Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-11 / 7. szám
4 Szabad IIJSÁG Mezőgazdaság 1993. január 11. A Szlovák: Földalap küldetése és működési elvei Új taggal gyarapodott a földügyeket intéző „hivatalok“ sora. Neve: Szlovák Földalap. A földrendezési (330/ 1991 Tt. sz.) törvény értelmében jött létre, s elődétől, az állami meliorációs igazgatóságtól csak a beépített öntözőberendezések és a mezőgazdasági termelést szolgáló egyéb vízgazdálkodási építmények kezelésével kapcsolatos teendőket vette át. A hivatal szó azért került idézőjelbe, mert a Szlovák Földalap nem hivatal, hanem állami vagyonalap. Küldetése, mint általában más alapoknak is, az ingó és ingatlan vagyon, valamint az ebből származó pénzeszközök kezelése. A Szlovák Földalap járási kirendeltségei közvetlenül a pozsonyi központhoz tartoznak, és - az örökölt munkakör alapján - általában ott találhatók, ahol a járási meliorációs igazgatóságok működtek. Az öntözőberendezések kezelésével kapcsolatos teendőket leszámítva a Szlovák Földalap jelenlegi munkakörét négy csoportba oszthatjuk. Ezekről, küldetésükről és működési elveiről Csicsai Károly mérnök, a Szlovák Földalap Dunaszerdahelyi Regionális Kirendeltségének vezetője tájékoztatott. Tulajdonjogilag rendezetlen földek kezelője Elsődleges feladatunk az állami földek, valamint az egyéb, a mezőgazdasági termelést szolgáló állami ingatlan vagyon kezelése. Átmenetileg ugyancsak mi kezeljük azokat a földeket, amelyeknek jelenleg nem ismerjük a tulajdonosát, mert eddig nem jelentkezett, és számunkra ismeretlen helyen tartózkodik, illetve jelentkezett, de a föld tulajdonjogilag rendezetlen. Például hagyatéki eljárás útján még nem szállt át az örökösökre. Az állami és az úgynevezett gazdátlan földeket nyilvántartásba vesszük s haszonbér ellenében kiadjuk művelésre. Mezőgazdasági szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak és magángazdáknak, a törvény által meghatározott sorrendben. A bérleti díj a földalap bevétele. Ebből fedezzük kiadásainkat, például az öntözőberendezések üzemeltetését. Aki azt gondolná, hogy ez kis munka, nagyot téved. A mezőgazdasági szövetkezetekben, állami gazdaságokban csak most azonosíthatják az állami és a tulajdonjogilag rendezetlen földeket, de annyi máris biztos, hogy megközelítően a járás szántóterületének fele kerül a kezelésükbe. Függetlenül attól, hogy állami vagy egyelőre A néhány évtizeddel ezelőtt megkezdett és az állam által támogatott szőlősítési program, valamint a gyümölcsösök létesítése nagyobb részt a silány földön, illetve a meredek hegyoldalon gazdálkodó mezőgazdasági üzemeket érintette. Ezek közé tartozott és tartozik ma is Söreg, ahol a szőlő mellett jelentős területet ültettek be barack- és almafával. Miután a fák termőre fordultak, a szövetkezet vezetőségének csakhamar be kellett látnia, hogy a kereskedelem szolgájává váltak. Az üzletek és a nagyraktárak ugyanis olcsón vásárolták fel a friss gyümölcsöt. Főleg a gyorsan romló barackot, de a több ezer tonna almát sem tudták hosszú ideig hol tárolni. A kiszolgáltatottság hátrányosan hatott a gazdaság pénzügyi mutatóira. A nyolcvanas évek közepén megfogalmazódott a gondolat: hűtőházat kell építeni, télen, illetve tavasszal a gyümölcs ára magasabb, rentábilisabbá válik a gyümölcstermesztés. Az akkori Zelenina középszlovákiai kirendeltsége szintén jónak találta a hűtőház megépítésének ötletét, olyannyira, hogy még anyagilag is támogatta - 60 százalékos szubvencióval - a beruházást. A tervek alapján 1987-ben kezdték el az alapok lerakását. A munkálatokat a szövetkezet építészeti csoportja végezte, az akciót Pölhös Károly mérnök irányította, aki ismeretlen személy magántulajdonáról van szó, a földet bérbe adják. Fia jelentkezik a tulajdonos, a Szlovák Földalap visszalép. A tulajdonos az idevonatkozó jogszabály szerint utólagosan megkapja a haszonbért, és földjével a továbbiakban saját belátása szerint rendelkezik. Van rá példa, hogy felbukkant olyan tulajdonos, aki többszáz kilométerre lakik. Ezért földjének kezelését továbbra is ránk bízta. Mi adjuk bérbe és intézzük a haszonbért. A földet eddig használó mezőgazdasági üzemet a bérleti szerződés megkötésekor előnyben részesítjük, de ezt a területet, amelyet eddig a szervezet használt, és a jövőben már nem tart rá igényt, magánszemélynek is bérbe adjuk. A legnagyobb terület, amit magánszemély bérel tőlünk egy darabban, háromszáz hektár. Földek „kicserélése“ Ez a legkevésbé jellemző munkakör, csak azért került szóba másodiknak, hogy a földet „egy kalap alatt" intézzük el. Négy évtized hosszú idő, sok földtulajdonos lakóhelyet változtatott, távol került a szülői háztól, földjétől. Ennek ellenére földjét vagy annak egy részét művelni szeretné, de nem teheti, mert esetenként az útiköltség nagyobb lenne a haszonnál. A Szlovák Földalap ebben is segít. A földtulajdonos átadja földjét a régiójában működő kirendeltségnek, és helyette abban a járásban, kataszterben kap földet a földalap ottani kirendeltségétől, ahol lakik. Talán mondani is felesleges, hogy azonos értékben. Flasonló probléma a járásban, egyes kataszterek között is előfordulhat. Az örökösödések folyamán az eredeti földterület felaprózódott, és a lakóhely megváltoztatása miatt férjfeleség négy-öt kataszterben is földtulajdonos. Az általuk kiválasztott kataszteren belül a Szlovák Földalap közreműködésével ezeket a földterületeket is egyesíthetik. Ilyen jellegű igényét az illető személynek a Szlovák Földalap regionális hivatalában kell bejelentenie. Azért itt, mert bár a földrendezés elméleti előkészítője és gyakorlati kivitelezője a földhivatal, a hektárokkal való elszámolás a földalap feladata. Állami gazdaságok privatizációja Átmeneti, de jelenleg legnagyobb feladatunk az állami gazdaságok pria hűtőház átadása után az üzemegység vezetője lett.- Sajnos, a hűtőházat nem tudtuk az előzetes tervek szerint befejezni vatizációját szabályozó, 1992 novemberében elfogadott kormányrendeletből adódik. Ez addig lesz munkánk része, amíg a privatizációra nem kerülő földet - kivéve az állami gazdaságok, nemesítő állomások és más kijelölt mezőgazdasági szervezetek által használt ingatlanokat - nem adjuk el. Az eladás időtartama alatt úgy viselkedünk, mint az Állami Vagyonalap, amelytől a privatizált mezőgazdasági ingatlanokat átvesszük és átmenetileg kezelni fogjuk. Azért átmenetileg, mert amint említettem, a földet kivéve előbb vagy utóbb valamennyi ingatlan tulajdonosra talál. A részleteket a privatizációs tervezet tartalmazza, amely a Szlovák Földalap illetékes regionális kirendeltsége számára meghatározza az ügymenet lefolytatásának módját. Mivel a megvételt kedvező hitelekkel és az eladásra kerülő részleg haszonképező értékéhez mért árakkal fogják ösztönözni, az állami gazdaságok privatizációja során a kispénzűek is szóhoz juthatnak. A vásárló az ingatlan megvételekor csak az érték töredékét fizeti ki, a tartozás törlesztésére pedig haladékot kap, az átlagosnál lényegesen kisebb kamatok mellett. A privatizáció eredményeként alakulhat részvénytársaság, szövetkezet, korlátolt felelősségű társaság vagy személyes magántulajdon, de úgy, hogy a részek eladásával más egységek működőképessége ne szűnjön meg. Ezért a tervezetek elbírálásakor figyelembe veszik a gazdaság komplex privatizációját is. Ez persze nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy adott állami gazdaság részlegére bárki benyújtson privatizációs tervezetet, illetve vásárlási igényt. Azokat az egységeket, amelyek nem kelnek el, az érdeklődő felbukka- mondja Pölhös úr - mivel a kerületi szervek értesítettek bennünket, hogy- nincs pénz. Csak a legszükségesebb munkálatokat végezzük el, a költségek ne haladják meg a 20 násáig kezelni fogjuk, vagyis bérbe adjuk. Mivel a bérieti szerződésben a bérlő elsődleges vásárlási jogát is lefektetjük, nem kizárt, hogy bizonyos idő elteltével maga lép fel vásárlási igénnyel. Kárpótlás Végül említsük meg azt a feladatot is, amelynek kapcsán a természetes személyek eddig a leggyakrabban kerültek kapcsolatba a Szlovák Földalap illetékes regionális kirendeltségével. Ezek azok a kárpótlások, amelyeket olyan esetben intézünk, amikor beépítették vagy tönkretették az állam tulajdonába került földet, és azt nem fizették ki eredeti tulajdonosának. Ilyen esetekben a földhivatal kárpótlási végzése alapján földet adunk a tulajdonosnak. Sok kárpótlási igényt elégítünk ki a konfiskált földek kapcsán is, amikor az eredeti tulajdont egy másik természetes személy kapta meg, és a kiutalt föld helyett mi az állam földjéből adunk területet. Az állami gazdaságok privatizációjával kapcsolatos restitúciós munka csak most kezdődik nagyobb terjedelemben. Azt a vagyont, amellyel szemben a kárpótlási igény merülhet fel, egyelőre nem privatizálják. Az ilyen vagyont továbbra is a földalap kezeli, és a jogosult személyeket ebből kárpótolja. Az épületek, élő és holt leltár ellenében járó kártérítés fejében a jogosult személyek vagyonrészesedést kaphatnak a privatizált vagyonból. A földtulajdonosok kárpótlásuk ellenértékeként a vagyonrész megvételében és a részvények vásárlásakor is előnyt élveznek. A teljesség igénye nélkül készült áttekintés is érzékelteti, a Szlovák Földalap munkatársai számára máris rengeteg a feladat. Az intézménnyel teljessé lett a földügyeket intéző „hivatalok“ sora, ami a tulajdonosokra nézve biztató. EGRI FERENC milliót. Például a válogatót nem építhettük fel, nem készült el a részleg műhelye és ami a legfájóbb, nem maradt pénzünk a vasút bekötésére sem. Pedig a helykiválasztásnál döntő szerepet játszott a vasút közelsége, azért is épült ide az üzem. Szóval, a parancs szerint nem meríthettünk ki 20 millió koronát a hütőházra, átadáskor 19 millió 700 ezer korona költséget mutattunk ki. Megjegyzem: ez az építmény ma - a berendezésekkel együtt - legalább 40 milliót ér. A hütöház kapacitása 13 ezer 200 tonna. Bár korszerű, de energiaigényes. A sőregi szövetkezet először tavaly tárolt benne almát..., de sajnos, keveset. A szövetkezet gyümölcsöséhez mérten túlságosan nagy a kapacitása, ezért bérbe adta a kül- és belkereskedelmi kapcsolatokkal foglalkozó lévai DAVOS TRADING Kft-nek, amely a sőregi almát is felvásárolta, ezen kívül magyarországi termelőktől importált tetszetős almát. Innen szállítják aztán az ország különböző tájaira az Arany Delícius és a Jonathán fajtákat. Egyelőre a válogatást kézzel végzik, de idővel természetesen szeretnék az eredeti terv szerint befejezni az épületet, tehát beszerelni a válogatót, megépíteni a vasutat stb. Mindezekhez azonban időre van szükség, na és főleg pénzre. FARKAS OTTÓ Kiszolgáltatottság és monopólium ellen: Minihúsüzem A forradalom után jól helybenhagyott mezőgazdaság felocsúdásában hallja ám, hogy kiszámolják. De mire észbe kapnak, már ki is hirdették a megfellebbezhetetlen ítéletet: ,, Kiütéssel győzött a monopolhelyzetben lévő feldolgozóipar!" A politikusok által meghirdetett gazdasági párviadalban a rövidebbet húzó termelőüzemek csupán azzal tudtak volna győzni, ha valóra váltják a padlóra kerülésüket követően tett fogadalmaikat. Vagyis, ha gyorsított tempóban megépítik saját malmukat, tejüzemüket és vágóhídjukat. Sajnos, az eltelt egy-két esztendőben, a pénztelenné és ezzel ártalmatlanná tett szövetkezetek és állami gazdaságok többsége enyhén szólva nem volt olyan helyzetben, hogy hadat üzenhetett volna a Nagy Ellenfélnek. A továbbra is kiváltságos helyzetet élvező - gabonát, tejet és húst - felvásárló és feldolgozó üzemek a gazdasági maffiára jellemző módszereket honosítottak meg a kereskedelemben. A termékeik alapanyagául szolgáló nyersanyagokat csak áron alul voltak hajlandók átvenni, amit aztán egetverő felárral adtak tovább, a kereskedők bevonásával a fogyasztónak. A rafinéria azzal folytatódott, hogy csak korlátozott mennyiségű alapanyagot vetlek át, így a többlettermék a termelő nyakán maradt. De még ezzel a csavartatással sem elégedtek meg, hiszen a kiszolgáltatott termelővel szemben a fizetésképtelen szegény iparvállalatok szerepét is eljátsszák... A Rozsnyói Állami Gazdaságnak például 5 millió koronával tartozik a Rozsnyói Tejüzem, a helyi húskombinát velük szembeni adóssága pedig eléri a 3 milliót, hogy a további öt milliót kitevő egyéb hátralékokról, illetve kintlévőségekről már ne is beszéljünk. Szerencsére ennek a gazdaságnak sikerült a lehetetlen. Mint már arról korábban beszámoltunk, a malom után hamarosan a tejüzemmel is elkészülnek. A tizenkilenc hónap alatt befejezett vágóhíd máris üzemel. Egyhónapos próbaüzemeltetés után a napokban adták át rendeltetésének. Az állami gazdaság csetneki részlegén lévő minihúsüzemben naponta húsz-huszonöt sertést és hat szarvasmarhát vágnak le, illetve dolgoznak fel késztermékké. A hús, a kolbász, a hurka, a paprikás szalonna és a disznósajt értékesítésével nincs gond. A jó minőségben elkészített, és a konkurenciánál olcsóbban kínált termékek iránt óriási az érdeklődés. A szomszédos mezőgazdasági üzemekből is várásolnak fel állatokat, amelyekért készpénzben fizetnek, minthogy a húst és a hentesárut is készpénzfizetés ellenében adják tovább. A járási első ilyen létesítményének a vezetője Kerekes László tapasztalt mészáros, negyedmagával jött át ide a rozsnyói húskombinátból. Július Dávid mérnök felvásárlót, egy minőségellenőrt és az egyetlen takarítónőt is beleszámítva, csupán tucatnyian vannak a temérdek munkára. A közel 7 millió koronát felemésztő beruházásra mindössze 3 millió korona kölcsönt kaptak uzsorakamatra. A hiányzó összeget és a megépítendő szennyvíztisztító berendezés költségeit is saját forrásaikból kell(ett) hogy fedezzék. Azonban meglett az eredménye: ahogy a húsüzem monopóliuma megszűnt, vagy legalábbis jelentősen meggyengült. Mindez reménysugarat jelenthetne a kiszolgáltatottságban, ha nem gyülekeznének felettük a sötét viharfellegek, amelyeket a nagyprivatizáció, és a hivatalosan mindmáig ismeretlen - az egész állami gazdaságot bekebelezni készülő - Vevő jelent. KORCSMÁROS LÁSZLÓ A szerző felvétele X'% V v * , V“ **• ST Npsf ^ . < V ..wtf m , _... .......... i/Ví...-«•.. ,, Meg faragott“ beruházás Bérbe adott hűtőház
