Szabad Újság, 1992. december (2. évfolyam, 271-295. szám)

1992-12-14 / 282. szám

/ / Közéleti és gazdasági napilap HÉTFŐ ESESSal H* évfolyam Ára 2,30 korona Szombaton reggel 9 órától közlekedik a bösi felvtcsatoma kompja, s így megközelítőleg 300 máerre csökken az építkezés miatt szigetre került három község Bodak, Doborgaz és Vajka, valamint a „Nagy-Csallóköz” közötti távolság. Közismert, hogy például a Vajka és Somorja közötti hét kilomáeres táv megtétele helyett a felvízcsatoma feltöltése óta a lakos­ságiak mintegy 80 kilométeres kerülőt kellett tennie. A legfrissebb információk szerint a komp december 16-ától, szerdától közlekedik majd „menetrend szerint”. A vízi jármű 148 személyt, 12 személygépkocsit és 2 autóbuszt szállíthatna, de ez utóbbi ráhajtása a kompra — a meredek part miatt — egyelőre lehetetlen. A kompon négyen teljesítenek szolgálatot: a kapitány, továbbá egy gépész és két „matróz” (SOMOGYI TIBOR felvétele) Az első lett az első A magyar koalíció az EBEÉ-hez fordul Csehországban az utóbbi napokban jelentősen meglőtt a cseh állampolgárságot kérel­mezők száma. Felvételünk nemrég készült a brünni városházán (Fotó: TA SR/CTK) The New York Times: „Néhány nappal a 74 éves föderáció széthullása előtt a csehek és a szlovákok azon gondolkodnak, hogy milyen állam­­polgárságot választanak. Egyidejűleg gyors ütemet vett fel az állam vagyoná­nak a nyilvántartásba vétele és felosztá­sa” — írja prágai riportjában az ameri­kai The New York Times című napilap. A tekintélyes lap arról is beszámol, hogy több tucat, katonai felszereléssel megrakott vonatszerelvény érkezik Csehországból Szlovákiába. „A Cseh Köztársaságban elhelyezett 8685 szlo­­(Folytatás a 2. oldalon) Ingyenes karácsonyi és újévi meglepetés Köszöntse a Szabad Újságon keresztül i* . v—v szeretteit, barátait, közeli és távoli ismerőseit! \ /v l\ \ írjon! Telefonáljon! Mi jókívánságaikat az ünnepek alatt ingyenesen közöljük napilapunkban, a Szabad Újságban. Címünk: Szabad Újság szerkesztősége, 819 15 Bratislava, Pribinova 25,12. emelet Tel.: 07/210 39 89, 07/210 39 91 Az egység (még) várat magára Acsehekés a szlovákok választhatnak Pénteken a kora esti órákban ta­nácskozott Pozsonyban az Együtt­élés Politikai Mozgalom székhá­zában a négy hazai magyar politi­kai erő—az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozga­lom, a Magyar Néppárt és a Ma­gyar Polgári Párt — elnöke. Megbeszélésük tárgyát egy nyilat­kozat képezte, mellyel közösen for­dultak volna az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet országai-Homoszexuálisok A házasságkötés törvényesítéséért Ismét Jirí Hromada színművészt vá­lasztották meg a Homoszexuális Polgá­rok Egyesületének (SOHO) az elnöké­vé. A homoszexuálisokat tömörítő szer­vezet tagjai szombaton Pilzenben tar­tott 12. ülésükön a vezetőválasztáson kívül tárgyaltak a helybeli „alapszerve­zet” létrehozásáról is. A tanácskozás résztvevői megbeszélést folytattak a ho­moszexuális partnerek viszonyának a nyilvántartásáról, illetve a családjogi törvényről is. A jogszabállyal kapcsolat­ban Jifí Hromada azt nyilatkozta, hogy a homoszexuálisok szeretnék, ha ez a törvény rögzítené a házasságkötéshez való jogukat. A SOHO 1990 júniusában alakult. Feladata, hogy felhívja a figyelmet a homoszexuálisok társadalmi problémái­ra. Jifí Hromada becslése szerint a SO­­HO-nak jelenleg ezer „aktív” tagja van. hoz Szlovákia önállósulása kapcsán. Mivel a lévai találkozót követően a Magyar Polgári Párt úgy döntött, hogy az önálló Szlovák Köztársaság mielőbbi nemzetközi elismertetéséért és nemzetközi szervezetekbe való fel­vételéért száll síkra, és ennek érdeké­ben használja fel a nemzetközi kap­csolatait, az alábbi nyilatkozatra nem került rá A. Nagy Lászlónak, az MPP elnökének az aláírása. Ez a „gesztus” egyben azt is jelzi: egy újabb, számunkra sorsdöntő pil­lanatban — a deklarált szándék el­lenére — megint megbontattatott az egységes magyar fellépés. A magyar koalíció nyilatkozata a „helsinki elvek” betartásának hiányosságairól a kisebbségeket érintő jogalkotásban Csehszlovákiában, illetve Szlovákiában Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet a II. világháború óta legjelentősebb fóruma az európai és az észak-atlanti térségben élő nemzetek, illetve államok együttműködésének. Ez az első és mindmáig egyetlen nagy méretű kísérlet arra, hogy ideológiáktól és politikai rendszerektől függetlenül közös elvek egyesítsék e nagy térség lakosságát. A II. világháború után 30 évvel Helsinkiben fogadták el először — ha csak hallgatólagosan is —, hogy a nemzeti, a kisebbségi kérdés nem az egyes államok kizárólagos belügye, hanem a biztonsággerjesztő együttműködés része. A helsinki elvek torzítása Csehszlovákiában sajnálatos módon épp a kisebb­ségi kérdés vonatkozásában kezdődött. A Záródokumentum eredeti szövege a kisebbségek jogos érdekeit helyezi előtérbe az áUamok együttműködésében. A cseh és a szlovák nyelvű hivatalos értelmezés szerint ezt azonban mindmáig törvények által korlátozott jogként, tehát belügyi kérdésként kezelik. A kommunizmus bukásáig nem is reménykedhettünk az eredeti elvek gyakorlati érvényesülésében. Ennek ékes bizonyítéka a Charta ’77 tevékenysé­ge. Sajnálattal kell azonban megállapítanunk, hogy a „helsinki elveket” a rendszerváltozás után sem sikerült a kisebbségi jogok terén átültetni a gyakor­latba. Erre számos bizonyítékunk van: • Szlovákiában egy olyan diszkriminatív nyelvtörvényt fogadtak el 1990. október 25-én, amely a szlovák nyelvet teszi egyetlen hivatalos nyelvvé az ország egész területén. Erre a törvényre hivatkozva távolítják el folyamatosan a magyar nyelvű helységnév- és információs táblákat, utasítják el az anyakönyvi hivatalok a magyar keresztnevek bejegyzését stb. A kisebbségek nyelvhasznála­tában alapvetően csorbulnak a Koppenhágában elfogadott elvek. • A Szövetségi Gyűlés 1991. január 9-én elfogadta az alapvető jogokról és szabadságjogokról szóló alkotmánytörvényt, amely még a korábbiakhoz viszo­­­(Folytatás a 2. oldalon)^ Vonal alatt Táti as Binder mérnök nyil-J ván soha nem gondolta, hogy egy szép nap átkozni fogják a nevét Magyarországon. Azt sem, hogy élete fő műve, a bösi gát a magyarok és az államisá­gukban éppen újjászülető szlová­kok vad és kilátástalan vitájának tárgya lehet — ö maga pedig jelképe annak a kérlelhetetlen­­ségiek, amit Pozsony ebben a konfliktusban fölmutat. Sőt, tar­tok tőle, az igazgató már több is ennél: valóságos megtestesítője „a magyarfaló szlovák naciona­lizmusnak”. A sors igazságtalan Bindend szemben. Meggyőződésem, meg sem fordult a fejében, hogy vala­ha is ártson a magyaroknak El­lenkezőleg velük együtt, tründkét fél javára remélte megépíteni a bős—nagymarosi vízlépcső szlo­vák felét Amikor kiderült, hogy ez nem megy, éktelen haragra gerjedt, azonban rájött, hogy az, amit szívesen nevezett „a világ A Bijfider-jelenség nyolcadik csodájának", nem foga (részben) Július Binder ne­vét viselni Azon egyszerű oknál fogva, mert meg sem épüL Így aztán ragaszkodni kezdett (de nagyon) a „csoda” maradéká­hoz, amelyet még ebben a torzó­formájában is gyönyörűnek ta­lált Mérnöki remekműnek Ami most már egyedül az övé. Szeretném közölni, hogy Júli­us Binder nem alakoskodik O vízépítő mérnök Számára a mérnöki teljesítmény a mérvadó. Nem az ö dolga, hogy a bősi erőmű túl sok pénzért kevés ára­mot fog termelni Az sem, hogy a természetes környezetben mutat­kozó vszteségek milyen fokon ter­helik tovább a számlát. O nem ennek a méricskélés&e kapott megbízást, hanem arra, hogy megépítsen egy vízlépcsőrend­szert. Ennek a megbízatásnak (ameddig tudott) eleget tett, és esküszöm, hogy az egész beton­kolosszusban nem lát egyebet, mint az Ember újabb Győzelmét a Természet felett Végül is a Du­na vize most nem arra kanyarog amerre akar, és nem pusztán folydogál, hanem áramot termel Az embernek Hát éppen erről van szó. Mi nemcsak abban nőttünk fel, ha­nem úgy is éltük le (eddigi) éle­tünket, hogy nincs nagyszerűbb dolog annál, mint amikor az em­ber szolgájává teszi a természetet E szolgává tétel illusztrációja gyanánt rendre gigantikus ipari beruházások szolgáltak Mindig győzni kellett és teljesíteni a győ­zelmi terveket Azért, hogy a haj­dani NDK a világ tizedik ipari hatalmává nőhesse ki magát (hm...), el kellett pusztulniuk a türingiai erdőknek És ha a brezsnyevi éra egy kicsit tovább tart, akkor valóban megfordítják (mint tervezték) a szibériai folyó­kat — az abszurdumig „fejlesztve a természet leigázását”. (...) Kelet-Európa reflexei későn indultak be, és ennek egészen nyilvánvalóan politikai okai vannak De ha ugyanezzel a lé­legzettel azt is állítjuk, hogy a környezetrombolás rend­szerspecifikus voü — akkor a rendszerváltozásnak ugyancsak specifikusan kömyeztbarát vi­szonyokat kellene teremtenie. Ez a kérdéskör exportálódon—sze­rintem a bősi vitában. Július Binder mérnöki ízlésén túl expo­­nálódik Szlovákiának a múltból ittmaradt makacs iparfejlesztési dogmákhoz való viszonya is Ami ugye politikai kérdés Nem azt csinálnak belőle — az A rendszerváltozás kistükre ACZÉL ENDRE (VG) P0MEZÍ NAD OHRÍ: Blokád a forgalmi tilalom miatt

Next

/
Thumbnails
Contents