Szabad Újság, 1992. december (2. évfolyam, 271-295. szám)
1992-12-04 / 274. szám
1992. december 4. Gazda szerviz Szabad ÚJSÁG 5 Novemberi teendők a kertben A lehullott falevél érték a kertészeknek és biokertészeknek egyaránt. Az avar nem kerül semmibe, és a jövő évi talajtermékenység legjobb alapja. Évelő dísznövények alatt a lehullott levelek természetes meleg takarót képeznek (hasonlóan, mint az erdőben). A gyepről, utakról viszont söpörjük össze a leveleket, és hordjuk 10-15 cm-es rétegbe a fák alá és az elkészített ágyások letakarására. A megtisztított felületet dolgozzuk át agyarkapával, ásóvillával. Ajánlatos ezt a réteget az átdolgozás előtt egy kis mésszel megszórni, hogy ezt az avartakarót el ne vigye az őszi szél. Jó, ha ezt a réteget beszórjuk néhány lapát durva komposzttal is. Ez a legegyszerűbb eljárás, amellyel az avar komposztálható. Az ilyen síkkomposzt alatt tavaszra omlós humusztalaj alakul ki. Minél korábban kedjük ezt a komposztálást, annál jobb az eredmény. Kora tavasszal többször átdolgozzuk ezt a réteget, hogy mire megérkezik az ültetések ideje, egynemű jó termőtalajunk legyen. Sokan nem tudják, hogy a nyers fűrészpor kiválóan alkalmas a kert talajának takarására, mert megakadályozza a talaj felszínének kiszáradását, és a gyom elszaporodását. Vegyeskomposzt javítására is használható a lombos fák fűrészpora (a fenyőfélék fürészpora nem felel meg, mert a sok gyanta, amelyet tartalmaz, nem bomlik el a talajban). A tél végi magvetésekhez most kell elkészíteni a földkeveréket. Ezt a földet vigyük fagymentes helyre, így bármikor használhatjuk. -vg-Kártevő az ág belsejében A fa téli tisztogatásánál figyeljük meg a fiatalabb fákat vagy az öregebb fák fiatalabb, még sima héjú ágait. Ezekben szokott ugyanis megtelepedni a képen látható kis farágó pille (Zeuzera pirina) hernyója. A lepke hossza 18-35 mm, szárnyainak fesztávolsága 50-70 mm, színe fehér, kisebb-nagyobb acélkék pettyekkel teleszórt, május végétől őszig látható. Hernyójának fejlődése két évig tart. A teljesen kifejlődött hernyó 50-60 mm hosszú, sárga, barna szemölcsökkel borított. Életének harmadik tavaszán változik lepkévé. A tojásokból kikelt hernyók már 1,5-2 hét múlva a rügyek tövénél berágják magukat a vékonyabb ágakba, majd fejlődésük folyamán mind vastagabb ágakba mennek át. Az első telelőre már 10-15 mm a hosszuk. Zeuzera pirina A következő évben folytatódik a kártétel, ekkor már a vastagabb ágakon át a törzsbe is behatolhat a hernyó. A második telelés rendszerint a törzsben történik. Sok fajta gyümölcsfán, bokron károsít, pl. a diófán, ribizlin, de az orgonán és egyéb dísz- meg erdei fás szárú növényeken is. A kártétel nyomán a vékony ágak elszáradnak. Már a nyár vége felé könnyen letörnek. Ha a fiatal fa derekába kerülnek, a fa elhalását is okozhatják. Hasonló a nagy farágó pille (Cossus cosssu) hernyójának életmódja és kártétele is. Ez inkább alma-, körte-, cseresznye-, meggy-, szilva-, és diófában él. Kifejlett állapotban 80-100 mm hosszú. Rendszerint nagyobb helyet igényel, és a fába ujjnyi vastagságú lyukakat rág. A nagy farágó hernyója hússzín piros. A hernyókkal megtámadott fákat a tövüknél található piros ürülék szerint ismerhetjük fel. Ahol ezt a földön találjuk, ott a felette lévő ágak valamelyikén is találhatunk ürüléket. Az erősen fertőzött fákon már aligha segíthetünk, és jobb, ha kivágásukkal megszüntetjük a fertőzési gócot. Ha a kártétel még nem túl nagy, a hernyó okozta sebet felvágjuk, lágy rézdróttal megöljük a hernyót a járatásban. Az is célszerű, ha ide a járatokba nikotinnal vagy kloroformmal átitatott vattacsomót teszünk, és oltóviasszal betapasztjuk. Ha nagyobb a seb, vagy ha egy helyen több járat szivacsszerűen átlyuggatta az ágat, kivágjuk a teljesen tönkre tett részt, és lesimítjuk a sebet, fasebbalzsammal kezeljük (Stromovy balzam, Sadársky balzam, Santar SM, Funaben 3, vagy Valsa wax). A fasebbalzsamot ne használjuk fagyban, azaz 0 C-fok alatti hőmérsékleten. Ha az ágból túl nagy részt kellett levágni, akkor tapasszuk be cementtel. Ha a cement megszáradt, olajfestékkel befestjük, és csak a seb szélét kezeljük fasebbalzsammaí. Vanek Gáborné mérnök Szárazságtűrő borsófélék Meteorológusok, ökonómusok és mélyre készítjük és nyomban simítóa zöldek szerint Európa éghajlata kü- zuni<, majd vetünk. Sovány talaj eselönféle okok következtében a változás periódusába érkezett. Az átlaghőmérséklet emelkedik, a csapadék mennyisége pedig csökken. Ezek a kultúrvegetációra különösen kedvezőtlen hatásúak, s tudják ezt a növénytermesztéssel foglalkozó gazdák is. A károk és a veszteségek kivédésének egyik - s legolcsóbb módja az, ha alkalmazkodunk a változáshoz, például a szárazságtűrő és a felmelegedést is toleráló növények termesztésére térünk át. Ezek közül két - már csaknem elfelejtett - borsófélére hívjuk fel a figyelmet. A csicseriborsó vagy bagolyborsó (Cicer arietnium) melegkedvelő, igen szerény vízigényű növény, nem kedveli a hideg, kötött talajokat, de a futóhomokot sem. Bármi után vethető, ám a túlzott vegyszerezést megsínyli. Az őszi búza és árpa kitűnő előveteménye. tarlóhántás, őszi szántás után a magágyat 10 centiméter tén az őszi szántás előtt hektáronként 260 kilogramm NPK műtrágyát juttassunk ki. Március közepén, második felében 24-36 centiméter sortávolságra, 6-8 centiméter mélyre vessük. A hektáronkénti vetőmagszükséglet: 85 210 kilogramm, a vetőmag minőségétől függően Ha szükséges, vegyes gyomirtást alkalmazhatunk, a növény később a gyomokat elnyomja. Július közepén, végén érik, akkor kell aratni, ha a levelei elsárgulnak, a magvak a hüvelyben zörögnek. Hektáronként 1,7-4,3 tonna terméssel számolhatunk. A másik elfelejtett növény a szegletes lednek vagy szegesborsó, laposborsó (Lathyrus sativus). Szintén melegkedvelő és igen szerény vízigényű növény. Szikesedő vagy enyhén szikes talajokon sikerrel termelhető. Előveteményre igénytelen, két kalászos között is jól megvan. Talajelőkészítésként a szikes talajoknak megfelelő talajmunkát igényli. Őszi szántás előtt ugyanúgy műtrágyázzuk, mint a csicseriborsót. Március első felében kell vetni, 12-24 centiméter sortávolságra és 4-5 centiméter mélyre. A vetőmagszükséglet 160-200 kilogramm, a vetőmag minőségétől függően. A gyomok ellen védekezzünk. A betakarítás ideje július eleje, ha az első hüvelyek elsárgulnak. Hektáronként 1-1,7 tonna termésre számíthatunk. Szalmája kitűnő takarmány lehet juhok, szárazon álló tehenek számára. Ezeket a borsóféléket a századfordulótól a harmincas évekig az egész Alföldön termesztették. Leginkább a szegényebb néprétegek és a kispolgárok fogyasztották. A két borsóféle vetömagellátása ma nem megoldott, nem kellően ellenőrzött. Ezek beszerzése leginkább csak kispiacokon, kistermelőktől lehetséges, ezért szükséges e vetőmagvak minőségének vizsgálata a sikeresebb termesztés érdekében. Pintér Árpád Hol tartsuk a házinyulat? A kedvező felvásárlási lehetőségek és az ésszerűbb, takarékosabb háztartás egyre több falusi és kertes házban élő városi embert ösztönöz arra, hogy házinyulat tartson. Ahhoz, hogy a tenyésztés eredményes legyen, nem elegendő a jó takarmány, megfelelő elhelyezés is szükséges. Hová helyezzük tehát a nyúlketrecet? Először is azt kell meghatároznunk, hogy milyen tenyészállatlétszámmal akarjuk a nyúltenyésztést folytatni, s hogy évente hány alkalommal akarunk elletni. Ha úgy tervezzük, hogy tíz anyaállatot fogunk tartani, akkor ezekhez két tenyészbakra van szükségünk. (A számításokat ebből levezetve tervezhetjük a kisebb vagy a nagyobb állományt.) Egy évben, szabadtartás mellett háromszor elletjük le az anyákat, mondjuk márciusban, júniusban és októberben. Szükségünk van tehát tíz olyan ketrecre is, amelyekben 10 almot felnevelhetünk. Ennek ismeretében válasszuk ki udvarunkban a lehető legcsöndesebb, legnyugodtabb helyet. Miért fontos ez? Ha egy évben három eilest tervezünk, akkor anyanyulaink az év 12 hónapjából 3 hónapig vemhesek. Általában hathetes korban választunk, ez összesen 18 hetet jelent. Elméletileg tehát a „kényes“ időszak 3+4, összesen 7 hónap lenne. Gyakorlatilag azonban ez lényegesen több, hiszen az anyák nem egyszerre vemhesülnek, így elléseik és az elválasztások is elhúzódnak. Úgy vehetjük, hogy csaknem az egész év folyamán lesz olyan anyánk, amelyik vemhes vagy amelyik szoptat. Ezekben az időszakokban a nyúl teljes nyugalmat igényel. Nyugtalanítják a hirtelen zajok, idegen állatok vagy emberek. Ezek a zavaró körülmények sok esetben elvetélést, magzatfalást, a fiókák összetaposását, csökkenő tejhozamot okozhatnak. Az állandó, monoton zajok sokkal kevésbé nyugtalanítóak számukra. Hamar megszokják például a szomszédos üzem gépeinek zakatolását, az egyenletes dinamózúgást vagy a fűrészek sivítását. Legyen a nyúltelep helye huzatmentes, mert a nyúl érzékeny a huzatra. Nagyon fontos követelmény, hogy a ketrecek ne legyenek közel a szomszéd lakásokhoz. A nyúltrágya és a vizelet eléggé bűzös, a közeli szomszédokat bizonyára zavarná, s ennek végeláthatatlan perpatvar lenne a következménye. Fontos a ketrecek tájolása is. A ketrecek elülső oldala vagy a zárt istálló ablakai keleti irányba nézzenek. Az északi oldal inkább zárt legyen. így a nyulak kellő világosságot, elegendő szórt fényt kapnak, ugyanakkor mentesülnek a nyári tűző napsütéstől. A nyúl ugyan nem igényli a közvetlen napsugárzást, de a szabályos ivari élet érdekében bizonyos fényhatásokra szüksége van. Ügyeljünk arra is, hogy nyulainkat idegenek lehetőleg ne zavarják, biztonságos kerítés tartsa távol mind az idegen embereket, mind a négylábú ragadozókat. A szabadban felállított ketreceknél nincs problémánk a szellőztetéssel, a páratartalommal és a káros gázokkal. Az ilyen elhelyezési mód kétségtelenül olcsóbb, kevesebb befektetést igényel, mint a zárt tartás. Valószínű az is, hogy a szabadban elhelyezett ketrecekben edzettebb tenyészállatokat tudunk felnevelni. Nézzük tehát milyen hátrányai, illetve előnyei vannak e két tartásmódnak. A szabad tartás azzal jár, hogy télen nincs elletés, november második felétől februárig a szaporítás szünetel. A kisnyulak ugyanis nagyon érzékenyek a hidegre, s így még nagyon jó almozás mellett is sok megfagyna vagy megfázna. Ezzel szemben zárt épületben az állatok az időjárás viszontagságai ellen védelmet találnak, még a gyengébb ivadékok is felnevelhetek. A zárt tartás felülmúlhatatlan előnye és egyúttal a szabadtartás legnagyobb hátránya, hogy zárt épületben biztonságosan védekezhetünk a vérszívó rovarok ellen, amelyek a myxomatózist terjesztik. Nagyobb a védekezési lehetőség a többi nyúlbetegséggel szemben is. A zárt tartásra való berendezkedés csak ott és abban az esetben ajánlatos, ahol a beruházási költségek megtérülnek. Vagyis ha a tenyésztő eladásra, nemcsak folyamatos ellátásra akar berendezkedni, nyulat nevelni. A jól védett, szélárnyékos helyen felállított ketrecek is megfelelnek, ha az egészségvédelmi következményeket nem téveszti szem elől a tenyésztő. Legközelebb néhány jó ketrec elkészítéséhez adunk tanácsot.-h-Üszők tenyésztésbe vételének Életkor Testtömeg Fajta hónap kg Holstein-fríz 15-16 350-380 Magyar tarka Feketetarka 18-22 400 lapály 15-17 340-380 Limousine 13-16 360 Hereford 13-14 360 Charoiais 22-24 360 Magyar tarka x Holstein-fríz 16 390 Magyar tarka x jersey F1 15 350 Hungarofríz 15-16 360-380 A tehenek napszakonkénti viselkedése A Züchtungskunde c. szaklap beszámolója szerint a vizsgálatot végző kutatók regressziós együtthatók segítségével határozták meg a klimatikus tényezők és a tehenek aktivitása közötti lehetséges viszonyokat. A vizságlatokat 2 rekeszes rendszerű tehenészeti telepen folytatták le, ahol az állatok a karámot vagy a nagyobb terjedelmű bekerített legelőt vehették igénybe, összesen 4032 megfigylelési órát értékeltek, a napokat negyedekre osztották fel (napkelte, dél, napnyugta és éjfél). A vizsgálatok összegezése során megállapították, hogy a relatív páratartalomra, a szélsebességre a tehenek eltérően reagálnak pappal és éjszaka. A szabadban erős szél esetében az állatok fekvési ideje hosszabb, mint szélcsend esetén. Az állatok mozgása, aktivitása alacsonyabb hőmérséklet hatására élénkebbé válik. Legmozgékonyabbá a 6-8 °C alatti hőmérsékleten váltak. Evésre a legoptimálisabb a 8—12 °C közötti érték volt, ugyanis ilyen időben volt a leghosszabb az evési idő tartalma. A tejzsír és a tejfehérje százaléka Fajta Zsír % Tejfehérje % Jersey 5,0-6,0 4,0-4,4 Magyar tarka 3,8-4,0 3,4-3,6 Ayrshire 3,7-3,9 3,5-3,6 Borzderes 3,7-3,8 3,4-3,5 Európai lapály - fekete 3,5-3,7 3,1-3,4- vörös 3,6-3,8 3,3-3,4 Holstein-fríz 3,3-3,6 3,0-3,3
