Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-07 / 4. szám

«MPfrftACNt »tu»l IPSPODAWK» »NFO*MA£*f STREDISKO KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP CSÜTÖRTÖK 1993. január 7. III. évfolyam________4. szám Ára 3 korona Hankiss és Gombár lemondott Végre valami Tegnap Budapesten bejelentették, hogy Hankiss Elemér, a Magyar Tele­vízió elnöke és Gombár Csaba, a Ma­gyar Rádió elnöke lemondott funkció­járól. Mindezt (jelenleg még nem tud­ni, milyen körülmények utózöngéje­­ként) tegnap jelentették be Göncz Ár­pád köztársasági elnöknek, aki hosszú időn keresztül mindkét médiumelnö­köt „még a fúvószéltól is óvta”, Antall József miniszterelnökkel szemben el­sősorban. A szlovák sajtóiroda tudósítója Bu­dapestről olyan értelemben tájékoz­tatta a hazai sajtóorgánumokat, hogy a két „delikvens” több mint egy év óta a magyar jobboldal támadásainak kö­zéppontjában állt. Ezzel szemben a magyar közvéleményben az a nézet ala­megoldódott kult ki, hogy a két médiumelnök a rend­szerváltás után a korábbi pártállami rendszer elméletét ültették át a gyakor­latba, s ezért távozásuk már régen aktu­ális lett volna. Hogy végső soron most mégis miért „döntöttek” egyidejűleg „önkéntes” távozásukról, az nyilvánva­lóan csak az elkövetkező időszakban de­rülhet majd ki, viszont távozásuk fölöt­tébb időszerű volt. Igaz, döntésüket nyilvánvalóan befolyásolta a magyar igazságügyminisztérium „ad hoc” bi­zottságának döntése, amely az utóbbi hetekben vizsgálatot folytatott a két médiumelnök ellen, s azt az utóbbi na­pokban nyújtotta be a kormánynak. Bármit is állít a magyar ellenzék, ezt a döntést a kisebbségi magyarság min­denképpen megértéssel fogadta... „Osztódó” tranzit gázvezeték Egyből kettő... Két részre oszlik a volt közös cseh­szlovák gázvezeték. A szlovákiai rész a Szlovák Gázművek a cseh­országi pedig a Cseh Gázművek tulajdonába és kezelésébe kerül. Erről tájékoztatott tegnap Ludo­­vit Cérnák, Szlovákia gazdasági minisztere. A két fél megegyezett, hogy janu­ár 15-ig egy nemzetközi szerződést terjesztenek kormányaink elé a tranzit vezeték felosztásáról, vala­mint egy közös leányvállalat létre­hozásáról, melynek székhelye Szlo­vákiában lesz. Ez a vállalat fogja el­osztani a nyereséget és az üzemelte­tés költségeit, a teljesítmény alap­ján. A múlt évben 35 a 65-höz volt a teljesítmény aránya Csehország és Szlovákia közt. A cseh- szlovák határon két éven belül egy mérőállomást terveznek építeni. A beruházás költségei kb. egymilliárd koronát fognak kitenni. Az első hónapokban a tranzit gáz­vezeték szlovákiai részét is Prágából fogják még irányítani. A Szlovák Gázművek élére új ve­zérigazgató került, Árpád Demko személyében. Az új igazgató el­mondta, hogy évente Szlovákiában kétmilliárd köbméter gáz érkezik a vezetéken keresztül, ami Szlovákia fogyasztásának harmadát teszi ki. A többi földgáz más vezetékeken ér­kezik. Szólt egy új szlovák energeti­kai koncepció kidolgozásának szük­ségességéről is. Szerinte csak annak jóváhagyása után lehet és kell a vál­lalatot privatizálni. Az RMDSZ kongresszusa előtt Ai utonómia két lépcsőben A Romániai Magyar Szó „Néző­pont” rovatában részleteketlcözöll Bor­bély Imre képviselő „Az RMDSZ Ko­lozsvári Nyilatkozatának néhány vetüle­­te” című terjedelmes tanulmányából, amelyben a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség radikális szárnyának is­mert személyisége kifejti elképzeléseit „a romániai magyar nemzeti közösség önrendelkezésének szükségszerűségé­ről” és „két lehetséges menetrendjéről”, amelyben nagy szerepet szán a januári brassói RMDSZ-kongresszusnak. A tanulmány közzététele várhatólag élénk visszhangot vált ki a kongresszu­sára készülő RMDSZ-ben, amelynek mérsékelt szárnya mindig óvott attól, hogy a szövetség veszélyeztesse a román demokratikus ellenzékkel kiépített kap­csolatait és kivívott gyakorlati pozícióit. Iliescu elnök éppen hétfőn szögezte le, hogy az etnikai és területi autonómia­elképzeléseket alkotmányellenesnek te­kinti, és a Kolozsvári Nyilatkozattól a román ellenzék erői is vagy udvariasan elhatárolták magukat, vagy többnyire — maguk is élesen bírálták. (Folytatás a 3. oldalon) Nézőpont Sokismeretlenű „egyenlőtlenség” Közös pénz — meddig? Eddig még senkinek sem világos, hogy meddig marad érvényben az ideiglenes közös fizetőeszközről szóló cseh—szlovák megállapodás. Mindazonáltal Ivan Kocárník cseh pénzügyminiszter a prágai tele­vízió kedden késő este sugárzott vitaműsorában úgy fogalmazott, hogy a szerződés egyoldalú felmondását rengeteg ok kiválthatja. Szavai szerint nagy jelentőséggel bír annak figyelése, hogyan alakul a helyzet e téren. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a két állam kormányának és jegybankjának lehetősége van, hogy befolyásolja a helyzetet, megtartva ezzel — legalábbis átmenetileg — a közös pénzt. A Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között született valuta­megállapodás keretében a felek kikötötték azt is, hogy a devizatartalékok milyen „kritikus” alsó határra eshetnek vissza. Mihelyt az egyik vagy a másik országban a tartalékok a megállapított érték alá esnek, ez a közös fizetőeszköz végét jelenti. Ezért mindkét nemzeti bank szüntelenül figyeli a „helyzet alakulását”. A Cseh Televízió vitaműsorában az is elhangzott, hogy a közös pénz már februárban is különválhat, de ez nem azt jelenti, hogy később, július­ban vagy augusztusban nem történhet meg, ugyanis minden azon múlik, hogyan „alakul a helyzet”. A Cseh Nemzeti Bank két forgatókönyv sze­rint képzeli el a csehországi fizetőeszköz „önállósítását”. A zavartalan fejlődés esetében júliusban vagy augusztusban hozza forgalomba az új cseh bankjegyeket és pénzérméket, amely viszonylag bonyolult művelet lesz, hi­szen például a forgalomba kerülő pénzérmék súlya eléri a 3500 tonnát. Abban az esetben, ha a két köztársaság gazdasági eredményei közötti kü­lönbség gyors ütemben nőne, kényszerhelyzet áll elő, s ekkor jönne szóba a még közös bankjegyek „megjelölése”, okmánybélyeggel való ellátása. Rabok és jogaik Választási lehetőségek „Az elítélt szlovákok választhatnak, hogy hol kívánják letölteni büntetésü­ket — szlovákiai, vagy csehországi fegyintézetben.” -— nyilatkozta tegnap a pankráci büntetés-végrehajtási intézet igazgatóhelyettese. Minden börtönin­tézetnek kérdőíveket küldött a Börtönhivatal vezérigazgatósága, melyet az összes szlovák elítélt kézhez kapott. Lehetőségük nyílt választani. A prágai Pankrác börtönben 23 szlovák fogoly tölti büntetését, akik közül csupán ketten kérték áthelyezésüket Szlovákiába. Leállították a hajózást Jégzajlás miatt A Szlovák Dunahajózási Vállalat kénytelen volt leállítani hajóit a jégzaj­lás miatt a folyam teljes hosszában, Né­metországtól egészen Ukrajnáig. A je­­gesedés mértéke 60 és 100 százalék kö­zött mozog. Hatvan százalékos jegese­­désnél már veszélyes a hajózás, ezért csak akkor indítják újra a hajókat, ha a hőmérséklet több napra 0 fok fölé emelkedik. így a szlovák hajók kénytele­nek több dunai kikötőben áttelelni. Sedláéek választhat Smena vagy TV Abban az esetben, ha a Smena Rt. bejegyeztetése alapján beigazo­lódik, hogy Milan Sedláéek valóban tagja (elnöke) az állami rész­vénytársaság igazgatótanácsának, akkor ezt a munkafegyelem megsér­tésének minősíthetik. Amint azt Peter Malec, a Szlovák Televízió központi igazgatója közöl­te, a jelenleg a televízió alkalmazásá­ban levő Sedláéek vétett a Munka Törvénykönyve 75. cikkelyének, il­letve megsértette az intézmény ide vonatkozó belső előírásait, amelyek a televízió alkalmazottjainak tiltják, hogy hasonló tevékenységet folytas­sanak más szerveknél. Egyébként Milan Sedláéek bete­get jelentett, s a televízió álláspont­járól írásban tájékoztatták. Mihelyt újból munkába áll, az alkalmaztató javasolni fogja, hogy döntsön: to­vábbra is a Szlovák Televízióban sze­­retne-e dolgozni vagy inkább a Smena Rt. igazgatótanácsát választja. Annak idején — tavaly ősszel — leírtam né­hányszor: a Demokratikus Baloldal Pártja csendestársi szerepet vállalt a kormány­pártban, tehát a szlovák po­litikai életben nem csupán a Szlovák Nemzeti Párt volt a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom szekértolója. Akadtak, akik megdorgál­tak érte, mondván: ha valaki konstruktív ellenzéki, attól még ellenzéki. És megpró­bálták megmagyarázni ne­kem, hogy láthattam-hall­­hattam, hányszor léptek fel a kormánypárti javaslatok ellen megtámadhatatlan szakértői érveléssel. Nekem akkor is csak egy bajom volt: nem a szavak, a látványos ér­velések érdekeltek, hanem az, hogyan nyomták a DBP képviselői a gombot, amikor szavazásra-döntésre került sor. Mert ebből teljesen egyértelmű volt, hogy a DBP akkor is a kormánypárt mel­lett szavazott, ha egyetlen módosító javaslatukat sem hagyta jóvá a parlament. Nos, a rébusz könnyen megfejthe­tő: a nép megkapta a maga cirkuszát, a hatalom pedig a kellő támogatást. Ennyire egyszerű. Hogy most éppen erről írok, annak csupán az az oka, hogy vasárnap a Szlovák Te­levízió „Kroky” című aktuál­politikai műsorában politi­kus-feleségek mutatkoztak be a közönségnek, s a műsor­vezető — de Peter Weissné asszony is — megállapította: egyetlen ellenzéki politikai erő vezetőjének felesége sem tett eleget a meghívásnak. Ergo: Nem volt jelen a mű­sorban Ján Őarnogursky, Duray Miklós és Bugár Béla felesége sem. Hogy ezt Mar­­cela Weissová is kimondta, azért lényeges, mert az adásban ő elég sokat beszélt arról, milyen inzultusok ér­ték őt és gyermekeit 1989-et követően amiatt, hogy férje a volt állampárt élére állt, majd a tavalyi választásokat követően is. Számára a férje vezette DBP politizálása ad­dig jelentett igazi gondot, amíg meg nem értette annak hátterét, annak igazi jelentő­ségét. Ha érthetőre fordítom ezt a jelbeszédet: Marcela Weissovának is időre volt szüksége annak megértésé­hez, hogy a Demokratikus Baloldal Pártjának történel­mi küldetése 1992 júniusát követően s még napjainkban is az, hogy látszat-ellenzéki­ként koalíciós partner üljön a parlamenti ellenzék sorai­ban, segítve az ügyeletes ha­talmat szándékai megvalósí­tásában. Ennek a politikai stratégiá­nak több előnye is van. Egy­részt: nincs ütőképes ellenzék Szlovákiában, mert a csen­destárs a döntő pillanatokban mindig a koalíciós mellé áll. Másrészt: ország-világ előtt bizonyítható, hogy az ellen­zék döntő része is teljes oda­adással támogatja a kormány lépéseit, ugyanakkor nem kell bevallani, hogy Szlovákiát eleve kétharmados többségű kormánykoalíció irányítja, amely mindent törvényekkel tud végrehajtani, amit csak akar. A politikus-feleségek tévés bemutatkozá­sából ez most már nyilván­valóvá vált. Nem hiába mondja az ige, hogy „hiúság, asszony a neved”; fontossá­guk és bennfentességük fi­­togtatása közben bizony még okps hölgyek is elkövetik azt a hibát, hogy kifecsegnek el­titkolandó dolgokat... Nem tudom, Peter Weiss és pártja most már hogyan fogja meg­magyarázni a megmagyaráz­­hatatlant, és hogy hogyan fog a zavarosban halászni, kor­mánypárti ellenzéket játsza­ni...? Ámbátor... Időnként — sajnos, elég gyakran — az az érzésem támad, hogy ben­nünket, szlovákiai választó­­polgárokat még egy földren­gés, vagy a magasfeszültségű áram sem képes megrázni. N. GYURKOVITS RÓZA Asszonyok a képernyőn

Next

/
Thumbnails
Contents