Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)

1992-11-28 / 269. szám

Fenyegetettségben ! 4 Szabad ÍIJSÁG Napjaink-Reklám 1992. november 28. Hol vannak a jósnők és a katonák avagy: kinn a farkas, benn a farkas... Gömörhorka. Az egykori gömöri királyi várhoz tartozó Sajó-menti te­lepüléssel eléggé furcsa körülmények közepette ismerkedtem meg. Élt ugyanis a faluban egy kártyavető jósnő, akihez messze földről eljártak a sorsukra kíváncsi emberek. így jutottam el én is, rokonaim, ismerő­seim társaságában még kora gyermekkoromban ebbe a betonszürke, porlepte községbe. A nékem szóló jövendőmondásra már nem emlék­szem, arra viszont igen, hogy a főutcán szünet nélkül száguldó teher­autók ruhánkat minduntalan felcsapták sárral. A por- és füstfelhők is kedvüket szegték, így nagyon hamar elvágyódtunk erről a zajos, pisz­kos, fuliasztó levegőjű helyről. Azóta évtizedek múltak el, de most, hogy újra Gömörhorkára visz az utam, felelevenedik bennem ez a réges-régi emlék. Most ugyan nem a jósnőhöz igyekszem, hiszen az már évekkel ezelőtt meghalt, hanem a falu polgármesterével van megbeszélnivalóm a falu életét illetően. „Durvul a légkör” MAJOROS Zsuzsanna polgár­mesterasszony harcedzett teremtés benyomását kelti. Határozottan, s ha kell emelt hangon beszélt az iro­dáját naponta elözönlő, java rész­ben cigány származású „ügyfelei­vel”. — Nézze, ezekkel csak így lehel beszélni— magyarázza a helyzetet — mert különben elvesztem. Meg kell mutatnom, hogy nem félek tő­lük Bár így is állandó feszültségben és fenyegetettségben élek. Mindig ilyen problematikus volt a faluban a „fehérek” és a „fekete ne­mesek” (ahogy itt nevezik a két népcsoportot) viszonya? — A, dehogy. A régi világban jól megvoltunk egymással Én például együtt legeltettem velük a libákat a réten. Tudja, az egész akkor kezdő­dött, amikor bezárt a cellulózgyár. A képesítés nélküli dolgozók tnár az el­ső elbocsájtási hullámban utcára ke­rültek ők voltak az áldozatok A mostani horkai munkanélküliek oroszlánrésze a helyi gyárban dolgo­zott. A lakosság hány százaléka cigány? — A valóságban a számuk meg­haladja a háromszáz főt, ami a köz­ség népességének egynegyede, bár a legutóbbi népszámláláskor alig né­hányon vallották magukat annak amik valójában. A probléma persze nem a leplezett számszerűségből adódik, hanem abból, hogy a mun­kanélküli-segély folyósításának nap­ján a cigányság szinte egy emberként vonul a kocsmába, és legtöbbször az utolsó fillérig elisszák a család fenn­tartására juttatott pénzt. Igaz ugyan, hogy a családapák java része a múlt­ban is elkótyavetyélte a fizetését, de akkor még a feleségek is dolgoztak Most viszont se pénz, se posztó. Mi volna a megoldás? — Ha munkahelyet teremthet­nénk a számukra. Legalább arra a nyolc órára el lennének foglalva va­lamelyest Persze eddig se sokat dol­goztak, de legújabban már egyálta­lán nem dolgoznak S bizony azzal is számolni kell, hogy komolyabb inci­densekre is sor kerülhet a lakosság körében. Hiszen a „fehérek” már a kocsmába sem nagyon járnak és nem is mernek a cigányokhoz szólni Sajnos, egyre durvul a légkör, s foko­zódik a fenyegetettség érzete. A gya­kori verekedések után a pelsőci ren­dőrök „helyszínelnek”, de legtöbb esetben el sem viszik a randalírozó­kat, mondván, hogy „odabebenn etetni kell őket”. A K-12-es kútban van a bizalom A szomorú „látlelet” már-már a kölcsönös fajgyűlölet baljós fellegeit hajtja a cellulózgyár bezárása után megtisztult égboltra. Félő, hogy az emberek már nem sokáig bírják ezt az iszonyú pszichikai terhet, és kitör a vihar. A dolgok jobbrafordulásának re­ményében arra kérem a polgármes­tert, hogy evezzünk békésebb vizek­re, ő azonban csakhamar szerte­osztja ábrándjait. — Ezen a vidéken sajnos a „vizes témák” sem békésebbek Községünk­ben ugyanis évek óta állandó vízsza­bályozás van érvényben. A vízhiány­ra kétféle magyarázattal is szolgálha­tok Az 1959-ben megépült falusi víz­vezetéket csak a község ellátására méretezték Később „felsőbb pa­rancsra” rákapcsolták a gyárat és a szövetkezet istálóit is. Ráadásul 1981-ben „megrendszabályozták” a Sajót, s akkortól úgy lecsökkent a kutak vízhozama, hogy a vízhiány, a faluban azóta is a mindennapi vesze­kedések kiapathatatlan forrásául szolgál Új kutak fúrásával még nem próbálkoztak? — Dehogynem. Két esztendeje, egy jól irányzott fúrással sikerült át­törni a falu alatt húzódó vastag gipszréteget. Ennek eredményeként másodpercenként tízliternyi vizet szolgáltató forrással gazdagodtunk Igen ám, de a mélyből feltörő víz tá­rolására egy 450 köbméter űrtartal­mú gyűjtőtartályra is szükség volna, mert a jelenlegi 75 köbméteres im­már nem elegendő a folyamatos ví­zellátás biztosításához Tehát az új forrás „befogása” mintegy 11 millió koronájába kerülne a falunak A lé­nyeg: ha az állam és a megmaradt, felújított gyáregység nem nyújt támo­gatást, mi továbbra is csak szomjú­­hozhatjuk a K-12-es furat vizét. Az ivóvízhálózat vize legalább „egészséges”? Hiszen köztudomá­sú, hogy a cellulózgyár üzemeltetése idején nemcsak a levegő és a föld­felszín, hanem a mélyebben fekvő talajrétegek is erősen szennyeződ­tek. — Ezért a higiénikusok felelnek Én csak annyit mondhatok hogy volt idő, amikor a cellulózgyár ipari vízforrását összekapcsolták az ivó­vízhálózattal Ekkor kitört a sárga­ságjárvány. A környezetvédők szerint a jelenleg használatban lévő vízfor­rásunk sem rendelkezik az előírás szerinti „védelmi sávval". Ennek ki­alakításához azonban le kellene bontani a forrás körüli házakat. De van ennél sokkal nagyobb gondunk is, már ami a SZIGORÚ KÖRNYE­ZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK be­tartását illeti. Ugyanis a szoros érte­lemben vett vízgyűjtő területen volt a „jolsvai orosz hadtest”gyakorlótere. Tankcsaták előtti csönd Állításának igazolására vaskos iratköteget tesz elém. Én azonban lemondok az áttanulmányozásáról. Megelégszem a szimpla magyará­zattal is. Akkor még nem sejtettem, hogy a múltra vonatkozó előírások­nak jelen idejű folytatása is van. íme a döbbenetes történet, a település első emberének tolmácsolásában: — Nemrég kivonult szovjet had­sereg mérhetetlen károkat okozott a környéken. Potom áron megvettek egy 15 hektáros erdőterületet a köz­ség kataszteréből amelyet gyakorló­térnek használtak A fákat kivágták, szeméttel, olajhulladékkal árasztot­ták el a földeket, de nemcsak ezen a tizenöt hektáron. Mintegy háromszor ekkora vízgyűjtő területet tettek pusz­tasággá A kártétel iszonyatos, és a felmérések szerint több millió koro­nát meghaladja. Az erdő tulajdono­sainak kárpótlást kellene kapniuk, de lehetetlen elintézni a szűkre sza­bott határidő miatt, mert az erre vo­natkozó dokumentumokat a Rozs­nyói Földtani Hivatalban titkosítot­ták Amikor az oroszok elhagyták a terepet, illetve az országot, fellélegez­tünk Azt hittük, sőt biztosak voltunk abban, hogy az eddig elkövetett rém­ségeknek ezzel vége. Mint utóbb ki­derült, nagyot tévedtünk Mert ahe­lyett, hogy a letarolt területet vissza­adták volna a falunak a volt tulaj­donosoknak továbbra is a hadsereg használja azt. Ezúttal a csehszlovák hadsereg jolsvai alakulata rendezte be lőtémek Ráadásul a múltkor a „rozsnyói katonák” is meglátogattak bennünket. Ők meg a tankjaiknak szeretnének itt gyakorlóteret létesíte­ni illetve „vásárolni”... Elküldtem őket, de mi lesz ha „felsőbb enge­déllyel” egyszerűen kisajátítják ma­guknak Mi lesz, ha tankokkal jön­nek vissza, és... a tankok ellen mit­­sem tehetünk.. A remény angyalaihoz... A gömörhorkai emberek abban reménykednek, mindezek ellenére mégsem lesznek tankcsaták az ősök által megszerzett, és utódaiktól mél­tatlanul elorrolt földeken. Remény­kednek, mint ahogy abban is bíznak, hogy a cellulózgyár megszűntével gazdátlanná vált Üzemi Klub (a fa­lunak nincsen kultúrháza!) valami csoda folytán továbbra is a helybéli­ek kulturális igényeit fogja szolgálni. A sóhajtásokba fulladó óhajtások azonban nem juthatnak el a bizton­ságérzetet sugalló bizonyosságig, hi­szen Horkán manapság már senki sem merészel jóslatokba bocsátkozni. Marad tehát a bizonytalanság, és a re­mény angyalaihoz való fohászkodás. Korcsmáros László ( APRÓHIRDETÉS • Fékpofák és kuplungtárcsák gyors felújítását olcsó áron vállal­juk. Cím: Renova-Mobil 900 24 Vef- Biel. Tel.: 07/916 461. • Tanka Mária Pereden a 63-as házszám alatt kivarráshoz előnyom­tatott térítőkét árul különböző nagyságban. Érdeklődni a követke­ző telefonszámon lehet: 0707/95 224. ( KÖSZÖNTŐ ) Árvái Renátának és Novák Michalnak Nagyfödémesen házasságkötésük alkalmából sok boldogságot 4 kíván Ti Horváth Irén, “K „ 'V házassági évfordulótok alkalmából gratulálunk. Kata, Ági, Zoli. házassági évfordulótok alkalmából gratulálunk. Jenő, Attila Felsőszelin Tánczos Mónikát ] köszöntik szalagavatója al­kalmából szülei és húgai APRÓHIRDESSEN ÖN IS NÁLUNK!!!

Next

/
Thumbnails
Contents