Szabad Újság, 1992. december (2. évfolyam, 271-295. szám)

1992-12-18 / 286. szám

® Szabad tíJSÁG Filmvilág Jönnek a baseballfilmek! Számtalan forgatókönyvírót és rendezőt ihletett már meg a baseball, az amerikaiak kedvenc sportágának világa. Némi szünetet követően idén ismét előtérbe kerültek Hollywoodban az e különleges világhoz kapcso­lódó történetek. A korábbi évtizedek sikertelen próbálkozásai után az utóbbi időben „baseballfilmek“ sora hozott kiemelkedő bevételeket Amerikában. Az amerikaiak legkedveltebb szórakozását témául választó filmek sorozatát az 1984-ben készült The Natural nyitotta, amelynek főszerepét Robert Redford játszotta. Az ezt követő kasszasikerek sorában találjuk a Major League-t (1989) és két Kevin Costner-filmet, a Basebal bikákat (1988) és a Baseball álmokat (1989). Külön kategóriát alkotnak azok a játékfil­mek, amelyek a baseball múltjának nagy sztárjairól, kiemelkedő egyéni­ségeiről szólnak. Ilyen film az Eight Men Out (1988), illetve az Amerikában nemrégiben bemutatott The Babe is. A Redford-film előtt mindössze egy emlékezetes „baseballmozi“ volt sikeres mind a közön­ség, mind a kritikusok körében, ez pedig a Gary Cooper főszereplésével készült The Pride of the Yankees (A Jenkik büszkesége, 1942) volt. A film a legendás Lou Gehring életét dolgozta fel, és a valós tényeken alapuló történetre nagy mértékben rányomta a bélyegét Cooper karakte­res alakítása. Ekkortájt készültek még olyan mérsékelten sikeres base­­balltémájú filmek, mint a The Bad News Bears, a The Stratton Story James Stewarttal, a Fear Strikes Out Anthony Perkinsszel és a The Winning Team (A győztes csapat) Ronald Reagannel a főszerepben, aki Crover Cleveland Alexandert formálta meg. A Bad News Bearsben Walter Matthai egy részeges edzőt játszik, aki egy csapatra való csavargót sikerrel vezet el a korosztályos bajnokság megnyeréséhez. A The Stratton Storyban Stewart a rossz forgatókönyv szorításában próbált dolgozni, kevés sikerrel. Anthony Perkins ezzel szemben élete egyik legjobb olyan alakítását nyújtotta a Fear Strikes Out-ban, amelyben véletlenül nem gyilkost játszott. Legalábbis azokban a jelenetekben, ahol nem kellett baseballt játszania, mert a pályán bizony egyáltalán nem volt meggyőző a Piroszoknisok sztárjaként. Ronald Reagan szintén jól hozta az epileptikus, alkoholista háborús veterán Alexander alakját, aki élete végén egy fillér nélkül, teljesen elfeledve halt meg. Érdekes módon a baseball a hatvanas évek vége előtt elsősorban cenzurális okok miatt nem volt kedvelt téma a filmesek körében. A játékosok szexuális jellegű motivációinak ábrázolása - ahogy az később a Baseball bikákban vagy a The Naturalben történt - nem kívánatosnak bizonyult, így az amerikaiak jó része nem értette, miért játsszák olyan szenvedélyesen ezt a sportot a fiatalok még akkor is, ha nem fizet rögtön milliókat. Ilyen szempontból is érdekes kivétel volt a Jenkik büszkesége, amelyben Gehring nem éppen kiegyensúlyozott magánélete és szexualitása nagy szerepet kapott, Gary Cooper olyan fantasztikus tehetséggel ábrázolta a mélyen vallásos, családtisztelő sztárt, hogy sokakban a névhez már kizárólag az ő arca kapcsolódik. Gehring boldog házassága, majd korai halála a filmek a „nagy könnyfa­kasztók“ sorába emelte, és Cooper visszavonulásakor tartott legendás búcsúbeszéde a Jenki Stadionban máig a filmtörténet egyik nagy pillanata. A sztár életéről készült még egy televíziós film is Eleanor és Lou Gehring története címmel. A Gehring-filmek mellett a baseball egy másik kiemelkedő egyénisége, Babe Ruth ihlette meg leginkább a rendezőket. A Jenkik büszkesége jó film, de van egy súlyos hibája: Babe Ruth szerepét maga a játékos alakította benne, aki köztudomásúan nem vetette meg az italt, a nőket és általában az evilági élvezeteket. Mindezek erős nyomot hagytak rajta, így tizenöt évvel korábbi önmagát játszva óhatatlanul komikus volt. Ám nem ez volt vele szemben az utolsó méltánytalanság Hollywood részéről. 1948-ban készült a Babe Ruth története című film, amelyben a nemzeti hőst William Bendix alakította, méghozzá igen gyengén. A film a mega­sztár életének „tisztára mosásával“ foglalkozik, és kevés köze van a fényekhez, annál több a legrosszabb szentimentalizmushoz, ami még az amerikai közönségnek is sok volt. Talán ezt akarja most jóvátenni Hollywood a The Babe című szuper­­produkcióval. A Universal stúdió nagy költségvetéssel készült produk­ciója az előzetes hírek szerint sokkal realistább lesz, mint az 1948-as film. A rendezésre a veterán Arthur Hillert kérték fel, a címszerepet pedig az összetéveszthetetlen alakú John Goodman játssza, akinek ez a szó szoros értelmében „testre szabott“ szerep. A színész minden fellelhető egykori felvételt megnézett, hogy minél hitelesebben azonosuljon Ruth alakjával. Goodman értelmezésében a szülei által elhagyott árvagyerek Babe kényszerűségből nagyon gyorsan nőtt fel, problémái voltak a házassággal, és csillapíthatlan étvágya volt minden élvezet - étel, ital, szex, hírnév - iránt. Emiatt végső célját, egy csapat menedzselését soha nem sikerült elérnie, és noha komoly része volt az amerikaiak kedvenc sportjának megteremtésében, a végén már egyfajta cirkuszi látványos­ság volt, nem pedig sportember. Ez Babe életének az a része, amiről eddig mélyen hallgattak, ez a film viszont erre helyezi a hangsúlyt - mondja Goodman. Idén alighanem a Micsoda csapat! című - baseball - produkció kapta az egyik legnagyobb forgatás előtti publicitást Amerikában. A filmet Penny Marshall, az Ébredések rendezője jegyzi, témája pedig az Amerikai Lányok Profi Baseball Ligájának világa, a főszerepben olyan sztárokkal, mint Madonna, Geena Davis vagy Tom Hanks. Minden színésznőnek napi két óra gyakorlást írt elő a producer, és rövid úton kiderült: Madonna nagyszerű „fogó“, tehetsége van a játékhoz, noha korábban soha nem próbálta. Azt pedig egyik női sztár sem mulasztotta el megkérdezni a stáb tagjaitól: hogy nézek ki játék közben? Úgy tűnik, a filmfőváros ismét rátapintott valamire, amiről sok bőrt kíván lehúzni. Fődíj a Borongós reggelért Az első filmesek nemzetközi filmfesztiválját, a pozsonyi Charlie Cent­rumban 1992. december elseje és ötödiké között rendezték meg. A nemzetközi zsűri, Dusán Hanákkal az élen, Igor Mylenka ukrán rendezőnek ítélte az első fődíjat, a Borongós reggel című tízperces filmjéért. Két filmet különdíjjal jutalmaztak. Ezek közül az egyiket Arnold Barkus, amerikai rendező nyerte el Wadeck anyja barátjának a fia című filmjével, a másikat pedig A szomszéd című osztrák film rendezője, Götzs Spielmann. A közönségdíjat a dán Larsa von Triera Európa című alkotása nyerte, amely egy német származású amerikai fiatalember történetét mondja el, aki röviddel a második világháború után apja hazájába érkezik. Bemutatásra kerültek az Európai filmdíjai, a Felix-szel jutalmazott fil­mek is. Többek között a hódító Riff-Raff, az angol Ken Loach, alkotása és a belga Jaco Van Dormael Toto a hős, című munkája. Nagy sikert aratott továbbá a versenyen kívül bemutatott filmek közül a Karlové Vary-i győztes Krapatchouk Eurique Gabriel Lipschutz rendezésében. Témája: a nemzeti érzés, a „kis“ és a „nagy“ nemzetek közti viszony, s mindez humoros tálalásban. Az ausztrál Bazzu Luhrmann első filmje a Strictly Ballroom a konvenciók elleni lázadásról és a generációk kapcsolatáról szól. A cselekménye egy társastáncversenyen zajlik. Az a bizonyos jel... Mozaik Hazafelé jövel hetente egyszer­­kétszer betérek az áruházba vásárol­ni, aztán cipekedek, mint a szürke­szamár. Otthon aztán elrámolok, meg­töltöm a hűtőszekrényt, majd megállók a tükör előtt, és kutatva nézem az arcomat. Nem a múló ifjúság és az állandósult fáradtság nyomait szemlé­lem, hanem valamiféle jelet keresek. Mert kell, hogy legyen pötty a homlo­komon vagy vonal a szám mellett, amiből az árusok azonnal észreve­szik, hogy itt a ,,balek“. Csakis ennek a titkos jelnek tudha­tó be, mert hiába mutatok rá a pult előtt, hogy abból a rózsaszínű vékony felvágottból kérek, amikor kibontom, holtbiztos, hogy van közte egy-két barnára szomorodott szelet. Olyan té­liszalámit még nem vettem, amibe ne szerénykedne néhány ráncos vé­­gecske. A hentes varázslatos ügyességgel csempészi be a mócsingot a félkilónyi pörköltnekvalomhoz; az én kosaram­ba kerül a molyos liszteszacskó, én találkozom a piálásról leszoktató üve-MAI TIPPÜ: Római tál avagy a csíki cserépedény, amelyben zsiradék nélkül, gyorsan készíthetjük el az ínycsiklandozó ételeket:-egész csirkét, egybesült húst körettel együtt- rakott burgonyát- töltött káposztát s bármi mást, amit fantázi­ánk diktál. Használat előtt 15 percre hi­deg vízzel feltöltjük a cserép­edény mindkét felét, hogy póru­sai felszívják a nedvességet. Ki­öntjük a vizet, beletesszük a süt­­nivalót, megfűszerezzük, és le­fedve a hideg sütőbe tesszük. 15 percig magas, 45 percen át ala­csony hőfokon sütve a cserépből kigözölgő pára puhára főzi, pá­rolja a húst, zöldséget. Az ízek felerősítik egymást, s olyan fi­nom fogást tálalhatunk a család asztalára egyenesen a római tál­ban, amely egy óra alatt tökéle­tesen kész! Nem kell sok edény - időt, energiát takarítunk meg, és utá­nozhatatlan ízeket produkálunk. Háztartási boltokban, butikokban egyaránt megvásárolhatjuk s ka­rácsonyi, újévi ételeinket már benne tálalhatjuk. Q Rendőrségi hírek ^ KARÁCSONYI GYERTYA LESZ? Már több mint két hete tart éh­ségsztrájkot egy pilzeni nyugdíjas, az 58 éves Pavol Roman. Tettének oka a helyzetének kilátástalanságá­­ból adódó kétségbeesés. Például ötezer koronával tartozik egy barát­jának, és nem tudja visszafizetni. Az éhségsztrájknak politikai aláfestése is van. Meg van győződve arról, hogy tette gondolkodóba ejti az embere­ket, az országban uralkodó jelenlegi helyzet felett. Mindezek tetejébe de­cember 24-én este, a karácsonyfa alatt fel akarja gyújtani magát. A férfi már 89-ben öngyilkos akart lenni, mert mindössze 650 korona nyugdí­jat kapott. Az orvosok szerint egy sérült idegzetű emberről van szó. A nevezett a múltban már volt bün­tetve élösködés miatt. gekkel, amelyen csak forog a fémku­pak, de lecsavarni a jó istennek sem lehet. Vettem már fadarabokkal sú­lyosbított tehéntúrót, madzagos kiflit... De nemcsak a homlokomon, a han­gomban is lehet valami. Abból gondo­lom, hogy a minap felhívtam a telefon­hibabejelentőt és elmondtam, hogy a készülékem olyan, mint a modern injekcióstú - csak egyszeri használa­tú. Az első beszélgetés után akár egy óra múlva is még foglaltat jelez. Azóta még néhányszor hívtam, de a helyzet mit sem változott. Hamarjában ezeket szerettem vol­na elmondani, s most azon töprengek, elfogadják-e ezt az írásomat. Nem mondják-e majd, hogy ez egyénieske­­dés, a ,,privatizálás“ vétkébe estem, jelentéktelen, egyéni nyavalygásaimat szeretném a napvilágra tárni. Miután mással ez nem esik meg, az ilyesmi nem is közügy, így szóvá tenni sem érdemes. Vagy talán mégis... ? (Duda Emília) A pozsonypüspöki alap­iskola diákjai 1992. decem­ber 20-án, vasárnap, 15.00 órai kezdettel felvidéki betie­­hemes játékot mutatnak be az iskola tornatermében. Minden érdeklődőt szeretet­tel várnak: a rendezők Dúsgazdag csillag Barbra Streisand amerikai énekesnő és filmsztár 60 millió dolláros szerződést kötött a Sony Corporation céggel. Barbra ezzel a szerződéssel - ami a jövedelmet illeti - olyan sztárok mögé zárkózott fel, mint Madonna, Prince és Michael Jackson. Az ötvenéves sztár minden egyes megrendezett film után 3 millió dollárt, minden nagylemez után ötmillió dollárt kap a Sonytól. A filmfőszerepekért négymilliós előleget inkasszál majd. A szerződés tíz évre szól. Barbra Streisand számos nagydíj birtokosa, mint például a Tony, Grammy, Golden Globe és Academy. Tizenöt filmben ját­szott főszerepet, és ő rendezte tavaly a Dagály ura című filmet, amelynek jövedelme 100 millió dollár volt. Divatbemutató Tiranában Az albán főváros nemzetközi divatcentrumában hétfőn este megtartották a rendszerváltás utáni első nyilvános divatbemuta­tót. Az albán divattervezők alkotá­sait tizenkét manöken mutatta be a lelkes közönségnek. A kommu­nista rendszer alatt tilos volt a di­vat mindennemű propagálása. A tilalomszegökre börtön vagy kényszermunka várt. f. zs. 1992. december 18. Mozik műsora f 5 POZSONY 1 • HVIEZDA: Wayne világa (amerikai) (15.30; 18.00; 20.30) • YMCA: Mi­csoda csapat! (amerikai) (15.30; 18.00; 20.30) • TATRA: Sleepwal­kers (amerikai) (15.00; 17.30; 20.00) • SLOVAN: Mint a tűz (amerikai) (11.00; 13.00; 15.00; 17.30; 20.00) • OBZOR: Örült Stone, avagy 2008 - A patkány éve (angol) (16.30; 19.00) • ODBOJ: Brooklyni történet II (cseh) (17.00) »A prosti (amerikai) (19.30) • ZORA: Tom és Jerry (amerikai) (19.00) • DEVÍN: A végső megoldás: Halál (amerikai) (19.45) • NÁDEJ: Batman visszatér (amerikai) (17.30; 20.00) • NIVY: Tűsarok (spanyol) (17.30; 20.00) • LÚKY KULTÚR­­HÄZ: The Doors (amerikai) (19.07) • PANORÁMA: Marhakonzerv-akció (francia) (17.00; 19.30) • ISTROPO­­LIS: Illik neki a halál (amerikai) (17.00; 19.30) »CHARLIE CENTRUM: A Halászkirály legendája (amerikai) (17.00; 19.30) » Prince: Az idő jegyé­ben (amerikai) (18.15; 20.15) »Bat­man visszatér (amerikai) (14.30; 16.00) • Végzetes vonzerő (amerikai) (22.00) • Cosi fan tutte (olasz) (22.15) • Fej XXII (amerikai) (19.30) • Szigorúan ellenőrzött vonatok (cseh) (18.00; 20.00) • Tom és Jerry (amerikai) (18.00) KASSA • DRUÉBA: Felhők közül a Nap (amerikai) (16.00; 18.15; 20.30) • ELÁN: Vadászat a „Vörös Októ­berre“ (amerikai) (18.00) • SLOVAN: Otthon egyedül II (amerikai) (15.45; 18.00; 20.15) »TATRA: Hagyaték avagy... (cseh) (15.30; 17.45; 20.00) • ÚSMEV: Jöttem, láttam, beköltöz­tem (amerikai) (16.00; 18.00; 20.00) " BUWASZEBDAHELY j • LUX: A szerető (angol-francia) (17.30; 20.00) ( Ezt nézze m eg! ) A HALÁSZKIRÁLY LEGENDÁJA amerikai film Jack Lucas, a karizmatikus rádiós disc-jockey egyik nap végzetes hibát követ el: anélkül, hogy felmérné a le­hetséges következményeket, valame­lyik törzstelefonálójának kérdésére adott válaszával akaratlanul borzal­mas gyilkossághoz járul hozzá. Nem börtönzik be, de a botrány megfosztja éltető közegétől, a rádiótól. Egyre lej­jebb csúszik. Az alkoholhoz menekül, majd később rádöbben, nincs tovább, s öngyilkos akar lenni. Egy viharos nap éjjelén azonban megismeri a New York rejtett bugyraiban tengődő haj­léktalanok egyikét, aki reményt nyújt neki az élethez. Főszerkesztő: SZABÓ GÉZA. Szer­kesztősig: 819 15 Bratis­lava, Pribinova 25, 12. emelet. Telefon: kulturá­lis rovat - 210-39-89, sportrovat - 210-39-91. Telefax: 210-39-92. Te­lex: 92-516. Hirdetési iroda magánszemé­lyeknek és köziileteknek: 210-39-89,210- 39-91, Bratislava, Pribinova 25,12. emelet. Kiadja a Madách—Posonj um Kft, Mi­­chakká 9,81101 Bratislava. KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGII NAPILAP Készül a Danubíaprinl á. v. 02-es üzemében. Nyomja a Danubiaprint á. v, 819 46 Bratislava, Pribinova 21. Terjeszti a Postai Híriapszolgálat és a Mediaprint—KAPA. Elő­fizethető minden postán és kézbesítőnél Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. Kéziratokat nem őrizünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 081

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents