Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)
1992-11-03 / 247. szám
/ / Közéleti és gazdasági napilap KEDD E2S3S3EHHI II. évfolyam H9E5E5ÍBH ira 2.30 korona Mai számunkban: SPOftTVIUÍG 9-----------12. oldal Az államszövetség megszűnéséről a parlamentben E héten még nem? Ma kezdődik és péntekig tart a Szövetségi Gyűlés két kamarájának 5. együttes ülése, amelynek programján számos fontos kérdés megvitatása szerepel. Filip Sedivy első alelnök szerint azonban aligha vitatják meg a csehszlovák államszövetség megszűnéséről szóló alkotmánytörvény-javaslatot. Mégpedig azért nem, mert azt csak tegnap kézbesítették a parlamentben. Ahhoz, hogy a Szövetségi Gyűlés elé kerülhessen, előbb azt véleményezniük kell a köztársasági tanácsoknak, azok azonban mind ez ideig nem kapták meg a törvényjavaslat szövegét. Filip áediv^ véleménye szerint az alkotmánytörvénytervezet vitájára majd a 6. együttes ülésen kerül sor. Az EK-szakértők „bősi” jelentése nyomán: Ideiglenesen leállítják Lapzártánkig nem kaptunk részletes jelentést arról, vajon milyen alapvető következtetésekre jutott az EK szakértői bizottsága Bős kérdéseiben. A Csehszlovák Sajtóiroda jelentése szerint Július Binder, a Vízgazdálkodási Építővállalat igazgatója szerint azonban a bizottság véleménye nagyon kedvező csehszlovák szempontból. Ennek ellenére az építkezés bizonyos munkálatait leállítják arra az időre, amíg az erre a célra kijelölt bizottság elvégzi kísérleteit Mivel az információk a már említett Július Bindertől származnak, így nem tudni, ködösítésről van-e szó; vagy pedig valóban kedvező a helyzet, ami azonban aligha boldogítaná a környék lakóit. A későbbiekben annyit még sikerült megtudnunk, hogy a bizottsági vélemény a bősi vízlépcső műszaki megoldására vonatkozik. Ezt bizonyítja az a szűkszavú jelentés is, hogy a bizottság néhány további lehetséges megoldást is kidolgozott, azonban nem A SZABAD ÚJSÁG szerkesztősége azonnali belépéssel FELVESZ gépírónőt. Jelentkezni lehet a szerkesztőségben telefonon (07/210-39-94; 07/210-39-98) vagy személyesen, naponta 8 és 18 óra között. határozta meg az építkezés befejezésének végleges módját. A bizottság szerint valamennyi munkálatot a jelenlegi állapotban nem lehet befejezni. Egyelőre leállítják a dunacsúnyi építkezést és nem indítják a bősi erőmű további három generátorát. Eredetileg azt tervezték, hogy november 15-éig nyilvánosságra hozzák az ellenőrző kísérletek és mérések eredményeit, ez azonban Binder úr szerint kizárt dolog, ő örülne, ha addig az EK és a csehszlovák kormány közötti tárgyalások eredményeként legalább a bizottság összetételéről döntés születne. Prágában Jaroslav Vicék, a Zöldek Pártjának elnöke úgy nyilatkozott, hogy a hatalmon lévő politikai erők, éppúgy mint az áilamjogi elrendezés kérdésében, Bős esetében is gyorsan és a lehetséges következmények ismerete nélkül döntöttek. A zöldek elnöke azután nyilatkozott, hogy a múlt héten találkozott a magyarországi zöldek pártjának vezetőivel. Eközben megismerkedhetett a Természetvédelmi Világalap 1989-ben készült szakmai véleményével, amely aprólékosan boncolgatja a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ökológiai vonatkozásait, beleértve a föld alatti ivóvízkészletre várható kedvezőtlen hatásait. Vlőek szerint ez az anyag megfelelő támpontot jelenthetne a vitás kérdések eldöntése során. Most már a szakemberek véleményét kell figyelembe venni, és a döntéshozatal során kizárólag annak ajánlásaira hagyatkozni. Jiíí Payne, a Cseh Nemzeti Tanács külügyi bizottságának elnöke azt állítja, hogy az Európai Közösségnek már megvan a konkrét terve, miként oldja meg Bős problémáját. Ezért maximális erőfeszítéseket tesz majd, hogy Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot a kérdés megoldására kényszerítse. Ezt abból az alkalomból jelentette ki, hogy a múlt héten a Benelux államokban járt, és az Európai Közösség tisztségviselőivel is tárgyalt Strassbourghban. Payne szerint, ha a kérdést nem oldják meg, Szlovákiának nehézsége (Folytatás a 2. oldalon) A felvlzcsaioma bősi zsilipkamrája. Binder: „A héten újra megindul a hajóforgalom a Duna bős—pozsonyi szakaszán ” (Fotó: SOMOGYI TIBOR) Adakozás helyett: Ésszerű segítség Nyugat-Európa a kommunizmus hatalmi bukását követő hónapokban a segélynyújtás lázában élt. A Kelet- Európa felé irányuló válogatatlan segélyek azonban fokozatosan elapadtak. Helyüket végre az ésszerűség kezdi elfoglalni, melyben egyre inkább előtérbe kerül a segélyek felhasználásának az ellenőrzése is. Az ilyen racionális és a társadalmi struktúrát építő, életben tartó segélyek lehetőségéről is tárgyalt svájci és svédországi útján Duray Miklós. A svájci szövetségi kormány kulturális hivatalának vezetője, Alfred Defago ígéretet tett, hogy közvetít egyes svájci kantonok és a Dél-Szlovákiában szerveződő régióink közötti kapcsolatok kiépítése terén. A kapcsolatépítés elvi alapját elsősorban az teremti meg, hogy régióink etnikai jellegük és földrajzi meghatározottságuk miatt hasonlítanak a svájci kantonokhoz. Az együttműködés tartalmát a svájci szervezési tapasztalatok (Folytatás a 2. oldalon) Csallóközi (rész) helyzetjelentés Sokszor elmondtuk és leírtuk már: mezőgazdaságunk helyzete valóban katasztrofális. Az illetékesek az utóbbi időben azt is több helyütt hangoztatták, hogy tavaly a szlovákiai mezőgazdasági nagyüzemek mintegy 3 milliárd korona veszteséggel gazdálkodtak. Az idén mindehhez még hozzáadható mintegy 10 (!) milliárd korona, tehát summa summárum: két év alatt mínusz 13 milliárd koronás veszteség az „eredmény”. Köztudott, hogy nem egy szövetkezet, állami gazdaság a végnapjait éli. Nem képesek fizetni a tagoknak, a dolgozóknak, a termelés napról napra drágább... Módfelett sok türelmet és kitartást, valamint igencsak megfontolt terveket és elképzeléseket igényel a határozott lépéstartás. A kép rengeteg helyütt változott az öt-hat-tíz évvel ezelőttihez viszonyítva. Vajon mi a helyzet az ország „éléskamrájában”, a Dunaszerdahelyi járásban? És legfőképpen annak egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemében, a Légi Mezőgazdasági Kombinátban? Ezt igyekszünk — a teljesség igénye nélkül — felvázolni az alábbiakban. Több szövetkezet A járás huszonhárom szövetkezete közül egy sem szűnt meg, sőt mi több, a „válásoknak” köszönhetően immár harminc van belőlük. Persze, ezzel még korántsem oldódtak meg a legégetőbb problémák. Nem egy szövetkezetben okoz fejtörést a termék értékesítése. A sertéshús kilója ebben a járásban is negyven korona felett van. A könyörtelen harcban természetesen az nyer, akinek a legjobbkor vannak tartalékai, akkor, amikor a külföldi piac is érdeklődik. A Dunaszerdahelyi járás egyike azoknak, ahol nem könyveltek el jelentősebb mértékű tejhozamcsökkenést. A tehenenkénti éves fejési átlag továbbra is 4000 liter körül mozog. A szövetkezeti vezetők nem győznek panaszkodni — a felvásárlási árra. A tejet is áron alul értékesítik, de több üzemben reménykednek és kivárnak: télen talán már nyolc koronáért is el tudják adni literjét. Ez az ár pedig már megfelelne a valóságnak, s ezáltal fedezni lehetne a termelési költségeket. Persze, ha viszonyítunk, ez az összeg is nevetségesen kicsi. Mert vannak olyan tervek, elképzelések is, hogy Szlovákia esetleg Ausztriából importálna tejet. S abban az esetben a dupláját kellene fizetni a szóban forgó termékért! Nem is beszélve arról, hogy Magyarország Olaszországtól már most 150 százalékkal drágábban vásárolja a tejet, mint amennyiért a Csallóközben értékesítik az ottani mezőgazdasági üzemek. Az is örvendetes tény, hogy a Csallóközben a tehénállomány csupán mintegy 10 százalékkal csökkent az előző évekhez képest. Mi újság Légen? Hajdanán, nem is annyira régen egyszerűen csak „szlovákiai SluSovicének” nevezték a Légi Mezőgazdasági Kombinátot. A helyzet természetesen ott is változott az utóbbi egy-másfél év során. Jelenleg 2775 hektárnyi mezőgazdasági földterületen gazdálkodnak, 80 hektárral kisebben, mert a mamutüzemből kivált és önállóan termel a Nagypakai Mezőgazdasági Szövetkezet. A légi szövetkezetből az utóbbi két év folyamán több komoly szakember távozott. Amíg tavalyelőtt még 85 mérnök és doktor dolgozott a szóban forgó üzemben, addig manapság 100 hektárnyi területre vonatkoztatva mindössze egy jut belőlük. De nem csupán a személyi változások a jellemzőek a gazdaságra. Nézzük például a teljesítményeket. Néhány évvel ezelőtt félmilliárd korona értékben is vállaltak a légiek, most az év végén pedig jó lesz, ha a teljesítmények értéke meghaladja a 150 millió koronát. A tiszta nyereség valamivel több lesz, mint 4 millió korona. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy tulajdonképpen a 2750 hektárnyi területre vonatkozó adó értékét fedezi a tiszta nyereség. Továbbra is rentábilis az élelmiszer-ipari termékek gyártása a légi szövetkezetben. Közismertek a dzsúszporok (ananász-, kola-, cit(Folytatás a 2. oldalon) A jó gazda túléli, ugye? 2| Álmodik a (környezet) védelem !
