Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-23 / 18. szám
#h«*acné bbmsm INFORM ACNf STRED1SKO Spécii »a«M. OKRíSNEJ KNiZNKI •t »vnaj»ca eins# qyof TX Y Wíi r. ^ *- vw-w / Az Együttélés és az MPP is -ittrA) kas $ r? v iSAG KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP Ketten megfigyelőként Ezen a héten az EPM és az MPP is megkapta a Liberális Internacionáié- Intéző Bizottságának Londonban keltezett levelét arról, hogy az LI ja-, nuár 16-i római ülésén jóváhagyott határozata értelmében támogatja két politikai szubjektum felvételi kérelmét a nemzetközi szervezetbe. Ezzel az EPM és az MPP is megfigyelői státuszt kapott A rendes tagságról majd a LI státuszt. Ezt ezután több politikai ¥ 5 SZOMBAT 1993. január 23. III. évfolyam 18. szám Ára 3 korona kongresszusán döntenek, melyet 1994-ben júniusban tartanak meg Izlandon. Az egyéves próbaidő eltelte után kell majd beadni a tagfelvételi kérelmet. Az előzményekről az EPM elnökétől, Duray Miklóstól kértünk pontosabb tájékoztatást Elmondta, hogy 1990 tavaszán részt vettek az LI Helsinkiben megtartott konferenciáján, és ezután kérvényezték a megfigyelő tömörülés is megkísérelte, köztük az akkori FMK is, és ezért a folyamat lelassult, ugyanis kétségessé vált, hogy valóban liberális értékeken alapuló pártokról van szó. A besorolás megkérdőjelezésének konkrét bizonyítéka, hogy 1992 őszén, a liberális és reformpártok prágai összejövetelére az EPM-et meg sem hívták. (Folytatás a 2. oldalon) mások szemével Csalódott belga képviselők Pozsonyban^} (J) ' ' O V .o 3 \ r SJ j// A demokráciát tanulni kell... Pozsonyban tegnap sajtóértekezletet tartott a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom abból az alkalomból, hogy meghívásukra Szlovákiában járt Philippe Charlie^ a Belga Keresztényszociális Párt parlamenti képviselője és Georges Biname, a párt parlamenti frakciójának vezető titkára. Amint azt a belga vendégek elmondták, azért fogadták el örömmel az MKDM meghívását, mert más hivatalos úton tájékoztatva lenni, mint a helyszínen meggyőződni, mit is ér a hivatalos tájékoztatás. Látogatásukat két fontos kérdésre összpontosították, az egyik a kisebbségi kérdés, a másik pedig Bős ügye volt. Mindkét szempontból nézve csalódással kell hazautazniuk — állították, merthogy mást tapasztaltak, mint amire számítottak. Nem értenek egyet a vízerőmű létesítésének módjával, hiszen az építők teljesen figyelmen kívül hagyták az ott élők véleményét, ami akár a kisebbségi kérdés figyelmen kívül hagyásaként is felfogható, hiszen színmagyar területen épült. Szomorúan tapasztalták, hogy Szlovákiában a demokráciáról legfeljebb csak beszélnek, de az mitsem ér, ha nincs egy olyan intézmény, amelyhez fordulni lehet — ha csorba esett az emberi vagy a kisebbségi jogokon — jogorvoslásért. Szinte elképzelni sem tudták, hogy sor kerülhet névtáblák leszerelésére, a kisebbségi nyelvhasználat korlátozására. Véleményük szerint Szlovákia a közeljövőben kénytelen lesz biztosítani a magyarok számára a kulturális és nyelvi autonómiát, megoldani az anyanyelvi oktatás és nyelvhasználat legfontosabb kérdéseit. Hangsúlyozták, hogy igenis kell a magyar egyetem Szlovákiában és a korábban megszüntetett magyar-, illetve más anyanyelvi iskolákat vissza kell állítani. Azt meg egyenesen „égbekiáltónak” tartották, hogy a 14 szlovákiai püspök és segédpüspök között egyetlen magyar sincs. A belga vendégek azt is elmondották, nem elég a jogokat deklarálni, aláírni a nemeztközi egyezményeket, ha azokat Szlovákia nem tartja be, akkor nem nyerhet felvételt sem az Európa Tanácsba, sem az Európai Közösségbe. Érdeklődtek a parlament működése iránt is, s arról nyilatkozva mondták, hogy bizony a parlamenti demokráciát tanulni kell... -m^4 'N ÁS Ez lesz a prágai szlovák nagykövetség épülete? A három felajánlott épület közül a képen látható, Prága 10. városkerületében, a Grégr park területén áll Itt volt egykor az ijjúsági és pionírház (TA SR-felvétel) Titkosszolgálat volt, van és lesz Veszteglő gyógyszerszállítmányok Kellett nekünk határ? Köszönd, hogy Öreganyádnak szólítottál... Tízmillió korona értékű gyógyszerszállítmány indult tegnap Prágából Szlovákia felé. A rakomány nagy mennyiségű inzulint is tartalmazott, amelyből a szlovákiai gyógyszertárakban már kritikus hiány mutatkozik. A prágai Lééiva vállalat küldeménye valószínűleg időben megérkezik, mivel a hatóságok az ügy sürgőssége miatt eltekintettek a papírformaságoktól. Január elsejétől ugyanis a szállítmányok megérkezését a vámelőírások akadályozzák — egyhe_ b: tes késéseket okoznak, mert például a prágai vámhivatal csupán egy héten egyszer, csütörtökön adja ki a kezelt iratokat, amelyeket keddig kell benyújtani. Tehát, ha valaki szerdán adja be kérvényét, azt csak a következő hét csütörtökén kapja kézhez. A Lééiva vállalatot továbbra is érdekli a szlovák piac, mivel forgalmának 30 százaléka (1 milliárd korona) ide irányul, tizennyolc szlovák partnerrel írtak alá szerződést az idei évre. _ ^ | ^ : Az RMDSZ magára talált Szerdán este a szlovák parlament megszavazta a titkosszolgálatról, hivatalosan az SZK Információs Szolgálatáról szóló törvényt. Nincs apelláta, míg hatalom lesz, lesz titkosrendőrség is, hogy védje az alkotmányosságot, az ország szuverenitását és integritását, felkutassa annak bomlasztóit, no meg persze harcoljon a terrorizmus ellen. Törvényes keretek között. Mert a „speciális” eszközök használatát bírói engedélyhez köti a törvény, amelyet egy erre szakosodott bíró ad majd ki... öZ f ' Z Reméljük a legjobbakat. Reméljük, hogy nem kerülünk a megfigyelt egyének listájára. Reméljük, hogy nem az igaz Szlovákia-képet festő, önszabályozó újságírás kódexéből kiindulva határozzák majd meg a jövendő — vagy már létező — titkosok, kinek kell a nyomába szegődni... Bár ki tudja..? A törvény beterjesztője, a kormány és annak feje, törvényben akarták kötelezni az ország minden „állami szervezetét, a településeket, a jogi és természetes személyeket” Ai ~ az együttműködésre. Honatyáinknak szerencsére sikerült az együttműködésre kötelezettek sorát az állami szervezetekre redukálni, így tehát ismét csak az egyénen múlik majd, ki áll be besúgónak, informátornak... Szabad lesz elküldeni a titkosrendőrt melegebb vidékre, ha éppen az együttműködésre akar rávenni bennünket. Szabad lesz szabad embernek maradni. Ha rájövünk, kivel állunk szemben. (Folytatás a 2. oldalon) r kobos László, a Magyarok Világszövetségének alelnöke — akire a kárpát-medencei magyar kisebbségek gondjainak számontartását bízta e szervezet — a múlt hét végén részt vett Brassóban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség III. kongresszusán. Személyes benyomásairól, tapasztalatairól kérdezte őt lapunk munkatársa. ^Térségünk magyarsága várakozással tekintett a tanácskozás elé. Értesültünk az RMDSZ belső politikai vitáiróltudtuk, hogy Domokos Géza elnök elhagyja posztját. Bekövetkezett-e az a változás a politikai irányvonalban, amelyet e tények jeleztek? — Alapjában véve igen. Az az érzésem és meggyőződésem, hogy ez a kongresszus többrétegű mondanivalót hozott és hordott is önmagában. A másik benyomásom, hogy ez a kongresszus túllépett önmaga határain. Rendhagyó volt maga a kezdés is: Tőkés László nagyon alapos és nagyon kritikus helyzetértékelő megnyitója után a meghívott resszusnak. Meglepett a román vendégek felszólalása, úgy éreztem, egy nyílt demokrata fórumnak tekintik az összejövetelt. Kinyilatkoztatták a demokrácia, a demokratikus megoldások akarását, az f V" gfX/AsQ Af ' az evangélikus is, méghozzá nagyon erőteljesen. • A román ellenzék képviselői mellett nem jelent meg a román hatalom képviselete, pedig meghívást ők is kaptak. Az erdélyi és romániai magyarságot Crlt.féfö X ■ román—magyar viszony aktivizálódott, a szavak, a beszéd azonban nem azonos a valósággal. A valóság nem ilyen egyértelmű, nem ilyen látványos. • Ez a valóság kényszerítette vajon az RMDSZ vezetőit arra, Reálpolitika és együvé tartozás vendégek üdvözletei következtek. Mi látszott mindezen? Hogy jelen volt egyrészt Románia, vagyis a román ellenzéki pártok és mozgalmak képviselői, akik ma a demokrácia hordozói Romániában. És jelen volt a Kárpát-medence magyarságának sok képviselője, mind a magyarországi, mind a kisebbségi politikai erők és kulturális szervezetek képviselői. A nyitány erőteljes hátteret jelentett a kongönrendelkezés elvét. A demokrácia, az önkormányzat egyébként is a kongresszus egyik központi témája volt. Persze az önrendelkezést, az önkormányzatot és az ebből következő autonómiát különböző hőfokon és különböző értelmezésben közelítették meg, s ha nem is egyenes vonala, de az egyik fő gondolata volt a kongresszusnak az autonómia... Jelen volt az egyház is, a katolikus, a református, ők támadják, vádolják leginkább, s úgy tűnik, ez ellen — Erdélyen kívül, de időnként még belül sem —nagyon tud tenni a demokratikus ellenzék. Felmerült ez a távolmaradás is? — Magánbeszélgetéseinkben igen. Ismerőseink, barátaink figyelmeztettek bennünket, messzemenő következtetéseket azért nem szabad levonnunk az itt elhangzottakból. Az RMDSZ kongresszusán hatott a hely szelleme is, a hogy korábban hangoztatott elveikhez képest meghátráljanak? Mert én visszalépésnek tartom, hogy még korábban önmagukat társnemzetként próbálták meghatározni, most úgy döntöttek, mégis a nemzeti kisebbség kategóriájánál maradnak és jogaik következetes kiharcolása helyett megpróbálkoznak a megszokott „ahogy lehet” politikával és a kiegyezéssel Az új elnök, Markó Béla személye is erre utal sőt, Tőkés Lászlónak az Egyesült Államok irányába tett felhívása — hogy adja meg Romániának a legnagyobb kereskedelmi kedvezményeket — is erre enged következtetni. Lekerült a napirendről az autonómia is mint olyan... — Számomra nagyon érdekes és tanulságos volt az RMDSZ harmadik kongresszusa. A korábbi kettőhöz képest erőteljesen hangsúlyozta az egység, a sokszínű egység szükségét és az önrendelkezés elvét. Ezek voltak a kongresszus gondolati pillérei, s ebben összehangolódtak a vélemények. Az „együtt, egységben” az elmúlt esztendők kínos tapasztalatainak leszűrt tanulsága is volt. Ezt úgy fogalmazták meg, hogy a másság tisztelete mellett az erős szövetség és az egység a legfontosabb. (Folytatás a 3. oldalon) V A Látogatás a pannonhalmi bencés gimnáziumban kwk ■ &AAÍ\-A
