Szabad Újság, 1992. december (2. évfolyam, 271-295. szám)
1992-12-18 / 286. szám
1 / iSAG A veszteség az oka... Drágább járműbiztosítás Újévtől emelkedik a járműbiztosítás összege Szlovákiában —jelentették be tegnap a Szlovák Biztosító alkalmazottai. A népszerűtlen lépést azzal indokolták, hogy csak az idei évben 150 millió korona veszteségük volt a kártérítésekből kifolyólag. A kifizetett összegek növekedése összefügg a gépkocsik számának és értékének megnövekedésével, valamint a vállalkozók elesett nyereségének magasabb térítésével. Az új biztosítási tarifák megálla- rammig (max.: 8 férőhely) 624 koro-Kö/élol i víh gazdasági lap PIMKK 1992. december 18. II. ó\f»lvaiu 286. szám Ára 2.30 korona pftásánál ismét a járművek, köbtartalmából és súlyából indult ki a biztosító. Eszerint 400 kilogrammig és 50 köbcentiméteres hengertérfogatig az egynyomtávú és háromkerekű motorok tulajdonosai 204 koronát, 50-től 350 köbcentiméterig pedig 408 koronát fizetnek. 350 köbcentiméter felett a törvény által előírt tarifa szerint 576 korona a biztosítási díj. Személygépkocsiért 3500 kilognát fizet a biztosító fél. 2000 köbcentiméteres hengertérfogat felett a díj 1992 korona. Az emelt biztosítási tarifák érvényesek a többi kategóriába sorolt járművekre is (traktorok, mezőgazdasági gépek, autóbuszok, stb.). Az emelések szintén érvényesek a külföldi járművekre, melyek tulajdonosai kötelesek minden megkezdett hónapért is fizetni. Például 3500 kilogrammig 6900 koronát. Meddig váriunk még?! Ülésezik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Milyen adóterhek nehezednek majd ránk? A jövő évi költségvetés mellett az SZK NT 11. ülésének legfontosabb napirendi pontja a Nemzeti Biztosítóról, illetve az egészségügyi, a betegsegélyző és a nyugdíjbiztosítási alapról, valamint a foglalkoztatási alapról szóló törvény jóváhagyása. Az állampolgár számára azért rendkívül fontos, mert saját magánköltségvetését csak e törvény ismeretébenitervezheti meg a szlovák önállóság első esztendejére. A 158 milliárd koronás, kiegyen-Heves tisztogatás súlyozott költségvetési tervezet nagy része — a kiadási oldalon — a Nemzeti Biztosítóról szóló törvények által érintett területekre kerül, összesen több, mint 100 milliárd koronáról van szó. Ahhoz azonban, hogy ezekből az alapokból folyósíthatók legyenek a nyugdijak, a táppénzek, a szociális járadékok és finanszírozható legyen az egészségügyi ellátás, fel is kell tölteni ezen alapokat. E célból hozza létre a törvény a Nemzeti Biztosítót, mint közszolgálati in-Indoklás nélkül OTpi Keltoáová munkaügyi miniszter ez év december 1-jétől heves tisztogatásba kezdett: ez idáig 14 munkaügyi hivatal igazgatójának kötött uúlaput a talpára. Nyilvánvalóim politikai célok vezényelték, hiszen a visszahívottak a kormányt bíráló pártok tagoz A tisztogtás „áldozata" lett Zoller Mihály is, a Lévai Járási Munkaügyi Hivatal igazgatója, a Magyar Polgári Párt alelnöke. Zoller Mihály két éven keresztül volt a hivatal igazgatója. Vezetése alatt a járásban csökkent a munkanélküliek száma, s mintegy 4 ezer embernek biztosított munkalehetőséget. A többnemzetiségű járásban elégedettek voltak munkájával, ez idő alatt egyetlen bírálat sem érte. Éppen ezért a Lévai Járási Munkaügyi Hivatal, a Szlovák Magánvállalkozók Szövetsége, valamint a Politikai Pártok és Mozgalmak Tanácsának képviselői tiltakozó levelet juttattak el a miniszternőhöz, melyben az igazgató visszahívásának megindoklását követelték. A levelet a Szlovák Nemzeti Párt és a Keresztény Szociális Únió tagjai is aláírták. Zoller Mihályt december 4-én a munkájában elért eredményekért 7 ezer koronával jutalmazták. A Szövetségi Televíziónak adott nyilatkozata, melyben hansúlyozta, hogy a szlovák kormány lépéseinek bírálata a szlovák nemzet emancipációs törekvéseit szolgálja, nem talált megértésre. Egy nappal később kapta kézhez felmondólevelét... A Magyar Polgári Párt küldöttsége Strassbourgban az Európai Tanács képviselőit a Csehszlovák illetve a Szlovák Köztársaság belpolitikai helyzetéről a kisebbségi jogok betartásáról, a privatizáció folyamatáról, illetve a gazdaság átalakulásáról tájékoztatja. tézményt. Ahogy a kormány törvényjavaslatának beterjesztője, Roman Kováé miniszterelnök-helyettes elmondta a vita során, a biztosító a kölcsönös állampolgári szolidaritás elve alapján jön létre, ezért a maga nemében egyedüli ilyen jellegű intézménye lenne az országnak. A törvény vitájában több felszólaló is rámutatott: ellentmondásokat fedezett fel a biztosításról, az alapokról szóló és költségvetési törvény között, s kételyeit fejezte ki, hogy a törvényben megfogalmazottak teljesíthetők lennének. A törvény értelmében mindenki köteles biztosítást fizetni bevételeiből. Bizonyos csoportok helyett — akik saját forrásokkal nem rendelkeznek — az állam fizeti be a biztosítási díjat, a többiek esetében pedig így alakul a helyzet: A munkavállalók a megszabott jövedelem után 11 százalékot fizetnek be a Nemzeti Biztosítóba, ebből 3,7 százalékot az egészségügyi, 1,4 százalékot a betegbiztosítási és 5,9 százalékot a nyugdíjalapba. További 35 százalékot (10- 4,4-20,6 % elosztásban) a munkáltató fizet be alkalmazottja után. Az önálló jövedelmű személyek és segítőtársaik (tehát a magánvállalkozók, az iparosok, a magángazdák, a szabad foglalkozású művészek) a meghatározott jövedelema(Folytatás a 2. oldalon) A kerékpáros Sudoméfice községben a morva— szlovák határon halad át éppen, a mellette levő „épület” január elsejétől vámhivatallá lép elő * * * Karácsonyra készülnek a mézeskalácssütők Helena Ertlová Bajmócon 80 éves recept szerint készíti portékáját (TA SR-fetvétel) Esztergom és Párkány között Jár a komp Az ünnepek alatt is közlekedni fog a Magyar Hajózási Részvénytársaság kompja, mely Párkány és Esztergom lakosai közt az egyetlen összekötő kapocs. December 24-én 8.00-tól 12.00-ig üzemel, 25-én, 26-án és Újév napján nem fog közlekedni, 27-től 30- ig 8.00-tól 16.00-ig, Szilveszter napján 8.00-tól 12.00-ig üzemel, 1993. január 2-tól pedig ismét rendszeresen fog közlekedni a téli menetrend szerint, óránként 8.00- tól 16.00-ig. Az idei évben december 16-ig a hajóval több mint 516 ezer személy kelt át mindkét irányban. Egyébként a párkányi az egyetlen dunai híd, amelyet a második világ» háború után nem építettek újjá. Korona helyett tej a fizetség Bízni lehet, de hinni már nem A z eddig bevezetett gazdaz\sági reformok a mezőgazdaságot, mi több, az egész élelmiszeripart alapjaiban rengették meg. A kormány ugyan néhány esetben felülbírálta eddigi tevékenységét — itt-ott (ki)köszörül(get)te a csorbát — a munkáján azért látszik, hogy szeretné elkerülni az ágazat teljes összeomlását, a csődből való kilábalásra, a helyzet orvoslására azonban nincs' elképzelése, nincs elfogadható tervezete. A mezőgazdászok között olyan vélemény terjed a kormányról, hogy nincs kézben a megoldás kulcsa, a kátyúból önerőből kell kilábalniuk, mert az állami támogatásban csupán bízni lehet, de hinni már nem. Az ország gazdasági vezetői az átalakulást követően mérsékelt optimizmussal nyilatkoztak a mezőgazdaság jövőjéről, s lám ez lett belőle. Az úgynevezett piaci szelektálódással — pontosabban olyan elképzeléssel, hogy a rostán majd áthullanak az alkalmatlanok — olyan hadjáratot indított a mezőgazdasági nagyüzemek ellen (miközben nemcsak hangoztatta a külföldi áruk behozatalának fontosságát, hanem hagyta Nyugat- Európából beáramlani a mezőgazdasági termékeket), ami visszafordíthatatlan, megállíthatatlan folyamat. Most ott tartunk, hogy azt sem tudni, hol (lesz) a mélypont. Az viszont köztudott, hogy közvetlen a mélypont után nem a gazdaság felvirágzása, hanem a gazdaság pangása következik. Amíg kormányunk a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdéseket fontolgatja és vizsgálja... az egyes érdekvédelmi csoportok igyekeznek tenni is valamit érte. Ilyen céllal jöttek össze Rimaszombatban a Szlovákiai Földművesek Szövetsége, valamint a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezési Kamara járási képviselői. Az ülésen a két képviselet elnöke, Cyril Moravíík és Jozef Juhás mérnökök számoltak be a miniszterekkel folytatott eddigi tárgyalásaik eredményeiről. Moravéík úr többek között ismertette az SZK Mezőgazdasági Minisztériumának az álláspontját december 16-ával kapcsolatosan. A Szlovákiai Földművesek Szövetségének elnöke elmondta, hogy a nevezett napra nagygyűlést szerveztek, amelyen Szlovákia valamennyi mezőgazdasági üzeme képviseltetné magát, s erre meghívta a szlovák kormány minisztereit is. Peter Baco mezőgazdasági miniszter azonban azt javasolta, hogy a nagygyűlés helyett ésszerűbb szűk körben megvitatni a dolgokat. „Nincs tudomásunk róla, hogy a mezőgazdaság érdekében történtek volna lépések; azon belül, hogy a kormány a mezőgazdasági üzemek részére félretett 2,8 milliárd koronát” — mondta beszámolójában Jozef Juhás mérnök, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezési Kamara elnöke, majd így folytatta: „Vitathatatlan, hogy ez rengeteg pénz, de meggyőződésem, hogy Jobban járnánk tíz darab 280 milliós csomaggal, mint így egyben az egész összeggel”. A vitában szinte valamennyi járás képviselője elmondta szomorú tapasztalatát, véleményét a mezőgazdasággal kapcsolatosan. A csacai képviselő megjegyezte: „A gazdasági eredmények láttán úgy tűnhet, hogy földműveseink képtelenek megállni a sqját lábukon. Pedig ez nem történt volna meg, ha a kormány bevezeti a garanciáit, Illetve az irányárakat Szerinte a bekövetkezett helyzetért egyértelműen a kormány a felelős. Mlkuláá Gaípár garamszentkereszti tapasztalatait mondta el. A járás néhány szövetkezetében már csak egy-egy technikus vagy traktoros irányítja az egész gazdaságot. A szakemberek folyamatosan adják be a felmondásukat és hagyják ott a szövetkezeteket. A közeljövőt értékelve GaSpár úrnak az a véleménye, hogy a bankok sűrű rostán nagyon kevés mezőgazdasági üzem jut át. Félő, hogy Szlovákiában a föld 90 százaléka megműveletlen marad. Kiemelte még, hogy a kormány inkább mutatós, mint hatékony „segítséget” ad a mezőgazdaságnak. „Olyan ez — mondta — mintha a haldoklót egy vödör vízzel akarnánk életre kelteni.” Iglón sem jobb a helyzet — hallhattuk az ottani képviselőtől. A járásból minden exportálható húst kivittek külföldre a cseh üzletkötők. 700 millió korona ütötte a cseh vállalatok markát a hízóbikák kiviteléért. A járás mezőgazdasági üzemeiben tejen kívül alig van egyéb értékesíthető termék. Pénzük nincs a szövetkezeteknek, néhányan fizetés gyanánt az ünnepekre tejet is kénytelenek mérni dolgozóiknak. FARKAS OTTÓ j| Ism é t u fó k N a g y ka p u s fö lö tt
