatni. Az Úr hangja helyett nálunk Isten megjelenik - emberközeli, elérhető lesz. A további szerepekben a társulat összes tagja játszik. • A diákság számára is „könynyen emészhető“ mű kerül bemutatásra?- Mivel az előadás próbaköve mindig a közönség, ezért állandóan a hozzáférhetőség szintjén próbálok rendezni. Talán nincs olyan diák, aki érdeklődéssel végigolvasná az egész Tragédiát. Mi azt szeretnénk, ha segítségünkkel a fiatalok nemcsak „végigolvasnák", hanem meg is értenék mondanivalóját. • Napjaink viszonyait tekintve mi a véleménye az úgynevezett paradicsomi állapotról?- A paradicsomi állapot kérdése nálam egyféleképpen vetül fel - a kor emberének helyzete szempontjából. Állítom, hogy a mai ember legszívesebben visszamenne a Paradicsomba, mert okkal-joggal Paradicsomon kívüli állapotban érzi magát. ___ MISKÓ ILDIKÓ _______ UZhh L A Grand Hotel a pozsonyi Új Színpadon Pénteken és szombaton bemutató Az osztrák írónő azonos című regényének filmváltozatát annak idején Greta Garbo felejthetetlen alakítása révén is megismerhette a világ. A tavaly bemutatott rockopera, a Mária Evangéliuma után Vicki Baum bestsellerének musical-változatát tűzte műsorára a pozsonyi Nová Scéna. Miután a Mária Evangéliumának akkora sikere van, hogy a jegyek már két évre előre elkeltek, bizonyára a Grand Hotellel sem lesz másként. Lubo Roman igazgató és Jozef Bednárik rendező elmondása szerint ez a musical a társulat életében újabb határkőnek számít. „Ha sikere lesz, elmondhatjuk, hogy letettünk egy újabb vizsgát. Próbálkozásunk célja létrehozni egy olyan színházat, amilyen Szlovákiában még nem volt“ - hangzott el a bemutatót megelőző sajtótájékoztatón. A kétfelvonásos musical nehéz körülmények között született meg, hiszen mint kulturális intézmény, az Új Színpad sem rendelkezik megfelelő anyagiakkal. A színház tanfolyamokat szeretne szervezni, amelyeken amerikai és angol koreográfusok oktatnák ä szlovák színésze, két. A szándék megvan, pénz azonban nincs. A körülmények arra kényszerítették a vezetőséget, hogy emeljék a jegyek árát. A holnapi és a szombati bemutatóra például 500 koronás (!) jegyekkel lehet majd bejutni. Igaz, ebben benne foglaltatik a pezsgő és a vacsora ára is. Biztosan szép estéjük lesz azoknak, akik ezt meg tudják venni. Szerencsére ezek a jegyárak csak a két bemutatóra vonatkoznak, a péntekire és a szombatira... Az újságírókat viszont még a próbákra sem engedték be. , S. B. GY. 6^? _ Új magyar könyvesbolt nyílt Nagykaposon Nem mindenkinek tetszik A felvidéki magyar közvélemény felháborodással fogadta a magyar könyvesboltok megszüntetését célzó kísérleteket. Pozsonytól Kassáig kérdésessé vált a magyar könyvesboltok sorsa. Az üzletvezetők az új évben sem tekinthetnek túl nagy bizakodással a jövőbe. Az önálló Szlovákia alkotmánya ugye „európai szintű“ nemzetiségi jogokat garantál, így hát a magyar helységnévtáblákat sem azért szerelték le, mert törvény tiltaná a létezésüket, hanem mert nincsenek összhangban a közúti közlekedés érvényben lévő szabályaival. Előfordulhat például, hogy egy „többségi" gépkocsivezető szemét annyira irritálják a magyar helységnevek, hogy ezek láttán hirtelen elködösül a tekintete, minek következtében elveszíti uralmát járműve fölött - és máris megvan a baj! A jelenlegi belpolitikai helyzetet tekintve az is megeshet, hogy az illetékesek rádöbbennek: a magyar könyvesboltok is veszélyeztethetik a közlekedést ... Mondjuk, ha az üzlet kirakata a nap egy bizonyos szakaszában éppen olyan szögben veri vissza a fényt, hogy elvakítja az autóbuszvezetőket, akkor ezt a balesetveszélyes magyar könyvesboltot azonnal el kell távolítani. Ugyanakkor örömmel jelentem, hogy a magyar könyvesboltok száma az Ung-vidéken eggyel gyarapodott. Ezelőtt is árusítottak Nagykaposon magyar könyveket, de a Slovenská kniha magyar részlegébe jó ideje már csak véletlenül téved be egy-két vásárló. A választék mind a mai napig szegényes, a polcok tátonganak az ürességtől, s ami van, az a könyveknek abba a kategóriájába tartozik, amelyeket a legfelső polcon szokás tartani - vagyis gyakorlatilag eladhatatlanok. A vidék lakossága érthetően örömmel fogadta, hogy a volt CSEMART- üzlet helyén magyar könyvesbolt nyílik. Mint ismeretes, a CSEMART Vállalat megszűnt, az új magyar könyvesbolt tehát rendkívül fontos szerepet tölt be a vidék kulturális életében, mert közel s távol ez az egyetlen hely, ahol magyar könyveket vásárolhatunk. (A legközelebbi Királyhelmecen található ) Karácsony előtt az emberek különösen értékelték a könyvesbolt meglétét. Könyv nélkül nem ünnep az ünnep, sokak ajándékozták meg szeretteiket egy-egy szép kötettel. Voltak, akik egész tucatnyi könyvet vásároltak egyszerre, hogy legalább egy évben egyszer megengedhessék maguknak ezt a luxust. Kíváncsi voltam, vajon milyen a választék az új könyvesboltban. Tömören fogalmazva: egész jó. Amint azt az üzlet vezetője, Miczák Irén elmondta, a sajtótermékek közül a magyarországiak a legkelendőbbek. Az RTV-től kezdve a Kiskegyedig és a Magyar Horgászig sok újság kapható. Az áru érkezésekor a törzsvevők már nyitás előtt ott toporognak az ajtóban, alig várva, hogy kezükbe vehessék kedvenc lapjukat. A könyvek közül a hobbi- és kézimunkakönyvek (kertészet, biokertészet, lakáskultúra, kötőkönyvek stb.) örvendenek a legszámottevőbb érdeklődésnek. Az UFO-kiadványok, a misztikus keleti tanításokról szóló könyvek is egykettőre elkelnek. Azonban az igényesebb olvasó is talál kedvére való olvasmányt. Politika, tényirodalom, klasszikus művek, dokumentumregények is sorakoznak a polcokon. Akad néhány, úgyszólván csak a könnyúgyűjtöknek készült csemege is, például a Magyar Költészet Kincsestára, pazar vörös-arany bőrkötésben, vagy akár a nem kevésbé díszes Európa Klasszikus regények. A Magyarországról behozott könyvek lassan megfizethetetlenek lesznek. Szerencse, hogy hazai kiadóink egyelőre nem „igazították“ áraikat a magyarországiakhoz. Akad néhány nagykaposi polgár, akinek nem tetszik a Magyar Könyvesbolt nagy népszerűsége. Névtelen hősök októberben sárral dobálták meg az akkor még egyszerű CSEMART boltocska ablakait, kenőzsírral mázolták be a küszöböt és az ajtókilincset. Talán ugyanazok a fenegyerekek voltak, akik az éj leple alatt festékkel fújták be a magyar helységnévtáblát. Az emberek azért, szerencsére, nem olvasnak „óvatosabban“. TÓTH FERENC \, H. %-1 Ádám és Lucifer szerepében Boldoghy Olivér és Boráros Imre (Nagy Tivadar felvétele)
