Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)

1992-11-03 / 247. szám

/ / Közéleti és gazdasági napilap KEDD E2S3S3EHHI II. évfolyam H9E5E5ÍBH ira 2.30 korona Mai számunkban: SPOftTVIUÍG 9-----------12. oldal Az államszövetség megszűnéséről a parlamentben E héten még nem? Ma kezdődik és péntekig tart a Szö­vetségi Gyűlés két kamarájának 5. együttes ülése, amelynek programján számos fontos kérdés megvitatása sze­repel. Filip Sedivy első alelnök szerint azonban aligha vitatják meg a csehszlo­vák államszövetség megszűnéséről szóló alkotmánytörvény-javaslatot. Mégpedig azért nem, mert azt csak tegnap kézbe­sítették a parlamentben. Ahhoz, hogy a Szövetségi Gyűlés elé kerülhessen, e­­lőbb azt véleményezniük kell a köztár­sasági tanácsoknak, azok azonban mind ez ideig nem kapták meg a tör­vényjavaslat szövegét. Filip áediv^ vé­leménye szerint az alkotmánytörvény­tervezet vitájára majd a 6. együttes ülésen kerül sor. Az EK-szakértők „bősi” jelentése nyomán: Ideiglenesen leállítják Lapzártánkig nem kaptunk részletes jelentést arról, vajon milyen alap­vető következtetésekre jutott az EK szakértői bizottsága Bős kérdései­ben. A Csehszlovák Sajtóiroda jelentése szerint Július Binder, a Vízgaz­dálkodási Építővállalat igazgatója szerint azonban a bizottság vélemé­nye nagyon kedvező csehszlovák szempontból. Ennek ellenére az építke­zés bizonyos munkálatait leállítják arra az időre, amíg az erre a célra kijelölt bizottság elvégzi kísérleteit Mivel az információk a már emlí­tett Július Bindertől származnak, így nem tudni, ködösítésről van-e szó; vagy pedig valóban kedvező a hely­zet, ami azonban aligha boldogítaná a környék lakóit. A későbbiekben annyit még sikerült megtudnunk, hogy a bizottsági vélemény a bősi vízlépcső műszaki megoldására vo­natkozik. Ezt bizonyítja az a szűk­szavú jelentés is, hogy a bizottság néhány további lehetséges megol­dást is kidolgozott, azonban nem A SZABAD ÚJSÁG szerkesztősége azonnali belépéssel FELVESZ gépírónőt. Jelentkezni lehet a szerkesztő­ségben telefonon (07/210-39-94; 07/210-39-98) vagy személyesen, naponta 8 és 18 óra között. határozta meg az építkezés befeje­zésének végleges módját. A bizottság szerint valamennyi munkálatot a jelenlegi állapotban nem lehet befejezni. Egyelőre leál­lítják a dunacsúnyi építkezést és nem indítják a bősi erőmű további három generátorát. Eredetileg azt tervezték, hogy november 15-éig nyilvánosságra hozzák az ellenőrző kísérletek és mérések eredményeit, ez azonban Binder úr szerint kizárt dolog, ő örülne, ha addig az EK és a csehszlovák kormány közötti tárgyalá­sok eredményeként legalább a bizott­ság összetételéről döntés születne. Prágában Jaroslav Vicék, a Zöl­dek Pártjának elnöke úgy nyilatko­zott, hogy a hatalmon lévő politikai erők, éppúgy mint az áilamjogi el­rendezés kérdésében, Bős esetében is gyorsan és a lehetséges következ­mények ismerete nélkül döntöttek. A zöldek elnöke azután nyilatko­zott, hogy a múlt héten találkozott a magyarországi zöldek pártjának ve­zetőivel. Eközben megismerkedhe­tett a Természetvédelmi Világalap 1989-ben készült szakmai vélemé­nyével, amely aprólékosan boncol­gatja a Bős—Nagymarosi Vízlép­csőrendszer ökológiai vonatkozása­it, beleértve a föld alatti ivóvízkész­letre várható kedvezőtlen hatásait. Vlőek szerint ez az anyag megfelelő támpontot jelenthetne a vitás kér­dések eldöntése során. Most már a szakemberek véleményét kell figye­lembe venni, és a döntéshozatal so­rán kizárólag annak ajánlásaira ha­gyatkozni. Jiíí Payne, a Cseh Nemzeti Ta­nács külügyi bizottságának elnöke azt állítja, hogy az Európai Közös­ségnek már megvan a konkrét terve, miként oldja meg Bős problémáját. Ezért maximális erőfeszítéseket tesz majd, hogy Csehországot, Szlováki­át és Magyarországot a kérdés meg­oldására kényszerítse. Ezt abból az alkalomból jelentette ki, hogy a múlt héten a Benelux államokban járt, és az Európai Közösség tiszt­ségviselőivel is tárgyalt Strassbo­­urghban. Payne szerint, ha a kérdést nem oldják meg, Szlovákiának nehézsége (Folytatás a 2. oldalon) A felvlzcsaioma bősi zsilipkamrája. Binder: „A héten újra megindul a hajóforgalom a Duna bős—pozsonyi szakaszán ” (Fotó: SOMOGYI TIBOR) Adakozás helyett: Ésszerű segítség Nyugat-Európa a kommunizmus hatalmi bukását követő hónapokban a segélynyújtás lázában élt. A Kelet- Európa felé irányuló válogatatlan se­gélyek azonban fokozatosan elapad­tak. Helyüket végre az ésszerűség kezdi elfoglalni, melyben egyre in­kább előtérbe kerül a segélyek fel­­használásának az ellenőrzése is. Az ilyen racionális és a társadalmi struk­túrát építő, életben tartó segélyek le­hetőségéről is tárgyalt svájci és svéd­országi útján Duray Miklós. A svájci szövetségi kormány kultu­rális hivatalának vezetője, Alfred De­­fago ígéretet tett, hogy közvetít egyes svájci kantonok és a Dél-Szlovákiá­­ban szerveződő régióink közötti kap­csolatok kiépítése terén. A kapcsolat­­építés elvi alapját elsősorban az te­remti meg, hogy régióink etnikai jel­legük és földrajzi meghatározottsá­guk miatt hasonlítanak a svájci kan­tonokhoz. Az együttműködés tartal­mát a svájci szervezési tapasztalatok (Folytatás a 2. oldalon) Csallóközi (rész) helyzetjelentés Sokszor elmondtuk és leírtuk már: mezőgazdaságunk hely­zete valóban katasztrofális. Az ille­tékesek az utóbbi időben azt is több helyütt hangoztatták, hogy tavaly a szlovákiai mezőgazdasági nagyüze­mek mintegy 3 milliárd korona vesz­teséggel gazdálkodtak. Az idén mindehhez még hozzáadható mint­egy 10 (!) milliárd korona, tehát summa summárum: két év alatt mí­nusz 13 milliárd koronás veszteség az „eredmény”. Köztudott, hogy nem egy szövet­kezet, állami gazdaság a végnapjait éli. Nem képesek fizetni a tagok­nak, a dolgozóknak, a termelés napról napra drágább... Módfelett sok türelmet és kitartást, valamint igencsak megfontolt terveket és el­képzeléseket igényel a határozott lépéstartás. A kép rengeteg he­lyütt változott az öt-hat-tíz évvel ezelőttihez viszonyítva. Vajon mi a helyzet az ország „éléskamrájá­ban”, a Dunaszerdahelyi járás­ban? És legfőképpen annak egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemé­ben, a Légi Mezőgazdasági Kombi­nátban? Ezt igyekszünk — a teljes­ség igénye nélkül — felvázolni az alábbiakban. Több szövetkezet A járás huszonhárom szövetke­zete közül egy sem szűnt meg, sőt mi több, a „válásoknak” köszön­hetően immár harminc van belő­lük. Persze, ezzel még korántsem oldódtak meg a legégetőbb prob­lémák. Nem egy szövetkezetben okoz fejtörést a termék értékesí­tése. A sertéshús kilója ebben a járásban is negyven korona felett van. A könyörtelen harcban ter­mészetesen az nyer, akinek a leg­jobbkor vannak tartalékai, akkor, amikor a külföldi piac is érdeklő­dik. A Dunaszerdahelyi járás egyike azoknak, ahol nem könyveltek el je­lentősebb mértékű tejhozamcsök­kenést. A tehenenkénti éves fejési átlag továbbra is 4000 liter körül mozog. A szövetkezeti vezetők nem győznek panaszkodni — a felvásár­lási árra. A tejet is áron alul értéke­sítik, de több üzemben reményked­nek és kivárnak: télen talán már nyolc koronáért is el tudják adni literjét. Ez az ár pedig már meg­felelne a valóságnak, s ezáltal fe­dezni lehetne a termelési költsé­geket. Persze, ha viszonyítunk, ez az összeg is nevetségesen ki­csi. Mert vannak olyan tervek, el­képzelések is, hogy Szlovákia esetleg Ausztriából importálna tejet. S abban az esetben a dup­láját kellene fizetni a szóban for­gó termékért! Nem is beszélve arról, hogy Magyarország Olaszországtól már most 150 százalékkal drágáb­ban vásárolja a tejet, mint amennyi­ért a Csallóközben értékesítik az ot­tani mezőgazdasági üzemek. Az is örvendetes tény, hogy a Csallóköz­ben a tehénállomány csupán mint­egy 10 százalékkal csökkent az előző évekhez képest. Mi újság Légen? Hajdanán, nem is annyira régen egyszerűen csak „szlovákiai SluSovi­­cének” nevezték a Légi Mezőgazda­­sági Kombinátot. A helyzet termé­szetesen ott is változott az utóbbi egy-másfél év során. Jelenleg 2775 hektárnyi mezőgazdasági földterü­leten gazdálkodnak, 80 hektárral ki­sebben, mert a mamutüzemből ki­vált és önállóan termel a Nagypakai Mezőgazdasági Szövetkezet. A légi szövetkezetből az utóbbi két év fo­lyamán több komoly szakember tá­vozott. Amíg tavalyelőtt még 85 mérnök és doktor dolgozott a szó­ban forgó üzemben, addig manap­ság 100 hektárnyi területre vonat­koztatva mindössze egy jut belőlük. De nem csupán a személyi változá­sok a jellemzőek a gazdaságra. Néz­zük például a teljesítményeket. Né­hány évvel ezelőtt félmilliárd korona értékben is vállaltak a légiek, most az év végén pedig jó lesz, ha a telje­sítmények értéke meghaladja a 150 millió koronát. A tiszta nyereség va­lamivel több lesz, mint 4 millió ko­rona. Ez a gyakorlatban annyit je­lent, hogy tulajdonképpen a 2750 hektárnyi területre vonatkozó adó értékét fedezi a tiszta nyereség. Továbbra is rentábilis az élelmi­szer-ipari termékek gyártása a légi szövetkezetben. Közismertek a dzsúszporok (ananász-, kola-, cit­­(Folytatás a 2. oldalon) A jó gazda túléli, ugye? 2| Álmodik a (környezet) védelem !

Next

/
Thumbnails
Contents