Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-16 / 12. szám
Gazda szerviz 1993. január 16. 6 Szabad ÚJSÁG Fagykárok A nálunk honos gyümölcsfajok a szokásos téli hidegekkel szemben nem érzékenyek. Előfordultak azonban már szélsőségesen hideg és tartós telek, amikor a gyümölcsfák súlyos fagykárt szenvedtek; egyes fák teljesen kipusztultak, másoknak a koronája részben elpusztult, és ismét másoknak a termőrügyei fagytak el. Az idősebb gyümölcsfák sokkal jobban elviselik a tél viszontagságait, mint a fiatal, még gyenge gyökórzetűek. Ha a téli fagytűrés szempontjából a gyümölcsfajok között sorrendiséget állítanánk fel, akkor kétségkívül az őszibarack, a szőlő és a mandula szorulna a legérzékenyebbek helyére. Télen a gyümölcsfák teljes nyugalomban vannak. Gyökérzetük nem vesz fel tápanyagokat, a fák szervesanyag-felhasználása és lélegzése minimális. Ez az oka annak, hogy a teljes nyugalmi állapotban a tél vége felé náhány napig enyhébb időjárás uralkodik, akkor a fák mély nyugalmi szakasza befejeződik, és megindulnak az élettevékenységek. Ezek sokszor szabad szemmel láthatatlan folyamatok formájában zajlanak le, máskor viszont a rügyek duzzadásából szembetűnően érzékelhetőek. Ha az átmeneti fölmelegedés után ismét hideg idő következik be, akkor a termőrügyek nagymértékben károsodhatnak. A mi éghajlatunk alatt elég gyakran előfordul a hőmérséklet ingadozása, amelyet a „februári tavasz, márciusi tél" kifejezéssel szoktunk illetni. Ez A kéregmoly A kéregmoly (Laspeyresia woeberiana) főleg a cseresznyefák, szilvafák, a kajszibarackfák, ritkábban az alma- vagy körtefák kárositója. Legygyakrabban a törzs alsó részén található kb. 1/2 m magasságig, de a talaj felső rétege alatt levő törzsrészbe is mintegy 3—4 cm mélységben a kéreg repedéseiben. A lepke mindig a repedéseket keresi tojáslerakásra. A kikelt hernyók a kéreg alatt rágnak járatokat, és okozzák a kéreg elhalásét vagy rákszerű szövetburjánzását. Járataikban telelnek át. A törzsben károsító hernyók jelenlétét elárulják az apró rózsaszínű fatórmelékekkel kevert űrülékcsomók, amelyeket a hernyó a járatból kitol a felszínre. Mivelhogy ezek a csomók mézgával és a hernyók selyemszálaival is át vannak szőve, több héten át a fa kérgén maradnak, az eső sem mossa le őket. A kártevő állandó jelenlétére a fa elmézgásodással reagál, néha rákos sebekre emlékeztetnek. Jókora dió nagyságú, de néha az elhanyagolt fán a mézgás seb eléri a gyermekfej nagyságot is. Az ilyen sebek főleg az ágvillákban találhatók. Télen azonban a hernyók mélyebben behúzódnak a törzsbe. E kártevő ellen igen nehéz a védekezés. A még csak egyhébben megtámadott fákon megpróbálhatjuk a hernyót késsel kivágni, és a sebet fasebbalzsammal (Stromovy balzam, Sadársky balzam, Santar SM. Funaben 3, Valsa wax) kezelni. Az erősen károsított fák törzsének megtámadt részén a kivágott kéregből látszó járat nyílását 4—5 naponként beecsetelhetjük valamelyik téli permetezőszer oldatával. A lemosó permetezésnek nincsen értelme, mert a hernyó a kéreg alatt van. Arra kell ügyelni, hogy a fák kérge sima legyen. Tapasztalt gyümölcsészek szerint a téli fameszelés is eredményes lehet. VANEK GÁSPÁRNÉ mérnök SOMORjA (bibliotheca < Nadácia f«TMT2 Bibliotheca Hungarica Alapítvány " (létrehozta az Új Szó vállalkozói közössége, a Vox Nova Rt.) 931 01 áamorín, ékolská 2. folyószámla: SSTSP Hl.: áamorín, 6. u. 1086450-129/0900 A Bibliotheca Hungarica önszerveződéssel létrejött, alapítványi formában működő nemzetiségi tudományos kutatókönyvtár, gyűjtemények törzsanyagát a felvidéki—szlovákiai hunqarikák alkotják. A Bibliotheca Hungarica az alábbi részlegekből áll: 1. KÖNYVTÁR, az alábbi gyűjtőkörökkel: a/az egykori Felvidék magyar vonatkozású honismereti, helytörténeti, művelődéstörténeti, néprajzi, egyszóval: önismereti irodalma; b/szlovákiai magyar szerzők szépirodalmi és társadalomtudományi művei; c/a szlovákiai magyarság történelmére, a nemzetiségi kérdésekre vonatkozó magyar és idegen nyelvű szakirodalom; d/magyar-szlovák, magyar-cseh kapcsolattörténeti irodalom; e/a hungarológiai diszciplínák műveléséhez szükséges alapmunkák, monográfiák, kézikönyvek, lexikonok, szótárak, stb. 2. KISNYOMTATVÁNYTÁR, felöleli a szlovákiai magyarság szellemiművészeti életével kapcsolatos dokumentumokat 3.LEVÉL- ÉS KÉZIRATTÁR, a szlovákiai magyarság életével kapcsolatos levéltári dokumentumok. 4.FOLYÓIRATTÁR 1992. márciusában létrehoztuk a Bibliotheca Hungarica Alapítványt, melynek célja, hogy megteremtse az anyagi feltételeket a hazai magyar könyvtártudomány kibontakozásához, olyan információs központ és báziskönyvtár kiépítéséhez, amely nélkül nem képzelhető el a szlovákiai magyarság történelmének, társadalmi és kultúrális életének, irodalmának a kutatása, a nemzeti(ségi) tudattal összefüggő hungarológiai diszciplínák művelése. Az 1990. őszétől folyó gyűjtőmunka eredménye mintegy kétezer könyv, többszáz kisnyomtatvány, értékes nemzetiségpolitikai levéltári anyag, a mai szlovákiai magyar sajtó szinte teljes anyaga. Alapítványunk pénzvagyona jelenleg kb. 25 000 korona. Támogatási kívánalom: a BH rezsiköltségeinek fedezésére évi 30-40 ezer koronás kamatnyereségre, ehhez viszont minegy 300 ezer koronás zárolt alaptőkére volna szükségünk. Szeretnénk remélni, hogy a kívánt összeg—nem egyetlen, hanem több különböző forrásból—előteremthető, s működőképessé válhat egy új—eleddig fájón hiányzó— szlovákiai magyar tudományos műhely, a Somorjai Bibliotheca Hungarica, elősegítve a nemzetiségi tudományosság kibontakozását, s betagozódva az anyaország megfelelő könyvtár— és intézményközi kapcsolatrendszerébe is. Dr. Zalabai Zsigmond kandidátus, a BH alapító tagja a hőmérséklet-változás már sok gyümölcstermesztő kertésznek keserítette meg az életét. A téli fagykárok ellen kizárólag közvetett módszerekkel tudunk védekezni; úgy irányítjuk a gyümölcsfák életét, hogy a vesszők és rügyek jól beérjenek, tápanyagokban gazdagon jussanak nyugalmi állapotba, ennek következtében károsodás nélkül vészeljék át a téli fagyokat. Nem terjednek többre lehetőségeink a kora tavaszi fagyok elleni védelemben sem. A nyugalmi időszakban a hóesés, a zúzmara és az ónos eső okoznak kárt a gyümölcsfákban. A vastag hóteher alatt roskadozó gyümölcsfák pompás látványt nyújtanak. A hó azonban olyan hatalmas súllyal nehezedik a gyümölcsfák vázágaira és a vékonyabb, kevésbé teherbíró ágakra, hogy azok letörnek. Még súlyosabb kárt okozhat a fák koronájában a zúzmara. Jellegzetes kárt okoz az ónos eső jégbevonata. Ha a fagypont alá hűlt gyümölcsfák felületére meleg légáramlattal érkező eső esik, akkor az esőcseppek a túlhűlt felületen hirtelen megfagynak, és az ágakat, valamint a vesszőket összefüggő jégpáncéllal vonják be. Minthogy pedig a rügyek a nyugalmi időszakban is lélegzenek valamelyest, az ily módon keletkezett szén-dioxid nem képes eltávozni a jégpáncél alól, és a rügyek megfulladnak. A 24—28 óráig tartó jégpáncél még nem veszélyes; ha azonban a jégbevonat hosszabb ideig megmarad, akkor a rügyek jelentős része elpusztul. A gyümölcsöskertben könnyen védekezhetünk az ónos eső jégbevonata ellen. Rázogassuk meg vagy ütögessük a fákat úgy, hogy a jégbevonat letöredezzék róluk. Ügyeljünk azonban arra, hogy a dermedt, törékeny vesszőkben ne okozzunk kárt. Dr. Bálint György Prémesállattartás A prémes állatok tartása állattenyésztésünk új ága, hiszen csupán ebben a században kényszerült rá az ember, hogy a megnövekedett prémigényeket az egyre fogyó vadállomány további irtása helyett farmokon tenyésztett állatokkal elégítse ki. Egyes mozgalmak, különösen a nyugat-európai Zöldek erősen támadják a prémtermelőket (sőt a -viselőket is), akik pedig aligha adnak több okot a szemrehányásra, mint az egyéb állatfajok tenyésztői. Sőt egyes állatfajok a kipusztulástól való megmenekülésüket köszönhetik nekik, és ugyanakkor a kellemes viseletű bundák, gallérok, kalapok, kucsmák alacsonyabb áruk miatt sokak számára hozzáférhetővé váltak. Mindezeknek arra kell késztetniük a leendő tenyésztőket, hogy alapos megfontolás és körültekintő előkészítés nyomán fogjanak csak a munkába. Kinek ajánlható a prémesállattartás? Aktív, mozgékony embereknek, akik vállalják a takarmány beszerzésével és a prém értékesítésével kapcsolatos utánjárást A prémes állatok ugyanis nagyon kevés kivétellel nem a közeli takarmányboltokban beszerezhető takarmányt igényelnek. Kockázatvállalásra hajlandó embereknek ajánlható a prémesállattartás, ugyanis a prémek értékesítése nem mindig egyszerű. A szerződésekkel biztosított prémátvétel ma még ritka, és a szerződött átvételi árak messze elmaradhatnak a szabadpiacon másutt elérhetőktől. Nagy a beruházásigény és nem biztos, hogy a magas kamatra felvett kölcsönök megtérülnek. Annak ajánlható tehát inkább a prémesállat-telep létesítése, aki legalább részben saját meglévő pénzét fektetheti bele. Végül, de nem utolsósorban a prémesállat-tenyésztőnek szeretnie kell az állatait, de képesnek kell lennie arra, hogy amikor elérkezett az ideje, elpusztítsa és megnyúzza őket. Ezt a munkát ugyanis a nyereség egy részének átengedésével bízhatja másra, s ha mégis megteszi, kiengedi a kezéből egész évi munkájának utolsó, a minőséget alapvetően meghatározó részét. A szakszerűtlen prémezéssel ugyanis egész évi munkánkat tehetjük teljesen és visszafordíthatatlanul tönkre. Hol tartsunk prémes állatot? A legtöbb fajt nem tarthatjuk lakott területen, mert a legtöbb prémes állat büdös, zavarja a szomszédokat, sőt az állatokat is zavarja az emberek közelsége és a zaj. A prémesállattelep kerítése tömör legyen, a telepre idegen állatot, kutyát ne engedjünk, csak az őrzésre használt tartózkodhat a telepen, s amelyet az állatok ismernek. Ivarzási és fialási időszakban senkit se engedjünk a telepre. Mielőtt a telep létesítéséhez kezdenénk, föltétlenül érdeklődjünk a községi hivatalban, nem tiltja-e valamilyen rendelet az állattartást. Nutriatelep létesítésekor a nagy vízigényt, a szennyvíz elhelyezésének lehetőségét kell bekalkulálnunk. E téren a legkisebb gondot a kis férőhelyű helyiségben tartandó csincsilla okozza. Melyik állatot válasszuk? A prémes állatoknak két nagy csoportja van: a növényevők és a húsevők. Az előzőkhöz tartozik a nutria és a csincsilla, az utóbbiakhoz a róka, a nyérc, a görény, a nyestkutya és a szkunk. A fény szerepe a csibék nevelésében A fénynek a húscsirke nevelésében komoly szerepe van. A gyakran emlegetett világítási programokat azonban nem húscsirkenevelésre, hanem tojóhibrid jércék és tyúkok tartására dolgozták ki. Teremtsünk csak rendet ezen a téren. Az első dolog, amit meg kell jegyeznünk, a következő: a csibék lehető legjobb növekedéséhez, súlygyarapodásához kellő időtartamú világosság szükséges. A kiscsibe ugyanis gyakran felkeresi az etetőt és az itatót, sokszor és keveset fogyaszt. Ha viszont csak a természetes nappali világosságra hagyatkozunk, akkor a nap nagyobbik felében nem lát, kénytelen pihenni. Ilyenkor tehát nem eszik, nem iszik, vagyis súlya nem gyarapszik. A másik szempont: a fény elősegíti a csibék anyagcseréjét. Ez részben kívánatos, hiszen aktívabbak, többet mozognak, szervezetük gyorsabban dolgozza fel a takarmány táplálóanyagait. Hátrányos is lehet, mert a túlságosan élénk anyagcsere a növekedést mérsékli. A következő tudnivaló: a fény színe sem közömbös. A vörös fény a csibékre nyugtatóan hat. Ezért használnak vörös vagy vékony vörös festékréteggel bevont izzót, többen piros papírt terítenek a fényforrás elé. Kék fényben viszont a csibéket könnyebb összefogni, mert a baromfi a kék fényben nem lát Minden megfogást, átrakást állatorvosi kezelést célszerű ezért kék fény mellett végezni. Sokkal kisebb lesz a taposás, az elhullás. Még valami: nem közömbös az izzó erőssége sem. Általában nem célszerűek a 25 wattnál nagyobb teljesítményű izzók. Mennyi a csibék fényigénye? Egy négyzetméter alapterületre l,5—2,0 watt teljesítmény szükséges. Ezt megoldhatjuk egy darab 60 watt teljesítményű izzóval. Korábban azonban azt mondtuk, hogy 25 wattnál nagyobb teljesítményű izzót ne használjunk. így két világítótestre lesz szükségünk, mégpedig 2 db, egyenként 25 wattos izzóval felszerelve. Kellő fényerő érdekében alkalmazzunk ernyőket, és az izzót, valamint az ernyőt a rárakódott portól legalább hetenként egyszer tisztítsuk meg. Milyen magasra függesszük az izzókat? A csibék fényigényét kutatók határozzák meg. Ezt az igényt elégíti ki a példánkban szereplő két 25 wattos izzó. Nem mindegy azonban, hogy ezeket az izzókat a padozattól milyen magasságig emeljük fel. A túlságosan magasra emelt világítótest a számítottnál kisebb, az alacsonyra eresztett izzó a számítottnál nagyobb fényerősséget ad négyzetméterenként. Helyes magasság: a padozattól számított l,8—2,0 méter. Ezek után próbáljuk meg összefoglalni a világítás időtartamával kapcsolatos nézeteket. Minden vélemény megegyezik abban, hogy a mesterséges világítás javítja a csibenevelési eredményeket. Sok millió húscsirkével bizonyították már be a mesterséges világítás szükségességét. Az első két napon 24 órán keresztül kell világítanunk. Ezután helyes napi két óra pihenést biztosítani a csibéknek. Nem szabad azonban a villanyt egyszerűen kikapcsolni. Az állandó világítást a csibe hamar megszokja, és a hirtelen kialvó fény összezsúfolódást, agyon-nyomást okozhat. Ezért a napi kétórás pihenés se történjék teljes sötétségben. Inkább csak félhomály legyen. Hogyan lehet ezt megoldani? A két 25 wattos izzó mellett egy harmadik, 15 watttelljesítményű helyiségben. Ez maradjon bekapcsolva a nevelés folyamán éjjel-nappal, és az éjszakai két órára csak a két 25 wattost kapcsoljuk ki. A csibéknek tehét ebben a rendszerben naponta 22 órájuk van arra, hogy a nevelőben egyenek-igyanak és... gyarapodjanak. Akinek módjában van többet áldozni a nevelő világítására, az figyelembe veheti a következőket is. A nevelés előrehaladásával ajánlatos a megvilágítás erősségét kissé csökkenteni. Ennek célja az, hogy a csökkent világításban nyugodtabbá váló csirkék jobban gyarapodjanak. Nagyon fontos tudnivaló: „csökkentéses’ -vagy „növeléses” világítási program húscsibék nevelése során nem szükséges. Ezeket a keltetés idejétől függően alkalmazzák, de csak tojóhibridek vagy tojástermelés céljára tartott jércék nevelése és tenyésztése során. Infralámpa a nevelőtérben és teremfűtés samottos kályhával
