Szabad Újság, 1992. december (2. évfolyam, 271-295. szám)
1992-12-19 / 287. szám
2 Szabad ÚJSÁG Belföld 1992. december 19. PRÁCÁBAN az alkotmányjogi bizottság kétpontos határozatot hagyott jóvá azzal kapcsolatban, hogy a Szövetségi Gyűlés képviselői továbbra is megmaradjanak a törvényhozásban. Fáy ANDRÁS írta az alábbi történetet: Az egerek nyáron befészkelték magukat a kövér gabonakévék alá. Jól éltek, elszaporodtak. De aztán jöttek az emberek, szekérre rakták a kévéket, majd megpillantották az egereket. Valamennyit agyonverték. Mi a tanulság?! Koszt, kvártély még nem haza! Viszont, amikor arra került sor, hogy lépten-nyomon változtassa állampolgárságát, holott lakhelye marad, ami akár száz éve volt, akkor megváltozik véleménye az egész világról, talán most is, akkor, amikor önállóvá válik Szlovákia, amelyről korábban legfeljebb idézőjelben szólt a történelem... Pozsonyban olyan hír keit szárnyra, hogy Szlovákiát és Csehországot egyaránt elismeri Izrael, ha az utódállamok részéről az antiszemitizmus nem lesz jellemző. A zsidó temetők nyitrai és trencséni meggyalázása nem volt minősíthető olyan tettnek, ami a két ország közötti jövőbeni együttműködést negatívan befolyásolhatná. Ukrajna január elsején a Szlovák Köztársaságot nemzetközi jogi szubjektumként ismeri el, és diplomáciai kapcsolatokat akar felvenni vele, amennyiben nem merül fel olyan kérdés, amely a két ország „gondtalan” együttműködésének útjában állana. PrÁGÁBAN Václav Havel korábbi csehszlovák köztársasági elnök olyan kijelentést tett, hogy a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között feltételezhetően nem alakulnak ki olyan kapcsolatok, amelyek Csehszlovákia újjáalakulását feltételeznék. POZSONYBAN közzétett információ szerint az idei esztendő 11 hónapja alatt 3628 tűzeset történt, miközben 61 ember vesztette életét és 171-en szenvedtek különböző sérüléseket. Az anyagi kár eközben 234 millió 195 ezer 700 koronára becsülhető. Az elmúlt esztendővel összehasonlítva tizenöttel több volt a halálos áldozatok száma, az anyagi kár a tavalyihoz viszonyítva több mint 110 millió koronával volt magasabb. Tisztelt szülők! Szeretnék biztosítani gyermekük sokoldalú, harmonikus fejlődését? Ne habozzanak! Keressék fel intézményünket! Mit Idnálunk? □ a gyermekeket kétéves kortól beírathatják □ gyakorlás zongorán és fuvolán □ Ismerkedés irodalommal, képzőművészettel, mozgáskultúrával □ német és angol nyelvoktatás □ önálló, magyar tannyelvű osztály látogatása Óvodánkban a munkanélküli é-desanyák gyermekeit is szeretettel várjuk. Oktatási lehetőség „rugalmas munkaidőben”! Neheztelik, hogy kínálatunkkal nem megyünk házhoz? Ez nem akadály, hiszen intézményünk Pozsonyligetfalut a várossal összekötő híd közelében található, itt a Pozsonyligetfaluban közlekedő összes autóbusz találkozik. Fontolják meg jól ajánlatunkat. Az utazás megéri, hiszen gyerme-küknek a kezdetektől megadják a lehetőséget a szükséges alapismeretek elsajátítására. Ha döntöttek, keressenek fel bennünket! Címünk: Materská íkola, Sustekova (Synekova) 33. Autóbuszok: 2«, 37,45,55,119, 21, 27,118,119. Telefon: 812 341. Bős — Nagymaros ügyében... (Folytatás az 1. oldalról) 5. Követeli megfigyelését és kiértékelését a dunatáj ökoszisztémájában végbement változásoknak, függetlenül a vízmű beruházójától, építőjétől és üzemeltetőjétől, különös tekintettel a felszíni és talajvizek szintcsökkenésének, valamint minőségének változásaira, s az érintett terület faunájára és flórájára. 6. Felszólítja a csehszlovák szövetségi és a szlovák kormányt, hogy tegyenek meg minden lépést a bősi vízerőmű ideiglenes megoldásának üzembehelyezése okozta környezeti katasztrófa elhárítására (Például a Duna régi medrébe való visszaterelésére legalább a tárgyalások idején, s egyben az építkezés folyamatának felülvizsgálatára, tekintettel a törvények és jogi előírások, valamint a szlovák környezetvédelmi bizottság által követelt 19 feltétel betartására. Követeli továbbá, hogy ha fény derülne eme előírások megszegésére, vonják le az illetékesek a megfelelő következtetéseket.). 7. Felszólítja az érintett kormányokat, s az Európai Közösség bizottságait egy független nemzetközi bizottság létrehozására, melynek tagjai közt ökológusok és biológusok is lennének, akik megvizsgálnák és kiértékelnék a Bősnagymarosi vízlépcsőrendszer összes hatását, s olyan megoldást keresnének, mely az építkezés által okozott károkat minimalizálná. 8. Javasolja a csehszlovák szövetségi, szlovák, magyar és osztrák kormányoknak a Duna-táj környezetvédelmi területté nyilvánítását és tárgyalások kezdeményezését egy közös nemzetközi Duna-menti park létrehozásáról. 9. Felszólítja a Szlovák Köztársaság kormányát, hogy sürgősen kezdeményezze az egész Duna-táj rehabilitációját, különös tekintettel a vidék ártéri erdeire. 10. Kész együttműködni a 7. pontban említett független bizottsággal, s a többi pontban javasolt lépések megvalósításában. Jozef Vavrouáek az előkészítő bizottság elnöke Mikuláá Huba elnökhelyettes Rimaszombatban hozták létre Tompa Mihály Alapítvány A Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya létrehozta a Tompa Mihály Alapítványt, amely alaptőkéjéből és az adakozók anyagi segítségéből saját régiójában támogatni kívánja: — az amatőr kulturális és közművelődési csoportok munkáját, rendezvényeit, — az aktív tevékenységet kifejtő tagok munkáját, amennyiben munkájuk a kisebbségi magyar kulturális, tudományos, művészeti és művelődési élet fellendítését szolgálja. Az alapítvány felkarolja a népi hagyományokat őrző folklór, tánc, zene, ének csoportok, színjátszó és egyéb kulturális együttesek tevékenységét, s támogatja az irodalommal, képzőművészettel, történelmi és honismereti kutatással, valamint társadalom- és természettudományokkal foglalkozó egyének munkáját, megteremtve számukra a publikálás lehetőségét is. Az alapítvány további célja régiónk lakosságának múltbeli és mai egymásrautaltságának bemutatása, egymás kölcsönös megismerése, hogy humánus társadalmi fejlődés számára kedvező feltételeket teremtsen. Az alapítvány feladatának tekinti a nemzeti kisebbségi identitás megőrzésével kapcsolatos ingatlanok (épületek, tájházak, szobrok, emléktáblák, emlékhelyek, műemlékek, sírok) gondozását, továbbá az ilyen jellegű ingatlanok és ingóságok kezelését és létrehozását. Az alapítvány Szemközt a parlamenttel Bőrfej és zászló Én is más vagyok. Ellenem is tüntetsz. Száz-százötven bőrfej, szemközt a szlovák parlamenttel, szemközt a rendőrkordonnal. Kézről kézre jár a pálinkásüveg, a dobozos sör. Négyen tartják az önálló Szlovák Köztársaság kéthónapos-sincs lobogóját. Fel-felüvöltenek: „Éljenek a szkínek!” Egy idős nő szólít meg: Már megint a külföldi diákok tüntetnek? Nem, nem a diákok, most a bőrfejűek, a diákok két napja voltak itt. Köztük egy törött kezű szudáni lány. „Pedig milyen fiatalok” - sóhajt az asszony. Rohanok át a városon, hogy elérjem a lapzártát. Balról a „Csendes éj...” dalol fülembe, jobbról egy elektromos reklámtábláról szomorú szemű kisfiú szólít: „Segíts!” Thomas Mann fejében járhattak hasonló gondolatok ifjúkorában... ' Úgy érzem, menten megfulladok.-gyurkovits„Várjuk Önöket!” (Folytatás az 1. oldalról) A Romathan Színház kétségtelenül egy új színfoltja a csehszlovákiai színjátszásnak. Még az első bemutató sem zajlott le, de már a következő műsoron dolgoznak. Januárban cigány népmeséket visznek majd színre, később egy klasszikus szerző művét és a színházi évad végén pedig kortárs romaszerzők műveiből egy musical összeállítást terveznek. Az előadás kétnyelvű — roma és szlovák — lesz. MILIZKY JOLÁN Jelzés nélküli híranyag: ÍTK, TA Sít nemes küldetésének megvalósítása érdekében készségesen együttműködik minden olyan magánszeméllyel, szervezettel, alapítvánnyal és intézménnyel, akik és amelyek támogatásukat felajánlják és céljainkkal egyetértenek, politikai, vallási vagy pártjellegű feltételektől mentesen. Pénzbeli adományaikat az alábbi bankszámlára szíveskedjenek küldeni: VÚB Rimavská Sobota, 13035392/0200. Tárgyi ajándékaikat a következő címre kérjük: Kancelária OV Csemadoku, TomaSíkova u!., ő. 11, 979 01 Rimavská Sobota. Köszönettel: az Alapítvány kuratóriuma Különbségek a gazdaságban A pénzügyi együttműködés kérdései A Csehszlovák Állami Bank Közgazdasági intézete tanulmányt készített az önállósuló Csehország és Szlovákia közti pénzügyi együttműködés feltételeiről, különös tekintettel a cseh és a szlovák korona közti árfolyam várható alakulására. A tanulmány részletesen elemzi a két köztársaság jelenlegi helyzetét és a kölcsönös arányokat. Ezek szerint 1991-ben Szlovákiában a csehországihoz viszonyítva 6 százalékkal volt alacsonyabb a munkatermelékenység, az egy lakosra számított bruttó hazai termék pedig 18 százalékkal volt kisebb. Az 1992-es év első felében az ipari munkatermelékenység Szlovákiában több mint 6 ponttal gyorsabban csökkent, mint Csehországban. Lényeges körülmény az is, hogy Szlovákia aránylag nagyobb mértékben van behozatalra utalva, emellett aránylag kisebb az exportteljesítménye is. Szlovákia részaránya az 1991-es országos kivitelben 26,6 százalékos volt, a piacgazdaságú országokba irányuló kivitelben képviselt részarány ennél is kevesebbet, csupán 25 százalékot ért el. A tanulmány szerzői szerint a szlovák gazdaság nagyobb mértékben függ a csehországitól, mint a csehországi a szlovákiaitól. A kölcsönös kereskedelmi mérleg már régóta a CSK javára billen. Ugyanakkor a CSK saját ipari termelésének csak 12-15 százalékát szállítja Szlovákiába, míg fordítva ez az arány 26-32 százalékot ér el. A kölcsönös kereskedelmi forgalom szaldója 1992-ben mintegy 13,5 milliárd korona lesz Csehország javára. Ezzel együtt Szlovákia külkereskedelmi mérleghiánya csaknem 20 milliárd koronára növekedhet. E hiány fedezéséhez Szlovákiának mintegy 0,6-0,7 milliárd amerikai dollárra lesz szüksége. Távlatilag az említett különbségek a cseh gazdaság jobb alkalmazkodóképessége révén még jobban elmélyülhetnek. A tanulmány arra is rámutat, hogy a becslések szerint a költségvetési rendszerek által még 1992- ben is mintegy 20-25 milliárd koronára tehető pénzügyi forrás áramlott Csehorszából Szlovákiába, s mivel ez megszűnik, valamint a kölcsönös termékcsere is a két állam kereskedelmi mérlegébe kerül, jelentős mértékű nyomás várható a két oszág valutája közti árfolyam alakulására. Ezt a nyomást az árfolyamváltozással kalkuláló különböző spekulációk is elmélyíthetik. A tanulmány szerzői végül is arra a következtetésre jutottak, hogy a kiindulási 1:1 árfolyamot valószínűleg nem lehet hosszabb ideig fenntartani, s ha Szlovákiában el akarják kerülni a devizagazdálkodás szabályozását, kénytelenek lesznek a szlovák koronát devalválni. (Hn — M. M.) Nem csak táblákról van szó... Érsekújváron a Matica slovenská népszavazást indítványozó petíció-aláírásokkal akarta elérni, hogy a városban elhelyezett magyar nyelvű utcanévtáblák eltávolítását szavazzák meg. Az előírások között sok hamis volt, a kérvényezők száma így sem érte el a szükséges 20 százalékot. Ezzel az érvvel utasították el a népszavazás megtartását. Úgy vélem, sokkal inkább helytállóbb lett volna az alkotmány 27.§ 2. bekezdésére hivatkozni, amely szerint: „Petícióval nem szabad az alapvető jogok és szabadságok megszegésére felszólítani". Az említett érsekújvári petíció pedig ilyen jogtiprásra való felszólítás a javából. Néhány mondat erejéig téijünk ki arra is, hogy mit jelent a százalékos küszöb elve? A nyelvtörvény (428/90 TL) kimondja, „ha a nemzetiségi kisebbség tagjai a városban vagy községben a lakosságiak legalább 20 százalékát alkotják, az ilyen városokban vagy községekben saját nyelvüket is használhatják hivatalos kapcsolatokban ” (6.§ 1.). Az alkotmány nem szabja százalékos küszöbhöz ezt a jogot:... „a nemzeti kisebbségekhez ... tartozó állampolgároknak... szavatolva van... a nyelvüket a hivatalos kapcsolatokban való használati joga" (34.§ 2. b.). Figyelembe véve azt a tényt, hogy a fontos állami intézmények, közigazgatási hivatalok (mint pl. a bíróság, közjegyzőség, telekkönyvi hivatal, geodézia, munkahivatal, kórház stb...) a központi városokban székel, tehát nem csak az illető város lakosságát kell szolgálniuk, hanem az egész körzetét, járásét vagy kerületét, csak az lehet demokratikus és méltányos, hogy a nemzetiségi százalékarányt mindazon lakosokból kell kiszámítani, akik ügyeik intézéséért a központi hivatalokba és intézményekbe kénytelenek odautazni vagy levélben hozzájuk fordulni. Jogosan és alkotmányosan elvárható lenne, hogy a körzeti és járási székhelyeken a hivatalok és közintézmények megnevezése, a hivatalok belső tájékoztatótábláinak, és az ügyosztályok ajtóin kitett táblák felirata következetesen magyar nyelven is fel legyen tüntetve. Sőt, jogosan elvárható, hogy lesz elegendő magyarul is beszélő hivatalnok, s ami nem elhanyagolható: a magyar nyelvű beadványokat is fogadni és intézni kész akarat. Például a párkányi körzet lakosságának 83,1 százaléka magyar, az érsekújvári körzetben ez az arány 39,0 százalék, az Érsekújvári járásban pedig 41,7 százalék, mégis azt tapasztaljuk, hogy sem Párkányban, sem Érsekújváron nem tesznek eleget maradéktalanul a jogos elvárásoknak. Végezetül szó szerint idézzük a 32.§ : „A polgároknak jogukban áll szembeszegülni bárkivel, aki jelen alkotmányban említett emberi jogok és szabadságok demokratikus rendjének eltávolítására törekedne, ha az alktományos szervek tevékenysége és a törvényes eszközök hatékony alkalmazása gátolva van ”. Vagyis egyértelmű a polgárok, illetve a polgárok által választott képviseleti szerveknek azon joga, hogy az alkotmányszergő, jogtipró állami hivatalokkal szemben engedetlenséget tanúsítanak. Csakis így fog rádöbbenni az államhatalom — amelyet sok esetben egy hatalmi mámorban bódult, úrhatnám közigazgatási hivatalvezető képvisel —, hogy mi nem csupán deklaratív jellegűnek tartjuk az alkotmányt, hanem igenis annak akarjuk tudni, amivel a szlovák hivatalos szervek külföld felé hirdetik: egy átlagon felüli, az európai standardot felülmúló jogi normának. Olyan normának, amely védi nyelvünket és a védelemre írásban és szóban — minden szinten — biztosítékot nyújt. BARTUSZ gyula Közlemény 1992. december 22-én a Magyar Televízió A REGGEL c. műsorában vendég az Ifjú Szívek GHYMES zenekara Pozsonyból. Köszönet és hála A pozsonypüspöki ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET cserkészcsapat kezdeményezésére és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom pozsonyi választmányának védnöksége alatt megszervezett szeretetakciónk céljához ért: 1992. december 9-én átadtuk Szegeden adományainkat a háború sújtotta vajdasági testvéreinknek, akik ezúton is kifejezik hálájukat és köszönetüket a pozsonyi és pozsonypüspöki adományozóknak. Kegyelemteljes karácsonyi ünnepeket kívánunk. (Folytatás az 1. oldalról) alapon fehér betűkkel szokás feltüntetni. (így jelölik Európa-szerte mindenütt.) Az utcanévtáblák nem forgalmi jellegűek, esetükben nincs semmilyen megkötés, ezért a szlovák és magyar megnevezés egy táblán történő feltüntetése sem ütközhet tiltó előírásba. * Ha demokratikusan választott önkormányzatunk — amelynek jogát az alkotmány úgy deklarálja, hogy „Az államhatalom a polgároktól ered, akik azt választott képviselőik közvetítésével vagy közvetlenül gyakorolják" (2.§ l) — magyar nyelvű feliratok alkalmazása mellett döntött, akkor ezeket a neveket a magyar kultúra részének tekinti és úgy tartja, hogy ezt az igényt megtagadni a 12. paragrafus 3. bekezdésébe ütközne, amely kimondja: „Tilos... az elnemzetietlenltésre irányuló nyomás minden módozata". A nyelvtörvény 3.§ 4. bekezdése ugyan előírja, hogy „A községeknek, városoknak, ezek részeinek, utcáknak, tereknek, közterületeknek az elnevezését és az egyéb földrajzi elnevezéseket hivatalos nyelven tüntetik fel". Ez az előírás nem tartalmaz tiltást, vagyis hogy a feliratot más nyelven — mi esetünkben magyarul — ne lehetne feltüntetni. Az alkotmány viszont kimondja: „Mindenki megcselekedheti, amit a törvény nem tilt, és senki sem kényszeríthető olyan cselekvésre, amelyre a törvény nem kötelezi” (2.§ 3.). Ez azt jelenti, ha egy érvényes önkormányzati határozat alapján magyar nyelvű táblákat helyeznek el, amit semmi sem tilt, az elhelyezőt senki nem kötelezheti a táblák eltávolítására. Különösen nem harmadrendű hivatalok negyedrendű hivatalnokai belső rendeletekkel vagy akár szóbali parancsokkal. A minisztériumok és a járások osztályvezetői rendszeresen túllépik jogkörüket, és törvénytelenül járnak el, amikor elrendelik bármilyen magyar nyelvű helység- vagy utcanévtábláknak az eltávolítását. Annál is inkább, mert a 2.§ 2. bekezdése előírja, hogy „Az állami szervek csak az alkotmány alapján, az általa adott keretekben, illetve a törvény által megállapított mértékben és módon járhatnak el". Hangsúlyozom: a magyar nyelvű táblákat tiltó törvény nincs. Nem tiltja törvény az elhelyezésüket és nem rendeli el törvény a feltett táblák levételét sem. Nemrégiben olvastam, hogy
