Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)

1992-11-06 / 250. szám

1992. november 6. Tallózó Szabad ÚJSÁG 5 Interjú Járt Carnogurskyval A jövő csillagai Az elismerésből kijutott neki is. Sőt, a hatalomból is. Egy irigylésre nem méltó társadalmi és gazdasági helyzetben. Mindez a félreállítottságig vezetett, sőt, a történelmi múltba utasították. Ennek ellenére Ján Carnogurskyval nem lehet nem számolni... • A választások után úgy hatott, mint aki megsértődött és az egyik sötét látomást a másik után jósolta. Miért ez a túlzott kritika? Az ön és mozgalma részéről is.- Úgy vélem, hogy mindazok a - ahogy ön mondja - sötét látomá­sok, intések megvalósulnak. Azt mondtuk, hogy a DSZM nem fog meg­egyezni a cseh féllel a konföderáció­ban, mert erre nem talál partnert. S ma szétesik az állam. Azt mondtuk, hogy Szlovákia nem készült fel az önálló­ságra sem politikailag, sem gazdasá­gilag. Megtörtént. A szlovák-német szerződés tervezete is megmérgezte a légkört a Cseh Köztársasággal folytatott tárgyalásokon, de maguk a németek sem fogadták el. Szlovákia nem képes kiépíteni hadseregét, hogy védelmi képessége biztosított legyen. Az új kormány hivatalba lépése után érezhetően lelassult a privatizálás. Úgyhogy nem tudok semmi olyan láto­másról, amely ne valósult volna meg. • Már hosszabb ideje figyelmez­tet arra a veszélyre, amely Szlová­kia túl gyors önállósulásából fakad. Már a választások előtt kifejtette, hogy egy dolog a jog, más dolog olyan erővel rendelkezni, hogy ez a jog érvényesülhessen. Ezért mó­dosította ön politikáját arról a bizo­nyos „csillagról“ Európa egén?- Úgy vélem, hogy a célok és azok megvalósításának reális lehetőségei közötti különbség megvilágítja az NliilODNA§>OBROni egész választások utáni tárgyalási fo­lyamatot a PDP és a DSZM között, illetve Csehszlovákia jelenlegi széthul­lását. Itt van például a legfontosabb hatalmi eszköz, a hadsereg. Most lát­juk, hogy eredményesen nem lehet gyorsan szétválasztani és egyidejűleg megtartani védelmi képességét, csak technikailag erre több évre van szük­ség. Ugyanez érvényes a nagykövet­ségek építésére, s természetesen gazdasági reformunkra is. De ez a leg­szemléletesebben a hadsereg példá­ján látható. • Ön azt a gondolatot hirdeti, hogy ha a CSSZSZK kettéválik, ak­kor ez sok évre történik, hogy egy A skinek Dénesden provokáltak A demokráciának is vannak határai ITilfíTl CAS Nezávisly dennfk 1992. szeptember 26-án az esti órákban Dénesden a skinek azt követelték, hogy égessék meg a cigányokat és a zsidókat. A 200 tagú csoportból német és cseh nyelvű kiáltások is hallatszottak. A tömegtájékoztatás azonban erről nem informált. életét. Vagy talán nálunk e jog védelmét a részeg bőrfejűekre, a koszos, rongyos skinekre bízták, akik attól sem riadnak visz­­sza, hogy az iskolában a gyermekekre tá­madjanak? 1992. szeptember 26-ról 27-re virradóra Dénesden a romák nem aludtak nyugodtan otthonaikban. Dr. A. POMPA, a Szlovákiai Roma Egység Liga elnöke Uj demokráciánknak is vannak határai, amit mindenkinek meg kellene értenie. A demokráciának meg kell védenie az alap­vető jogokat, az állampolgárok szabadsá­gát. Dénesden maguknak a romáknak kel­lett szétkergetniük a skineket, mert a kihí­vott rendőrség olyan közömbösen avatko­zott be, hogy be sem avatkozott. A rendőr is ember, s talán azt hiszi, hogy ezek úgyis csak cigányok. Azonban: ma a cigányok vannak soron, de holnap éppen te lehetsz az, te tisztelt rendőr, ha nem teljesíted kötelességeidet. A lipótvári tragédia, Parla­­gos (Polichno) és más tragédiák a rendőr­ség gyenge pontjait is jelzik. A dénesdi roma-ellenes skin fellépés esetében a roma állampolgárok oldalán állok, szabadságuk megvédésére joguk van. Magam politikai eszközökkel dolgozok, de vannak mások, akik kötelessége, hogy kivétel nélkül min­den állampolgár jogait és szabadságát véd­jék. Ellenzem, hogy az egyik állampolgár a másik ellen baltával kell, hogy megvédje évszázadon belül már másodszor válunk, s ha harmadszor is ösz­­szeállnánk, akkor Szlovákia előnytelen helyzetbe jutna. Miért?- Amennyiben Szlovákia a válás után azon igyekezne, hogy újra egyesüljön, mert nem volt képes az önálló létre, ezzel bebi­zonyítaná gyengeségét. Érthetően nem kö-. vetelhetné meg, milyen feltételekkel való­suljon meg az együttélés. Egyszerűen el kellene fogadnia azt, amit a Cseh Köztársa­ság felkínálna. Az újbóli egyesülés a jövő­ben lehetséges, sőt, valószínű, majdnem biztos. De Szlovákiának előbb stabilizálód­nia kell, bebizonyítania, hogy képes az önállóságra, át tud törni. Ez pedig csak évek múltán lehetséges. Azután újra egyesülhet Csehországgal, vagy bárki mással, esetleg többekkel is, de kizárólag abból a helyzetből teheti ezt, hogy képes az önálló létre. BOHUMIL OLACH (Rövidített szöveg. A szerk. megj.) Az ipari kémkedés aranykora Mindent jól előkészítettek a legapróbb részletekig. A BASF cég kozmetikai részlegének vezetője felkészült, hogy 13 000 dollárért eladja cége szigorúan őrzött bőrápoló szerek készítésére szolgáló nyersanyag-keverék titkos receptjét. A vásárló Londonból jelent­kezett, az ügyletet egy bázeli cég közvetítette felette diszkréten. Amikor a két ügyfél ismét találkozott, a főszerepet nem a pénzzel telt bőrönd kulcsai játszották, hanem „karperecek". Rendőrségi karperecek, természetesen, bi­lincsek, amelyek a részlegvezető csuklóján kattantak. A szerencsétlen ugyanis megfe­ledkezett egy apró részletről: a „vásárló“ a BASF cég munkatársa volt, aki az ajánlat után azonnal jelentette az ügyet a ludwig­­shafeni központba. „Akarjuk-e vagy sem, az ipari kémke­dés most aranykorát éli. Mindaz, amit sikerül megelőznünk, vagy lelepleznünk csupán a jéghegy csúcsát jelenti“ mond­ja Siegfried Reichinger, több frankfurti cég biztonsági tanácsadója. Peter Walpurgi, egy mannheimi magánnyomozó irodából, aki a gazdasági bűnözéssel foglalkozik, úgy véli, hogy a német ipar az ipari kémkedés miatt évente legkevesebb öt milliárd márka veszteséget szenved. A szakma szakértői egyetértenek abban, hogy ez ügyben a leggyengébb láncszem az ember. A magányos titkárnő eltölt egy éjszakát új barátjával, egy kutató csak úgy mellékesen ajánlatot kap egy lélegzetelállí­tó lehetőségről, amely jócskán kiegészítheti keresetét, az estélyeken sokat isznak, és Emil Saurek rajza, ŐESKY DENÍK sokat fecsegnek. „A felgyülemlett feszült­ségek, a pénz utáni vágy, a lebecsültség érzése a legeszményibb táptalajt szol­gáltatják a saját cég elárulásához“ - véli Hans-Jürgen Knoke, a Henkel cég bizton­sági főmegbízottja. A Kelet még benne van a játékban A német kémelhárítás - a Szövetsé­gi Alkotmányvédő Hivatal - évzáró jelentésében figyelmeztet rá, hogy a kelet-nyugati szembenállás meg­szűnése új célokat hozott előtérbe: „A volt keleti tömb egyetlen kormá­nya sem mondott le az ipari kémke­désről“. A keletnémet STASI számos szakértője ma is ugyanazt teszi, amit korábban, csakhogy most a saját zse­bére. Ügyes kereskedőkként érvénye­sülnek, vállalkoznak. Tudták és tudják, hogyan kell információhoz jutni. A né­met hírszerzés egyik meg nem neve­zett munkatársa szerint a STASI több szakértője áttért a KGB-hez, később utódjához. Jelcin elnök csak néhány héttel ezelőtt Bonn nyomására megígérte, hogy megszünteti az ag­resszív kémkedést az NSZK ellen. Az új orosz hírszerzés szorgalmasan keresi a legfejlettebb technológiák tit­kait és főnöke, Jevgenyij Primakov képességeit a technológiai titkok megszerzésére még ellenfelei is elismerik, írja a Wirtschaftwoche cí­mű hetilap. Ezen felül a KGB felbomlá­sa a Newsweek szerint szabadúszóvá tett egy egész hadseregnyi profi mó­don kiképzett, felbérelhető kémet. Műholdról lehallgatott konferencia A legőrzöttebb titkok lopása azonban nemcsak Keletről fenyeget. „Az ameri­kaiak legalább olyan jól játsszák ezt a já­tékot, mint az oroszok“ - mondja a tit­kosszolgálat volt munkatársa Heinz Berger. Az amerikai CIA egészen nyíltan az USA érdekei védelmének legális eszközének te­kinti az ipari kémkedést. Robert Gates, a CIA főnöke hangoztatja, hogy a gazdasá­gi témák egyre fontosabbak számára. A német hírszerzés, a BND egyik belső használatra szánt dokumentuma megemlíti azt az esetet, amikor egy nyugat-európai cég csúcsszakértői egy mikrochip piacra dobásának marketing-stratégiájáról tárgyal­tak. Minden lehető biztonsági intézkedést megtettek, de a szupertitkos tanácskozást egy amerikai műholdról hallgatták le. Né­hány nappal később az amerikai konkurens rendelkezésére állt a részletes jelentés. Jönnek az újoncok Nemrég kiutasították az USA-ból a fran­cia főkonzult. Akkor tartóztatták le, amikor diplomata rendszámú kocsijába egy hous­toni menedzser villája előtt egy műanyag­zsák szeméttel akart beszállni. A magas­rangú „szemetes“ szemétzsákjában mikro­filmek voltak az amerikai rakétakutatásról. Gates szerint az USA-ban legalább 20 ország folytat ipari kémkedést, köztük a legközelebbi szövetségesek is mind Európából, mind Ázsiából. A Boeing cég minden menedzseréhez eljuttatott egy vas­tag kötetet arról, hogyan viselkedjenek szol­gálati útjaikon a tengerentúlon. A helyzetet bonyolítja a tény, hogy Délkelet-Ázsia, Észak-Afrika és a Közel-Kelet újoncai is beszálltak a játékba. A német felderítés főnöke. Eckhardt Werthebach nyugtalansá­gának ad hangot: „Ezeken a területeken a német ipar új ellenfele van születőben. VLADIMÍR PLESNÍK Helyszíni tudósítás a Vöröskereszt munkájáról Milliók Bosznia-Hercegovinának- Szarajevóba nem engedik be önöket. Ne is kísérletezzenek. Oda csak az ENSZ-repülőgépeken érkező humanitárius segélyek jutnak el az UNPROFOR védelme alatt. Egyébként ezek a szállítmá­nyok is rendszertelenül érkeznek. Boszniába minden célpontra lőnek; még a Vöröskereszt autóira is! Célba veszik a sajtó gépkocsijait! Oda most nem jut el a segéllyel! így fogadott bennünket hazánk zágrábi nagykövetségén Stefan Viedensky konzul. Bosznia-Hercegovinában minden romok­ban hever. A lakosság valóban igényli a se­gítséget. Az utóbbi időben a segélyezésnek egy új formája jelent meg: a különféle karita­tív szervezetek és egyesületek a Vöröske­reszt kihagyásával, önállóan, mintegy a „saját szakállukra“ akarnak segélyeket eljuttatni ebbe a sokat szenvedett országba.- Előfordult, hogy a segíteni igyekvő szervezeteket nekünk kellett kimenteni a bajból! - magyarázza Stefan Viedensky. - Aki segíteni akar, az először a Vöröske­resztnél, majd Horvátországba érkezve ná­lunk jelentkezzen. Minden jószándékú em­bernek meg kell értenie, hogy a szervezett segítség sokkal hatékonyabb, célraveze­tőbb, mint az elszigetelt akciók. Képvisele­tünk kapcsolatban áll a bosznia-hercegovi­­nai emberekkel és a horvátországi hivata­lokkal. Nemrég történt, hogy jelentős élelmi­szerszállítmány érkezett a Bosznia-Herce­govinában élő magyarok számára. Igen ám, de ki fizesse a szállítási költségeket? Végül az ajándékozókat terhelte ez a kiadás is...- Igen örülünk az őszinte segíteni aka­rásnak, de rossz szájízzel figyeljük, ha vala­ki csak reklámcélokra, politikai ambíciónak támogatására használja fel a segélyezést,- teszi hozzá horvátországi külképvisele­tünk chargé d'affaires-ja, Dr. Igor Fürdik.- A menekülteknek hamarosan meleg téli ruhákra, cipőkre lesz szükségük. Mecset Szlovákiában?- Indulás előtt érdekes ajánlatot kaptunk Nagymegyerből - folytatja Vladimir Dolezal. - Az ottani vállalko­zók a helyi állami gazdasággal közö­sen nyolcvan bosznia-hercegovinai menekült számára kínálnak elhelye­zést. Készek az idénymunkások szál­láshelyére befogadni, öt-hat hónapra, a menekülteket, akiknek ingyenes ét­kezést, fürdési és üdülési lehetőséget, valamint orvosi ellátást biztosítanak.- Ez igen nagylelkű ajánlat - erősíti meg Stefan Viedensky. - Csakhogy megoldatlan marad itt egy igen súlyos probléma. Vajon visszatérhetnek-e hazájukba ezek a menekültek? Ha nem fenyegetné őket a háború rémsé­ge, nem hagynák ott az otthonukat. A volt Jugoszláviában nem szívesen hagyják ott a rokonaikat. Sok súlyos sebesült csak akkor megy külföldre megműttetni magát, ha otthon már végképp nincs erre lehetősége. Végül a bosznia-hercegovinai lakosság lelki­világa is különbözik a megszokottól. Más a kultúrájuk, a vallásuk, a szoká­saik. Például a muzulmánoknál idő­sebb lányokat nem kezelheti férfi or­vos. A muzulmánok nem esznek disz­nóhúst, s mindenben ragaszkodnak vallásuk előírásaihoz. Ha elviszik őket Szlovákiába, egy idő után mecsetet követelnek maguknak, mert nincs hol imádkozniuk. Rossz viccnek hangzik, mégis tény, hogy ezeknek a szeren­csétlen embereknek jobb, ha itt, Hor­vátországban nyújtanak segítséget. A szlovák kormány kétmillió koronát szavazott meg Bosznia-Hercegovina lakosságának megsegítésére. A Vö­röskereszt képviselői helyben akartak meggyőződni arról, milyen formáját válasszák a segítségnyújtásnak. A horvátországi harcok idején Szlová­kia 1200 gyermeknek adott három­négy hónapig ideiglenes otthont. Ugyanezt tudjuk most nyújtani a bosz­nia-hercegovinai gyermekeknek. Ad­dig lehetnének nálunk, amíg hazájuk­ban véget nem érnek a harcok. A tartalékok nehezen gyűlnek- Ha bombázásról kapunk hírt, tudjuk, néhány óra múlva megjelennek a menekül­tek - mondja Golubovics doktornő. - Ezré­vel jönnek, a menekülés tömeges. Kompli­kált helyzetek alakulnak ki, a segítséget nem lehet előre tervezni. Nem tudhatjuk mikor, hányán és hová érkeznek a földönfu­tóvá vált szerencsétlen emberek. Ezért ke­vés az a segítség, amit a világ eddig nyújtott nekünk. Egyre több a rászoruló, a háború­nak meg csak nem akar vége szakadni... Tudni kell, hogy az európai Vöröskeresztek­től érkező segélyeket a Horvát Vöröske­reszt összpontosítja. Segítünk a szomszédoknak A tárgyalóasztalt körülülő fiatalok közül kitűnt egy magas, karcsú, oszt­rák hölgy, Úrsula Schoell. Még egyszer találkoztunk vele, a zágrábi Dubrovnik Szálló második emeletén, ahol a Vöröskereszt és a Vörös Fél­hold Nemzetközi Föderációja küldötte­ként berendezte az irodáját. Eredeti­leg Bécsben dolgozott ápolónőként. Utána Etiópiában teljesített szolgálatot, ahol egy évet töltött. Ezután Pakisz­tán, Angola, Románia és Szudán, majd Horvátország következett. A salzburgi születésű hölgy most hor­vátul tanul. Minek örül Ursula a legjobban? Gondolkodás nélkül rávágja: annak a nagy érdeklődésnek, amit az osztrá­kok a „Szomszéd bajban“ segélyak­ció iránt tanúsítanak. Az akciót az Osztrák Vöröskereszt, a Charitas és az Osztrák Televízió szervezte. - Ed­dig 1000 kamionnyi adomány gyűlt össze - 300 millió schilling értékben - a volt Jugoszlávia népeinek megse­gítésére. Ennek is köszönhető, hogy hetente 25 tíztonnás kamiont indítha­tunk útnak Horvátországba. Készülnek a névsorok- Tudjuk, hogy Szlovákiában haj­landók nyolcvan kisgyermekes anyát befogadni - mondta a zágrábi Horvát Menekültügyi Hivatal dolgozója, Bo­­zsena Les. - Már hívtak bennünket a Vöröskereszttől. Körülbelül ötszáz ember szerepel azon a jegyzéken, olyanok, akik mindenáron el akarnak innen utazni. Néhány nap múlva konk­rét nevekkel is szolgálhatunk. Ezek az emberek zágrábi családoknál, szét­szórtan élnek. Felmerül azonban a kérdés: Milyen időtartamra tudják önök Szlovákiában a menekülteket befogadni? Már most meg szeretnénk nekik mondani, hogy öt hónapra vagy többre mennek-e... Hogy a dolog egyszerűbb legyen, inkább horváto­­kat, nem muzulmánokat küldünk önökhöz. így is nagy segítséget jelent ez a fogadás. Az lenne a legjobb, ha többgyermekes anyákat látnának ven­dégül, ők szenvednek a legjobban a száműzetéstől. Stefan zilka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents