Szabad Újság, 1992. december (2. évfolyam, 271-295. szám)

1992-12-16 / 284. szám

2 Szabad ÚJSÁG Belföld 1992. december 16. A BATTHYÁNYI LÁSZLÓ Keresz­tény Művelődési Klub november 26-i rendezvényén, valamint a Csemadok pozsonyi szervezetének december 5-én tartott évzáró taggyűlésén a résztvevők, Pozsony lelkes magyarjai 1200 koronát utaltak át a szlovákiai magyar egyetem megalapításáért létrehozott Simonyi Alapítvány számlájára. PrÁGÁBAN tegnap megkezdődött a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 7., utolsó együttes ülése. A háromnaposra tervezett tanácskozás végén várhatóan részt vesz­nek a szövetségi kormány és a prágai dip­lomáciai testület tagjai, s beszédet mond Michal Kováé, a parlament elnöke és Jan Strásty szövetségi miniszterelnök. A CSEH Nemzeti Tanács tegnap megkezdett 9. ülésén a képviselők megvi­tatták azt az alkotmánytörvény-javaslatot, amelyet a Klaus-kormány dolgozott ki a föderáció megszűnésével kapcsolatos né­hány intézkedés megtételére. Ez a jogsza­bály alkotmányos keretet ad a Cseh Köz­társaságjogi, institucionális és nemzetkö­zi kontinuitása szavatolásának. .A SZLOVÁK parlament állandó bi­zottságai tegnap tovább folytatták a vi­tát a jövő évi költségvetésről. A nemzet­­gazdasági bizottság tagjai előtt Július Tóth pénzügyminiszter elmondta, hogy az új szlovák bankjegyek kinyomtatásá­nak a költségei elérhetik az 500 millió koronát is. A petíciós, jogvédelmi és biz­tonsági bizottság elfogadta az 1993. évi költségvetés kormányjavaslatát. A FÖDERÁCIÓ vagyonának a fel­osztásával összefüggő kérdésekkel fog­lalkozó cseh és szlovák bizottságnak hétfőn késő éjszaka véget ért tanácsko­zásán nem született megállapodás a va­gyonjegyes privatizálás különválasztásá­ról. Marián Tkáénak, az állami bank al­­elnökének nyilatkozata szerint a szlovák „aranykincs” ügyében a két köztársaság megállapodást írt alá, amely — mint mondta — kölcsönösen előnyös lett. A POZSONYBAN tanuló külföldi — főleg latin-amerikai és afrikai — diá­kok tegnap tovább folytatták a rassziz­mus és az intolerancia elleni tiltakozásu­kat a szlovák parlament előtt. Angyal Imre alezredes, városi rendőrparancs­nok ígéretet tett a külföldi egyetemistá­kat skinheadek részéről ért támadások körülményeinek a kivizsgálására, de egyúttal elmondta, hogy tegnapig még senki sem tett feljelentést az ügyben. A CSEHSZLOVÁK Állami Bank előrejelzése szerint a jövő évben a Cseh Köztársaság bruttó hazai terméke 2 szá­zalékkal nő, a Szlovák Köztársaságé vi­szont 2 százalékkal visszaesik. milyen!) is ugyanaz lesz. Semmivel sem kap kevesebbet a szlovákiai magyar kö­zönség, mint a magyarországi” — nyi­latkozta a Heti Ifi olvasóinak Som Lajos novemberben. Meg azt is: huszonöt szá­mot játszanak, a kezdetektől a Piramis Plusz albumig. Mert azon már nem sze­repelt Révész Sándor... Mától négy napig itt vannak nálunk mind az öten. A Piramis ma este ismét ott áll majd a színpad fényözönben. Egyiptom napfénye után, ahol klipet forgattak, plakátra, poszterre fényké­pezték őket. Visszapergetik az időt. Te, haver! Hogy is volt akkoriban? Aki ott lesz, újraélheti az édes éveket. Egyetlenegyszer még! BÁRÁNYJÁNOS Habsburg-lagzi Piramis-Sztori AIDSes család Megjelent a „Égni kell annak, aki gyújtani akar... "Pi­ramis 1992 (SZABÓ ÉVA kollázsa) Mától: Piramis-láz Itt a Nagy Buli! Nyár volt, Budapest tarka plakátja között néhány óriási fekete betű. LESZ PIRAMIS! Meg az, hogy jegyek már kaphatók. Hitte is az ember fia, meg nem is, meghökkentő a legendák érinté­se az első pillanatban. Ám a hír átjött ide is. Nálunk szintén fellépnek, kürtölte szét az augusztusi napfény. Talán mégis? Som Lqjos zenekarvezető (van-e, aki e nevet nem ismeri?) szavai bíztattak azután, ő már régebben szerette volna, de nem jöttek össze a dolgok, ezért mondja: senki se gondolja, hogy ők is beálltak a sorba. A múltból pénzt csi­nálni, nosztalgiázni, a kihamvadt fényt megidézni. Nem! Komolyan. ősszel világos lett minden! Kará­csony táján jön a Piramis, az Elókoncert irodájának köszönhető, hogy jön. És ma este fél hétkor Rimaszombat­ban, a Klempo sportcsarnokban meg­érint majd bennünket egy legenda. Holnap Komáromban, pénteken Dunaszerdahelyen, szombaton Zselízen „tapintható" a hetvenes évek egy szele­te. Fogytán a jegyek, időben kell menni, hogy akadjon... „A számok és a technika (de még toh 51. száma • Ami itt van, a diktatúránál is rosszabb — CASTRO lánya kipakol • A Dunaszerdahelyi járás rendő­rei a legmegbízhatatlanabbak közé tartoznak • BUBIK ISTVÁN és BODROGI GYULA nyilatkozata • A selyemsálas gyilkos újabb ál­dozatai • Megtalálták Éva ősanyánkat? • Ó, Rómeó — Az első Shakespe­are a kassai Thália Színházban • Ki a legszebb a világon? KIM BASINGER? • A hét aktja! Végre valami! Szakszervezetek N e, ne is keressék Bindero­­vót Szlovákia jelenlegi tér­képén! ...de, két-három év múlva Binderovo városa biztosan megje­lenik valahol. Nem kell sokat törni a fejünket azon, hogy melyik hely­ségnevet fogja helyettesíteni. Még egy kisgyermek is kitalálja, hogy Gabőikovót. Mert mi okból viselné Közép- Európa legnagyobb vízerőműve Jozef Gabiik nevét? Bár szárma-Kipécéxlük zását tekintve szlovák, valóságban azonban csehszlovák volt, aki Be­rni elnök és Moravec ezredes szol­gálatában a cseh KubiSsal együtt merényletet követett el a Heydrich ellen a Csehszlovák Köztársaság újjászületéséért. Kérem szépem, mi egy sikeres merénylet ahhoz képest, amit Jú­lius Binder mérnök tesz vízerő­művével a szlovák nemzet érdeké­ben? Róla kellene elnevezni, nem­csak a vízmüvet, hanem annak központját, Gabőikovót is (Bős — a szerk meg.), ő az, aki legyőzte a „neohorthystákat”, a magyar ir­redentizmus szlovák ügynökeit és Binderovo a cseh vízgazdálkodási és ökológiai „félanalfabétákat”. És ő az, aki ki­vonja szópallosát bős —értsd Szlo­vákia — minden irigy rosszakarója ellen, legyen az európai vagy akár tengerentúli. Ezért a szlovák, fő­ként a szövetségi kormányt figye­lemre sem méltatja. A szlovák nemzet Binder úr iránti hálájának csúcsa — Gabői­­kovónak Binderovóra való átke­resztelésén kívül — az lenne talán, ha megválasztanák Szlovákia első illetve második elnökévé. Elné­zést, nem tudom, január elsejétől miként fogják hivatalosan írni. S. CIN (Kultúrny zivot, 48. szám) M ég egy hét sem telt el az in­kább ironikus, mint ko­moly cikk megjelenése után a Kul­túrny Zivot hasábjain és... Decem­ber elsején, a Szlovák Néppárt sajtó­­értekezletén a politikai erő képvise­lője kijelentette, hogy „Szlovákia el­nökévé olyan embert kell választani, mint Július Binder, aki Szlovákia ér­dekeinek védelmezője”. Nahát... „Miért jársz magyar iskolába?” (Folytatás az 1. oldalról) szüntetik a magyar iskolákat, „nagyobb érvényesülési lehetőségeket biztosító, al­ternatív’’ iskolák kedvéért, vagy úgy meg­csappanna a magyar iskolák tanulóinak amúgy is alacsonyabb létszáma, hogy azok maguktól megszűnnének Nem be­szélve arról, hogy a miniszter tervének megvalósulása esetén gazdaságilag is eze­ket a kémyelvű iskolákat támogatnák a magyar oktatási nyelvűek rovására. A riportban a továbbiakban megkér­dezték a tanügyi hivatal egyik munka-Meghallgatásra találtak Jel/és nélküli híranyag: ÍTK, TÁ Sít „Nem volt könnyű kapcsolatot te­remteni a kormánnyal, elértük vi­szont, hogy az egyes bizottságok­ban helyet kapjanak képviselő­ink” — hangzott el a szakszerve­zeti szövetségek konföderációjá­nak tegnapi sajtótájékoztatóján. A háromoldalú érdekegyeztető ta­nácsban elért eredményekről Alojz Englis, a konföderáció közgyűlésé­nek az elnöke elmondta, hogy az új szlovák alkotmányba belefoglalták a szakszervezetek néhány módosító ja­vaslatát, így például törvényesítették a sztrájkjogot. A kormány elfogadta azt a javaslatot is, hogy a Nemzeti Biztosító három alapja között ne kerülhessen sor pénzek átvándorlá­­sára. A szakszervezetek nyomására módosult a jövő évi állami költség­­vetés is. Szlovákia nem dicsekedhet jó hírnévvel a világban, és ennek ér­dekében a konföderáció saját irodát létesít, hogy a külkapcsolatok terén emelje a szakszervezeti képviselet színvonalát. (s. batta) társától, milyen a magyar iskolákban tanító pedagógusok felkészültsége, mire ő elmondta, hogy sok a képesítetlen tanerő. Azt, persze, elfelejtették elmonda­ni, hogy mi áll e jelenség hátterében, hogy évtizedek óta sorvasztják a magyar peda­gógusképzést, s ma sem mutatkozik jele annak, hogy megoldódik ez a probléma. A filmriport azt a benyomást rögzítette a nézőkben, hogy túl sok a magyar iskola, miközben a közölt számadatokat nem vetették össze a magyarajkú lakosság lét­számával, s elhallgatták, hány magyar­lakta településen nincs magyar iskola, ez okból hány magyar gyerek kényszerül szlovák iskolába járni Felháborítónak tartom a műsor hangvételét, tendenciózus voltát, csúsz­tatásait és elhallgatásait, azt a kétségte­len igyekezetét, hogy a magyar iskolák ellen hangolják a közvéleményt azt állít­va, hogy azok nem biztosítják a gyerekek érvényesülési lehetőségét. Ez a riport a magyar Iskolák elleni támadással Igyekezett megideologizálni egy terve­zett minisztériumi döntést olyan mó­don, hogy arra az elmúlt rendszerben sem volt példa. S ami a legfelháborí­­tóbb, kiskorú gyerekeket használt fel az adásban elhangzott tendenciózus állítások igazolására. -vk-Változás az impresszumban (Folytatás az 1. oldalról) tatás kételyeket oszlat, bi­zalmat erősít, sürgető ten­nivalókat segít feltárni és vétkes mulasztásokat meg­előzni. Sok a mondanivaló az egyházak egyéni és társa­dalmi erkölcsöt megújító, hitet bátorító és szűkölkö­­dést enyhítő fáradozásáról, a világpolitika zajos esemé­nyeiről, a természet végve­szélybe került, pótolhatat­lan értékeinek megmenté­séről, a kultúra nemes kül­detéséről, a sport jellemet és fizikumot formáló szere­péről... Sűrítenem kell a szót: ahány olvasói igény és szer­kesztői szándék, annyi fel­adat. Még a soknál is több. Csak legyen, aki a kihívást elfogadja. Mert hát mi van a másik serpenyőben? Mi­lyen a személyi bázis, a rá­termettség, az anyagi hát­tér? A lap rövid és majd­nem teljes egészében lét­küzdelmektől terhes múlt­ja főhajtásra késztet azok előtt, akik bizakodni tud­tak, és a marcangoló bi­zonytalanság ellenére hiva­tásukban hősies elkötele­zettséggel helytálltak. És mély főhajtás azok előtt is, akik a lehetetlent vakmerő­én tagadva felkarolták a lap ügyét, és van bátorsá­guk ígérni a jövőt, amely — miért tagadnánk — ré­szünkre jó ideig még a jó­indulatú emberek anyagi támogatásától függ. Mennyire kiáltó a szakadék az ő magatartásuk és a még páholyban ülők csú­­fondáros szapulásban meg­kövülő cinizmusa között! Nem tévesztjük szem elől: nekünk kell a legtöb­bet tenünk a lap fennma­radásáért. De mivel ket­tőn áll a vásár, ha rászol­gáltunk bizalmára, szá­molunk a Tisztelt Olvasó nagyvonalúságával is. Új világunkban, amelyen csaknem határtalanul a haszonelv uralkodik el, annak van (lesz) létjogo­sultsága, ami szükségletet elégít ki, tehát hasznos. Hasznos annak, akinek kí­nálják, s aki ezért megve­szi. Szeretnénk megtalálni a fortélyát annak, hogy mi­nél teljesebb legyen a har­mónia a kiadói, szerkesztői szándék és az olvasó igé­nye, szükséglete között. Szándék és igény — mindkettő cselekvésre ser­kent, s mindkettőnek van erkölcsi mércéje. Az újság­írásban ezt objektivitásnak, következetes tényszerűség­nek és igazmondásnak ne­vezik. Aki ez ellen vét — tudjuk —, bizalmat veszt. A kísértés nőttön-nő, hi­szen sorsfordulós és utunk­ba megpróbáltatásokat görgető időket élünk. Még­is — talán mondani sem kell — a mi iránytűnk csak a tisztesség és a közjó le­het. Változás az impresz­­szumban. (E fura idegen szóról megjegyzem: a saj­tótermékek valamelyik bel­ső oldalán elhelyezett olyan közleményt jelöl, amely fel­kínálja az érdeklődőnek, kit és mit kell szidni — ki­adót, szerkesztőt, nyom­dát, terjesztőt stb. —, ha valakinek bonyodalma tá­mad az újsággal, esetleg di­csérni, vagy az „illetéke­sektől” követelni, teremt­senek már rendet a terjesz­tésben, mert lejárja a lábát, és Újságot mégsem kap.) Kezdem újra: a változás az impresszumban arra csá­bít, hogy új fejezetet felté­telezzünk, kérjünk számon vagy ígérjünk. ígérni a leg­nehezebb. Ha tudnám, mit hoz a jövő a nyomda- és terjesztési árak emelkedé­sében, a kiadó jóindulatá­ban, a munkatársak el­szántságában, az olvasó ro­­konszenvében és pénztár­cájában... Melyik a legfon­tosabb? Természetesen az utóbbi kettő. Szeretnénk gazdagok lenni ötletben, lele­ményben, akaratban és szorgalomban. És nagyon szeretnénk, ha a Tisztelt Olvasó is nagyvonalú lenne türelmében, érdeklődésé­ben és megértő támogatá­sában. SZABÓ GÉZA Kiadói közlemény A Szabad Újságot kiadó Madách—Posonium Kft. vezetősége, eddigi munkájukért köszönetét mondva, 1992. december 15-én felmentette tisztségéből MÉSZÁROS JÁNOS főszerkesztőt és BARANYAI LAJOS főszerkesztő-helyettest Főszerkesztőnek SZABÓ GÉZÁT nevezte ki. Szabó Géza 1940. július 7-én született Pozsonyban. Alapiskolába Nagymegyeren járt. A Pozsonyi Közgazdasági Középiskola elvégzése után tanulmányait a Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Karának levelező tagozatán folytatta. 1958 és 1970 között az Új Szó munkatársa volt. Koholt vádak alapján, 1968-ban tanúsított magatartásáért elbo­csátották a szerkesztőségből, és neve feketelistára került. Nyomdász lett, majd 1978-ban a Madách Könyv- és Lapkiadó gyártási előadója. 1989- ben igazgatóhelyettessé nevezték ki. r-------------------------------------------------------------------a Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1992. daca mbar 16-án Vételi Eladási Közép-Vételi Eladási Közép-Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 44,387 44,833 44,610 43,04 46,18 44,61 Ausztrál dollár 19,529 19,725 19,627 18,78 28,48 19,63 Belga frank (100) 87,721 88,603 88,162 85,52 90,80 88,16 Dán korona 4,688 4,736 4,712 4,46 4,76 4,61 Finn márka 5,556 5,612 5,584 5,30 5,78 5,54 Francia frank 5,289 5,343 5,316 5,16 5,48 5,32 Görög drachma (100) 13,654 13,792 13,723 12,95 14,49 13,72 Holland forint 16,051 16,213 16,132 15,65 16,61 16,13 ír font 47,632 48,110 47,871 45,47 49,47 47,47 Japán jen (100) 22,886 23,116 23,001 22,29 23,61 22,95 Kanadai dollár 22,231 22,455 22,343 21,56 23,12 22,34 Luxemburgi frank (100) 87,721 88,603 88,162 84,60 • 90,72 87,66 Német márka 18,054 18,236 18,145 17,69 18,61 18,15 Norvég korona 4,182 4,224 4,203 3,97 4,27 4,12 Olasz líra (1000) 20,231 20,435 20,333 19,61 21,05 20,33 Osztrák schilling 2,565 2,591 2,578 2,52 2,64 2,58 Portugál escudo (100) 20,206 20,410 20,308 19,20 20,82 20,01 Spanyol peseta (100) 25,356 25,610 25,483 24,63 26,33 25,48 Svájci frank 20,114 20,316 20,215 19,69 20,75 20,22 Svéd korona 4,182 4,224 4,203 3,96 4,28 4,12 USA-dollár 28,360 28,646 28,503 27,80 29,20 28,50

Next

/
Thumbnails
Contents