Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)
1992-11-09 / 252. szám
/ iSAG Holnapi számunkban: SPORTVILIÍG Neg yaldalsis u ■ linellek le t Az utolsó interjú Támogatta az uniót Alexander Dubiek valószínűleg a tragikus autóbaleset előtt néhány órával adta utolsó interjúját, mégpedig a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának. Ebben a politikus támogatásáról biztosította a csehszlovák unióról elkészült akkori javaslatot. Mint mondta, az uniót tekinti a csehek és a szlovákok közös állama új formában történd folytatásának. „A föderációt oly módon kell átalakítani az együttélés új típusává, hogy ne szakadjanak el a két nemzet közötti kulturális kötelékek” — hangoztatta. Az interjúban Alexander Dubéek említést tett arról is, hogy a Demokratikus Baloldal Pártja után a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat tekinti a Szlovákiai Szociáldemokrata Párthoz legközelebb álló politikai erőnek. Politikusok méltatásai A szabadságvágy szimbóluma volt Alexander Dubcek elhunytéval kapcsolatban több szervezet, politikus és más személy mondott véleményt az 1968-as Prágai Tavasz és az 1989-es novemberi forradalom kiemelkedő egyéniségének a munkájáról, életéről. Bohuslav Géci, a szlovák kormány sajtó- és tájékoztatási osztályának a vezetője elmondta, hogy a kabinet mély sajnálattal fogadta a Dubéek elhunytéról szóló hírt. Hangsúlyozta, hogy Alexander Dubéek a világ előtt az ellenállhatatlan szabadságvágy és a totalitarizmus elleni harc szimbólumává vált. Géci szavai szerint személye mély nyomokat hagyott a szlovákiai és a csehszlovákiai politikában, s Alexander Dubéek elősegítette Szlovákia láthatóvá tételét a világban. Hozzáfűzte, hogy olyan ember, politikus (Folytatás a 2. oldalon) Václav Havel társaságában a tavaly novemberben 70. születésnapja alkalmából tartott ünnepségen (CSTK-felvétel) Alexander Dubéek, a Szövetségi Gyűlés előző elnöke, parlamenti képviselő, a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt elnöke szombaton este röviddel fél tíz előtt elhunyt a prágai Na Homolce kórházban. Petr Lom cseh egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint a leggondosabb kórházi ápolás ellenére sem sikerült megmenteni a szeptember elsején súlyos autóbalesetet szenvedett Alexander Dubéek életét. Mint ismeretes, a szerencsétlenség után válságos állapotban szállították kórházba. Szeptember végéig eszméleténél volt, s kommunikálni is tudott. A kórházi kezelés során két műtéten esett át. Az első beavatkozás után egészségi állapota átmenetileg javult, de ez csak rövid ideig tartott. Életfontosságú szervei fokozatosan felmondták a szolgálatot. Október 14-én hajtották végre a második műtétet. Milan Roéeri, a kórház osztályvezető főorvosa tegnap közölte: Alexander Dubéek halálát az okozta, hogy szíve, veséi és tüdeje felmondta a szolgálatot. Alexander Dubéek, az 1968-as Prágai Tavasz legkiemelkedőbb személyisége 1921. november 27-én született Zayugrócon (Nagytapolcsányi járás). 1925-től 13 évig élt szüleivel a Szovjetunióban. Géplakatosnak tanult, s 20 évesen belépett Szlovákia Kommunista Pártjába. A második világháború idején bekapcsolódott az antifasiszta ellenállásba, részt vett a szlovák nemzeti felkelésben. A felszabadulás után több munkásszakmában dolgozott, s a trencséni járási pártbizottság titkáraként, majd vezető titkáraként bekapcsolódott a politikába. Oklevelet szerzett a Komensky Egyetem Jogtudományi Karán, és a moszkvai pártfőiskolán is tanult Alexander Dubcek politikai aktivitása 1968—69-ben érte el csúcspontját A CSKP KB első titkáragozott 1975-ben országos kampányt indítottak ellene, amiatt, hogy a Szövetségi Gyűlésnél és a Szlovák Nemzeti Tanácsnál felemelte szavát a csehszlovákiai totalitarizmus ellen. A politikába a 80-as évek végén, Mihail Gorbacsov hatalomra jutása után, a nehéz politikai légkör enyhülését követően tért vissza. Az illegalitásból való első nyílt kilépésének és politikai küzdelme megkezdésének tekinthető az az interjú, amelyet Dubcek 1987 októberében adott az olasz L’Unita című napilapnak, s amely nagy visszhangot keltett külföldön. A félreállított politikus ebben részletesen elemezte az akkori politikai és társadalmi helyzetet, s felvázolta a kilábalás módját Röviddel az interjú megjelenése után Alexander Dubceket a bolognai egyetem díszdoktorává avatták, amely hosszú idő elteltével az első hivatalos nemzetközi elismerést jelentette. Dubcek részt vett az 1989. november 17-én tartott prágai tüntetésen, majd több ízben jelent meg a demonstrációkon. O volt az első, aki november 26-án a Vencel téren és a Letnái mezőn követelte az akkori pártvezetés távozását Egyúttal felszólította a szovjet, a keletnémet és a bolgár kormányt, hogy kérjenek bocsánatot az 1968-as katonai bevonulás miatt Alexander Dubceket 1989. december 28-án választották meg a Szövetségi Gyűlés elnökévé, s ezt a tisztséget 1992júniusáig töltötte be. Az idei Alexander Dubcek ként az ő nevéhez fűződött az akkor elindított reform- és megújhodási folyamat, amelyet az ország állampolgárai forrón üdvözöltek. A változások erőszakos leverése után rövid ideig ankarai nagykövet volt, majd 1970-ben kizárták Csehszlovákia Kommunista PártjábóL A 80-as évek közepéig — a titkosszolgálattól figyeltetve — visszahúzódzkodva élt, erdőgazdasági alkalmazottként dolév márciusában lépett be a Szlovákiai Szociáldemokrata Pártba, amelynek elnöke lett. Sokéves közéleti tevékenységének és annak köszönhetően, hogy bátor polgárként és emberként állt ki a bonyolult, s nem egyszer válságos helyzetekben, Alexander Dubcek megszerezte a csehszlovákiai állampolgárok és a nemzetközi közvélemény bizalmát Együttélés-sajtótájékoztató Cesky Tésínben Válás után új választások Az Együttélés Politikai Mozgalom Országos Tanácsának szombati ülése idején a Cesty TéSín-i Piast Szállóban sajtótájékoztatót tartottak a mozgalom vezetői. Duray Miklós, Stanislav Gawlik, Duka Zólyomi Árpád, Bauer Edit és Marna István cseh és lengyel újságírók kérdéseire válaszolva szóltak a csehszlovákiai belpolitikai helyzetről, illetve vázolták a nemzeti kisebbségek jogállását. Duray Miklós hangsúlyozta, hogy a mozgalom a Csehszlovákiában élő összes kisebbség érdekeinek a védelmét felvállalta. Megemlítette, hogy svédországi látogatása során ezt vendéglátói úgy értékelték, mint a tolerancia magas fokú megnyilvánulását. A föderáció felbomlásának a közeledtével a mozgalom keresi a szerkezeti változtatás módjait, hiszen a mozgalom csehországi és szlovákiai szárnyának ezentúl önállóan, de szorosan együttműködve kell politizálnia. A mozgalom kettéválása korántsem okoz majd annyi bonyodalmat, mint az az ország esetében tapasztalható, még jogi akadály sem merül fel, mivel az Együttélés—Spoluíitie—Wspólnota—Souíití a Cseh Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban egyaránt be van jegyezve. Stanislav Gawlik alelnök is hangsúlyozta, hogy a lengyel kisebbségnek érdeke a magyar ki(Folytatás a 2. oldalon) Közlemény az Együttélés Országos Tanácsának üléséről Az Együttélés szombaton első ízben tartotta országos tanácskozását a Cseh Köztársaság lengyellakta területén, Cesky TéSínben. Duka Zólyomi Árpád, a mozgalom alelnöke bevezető helyzetelemzésében leszögezte: Csehszlovákia felbomlása annyira előrehaladott, hogy ezt a folyamatot egy esetleges népszavazás kiírása sem tudja lefékezni, de ennek lebonyolításához sincs meg a kellő politikai akarat. A ratifikációs népszavazással kapcsolatban elmondta, hogy az kizárólag a kormánypárt érdeke. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom gazdaságpolitikája és nemzetiségi politikája konfliktusokhoz vezet, ezért szükség van a demokratikus erők szorosabb együttműködésére. Duray Miklós, az Együttélés elnöke rendkívül gazdag külügyi tevékenységről adott számot. Többek között két látogatásról Budapesten — a magyar Országgyűlésben és az államfőnél —> valamint svájci és svédországi kormánytisztviselőkkel, az ENSZ több nagykövetével, szaktanácsadójával való tárgyalásairól a legutóbbi nagy súlyú nyugat-európai útja során. (Folytatás a 2. oldalon) 3 A Gömörhorkai Papírgyár utolsó átváltozása
