Szabad Újság, 1992. december (2. évfolyam, 271-295. szám)

1992-12-24 / 291. szám

1992. december 24. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Megállapodás 500 civil kimenekítéséről Karácsonyra: kenyérhiány A boszniai szerbek és horvátok katonai vezetői az ENSZ-csapatok parancsnoká­­. nak jelenlétében megállapodást írtak alá arról, hogy mindhárom, Szarajevóban élő nemzetiség 500-500 tagú csoportját bántódás nélkül kiengedik a városból A megállapodás december 24-én lép érvénybe. Kevésbé sikeres a szembenálló felek alacsonyabb rangú parancsnokai közti tárgyalássorozat Szarajevó demilitarizá­­lásáról. Ezeket a tárgyalásokat lord Owen közvetítette, de a repülőtér körüli csapatok kivonása ügyében újabb ellen­tétek keletkeztek és a tárgyalások meg­szakadtak. Újabb harcok lángoltak fel Gradacsac és Brcsko környékén. Szarajevóban viszonylagos nyugalom volt, de fokozódtak a közellátás nehéz­ségei. A repülőteret köd borítja, és ezért csak három segélyszállító repülőgép tu­dott leszállni. Avárosban a hőmérséklet 0 fok alá süllyedt, nincs víz, villanyáram és telefonösszeköttetés. Ehhez most a kenyérhiány is kapcsolódik, úgyhogy ka­rácsonyra valószínűleg csak a kórházak kapnak kenyeret. Milan Panics jugoszláv kormányfő felszólította a nemzetközi közösséget, Riadó a támaszponton Az Olaszország északnyugati határvi­dékén a szlovéniai határ közelében fek­vő amerikai légitámaszponton riadót rendeltek el. A támaszpont felkészül az amerikai hadsereg 3000 katonájának fo­gadására. Ide várják az F-16 típusú va­dászgépekből álló repülőezred gépeit is. Az erősítések a nyugati légierő esetleges balkáni hadműveleteit hivatottak támo­gatni. Az új külügyminiszter Bili Clinton megválasztott amerikai elnök Varren Christophert nevezte ki kormánya külügyminiszterévé. Chri­stopher 1925. október 27-én született Dakota államban egy bankár családjá­ban. Gyakorlott ügyvéd és diplomata, három demokratapárti elnök környeze­tében dolgozott. Kennedy idején külügy­miniszter-helyettes volt. Az új külügy­miniszter tegnap kijelentette, hogy foly­tatni fogja a Bush elnök idején megkez­dett konstruktív kezdeményezéseket a közel-keleti béke ügyében. Véleménye szerint az USA-nak nemcsak katonai erőre, hanem gyarapodó gazdaságra is szüksége van, hogy helytálljon a nemzet­közi versenyben. Christopher támogatta a Szomáliái akciót is. hogy álljon ej a katonai beavatkozástól Bosznia-Hercegovinában. Szerinte helytelen, hogy minden szerbet felelőssé tegyenek azért, mert Szlobodan Milose­vics győzött a vasárnapi elnökválasztá­sokon. Ugyanakkor a washingtoni Fe­hér Ház komoly nyugtalanságát fejezte ki az egyre rosszabbodó bosznia-herce­­govinai helyzet miatt. A szerbiai elnökválasztásokon to­vábbra is 56:34 arányban Milosevics ve­zet Panics előtt. A választási bizottság szerint a szavazáson a választók 70 szá­zaléka vett részt. Az elnökválasztások végeredményét jövő hét csütörtökén je­lentik be hivatalosan. Amerikai tengerészgyalogos Baidoában a katonák hevenyészett karácsonyfája mellett Itt töltik a karácsonyi ünnepeket azok a katonák, akik a segélyszállítmányok védelmére érkeztek az éhező országba. A legújabb jelentések szerint George Bush amerikai elnök december 31-én Szomáliába utazik, hogy találkozzék az ott bevetett amerikai katonák­kal (Telefotó: TA SR/AP) A legfelsőbb bíróság csalódást okozott Zavargások a Gázai övezetben Az izraeli legfelsőbb bíróság döntése a 415 deportált palesztin ügyében csalódást okozott és komoly csapást mért a közel-keleti békefolyamat­ra — jelentette ki Fajszal Iluszajni, a palesztin tárgyalóküldöttség főtanácsadója a közel-keleti béketárgyalásokon. Hanan Asravi szóvivő ugyanakkor kijelentette, hogy a békéről lehetetlen úgy tárgyalni, hogy az ellenség mindent megtesz a tárgyalások megakadályozására. Hozzá­tette, hogy ez a lépés megbonthatja a stabilitást az egész térségben. A deportált palesztinok vezetője nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy az ún. biztonsági övezet felé rendeznek mene­tet. Egyidejűleg Jehud Barak izraeli ka­tonai parancsnok közölte, hogy lőni fog­nak, ha a palesztinok megkísérlik a visszatérést Izraelbe. A 415 palesztin kiűzését Izraelből el­ítélte a Biztonsági Tanács is. Jicchak Rabin izraeli kormányfő a parlament külügyi bizottságában elmondta, hogy ő adta ki a tűzparancsnot a palesztinok ellen. „Jóváhagytam, hogy néhány grá­nátot a deportáltak irányában lőjenek ki” — mondta Rabin. A palesztinokat kísérő újságírók jelentése szerint a de­portáltak közül négyen megsebesültek. Az izraeli csapatok aláaknázták a hatá­ri Népszabadság kommentárja Krakkói leves Krakkói leves címen kommentálja, a budapesti Népszabadság a visegrádi né­gyek között megkötött szabadkereske­delmi övezetről szóló megállapodást. „A regionális együttműködés a nyomort tükrözi, és három évvel a nagy demokra­tikus változások után elmondható róla, hogy romokban hever” — áll a kom­mentárban. Ennél rosszabb az, hogy a visegrádi államok annak ellenére, hogy egymásrautaltak, a valóságban nem ta­lálták meg az egymáshoz vezető utat. Újabb gazdasági, politikai falak emel-Maradt: a NATO Az orosz parlament tegnap ratifikálta azt a jegyzőkönyvet, amely a Varósi Szerződés megszűnéséről szól. Oroszország, mint a Szovjetunió jogutódja, az utolsó volt a tömörülés egykori tagállamai közül, amely ratifikálta ajegyző­­könyvet. A VSZ tavaly július elsején szűnt meg a politikai tanácsadó testület prágai ülésén. Vitalij Csurkin külügyminiszter-helyettes a parlamentben hangsúlyozta, hogy jelenleg megszűntek mindazok a katonai és politikai felté­telek, amelyek ennek a szövetségi rendszernek a létét indokolták. A jegyző­könyv leszögezi, hogy a szerződő államok nem támasztanak egymással szem­ben vagyonjogi igényeket. Csurkin biztosította a képviselőket afelől, hogy a NATO már nem jelent veszélyt, mert fokozatosan a konfrontációtól az együtt­működésre tér át a keleti-európai országokkal. kednek közöttük, a társadalmi és a tör­ténelmi tudat is elidegenedik — ttja a lap. A szerző rámutat, hogy az évtized elején még nagy reményeket keltett az együttműködés távlata, de ezt felváltot­ta a meggyőződés, hogy a regionális együttműködés az európai integráció kerékkötőjévé válhatna. Jó lenne, ha a Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország között megkötött sza­badkereskedelmi egyezményt jó jelnek tekinthetnék, írja a lap. Ez azt jelentené, hogy a közép-európai államok végre fel­ismerték a realitásokat. A közép-euró­pai együttműködésre jellemző, hogy a szegény embert még az ág is húzza. Vi­tathatatlan, hogy a visegrádi államok gazdasági téren konkurálnak egymás­nak, s ez nehezíti az együttműködést. Ha a krakkói szerződés segít megértet­ni, hogy a konkurensek a valóságban sorsközösségben élnek, akkor az aláírás nem volt hiábavaló. Aknára futottak Egy amerikai polgári személy meg­halt és három további megsebesült a ’Szomáliái Berdera város környékén, amikor gépkocsijuk aknára futott. To­vábbi aknákat, amelyeket az úton elhe­lyeztek, sikerült ártalmatlanná tenni. Az amerikai hadsereg polgári alkalmazot­tai azért utaztak a térségbe, hogy fel­mérjék a helyzetet a területen, mielőtt az ezertagú amerikai katonai alakulat megérkezik. Ugyancsak aknára futott egy francia segélyszállítmány is a Moga­­dishutól 350 kilométerre fekvő terüle­ten. Itt két súlyos és egy könnyű sebesü­lés történt. rátkelőhelyet és szögesdrótakadályokat építettek. A térségben készenlétbe he­lyezték a könnyfakasztó gázzal és gumi­botokkal felszerelt biztonsági csapato­kat is. Az Izrael által megszállt Gazai öve­zetben 42 tüntető megsebesült és ketten meghaltak a rendfenntartó erők beavat­kozása nyomán. A palesztinok a depor­tálások ellen tiltakoztak. Szemtanúk szerint a zavargások igen viharosak vol­tak és emlékeztettek az öt évvel ezelőtt kitört „intifada” kezdetére. Tőkés az RMDSZ elnöke lesz? Tőkés László református püspök, a Ceuasescu elleni felkelés neves szemé­lyisége a jelek szerint jövő év januárjától a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke lesz. Ezzel ő ke­rülne a romániai magyar kisebbség él­ére. Ezt a bukaresti Adevarul című lap közölte azzal, hogy ilyen követelmé­nyekkel álltak elő az RMDSZ legbefo­lyásosabb szervezetei Hargita és Ko­­vászna megyében. Most készítik elő az RMDSZ kongresszusát, amelyen a lap szerint Tőkés váltaná fel Domokos Gé­zát, akit a kisebbségi szervezet mérsé­kelt szárnya vezetőjének tekintenek. Domokos mindeddig az 1,7 millió romá­niai magyar nacionalista követelményeit igyekezett mérsékelni azzal, hogy az ilyen irányzat rontaná a magyarok hely­zetét az országban és a nemzetiségek közti viszonyban jóvátehetetlen károkat okozna. Az embargó következménye? A Libyan Arab Airlines Boeing 727- es típusú repülőgépének, amely kedden zuhant le Tripolistól 50 kilométerre, mind a 158 utasa életét vesztette. A teg­nap közzétett jelentések szerint a belső járaton közlekedő repülőgép egy éppen felszálló katonai repülőgéppel ütközött össze. Ezt hivatalosan még nem erősí­tették meg, az összeütközésről szemta­núk adtak jelentést. Az áldozatokat teg­nap közös sírba temették el, mert egyi­kük személyazonosságát sem sikerült megállapítani. Az előzetes jelentések szerint az utasok közt hat külföldi is volt. Az ENSZ-embargó miatt a líbiai lé­giforgalmi társaság csak belső járatokon közlekedhet és tilos a pótalkatrészek szállítása is az ország repülőgépei szá­mára. Az ország kormányfője már no­­vemberban figyelmeztetett rá, hogy a lé­giközlekedés Líbiában a pótalkatrészhi­ány miatt veszélyessé válhat. AIDS-árvák A franciaországi Perpignanban a földművesek tiltakoztak az ellen, hogy Spanyolország­ból zöldséget és gyümölcsöt hoznak be. A spanyol zöldséget szétszórták az utcán és megsemmisítették A képünkön látható francia fegyveres rendőr már csak a felgyújtott paradicsomosláHákat őrzi (Telefotó: TA SR/AP) 2000-ig az USA-ban 80 ezer olyan gyermek lesz, akiknek édesanyja az AIDS következtében halt meg. A kutatók szerint az USA-ban a múlt év végéig 18 500 gyermek és fiatal­korú édesanyja hunyt el ebben a betegségben. Az áldozatok 40 százaléka New Yorkban élt. Az USA-ban közlekedési bal­esetek következtében évente kb. 5000 nő veszti életét, de az AIDS követ­keztében meghalt nők szá­ma már eléri évente a 7 ezret. Az összes elárvult gyermek 13 százalékának az anyja AIDS-ben halt meg. Ez az arány a számí­tások szerint 1995-ig 17 százalékra növekszik. Csehszlovákia tegnap aláírta azt az európai konvenciót, amelynek cél­ja a kínzások és az emberekkel való meg­alázó bánásmód. A dokumentumot az Európa Tanács állandó csehszlovák kép­viselője, Éva Mikrová írta alá. A konven­cióhoz eddig már 23 európai ország csat­lakozott. A uSZTRIA, Magyarország, Len­gyelország és Szlovénia külügyminiszte­rei a Fehér Házban találkoztak George Bush elnökkel. Alois Mock osztrák kül­ügyminiszter ismételten hangot adott an­nak a követelményének, hogy fokozzák a nyomást Szerbiával szemben. A külügy­miniszterek korábban Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárral is tárgyaltak. JuRU KOZIREV, a varsói orosz nagykövetség kereskedelmi tanácsosa menedékjogot kért Lengyelországban. Meg nem erősített hírek szerint a diplo­mata rendőri védelem alatt áll és isme­retlen helyen tartózkodik. Úgy hírlik, hogy a tanácsost erőszakkal akarták visszaszállítani hazájába. N agY-BRITANNIA királynőjének, II. Erzsébetnek hagyományos karácsonyi beszéde homályos körülmények között még elhangzása előtt közlésre került a Sun című lapban. A királynő beszédében nem említi a fiai magánéletében bekö­vetkezett válságot. A Buckingham palota eddig nem nyilatkozott a beszéd kiszivá­rogtatása ügyében. Tádzsikisztánból tovább folytatódik a tömeges menekülés. Csak tegnap 3 ezren lépték át a tadzsik—afgán határt. A határ közelében 70 ezer mene­kült van szorongatott helyzetben, mert az afgán mudzsahedek megállítják és megkísérlik visszakergetni őket hazájuk­ba. N émetországban több cég bevezette azt a gyakorlatot, hogy akinél idegengyűlöletet tapasztal, azt elbocsát­ja. Berlinben már számos antiszemita né­zetű egyént dobtak ki állásából hasonló­an, mint a stuttgarti Porsche művekben. Egy kölni jogászprofesszor szerint az ilyen gyakorlat törvényellenes, mert az embereket csak fegyelmi vétségért lehet elbocsátani. A. SVÉDEK személyi fogyasztása 1992 utolsó negyedében az egy évvel ko­rábbihoz viszonyítva 4 százalékkal csök­kent. A sok évig tartó rendkívül magas életszínvonal után ez már a harmadik recessziós év volt. Az újévtől megnövek­szik a benzin ára, nem fizetnek betegbiz­tosítást a betegsíég első napjáért, csök­kennek a dotációk, a lakbérkiegészítés, a gyermekpótlék és a nyugdíjak is. K ambodzsában ismét felújul­tak a harcok a hadsereg és a Vörös Khmerek között. A polgárháború befeje­zése óta most dúlnak a legádázabb küz­delmek a szembenálló felek közt. A Bat­­tangang tartományból 10 ezer ember menekült el. Belorussziában új atomerő­művet építenek, hogy kielégítsék az or­szág energiaszükségleteit. Ezzel Belo­russzia önellátóvá válik a villany­áramtermelésben. A terv része annak a törekvésnek, hogy az ország függetlenné váljon gazdaságüag is Oroszországtól. Azerbajdzsánban úgy döntöt­tek, hogy az ország hivatalos nyelve a török lesz. A képviselők azzal érveltek, hogy a török volt 1937-ig az azeríek anyanyelve. A kérdést végül népszava­zással döntik el. SvÁJCBAN, amely közismert a nemzetiségi toleranciájáról, a múlt év­ben 14 százalékkal növekedett meg az idegenek elleni erőszakos cselekmények száma. Egy közvélemény-kutatás szerint a lakosság 16-18 százaléka a valósnál többre becsüli az idegenek számát az országban. A lakosság 85 százaléka he­lyeselné, ha az állam korlátozná a mene­kültek és más idegenek bevándorlását. Lagosban nem érdemes autót lopni. A nigériai fővárosban két autótol­vajt a járókelők elfogtak. Először meg­lőtték őket, majd leöntötték benzinnel és felgyújtották. Mindketten életüket vesz­tették. A DPA hírügynökség közleménye szerint Németországban az újévtől emel­kedik a lakbér, négyzetméterenként 12- 40 koronának megfelelő összeggel. Az új lakbértörvény előnyösebb feltételeket szab meg a csonka családok és a rokkant­ak szamára. E sZAK-ÍRORSZÁGBAN az ott ál­lomásozó brit csapatok egyik katonájá­nak karácsonyi papírba csomagolt bon­­bonosdobozt küldtek, amelyben azon­ban semtex robbanóanyag volt. A tűzsze­részek az „ajándékot” idejében hatásta­lanították.

Next

/
Thumbnails
Contents