Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-04 / 1. szám

1993. január 4. Tallózó Szabad ÚJSÁG 5 A szlovákiai autópálya-program Egy kilométer autópályát nem lehet 120 millió koronánál olcsóbban felépíteni. Összefüggő autópálya-hálózat létrehozása tehát korántsem olcsó mulatság, nem beszélve a telek-kisajátítási bonyodalmakról. Másrészt viszont az autópályák építése sok ezer embernek adna munkát.- Ilyen súlya van a koronának, vagy a kalap lyukas? Karol Klimes rajza, SMENA Már rég nem hisznek a szép szavaknak Homokot exportálunk a Szaharába? Kysucán sosem volt hiány szorgalmas emberekben, kő is mindig elég volt a földeken és fa az erdőben. Mindez ma is megvan. Ellentmon­dásos helyzet a fafeldolgozó vállalatban alakult ki, ahol nyersanyaghiány miatt már harmadik éve puszta létükért küzdenek. A szlovák kormány az első autópá­lya-építési döntést 1991. 7. 23-án hozta. Jóváhagyta, de nem tartotta magát ehhez. Az állami források, mint kitűnt, kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy a deklarált terveket megvalósít­sák. Hogyan mozdítható ki az ügy a holtpontról? Erről beszélgetünk Dusán Samudovsky kandidátussal, az Autópálya Igazgatóság igazgatójá­val., • Milyenek az autópálya-építés finanszírozásának lehetőségei?-A szabvány-módszer az állami költségvetésből való finanszírozás. Ez a legegyszerűbb és a legtakaréko­sabb is, mert az állam tulajdonában marad a pálya, s egy kézben marad minden ezzel kapcsolatos ügy. Ezen belül az esetleges pályadíj kiszabása, vagy a svájci modell - az egy évre szóló pályahasználati bélyeg -, a vám, stb. Ez, persze, megkívánj^ hogy elég pénz álljon rendelkezésre. • S ha ez nem áll rendelkezésre?- Amennyiben az autópálya-építést külföldi beruházó finanszírozná, két lehetőség van. Vagy bevezetni a vál­lalkozói vámot a koncessziótulajdono­sok számára, vagy kötelezni az álla­mot, hogy garantálja a külföldi beruhá­zók külföldi hiteleit. • A pályadíj a varázsvessző?- Korántsem. Az autópálya-hálózat építése magáncélokból csak akkor ér­dekes, ha a saját pályaszakasz forgal­ma eléri a 15.ezer gépkocsit naponta. Különben nem térül meg. Az üzemel­tetés akkor gazdaságos, ha a lakos­ság fizetőképes. A viszonylag sűrű mellékút-hálózattal rendelkező orszá­gok fizetésképtelen lakossággal - s ez a mi esetünk - oda juthatnak, hogy magán-autópályáik üresek maradnak és a mellékutak túlzsúfolódnak. • Van,akitől e téren tanulhatunk?-Természetesen, de óvakodnunk kell attól, hogy vakon átvegyünk kész modelleket. A túlzott türelmetlenség sem jó. A jelenlegi helyzeten is láthat­juk, hová jutunk el, ha kevéssé előké­szített, inkább az óhajokra támaszkod­va járunk el. A problémacsomag eb­ben a vonatkozásban igen nagy, sok összefüggése van, nemcsak pénz­ügyi. Tanulnunk kell a jó és a rossz példákból egyaránt, mert szomszéd­ságunkban is ugyanilyen cipőben járnak. NtatODNtSOBROnA • A megoldást tehát egy vegyes finanszírozási modellben látja?- Igen. A világban ma ez van több­ségben. Úgyszólván nincs olyan or­szág, amely kizárólag költségvetési pénzekből finanszírozná az autópálya hálózatot. Még a gazdag Németor­szág is számol az infrastruktúra alter­natív finanszírozásával. A tervek ké­szítésének folyamatában alakul ki a fi­nanszírozás módja. A tervekbe foko­zatosan bekapcsolódik a magánszek­tor. így jöttek létre az ún. vegyes modellek, amelyek kihasználják a ren­delkezésre álló magántőkét és egybe­kapcsolják az állam közérdekű tervei­vel. Az állam ugyanakkor garanciákat nyújt és vonzó keretet kínál a magán­­beruházóknak. • Van már valamiféle konkrétum ebben a vonatkozásban Szlová­kiában?- Az Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bankkal (EBRD), valamint az Eu- • rópai Beruházási Bankkal beruházási előtanulmányon kezdtünk dolgozni. Ebben a tanulmányban meg kell hatá­rozni, mely szakaszok mennyire rentá­­bilisek, milyen sorrendben kellene építkezni. Vizsgálatnak vetik alá a fi­nanszírozási lehetőségek kombiná­cióit különféle vállalatoknál. A közleke­dési-gazdasági elemzések kimutatják, milyenek a valós lehetőségek a bank­hitelekre, illetve az állami hozzájáru­lásra. A tanulmányon 1992. 10. 15.­­én kezdődtek el a munkák. A közleke­dési viszonyokat Pozsonytól Ukrajnáig és az északi lengyel határtól Magyar­­ország déli határáig vizsgáljuk. Ez az első ilyen vizsgálat volt Szlovákiában. • Ezt magunk végeztük?- Nem, az előtanulmány készítője a müncheni Dorsch-Consult cég, amely a pályázatot megnyerte. A ver­seny szabályszerűségét az EBRD el­lenőrizte, amely részt vesz a tanul­mány finanszírozásában is. A hazai koordinátor szerepét a Dopravoprojekt kapta, amely a felmérésben igen sike­res volt. • Hogyan tovább?- A tanulmány alapján a közlekedé­si tárca a szlovák kormány elé terjeszti javaslatát. A kormánynak igen gondo­san kellene eljárnia a prioritások meg­határozásában és a hitelgaranciák te­rén. Senki sem érdekelt abban, hogy meseszerű kormányhatározatok szü­lessenek, amelyek azután papíron maradnak. Az autópályák minden kor­mány számára nagy feladatot jelente­nek. Ha felelős politikusok rádöbben­nek, hogy milliárdos beruházásokról nem elég itt-ott egy külföldi út után elszórakoztatni az újságírókat, lehet, hogy autópályáink ügye sem nyomo­rog már sokáig. DANIELA ZVERKOVÁ RESPEKT Mindent szabad? „Mi, a baloldali bohém Havel­­töl eltérően - s nem úgy, mint az ő kommunista-chartista nó­menklatúra csoportja - nem a CSKP, az ŐTB és a KGB rendezése szerint fogunk csele­kedni“ - írja a Telegrafban a „Charta 77 kezdeményező csoportjának“ tagja, V. Pavlik. Ez ma már nem is furcsaság. A támadások Csehszlovákia utolsó elnöke ellen az ún. jobbol­dali sajtó legújabb divatja. Az érveket egyre gyakrabban az öt­venes évek államügyészeinek szótára váltja fel, s úgy látszik, ez senkit sem ijeszt meg. Végül is, az ez irányú utat maga a cseh kormányfő helyettese, B. Dole­­zal, a miniszterelnök több beszé­dének szerzője szentesítette. Egyik cikkében Havelt „az Igaz­ság és a Szeretet szuperfelkent főpapjának“ nevezte. Ha a dur­va fantázia az ún. nagy politika embereinek viselkedési normá­jává válik, miért lepne meg a Pavlik típusú radikálisok fogal­mazványaiban? A politikai küzdelem alantas és durva módja nem cseh speci­alitás. Astól nyugatra is találkoz­hatunk vele a civilizált országok­ban. Csakhogy az ottani társa­dalmak a második világháború után meghatározták (ha nem is írásban) a szilárd szabályokat, azt, mit lehet még, mit már nem. Az olyan politikusokat és médiá­kat, akik és amelyfek;“ezeket a szabályokat megszegik, a ko­molynak ítélt politikai paletta szélére sodorják. A kormányfő és a legerősebb politikai párt főnöke rendszere­sen ír abba az újságba, amely az első az ideológiai gyűlölködés­ben a cseh sajtóban. Nem is olyan régen éppen ez a lap (ne­ve Őesky deník) bevezette a cseh politikai kultúrába a majd­nem elfelejtett trükköt: nevetsé­gessé tenni a politikai ellenfelet azzal, hogy rámutat testi fogya­tékosságára. Sántaságára most J. Svoboda, a CSMKP elnöke fizetett rá, de legközelebb más­valaki szemüvege, vagy hosszú orra lehet acélpont. I. LAMPER, V. MLYNÁR PRAVDA- Megrendelés van elég, de a gömbfa hiányzik - mondja Ing. Vla­dimír Vostenák, a Kysucai Fafeldolgo­zó Üzem igazgatója Krásna nad Kysucou-ban. Látogatásom idején igazán nevet­séges mennyiségű fa volt raktáron: 20 köbméter gömbfa, és alig 250 köbmé­ter deszka. Ahhoz, hogy a vállalat piaci módon viselkedhessen és nyere­séget hozzon az államkasszába, leg­alább 1200-1800 köbméter gömbfa- és 3500 köbméter deszkakészletre volna szüksége. Az új fűrészelő rész­leg 50 ezer köbméter fa feldolgozásá­ra épült, de már hosszabb ideje csak kapacitásának egyharmadát használ­ják ki. Ha elég a nyersanyag, az üzem évente 300 millió korona értékben ké­pes árut termelni. Idén a termelési érték alig 100 millió. Kysucán a legnagyobb a munka­­nélküliség Szlovákiában. 1989 no­vembere után rengeteg politikus jelent meg itt és mindegyikük segítséget ígért a problémák megoldásában. A sok ígéret egyetlen eredménye, hogy számos munkahelyet kellett fel­számolni és a gazdasági eredmények az üzemben romlanak. Újévtől további 119 alkalmazottat bocsátanak el... A fafeldolgozó üzem az épületasz­­talosi gyártmányok készítésére szako­sodott. 1989 novemberéig a felsőbb szervek kígyót-békát hánytak az üzemre, hogy nem gyárt elég ablakke-A csőd szélén Az érsekújvári Novofruct állami vál­lalat sosem volt még olyan kínos hely­zetben, mint ma. A lakosság vásárló­ereje alacsony, a raktárakban 310 mil­lió korona értékű áru halmozódott fel, ebből 150 millió koronáért paprika. Mindezekre a termékekre a vállalat bankhitelt kapott. Persze, 17 százalé­kos kamatra. Ha a vállalatnak valamit sikerül is eladnia, a bevételeket a bank úgyszólván elnyeli. Októberben példá­ul 22 millip koronát vont le magának. Már tavaly is veszteséggel zárták az gvet és idén a hiány 60 millió korona. Tegyük hozzá, a Novofruct vásárlói több mint 100 millió koronával adósak a cégnek. A vállalatnak már nincs miből vásá­rolnia a nyersanyagot. Mi a teendő? Csökkentsék a termelést és bocsás­sák el a dolgozókat? A Novofruct je­lenleg 700 embert foglalkoztat, 75 százalékban nőket. Mindnyájan állan­dó létbizonytalanságban élnek. Ha a vállalat elbocsátaná dolgozóinak fe­lét, jelentős összegű végkielégítést kellene fizetnie. De miből? Amennyi­ben a termelést a felére csökkente­nék, a rezsiköltségek megkétszere­ződnének. Ha a szlovák kormány rugalmasab­ban kezelte volna az ügyet, a Novo­­fructot már rég privatizálhatták volna. Elég lett volna több kisebb részlegre retet a lakásépítés számára és nem jó a minőség. Mindent egy 3,8 millió márkás gépsornak kellett volna meg­oldania, amelyet a német Dimter cég­től vásároltak. A kormány 12 millió koronával megtérítette az első részlet­­fizetést, a többire a gyár 40 millió koronás bankhitelt vett fel. Persze, akkoriban a márkáért még 9,60 koro­nát fizettek. A korona későbbi leérté­kelése a gépsort 37 millióval drágította meg. A jövő év végéig meg kell téríteni a banknak a hitelt. Az új csúcsszínvo­nalú berendezésen képesek ugyan hi­bátlan ablakokat készíteni... csak­hogy közben drasztikus módon korlá­tozták a lakásépítést. Az új berendezésen gyártják a hő­szigetelő rendszereket is. De ilyen rendszert mind ez idáig csak két épü­letben alkalmaztak: egyet Ligetfalun és egyet Kysucké Nővé Mesto-ban. A hőszigetelő pótszerkezetek egyéb­ként jó szolgálatot tehetnek, áruk 3-4 év alatt megtérül. A „hogyan tovább?“ kérdésre az üzemben senki sem tud válaszolni. A vezetés kétségbe vonja a privatizá­lás lehetőségét is. Az Észak-szlovákiai Erdőgazdaság Zsolnán ugyanis már nem rendelkezik a kysucai erdők több­ségével, a kitermelésre szánt erdőket elvesztették. A vállalat Lengyel­­országból kényszerül fabehozatalra, most Oroszországgal tárgyalnak a fa­­importról. Az erdőkből a gömbfát kivi­szik Szlovákiából. Úgy tűnik, senkinek sem érdeke, hogy inkább munkával, ötlettel értékesebbé tett faárut expor­táljunk, necsak az olcsó nyersanya­got EMIL BAJÁNEK osztani a gyárat és így értékesíteni. A vállalatnak Érsekújváron kívül is vannak üzemrészlegei, ezek eladása könnyen menne. Az érsekújvári üze­met szakágazatok szerint lehetne fel­osztani. önálló üzemkértt működhetne a zöldségfeldolgozó, a készételgyár­tó, a paradicsomfeldolgozó, a gyer­mekételeket készítő részleg épúgy, mint a paprikamalom. Ugyanígy levá­lasztható az energiarészleg is. Slovensky denník Ludové noviny pre Slovensko Említettük az eladatlan áruk hatal­mas készleteit. A vállalat exportra is termel. Szlovéniába paprikát, gyermekételeket, salátákat, tízórai csomagokat. Oroszországba dzseme­ket szállít. Persze, nagy a konkuren­cia. Hiszen a Nyugaton a hasonló jellegű áruk exportját az állam dotálja, és így van ez állítólag Magyarorszá­gon is. Bárki bármikor meggyőződhet róla, mennyi hasonló árufajtát .kínál­nak az üzletekben behozatalból. Gyakran olcsóbban, mint a hazai gyártmányokat. Milan Kosfálik mérnök, a vállalat igazgatója nemrég Baco miniszter urat tájékoztatta a csőddel fenyegető hely­zetről. Meglátjuk, hogyan reagál erre a miniszter úr, vagy a szlovák kor­mány. Megkezdi-e végre a gazdasági problémák megoldását is? Már amúgy is nagy a késése téren. (pz) Titkos felderítő repülőgép International Herald Tribune Az amerikai hadiiparral foglalkozó újságírók egyetértenek azzal a vélemény­nyel, hogy a Pentagon egy ultrakönnyű felderítő repülőgép új generációját teszteli. Ezek a gépek a hangsebességnél nyolcszor gyorsabban repülnek, tehát elérik a 8800 km/ó sebességet (a világrekord 3200 km/ó). Az új rendszerű repülőgépek hajtóművének üzemanyaga folyékony metán. A hajtómű a sugárhajtású és rakétamotorok kombinációja, ára kb. egymilliárd dollár. Az új gépek a Blackbird SR-71 felderítő gépek utódjai. 1985 óta tesztelik őket és 1989 óta bevetésre készek. Lehetséges, hogy ilyen titkos repülőgépek léteznek. Felhasználhatók lenné­nek a kémrepülésekre és az űrrepülésekre is, állítja John Pike, az Amerikai Tudósok Föderációja űrkutatási terveinek igazgatója. Ilyen géppel a repülés Kaliforniából Japánba egy óráig tartana és a Földnek nincs olyan pontja, amelyet ne érhetne el három órán belül. A védelmi minisztérium hivatalnokai és a kongresszus tájékozott képviselői ezeket a véleményeket cáfolják.- Doktor úr, nem kell semmitől eltiltania, úgysem engedhetem meg magamnak BAPE rajza, RUDÉ právo

Next

/
Thumbnails
Contents