Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)

1992-11-09 / 252. szám

/ iSAG Holnapi számunkban: SPORTVILIÍG Neg yaldalsis u ■ linellek le t Az utolsó interjú Támogatta az uniót Alexander Dubiek valószínűleg a tra­gikus autóbaleset előtt néhány órával adta utolsó interjúját, mégpedig a Cseh­szlovák Sajtóiroda munkatársának. Ebben a politikus támogatásáról biz­tosította a csehszlovák unióról elké­szült akkori javaslatot. Mint mondta, az uniót tekinti a csehek és a szlová­kok közös állama új formában történd folytatásának. „A föderációt oly mó­don kell átalakítani az együttélés új tí­pusává, hogy ne szakadjanak el a két nemzet közötti kulturális kötelékek” — hangoztatta. Az interjúban Alexander Dubéek említést tett arról is, hogy a Demokrati­kus Baloldal Pártja után a Demokrati­kus Szlovákiáért Mozgalmat tekinti a Szlovákiai Szociáldemokrata Párthoz legközelebb álló politikai erőnek. Politikusok méltatásai A szabadságvágy szimbóluma volt Alexander Dubcek elhunytéval kapcsolatban több szervezet, politikus és más személy mondott véleményt az 1968-as Prágai Tavasz és az 1989-es novemberi forradalom kiemelkedő egyéniségének a munkájáról, életéről. Bohuslav Géci, a szlovák kor­mány sajtó- és tájékoztatási osztá­lyának a vezetője elmondta, hogy a kabinet mély sajnálattal fogadta a Dubéek elhunytéról szóló hírt. Hangsúlyozta, hogy Alexander Dubéek a világ előtt az ellenállhatat­lan szabadságvágy és a totalitariz­mus elleni harc szimbólumává vált. Géci szavai szerint személye mély nyomokat hagyott a szlovákiai és a csehszlovákiai politikában, s Alexan­der Dubéek elősegítette Szlovákia láthatóvá tételét a világban. Hozzá­fűzte, hogy olyan ember, politikus (Folytatás a 2. oldalon) Václav Havel társaságában a tavaly novemberben 70. születésnapja alkalmá­ból tartott ünnepségen (CSTK-felvétel) Alexander Dubéek, a Szövetségi Gyűlés előző elnöke, parlamenti képviselő, a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt elnöke szombaton este röviddel fél tíz előtt elhunyt a prágai Na Homolce kórházban. Petr Lom cseh egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint a leggondosabb kórházi ápolás ellenére sem sikerült megmenteni a szeptember elsején súlyos autóbalesetet szenvedett Alexander Dubéek életét. Mint ismeretes, a szeren­csétlenség után válságos állapotban szállították kórházba. Szeptember végéig eszméleténél volt, s kommunikálni is tudott. A kórházi kezelés során két műtéten esett át. Az első beavatkozás után egészségi állapota átmenetileg javult, de ez csak rövid ideig tartott. Életfontosságú szervei fokozatosan felmondták a szolgálatot. Október 14-én hajtották végre a második műtétet. Milan Roéeri, a kórház osztályvezető főorvosa tegnap közölte: Alexander Dubéek halálát az okozta, hogy szíve, veséi és tüdeje felmondta a szolgálatot. Alexander Dubéek, az 1968-as Prá­gai Tavasz legkiemelkedőbb szemé­lyisége 1921. november 27-én szüle­tett Zayugrócon (Nagytapolcsányi járás). 1925-től 13 évig élt szüleivel a Szovjetunióban. Géplakatosnak ta­nult, s 20 évesen belépett Szlovákia Kommunista Pártjába. A második világháború idején bekapcsolódott az antifasiszta ellenállásba, részt vett a szlovák nemzeti felkelésben. A felszabadulás után több munkás­szakmában dolgozott, s a trencséni járási pártbizottság titkáraként, majd vezető titkáraként bekapcsoló­dott a politikába. Oklevelet szerzett a Komensky Egyetem Jogtudományi Karán, és a moszkvai pártfőiskolán is tanult Alexander Dubcek politikai akti­vitása 1968—69-ben érte el csúcs­pontját A CSKP KB első titkára­gozott 1975-ben országos kampányt indítottak ellene, amiatt, hogy a Szö­vetségi Gyűlésnél és a Szlovák Nem­zeti Tanácsnál felemelte szavát a csehszlovákiai totalitarizmus ellen. A politikába a 80-as évek végén, Mihail Gorbacsov hatalomra jutása után, a nehéz politikai légkör enyhü­lését követően tért vissza. Az illegali­tásból való első nyílt kilépésének és politikai küzdelme megkezdésének tekinthető az az interjú, amelyet Dubcek 1987 októberében adott az olasz L’Unita című napilapnak, s amely nagy visszhangot keltett kül­földön. A félreállított politikus ebben részletesen elemezte az akkori politi­kai és társadalmi helyzetet, s felvá­zolta a kilábalás módját Röviddel az interjú megjelenése után Alexander Dubceket a bolognai egyetem dísz­­doktorává avatták, amely hosszú idő elteltével az első hivatalos nemzetkö­zi elismerést jelentette. Dubcek részt vett az 1989. novem­ber 17-én tartott prágai tüntetésen, majd több ízben jelent meg a demonst­rációkon. O volt az első, aki november 26-án a Vencel téren és a Letnái mezőn követelte az akkori pártvezetés távozá­sát Egyúttal felszólította a szovjet, a keletnémet és a bolgár kormányt, hogy kérjenek bocsánatot az 1968-as kato­nai bevonulás miatt Alexander Dubceket 1989. decem­ber 28-án választották meg a Szövet­ségi Gyűlés elnökévé, s ezt a tisztsé­get 1992júniusáig töltötte be. Az idei Alexander Dubcek ként az ő nevéhez fűződött az akkor elindított reform- és megújhodási fo­lyamat, amelyet az ország állampol­gárai forrón üdvözöltek. A változá­sok erőszakos leverése után rövid ideig ankarai nagykövet volt, majd 1970-ben kizárták Csehszlovákia Kommunista PártjábóL A 80-as évek közepéig — a titkosszolgálattól fi­gyeltetve — visszahúzódzkodva élt, erdőgazdasági alkalmazottként dol­év márciusában lépett be a Szlováki­ai Szociáldemokrata Pártba, amely­nek elnöke lett. Sokéves közéleti tevékenységének és annak köszönhetően, hogy bátor polgárként és emberként állt ki a bo­nyolult, s nem egyszer válságos hely­zetekben, Alexander Dubcek meg­szerezte a csehszlovákiai állampol­gárok és a nemzetközi közvélemény bizalmát Együttélés-sajtótájékoztató Cesky Tésínben Válás után új választások Az Együttélés Politikai Mozga­lom Országos Tanácsának szom­bati ülése idején a Cesty TéSín-i Piast Szállóban sajtótájékoztatót tartottak a mozgalom vezetői. Duray Miklós, Stanislav Gawlik, Duka Zólyomi Árpád, Bauer Edit és Marna István cseh és len­gyel újságírók kérdéseire válaszol­va szóltak a csehszlovákiai belpoli­tikai helyzetről, illetve vázolták a nemzeti kisebbségek jogállását. Duray Miklós hangsúlyozta, hogy a mozgalom a Csehszlová­kiában élő összes kisebbség ér­dekeinek a védelmét felvállalta. Megemlítette, hogy svédországi látogatása során ezt vendéglátói úgy értékelték, mint a tolerancia magas fokú megnyilvánulását. A föderáció felbomlásának a köze­ledtével a mozgalom keresi a szerkezeti változtatás módjait, hiszen a mozgalom csehországi és szlovákiai szárnyának ezentúl önállóan, de szorosan együttmű­ködve kell politizálnia. A mozga­lom kettéválása korántsem okoz majd annyi bonyodalmat, mint az az ország esetében tapasztalható, még jogi akadály sem merül fel, mivel az Együttélés—Spoluíi­tie—Wspólnota—Souíití a Cseh Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban egyaránt be van jegyezve. Stanislav Gawlik alelnök is hangsúlyozta, hogy a lengyel ki­sebbségnek érdeke a magyar ki­­(Folytatás a 2. oldalon) Közlemény az Együttélés Országos Tanácsának üléséről Az Együttélés szombaton első ízben tartotta országos tanácskozását a Cseh Köztársaság len­gyellakta területén, Cesky TéSínben. Duka Zólyomi Árpád, a mozgalom alelnöke bevezető helyzetelemzésében leszögezte: Cseh­szlovákia felbomlása annyira előrehaladott, hogy ezt a folyamatot egy esetleges népszavazás kiírása sem tudja lefékezni, de ennek lebonyolí­tásához sincs meg a kellő politikai akarat. A ratifikációs népszavazással kapcsolatban el­mondta, hogy az kizárólag a kormánypárt érde­ke. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom gazdaságpolitikája és nemzetiségi politikája konfliktusokhoz vezet, ezért szükség van a de­mokratikus erők szorosabb együttműködésére. Duray Miklós, az Együttélés elnöke rendkí­vül gazdag külügyi tevékenységről adott számot. Többek között két látogatásról Budapesten — a magyar Országgyűlésben és az államfőnél —> valamint svájci és svédországi kormánytisztvi­selőkkel, az ENSZ több nagykövetével, szakta­nácsadójával való tárgyalásairól a legutóbbi nagy súlyú nyugat-európai útja során. (Folytatás a 2. oldalon) 3 A Gömörhorkai Papírgyár utolsó átváltozása

Next

/
Thumbnails
Contents