Szabad Újság, 1992. december (2. évfolyam, 271-295. szám)
1992-12-11 / 280. szám
1992. december 11. Gazda szerviz Szabad ÚJSÁG 5 Milyen a jó nyúlketrec? Itt a tél, a barkácsolásra, tervezgetésre is jut idő. Aki azt latolgatja, hogy tavasszal nekivágjon-e a nyúltenyésztésnek, már most döntse el, hová állítja majd a ketreceket, s hogy kivel, hogyan készítteti el azokat. Ha ügyes, esetleg egyedül is nekiláthat. Nézzük meg, milyen követelményeknek kell megfelelnie a jó ketrecnek: ■ védje meg a nyulakat az időjárás viszontagságaitól, ■ a ketrecekből a nyulak ne tudjanak kiszökni, és oda más állatok ne tudjanak bejutni, ■ legyen könnyen kezelhető, takarítható és jól fertőtleníthető, ■ mérete és szerkezeti felépítése legyen összhangban a tenyésztett nyúlfajta testnagyságával, az egy férőhelyen tartott nyulak darabszámával, továbbá a tenyésztési céllal: tehát biztosítson kényelmes helyet és bizonyos mozgási lehetőséget is, ■ legyen tartós, olcsón előállítható, ■ a legjobban igénybe vett részek legyenek könnyen javíthatók és cserélhetők, ■ nyújtsanak megfelelő védelmet a fertőző és más betegségek kialakulásával, terjedésével szemben. Nagyon fontos része a ketrecnek a padozat. A legjobb a puhafából készült telepadló lenne: meleg, nem csúszós, nem idézi elő a talp fekélyesedését, ezért nagy és közepes testű fajták számára előnyös. Ugyanakkor nagyon hamar elszennyeződik, tisztítása, fertőtlenítése nehézkes. A telepadlón tartott állományokban különösen a kokcidiózis gyakori. A legjobb megoldás a rácsos padozat. A korszerű ketrecekben szinte nélkülözhetetlen. Olyan rácsos padozatra van szükség, amelyen az ürülék és a vizelet akadálytalanul áthullik, lefolyik, ugyanakkor a nyúl számára a rácson való tartózkodás nem kellemetlen. Ezt szolgálja az a megoldás, amikor a padozat felét deszkából, felét drótból készítik. A legjobban bevált azonban a perforált fémlemezekből készült padozat. Az egyszerű faketrecek a legolcsóbbak és a legkönnyebben elkészíthetők. Ezek a kisebb állományok tartásához a legmegfelelőbbek. Fontos, hogy könnyen mozgathatók, fertőző betegség esetében egymástól eltávolíthatóak legyenek. A padozat elemei legyenek kiemelhetőek. A trágya eltávolítására ezekben a ketrecekben a legjobb a tálcás módszer. Ez lehet elölről vagy hátulról takarítható. A tető hátrafelé lejtsen, s legyen legalább 10 centiméteres pereme és egy- de inkább kétrétegű kátránypapírral vonjuk be. Felvételeinken 1. szabadban elhelyezett tenyészketreceket, 2. fémből készült ketreceket és 3. nyúltartásra átalakított csirkehizlaló fémketreceket mutatunk be, 4. valamint a lecsurgó rendszerű ketrecek tisztítását háti permetezővel. (archív felv) A lovak téli 'tartása Az istálló általában védelmet, jó közérzetet, jó pihenési és könnyű takarmányozási lehetőséget nyújt az állatnak. Az újabb egyre több helyen látott „divatos“ istállókat nem igényli a ló De a régi istállók használatához sem ajánlatos visszatérni. A szakemberek az istálló optimális hőmérsékletét télen 10-15 C-fokban, a relatív páratartalmat 70 százalék alatt határozzák meg. A paraszti lóistállók hőmérséklete reggel (ajtónyitás előtt) 19-21-22 C-fok, délutánra 17-18 C-fokra csökkent, a relatív páratartalom 90-95 százalék. Az istálló hőmérsékletét az ember hőkomfortzónájának megfelelően alakítják ki (20-21 C-fok). Ha ez alá száll a hőmérséklet, az ajtókat bereteszelik, az ablakokat becsukják, a szellózőnyílásokat betömik, így sikerül magasabb belső hőmérsékletet elérni, amelyet nem a ló igényel. Ilyenkor a páratartalom, valamint az ammónia az egészségre káros szintet ér el. Ajtónyitáskor kicsapódik a páratartalom és minden vizes lesz. A nagyüzemi igásistállóban az ajtó oldalán lévő ablakokat nem zárták be (a legjobb, ha fel sem teszik, mert így nincs mit bezárni), de az ajtót éjjelre bereteszelték. A hőmérséklet reggel 16-18 C-fok, nappal 10-12 C-fok, a páratartalom reggel 80 százalék, nappal 75 százalék volt. A nagyüzemi csikóistállóban, ha a csikó a szabadon hagyott ajtón át bármikor kimehetett a karámba, a hőmérséklet 4-8 C-fok (a kinti hőmérsékletnek megfelelően), a páratartalom 75 százalék. Vizsgáltuk két egyéni lótartó vemhes angol telivér kancájának elhelyezését, amelyet egyegy régi két-három férőhelyes parasztistállóból alakítottak ki, úgy, hogy az ablakot nem csukták be, az ajtó egész nap nyitva volt és a kanca az udvarra járhatott. Semmi lekötést nem alkalmaztak, nagy hidegben az ajtót becsukták. A hőmérséklet 0-6 C-fok között változott, a páratartalom nappal 70 százalék, reggel 80 százalék volt. A vemhes kancák semmiféle kárt nem szenvedtek, egészséges csikót ellettek. Egy különleges csikóelhelyezéssel is találkoztunk: az istálló fala tapasztott vesszőfonat volt, amely megrepeded, s így szellős lett, s a csikók inkább a szabadban éjszakáztak. A szakirodalomból és a megfigyelésekből az alábbi következtetéseket vonhatjuk le a lovak téli elhelyezésére, tartására vonatkozóan:- A meleg istállót nem a ló igényli (15 C-fok felett), hanem a velük dolgozó ember.- A befülledt istálló magas páratartalma meghűléshez, légúti megbetegedéshez vezethet.- A választott téli tartásmódot már ősszel alakítsuk ki, mert a téli változtatás megbetegedést okozhat. Ha bizonyos célok érdekében (tetszetős fogat, sportversenyeken szereplés stb.) rövid, fényes szőrre törekszünk, akkor melegebb istállóban (17-18 C-fok) tartsuk a lovat.- Mindig száraz alomszalma legyen a ló alatt. Az összevágott, nedves alom megrongálja a patát és növeli a légtér ammóniumtartalmát.- Ne féljünk az istálló alacsony hőmérsékletétől. Ha hozzászokott a ló, a csikó, még a fagypont alatti hőmérsékletet is jól bírja. Csak egy dologra kell nagyon ügyelni: a férőhelynagyságra és a le nem kötésre. Alacsony hőmérséklet esetében mindig lehetővé kell tenni a mozgást s nem lehet a régi állásos istállókban szokásos lekötést alkalmazni. Ha a ló hozzászokott a hideghez és tömött, hosszú szőrt növesztett s a hidegben fázni kezd, elkezd mozogni, és hőt termel, így semmi baja nem lesz. A csikóistállókban nincs lekötés, s a szabad mozgás biztosított. A fűtési többlettakarmány-igény nem jelentős (jó kondíció esetében), szálasból pótolható. Az ellő és szoptató kancák számára a 16-17 C-fokos hőmérséklet a legjobb, de a magas páratartalom mindenképpen kerülendő, mert attól a kiscsikó légzószervi betegséget kaphat. Mindezek után az új lótulajdonosoknak a lehető legolcsóbb és egészségmegtartó lóelhelyezést, tartást javaslunk. Már most gondolni kell arra is, hogy előbb-utóbb az igáslótartás csökkenni fog és helyette a szabadidő-lovaglás, a lovassport valamilyen formája terjed el. Olyan legyen az istálló, hogy kielégítse a sportlótartás igényeit is. Az istálló egy vagy két összeszokott ló szabadon tartására elegendő boxistálló. Dr. ÓCSAG IMRE zdagondok A prémes állatot tartó gazda ilyenkor tudja meg, milyen minőségű prémért fáradozott egész évben. Ha elégedetlen az eredménnyel, elemezze, mit, hogyan kellett volna csinálni. Az esztendő vége egyébként is a számadás, a tervezés hónapja, el kell dönteni, mit termelünk, milyen állatból mennyit tartunk jövőre. Az árak nagyjából már ismertek, lehet és szükséges is kalkulálni, ha úgy adódik, szerződést kötni. Több idő jut olvasásra, a könyvtár látogatására, a szaklapok tanulmányozására is. A jószág ilyenkor még több figyelmet igényel, mint máskor. Száraz időben, s ha csak lehetséges, hadd járjanak a juhok az avarra, árokpartokra, még mindig találnak valamit, addig sem sárgul az ólban, a hodályban, inkább szellőzik a bundájuk. Várható ellésük előtt 6-8 héttel kell szárazra állítani a teheneket, hogy vemhük kinevelésére, a következő tejelő időszakra fölkészülhessenek. A már előrehaladottan vemhes kecskékkel, juhokkal emberségesen bánik a jó gazda, jól takarmányozza őket, szalmabálákkal, leveles szárkévékkel körberakja az ólat, mert a hamarosan születő gidáknak, bárányoknak meleg, huzatmentes ól való. Az anyajuhok óljába való szoktatókat célszerű előkészíteni. Karácsony előtt okos dolog eladni a fölösleges pulykákat, gyöngytyúkokat, hízott kacsákat, libákat. Sertésvágás előtt érdemes átgondolni a hús feldolgozásának módját, például kevesebb füstöltet készíteni, vékonybél helyett vastagba tölteni a kolbászhúst, hogy ne száradjon ki. A csak olcsón eladható túlsúlyos nyulakat is ilyenkor érdemes levágni: már jó a prémjük, és ha a levágott sertés hasaszalonnájából erre a célra is szánhatunk, akkor a nyúlhússal vegyítve kitűnő kolbász, sőt szalámi készíthető belőle. Tapasztalatcsere Az itatás lelkiismeretet kívánó feladat. Sokkal jobban oda kell figyelni, mint az etetésre. Nagyon sok probléma van a tiszta ivóvízzel! A baromfiudvar értékmérője a tisztaság mellett a tiszta itatóedények, a mindig tiszta ivóvíz. Mi, emberek is csak a tiszta pohárból szeretünk inni, az állatoknak sem mindegy, figyeljük csak meg a vízimádó ludakat, még fürödni sem szeret a,.fekete vízben“, és milyen nagy lesz az öröme, ha tiszta vizet kap, jó nézni a boldogan tisztálkodó, víznek örülő állatokat! Itatásra csak az a viz alkalmas, ami az embereknek is megfelelő. Az ivóvíz hőmérséklete is fontos. Kisállatoknál a külső hőmérséklettel azonos legyen, kifejlett állatoknak már kevesebb problémát jelent az ivóvíz hőmérséklete. Télen sem kell meleg vizet itatni az állatokkal! Fölösleges és nem is jó. Rendes csapból engedett vizet nyugodtan adhatunk bármelyik szabadban tartott állatunknak. A gyógyszert és a vitaminokat is adhatjuk takarmányban vagy ivóvízben elkeverve, attól függően, hogy milyen készítményről van szó. A valódi gyógyszerek általában vízben oldódnak és ivóvízben kell őket az állatoknak adni. Hasonlóan a vitaminkészítményeket is ivóvízben adagoljuk. Jó, ha a vitamint és a gyógyszert egyszerre adjuk, vagy a gyógyszeres kezelés után adunk vitamint, hogy a betegségen átesett gyógyszerezett szervezet újratöltődjön, ezt pedig csak a kész vitaminokkal tudjuk elérni, mert ezek azonnal felszívódnak és ,,munkába állnak“. A gyógyszer- és vitaminadagolást nagyon gyorsan kell végezni, úgy, hogy egyetlen csepp se menjen kárba. Első teendő az állatok szomjaztatása, hogy az eléjük tett, kicsit szokatlan ízű „ivóvizet“ is minél előbb elfogyasszák. Ilyenkor azonban ügyeljünk arra, hogy minden állat hozzáférjen az itatóhoz, és nehogy a szomjas állatok felborítsák és kárba vesszen a drága anyag. Csak annyi gyógyszeres-vitaminos vizet készítsünk, amit egyszerre, gyorsan megisznak az állatok, nem szabad például az egész napra való ivóvizet bekeverni gyógyszerrel, azt mindig frissen kell elkészíteni! A víziszárnyasok esetében a gyógyszereket, vitaminokat jobb, ha a takarmányba keverjük (lágyeleség), mert nagy pazarlás lenne, ha ivóvízbe tennénk, hiszen a kacsa és a lúd a víz nagy részét kifürdi, a kevés vízből pedig nehezen tudnak inni. VÁMOS LÁSZLÓ A tojótyúkok vitamin-válogató készsége A Tierzuch c. lap érdekes vizsgálatokról számolt be. A fehér leghom tojótyúkok válogatási magatartását vizsgálták. 13 kísérlet során értékelték, mennyire képesek más-más vitaminnal kiegészített takarmányt megkülönböztetni. A tyúkok viszonylag elkerülték az A vitaminnal (15-30 000 NE/kilogramm) és a B-6 vitaminnal (2-4 milligramm/kilogramm) kiegészített takarmányokat. Szívesebben fogyasztották a (2-4 milligramm/kilogramm) B-1 vitamin kiegészítési tápkeverékeket. A Nitrovin és Monenzin kiegészítés nem befolyásolta lényegesen a takarmány válogatását. Hány tojás 1 kg? A tojás súlya, g 65 g vagy fölötte 60-65, de legalább 62 55-«), de legalább 57 50-55, de legalább 52 45-50, de legalább 47 1 kg tojás darabszáma 14-15 16 17 19 21
