Szabad Újság, 1992. december (2. évfolyam, 271-295. szám)
1992-12-04 / 274. szám
A leszerelési megállapodásokkal összhangban Közéleti és gazdasági napilap] 11992. december 4. II. évfolyam 274. szám Ara 2.30 korona Eladásra váró harci eszközök A Csehszlovák Hadsereg kötelékébe tartozó 500 harckocsiból, 710 páncélozott csapatszállító járműből, 778 tüzérségi rendszeréből és 88 harci repülőgépéből — amelyet az európai hagyományos fegyverek leszereléséről szóló megállapodás értelmében Csehszlovákia értékesíthet — eddig 25 T—54-es vagy T—55-ös harckocsit, illetve egy OT—64-es páncélozott csapatszállítót adtak el külföldön, Mindezt FranÜStk Vepfek ezredes, a fegyveres erők kereskedelmi tevékenységét irányító hivatal parancsnoka nyilatkozta tegnap. Közölte, hogy néhány harci eszközt múzeumok vettek meg. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy az említett mennyiségű haditechnikát 1995. november 13-áig kell értékesíteni vagy felszámolni, ahogyan azt a leszerelési szerződés rögzíti. Egyébként Csehszlovákiának összesen 1769 harckocsit, 2433 csapatszállító járművet, 2232 tüzérségi rendszert és 95 repülőgépet kell megsemmisítenie a leszerelés keretében. Az ezredes információi szerint még nem született megállapodás arról, hogy az állam különválása után a két köztársaság közösen vagy külön-külön jár-e el a fegyverek értékesítése terén. Ami Szlovákia eljárását illeti, erről Milan Kriaíko külügyminiszter az Európa Parlament küldöttségével tartott találkozóján úgy nyilatkozott, hogy a Szlovák Köztársaság nem kívánja a hadüparra építeni gazdaságát, s nem fog exportálni fegyvereket válságövezetekbe. Telhívás a világ parlamentjeihez és nemzeteihez Szlovákia az ET tagja kíván lenni Tegnap rendkívüli ülést tartott Tanácsa, melynek napirendjén elfogadása szerepelt. Az első nyilatkozat azt tartalmazta, ogy a Szlovák Köztársaság 1993. január sejét követően is az Európa Tanács tagja íván lenni, ezért kötelezi magát, hogy rvőben is tiszteletben tart minden olyan ötelezettséget, amelyet az ET statútuma irtalmaz. Vállalja továbbá mint a Cseh és tlovák Szövetségi Köztársaság utódállata a korábban megkötött nemzetközi erződésekből rá háruló kötelezettségek ljesítését is. A nyilatkozat tartalmazza, agy Szlovákia tiszteletben tartja az egyemes emberi jogokat és szabaságjogokat, áveti magát minden nemzetközi dokuentum rendelkezésének, mely e téren a Szlovák Köztársaság Nemzeti két nyilatkozat, illetve felhívás megszületett, beleértve az emberi jogok és szabadságjogok európai kartáját, az ENSZ alapokmányokat, valamint a helsinki folyamat során elfogadott egyezményeket és ajánlásokat. A világ parlamentjeihez és nemzeteihez intézett felhívásban a Szlovák Köztársaság mint az CSSZSZK egyik önálló utódállama fogalmazza meg magát, mely belpolitikájában és külpolitikájában demokratikus államként kíván a nemzetközi porondon megjelenni, tiszteletben tartva az emberi jogokat, a politikai és világnézeti pluralizmust, a demokráciát és a jogállamiságot. A Szlolangok az Európa Parlamentből Pszichológiai háború Bős körül Jó jelnek tartom, hogy mindkét ;1 tárgyal, és nem egymást vádolja helytelen lépések miatt” — mondt Nel van Dijk, az Európa Parlatent közlekedési bizottságának élőké szerdán a Szlovák Sajtóügyökségnek adott nyilatkozatában. A ősi erőmű környékén tett látogatáj során meggyőződött róla, hogy a lős—Nagymarosi Vízlépcsőrenddagyar Polgári Párt szer építése nagyon káros hatással volt a környezetre. Másrészt viszont megértette, hogy a vidék lakosságát nagyon rosszul tájékoztatják a problémáról. Szavai szerint a csehszlovák—magyar határ mindkét oldalán propaganda, pszichológiai háború folyik, melyben a nacionalizmus eszméje is szerepet kap. Szerinte a (Folytatás a 2. oldalon) Az önálló kar megalapításáért A Magyar Polgári Párt tegnapi sajtóíjékoztatóján reagált a Szlovák Televíió vasárnap sugárzott, Lépések című olitikai vitaműsorában elhangzottakra, i párt vezetői hangoztatták: a parlatenti politikai erők két vezetője, Vladiriir Mellár és Jozef Prokeí politikai gységre és megbékélésre szólított fel. )k azonban nincsenek tudatában anak, hogy a „békekötés” az ellenzők igyelembe vétele nélkül veszedelmes övetelmény. A Magyar Polgári Párt zerint a szlovák kormánynak tiszteletben kell tartania Európa érvényben levő gazdasági, kisebbségi és egyéb normáit. Az MPP elnöke úgy vélekedett, hogy Szlovákiában tovább folytatódik a „tűréshatár-próba” az itt élő magyarok esetében. Mindezt nem csupán a kétnyelvű helységnévtáblák eltávolításával, hanem a Szlovák Televízió hírszerkesztősége főszerkesztőjének, Bohuslav Piatkónak azzal a döntésével is alátámasztotta, mellyel betiltotta a helység(Folytatás a 2. oldalon) A csehek, a szlovákok és a kisebbségek viszonya Nincs lényeges változás vák Köztársaság jogutódként tagja akar lenni az ENSZ-nek s átveszi a rá háruló kötelezettségeket december 31-e után. „A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa abban a reményben fordul a világ parlamentjeihez és nemzeteihez, hogy azok támogatni fogják a Szlovák Köztársaság betagozódását a nemzetközi közösségekbe s úgy fogadják, múlt egyenrangú partnert, megteremtve minden feltételt, hogy a Szlovák Köztársaság e céljait és szándékait el is érhesse.” E nyilatkozatokat a szlovák parlament vita nélkül jóváhagyta. A beterjesztő, Ivan Laluha (a külügyi bizottság elnöke) indoklásában rámutatott, a Cseh Köztársaság parlamentje már tett ilyen nyilatkozatot, mely jelzés a jövendő önálló ország részéről a világ felé — szándékait illetően. -ts-Kis-Csallóköz Megjött a komp Tegnap megérkezett rendeltetési helyére, Vajkára a Dunakarbantartó Vállalat kompja, mely a vízerőmű üzembe helyezése miatt szigetre került három falu (Do-A prágai Közvélemény-kutató Intézet által november 4—9-én végzett felmérés eredményei szerint — a májusi adatokkal összehasonlítva — kissé csökkent azoknak a cseheknek az aránya, akik jónak minősítik a szlovákokhoz fűződő viszonyukat. Ezzel szemben bizonyos „olvadás” tapasztalható a szlovákoknak a csehek iránti viszonyában. A közvélemény-kutatás során a csehországi megkérdezettek 20 százaléka azt válaszolta, hogy nagyon jó kapcsolatban van a szlovákokkal, 39 százaléka Ha összehasonlítjuk a mostani adatokat a korábbi felmérések eredményeivel, megállapíthatjuk, hogy nem váltak be azok az előrejelzések, melyek szerint pedig azt, hogy ez a viszony inkább jó, mint rossz. A csehek 30 százaléka közömbösen tekint a szlovákokra. A Cseh Köztársaság lakosságának csupán a 9 százaléka „van rosszban” a szlovákokkal. Ami a Szlovák Köztársaságot illeti, nagyon jó kapcsolatokat az emberek 32 százaléka, inkább jó viszonyt pedig a megkérdezettek 45 százaléka ápol. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a csehek és a szlovákok milyen viszonyban vannak a nemzeti kisebbségekkel és etnikai csoportokkal: például a Slovan—Ferencváros mérkőzés után kiéleződhetett volna a feszültség a szlovákok és a magyar kisebbség között. közömbös rossz2 CSK SZK CSK SZK CSK SZK Magyarok 23 35 42 37 8 20 Németek 33 36 42 35 16 5 Lengyelek 23 52 39 29 25 5 Romák 4 5 15 25 77 63 Zsidók 35 27 32 35 4 10 ll összevonva a nagyon jó és az inkább jó viszony 2/ összevonva a nagyon rossz és az inkább rossz Parlamentközi véleménycsere Bősről Még közös nyilatkozatra sem futotta... Tegnap Pozsonyban az SZK Nemzeti Tanácsában találkozott egymással a szlovák parlament és a magyar Ország gyűlés környezetvédelmi bizottsága, hogy megbeszéléseket folytassanak s hogy megpróbáljanak közös ajánlásokat adni saját kormányaiknak a további lépéseket illetően. A magyar küldöttség vezetője, Rótt Nándor, a szlováké Rózsa Ernő bizottsági elnök volt, s bár egyik fél sem fűzött túl nagy reményeket a találkozóhoz, azt talán maguk sem gondolták, hogy utána egy sovány kis közös közleményre sem futja majd A rövid helyzetáttekintést tartalmazó bevezetőt követően a bizottságok a vitás és a megválaszolatlan kérdéseket vették sorra, bár Jozef Prokeí, az SZK NT alelnöke „vendég-felszólalásában” vitt egy kis keserű ízt azzal, hogy kijelentette, nem tartja megoldásnak a hágai nemzetközi bíróság elé vinni a kérdést, mivel a szlovák fél nem hiszi, hogy Magyarország alávetné magát az ott születő döntésnek. Prokeí távoztával azonban viszonylag tárgyilagos mederben folyt az eszmecsere, bár egyetértésről végig nem beszélhetünk, mivel a két fél alapállása összeegyeztethetetlen. Magyarország abból indul ki, hogy az erőmű nem fejezhető be, azt le kell bontani, a környezetvédelmi szempontokat kell szem előtt tartani. Jávor Károly kifejtette, Magyarország 1991-ben közös szerződésbontást ajánlott fel, ezt a (cseh)szlovák fél elutasította, holott Magyarországnak semmiféle gazdasági érdeke nem fűződött ahhoz, hogy lemondjon az építkezésről. Az egyedüli szempont a térség mindkét oldalán fellelhető értékes termőföldek és ivóvízkészletek védelme volt. Szlovákia ezzel szemben abból indul ki, hogy a bősi erőmű már készen van, nem lehet lebontani. A kompromisszumot abban keresi, hogyan mérsékelhetők a műtárgy természetkárosító következményei. Tegnap a parlamenti bizottságok azt keresték, miben lehetne kölcsönösen előnyösen együttműködni addig is, míg valahol megszületik a politikai vagy a hágai bírósági döntés. Alapvetően: született egy javaslat, hogy a két ország (Folytatás a 2. oldalon) Mikor és hogyan kell nyilvántartás céljából jelentkezni? Jövő év január elsejétől hatályba lép a Szlovák Köztáriság Nemzeti Tanácsának 511. •ámú törvénye is, amely az adó- i illetékügyek intézésére vonatozó rendelkezéseket, valamint a :rületi pénzügyi szervek rendőrében bekövetkező változásoat tartalmazza. Ez a törvény nélülözhetetlen tartozéka az ugyaniak január elsejétől bevezetendő j adórendszernek. Arra irányul, ogy az adóalanyok idejében és ontosan tegyenek eleget adófi-Fontos tudnivalók adóügyekben zetési kötelezettségeiknek. A szóban forgó törvény 31. cikkelye értelmében a Szlovák Köztársaság területén vállalkozói vagy egyéb jövedelmet hozó tevékenységet folytató jogi és természetes személyek kötelesek nyilvántartásba jelentkezni a területileg illetékes adóhivatalnál. Nem kötelesek nyilvántartásba jelentkezni azok az adóalanyok, amelyek adókötelezettsége csak alkalmi vagy egyszeri jellegű, vagy amelyeknél az adó tárgyát csak ingatlan képezi. A nyilvántartási kötelezettség azokra az adófizetőkre sem vonatkozik, amelyek jövedelme kizárólag csak munkaviszonyból, munkavégzési kötelezettségből származik, vagy amelyek különleges adókulcs szerint fizetnek adót. A nyilvántartásba vétel folyamata: A jogi vagy természetes személy két példányban kitölti az adóalany nyilvántartási jelentkezési lapját, és átadja azt a területileg illetékes adóhivatalnak. A jelentkezési lapok az adóhivatalban szerezhetők be. Az adóhivatal a felülvizsgált jelentkezési lap alapján nyilvántartási bizonylatot ad ki, valamint kiadja az adóalany azonosítási számát. Az adóalany ezt az azonosítási számot köteles feltüntetni minden adóügyi bizonylaton (például a számlákon, jóváírásokon, megterhelési bizonylatokon, pénztári nyugtákon, szállítóleveleken stb.), valamint az adóhivatallal kapcsolatos ügyiratokon. A nyilvántartásba jelentkezés batáridői: Azok a jogi és természetes személyek, — amelyek az eddig érvényes előírások alapján mára Szlovák Köztársaság adóhivatalainak nyilvántartásában szerepelnek, legkésőbb 1993. június 30-áig kötelesek ismételten nyilvántartásba jelentkezni, — amelyek az eddigi nyilvántartásban nem szerepelnek, s a Szlovák Köztársaság területén vállalkozói vagy egyéb jövedelmet hozó (Folytatás a 2. oldalon) 99 Filmünk célzatosan felforgató agitáció”
