Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)

1992-11-27 / 268. szám

7~\ 6 Szabad tJSÁO Mozaik 1992. november 27. Filmvilág A nő visszalő Amerikai filmekben egyre többször találkozhatunk elszánt asszonyokkal. A régi szerepköröket elmosta az idő: a höl­gyek Chanel-boa helyett Smith & Wessonnal dekorálják magukat. Susan Sarandon és Geena Davis a Thelma & Louise című filmben Két fiatal nő utazik Svájc barát­ságtalan tájain. Veszélyhelyzetben agyonvernek egy rájuk támadó férfit, kisebb bűntetteket hajtanak végre, végül a rendőrség olyan apparátus­sal üldözi őket, mint a terroristákat. Alain Tanner Messidor című filmje (1979) sok szempontból a Thelma & Louise európai előfutára volt. Mindkét történetben két nő kereke­dik fel, kirándulásuk abba az isme­retlen világba vezet, ahol a férfiak törvényei uralkodnak - és anélkül, hogy védekezni tudnának ellene, Barbara Stanwyck az első női lövöldözök közé tartozott. Itt Ronald Reagannel a túlélési ösztön erőszakos ellenál­lásra kényszeríti őket. A Messidor-lányok viszonylag gyengéd lázadók voltak késői, érett nővéreikhez, Thelma és Louise-hoz képest, akik már sokkal elszántab­­bak náluk. Az amerikai filmekben a nők visszalőnek, magányos har­cosként veszik fel a küzdelmet, és kiállnak emberük mellett. Linda Ha­milton a Terminator 2-ben acélos izmokat növesztett, s egyszemélyes női hadseregként nyomul előre a filmben. Alan Rudolph Mortal Thoughts (Halálos gondolatok) cí­mű filmjében Demi Moore és Glen­ne Headly a férj hányásdarabjait tüntetik el. Kathleen Turner, aki a Rózsák háborújában már kimu­tatta foga fehérét, legújabb, V. I. Warshawski című filmjében gyilko­sokat hajszoló nyomozóként tűnik fel. A tabu végleges megtöréséről Susan Sarandon és Geena Davis gondoskodik a Thelma & Louise cí­mű filmben. A nők jogfosztottsága ellen a férfiak fegyvereivel küzde­nek. Keresik a nyílt ütközetet, nem riadnak vissza sem a valóságos gyil­kosságtól, sem a szimbolikus kaszt­rációtól. Ilyen erőteljesen, mint ezekben a filmekben, még soha nem nyilvá­nult meg a bizonytalanság és a ne­mek közötti elidegenedés, amelynek végső kifejezési eszköze mindenkor csakis az erőszak. Már-már olyan, mintha két különböző csillagról szár­mazó, különböző lények lennének. A szexuális forradalom előtt a puskás nők kirívó figurának számí­tottak, nem lehetett őket igazán ko­molyan venni, de valahogyan egzoti­kusak is voltak. „Fekete“ krimisoro­zatokban szerepeltek (film noir), vagy olyan westernekben, mint például a Viva Maria (1965) vagy a Pale­face (1948). Persze kivétel erősíti a szabályt: a Rancho Notorious (1952) című filmben Marlene Diet­­rich kemény bártulajdonosnőt ját­szott, a Johnny Guitar (1954) vé­gén két nő párbajozott. A filmek többségében azonban inkább jótáll­­tak magukért férjük és annak kara­bélya oldalán. A mai nők, akik ujjúkat a ravaszon tartják, nem passzív áldozatok, ha­nem aktív résztvevői az események­nek: Sigourney Weaver az Alien­­sorozatban, Anne Parillaud a Nikitá­­ban, Jamie Lee Curtis a Blue Steel című filmben vagy Therese Russel az Impulse-ban. Kivívták helyüket a férfiak birodalmában, az erősebbik nemmel szemben távolságtartó bi­zalmatlanságot mutatnak, és meg­állnak a saját lábukon. A szexista bekebelezés ellen védekezve férfias pózt öltöttek fel, harcos fellépésük mögött határtalan harag és kábulat rejtőzik. A Thelma & Louise-t Ameri­kában néhány kritikus félreértette. Nem bosszúról van szó, hanem alá­­becsülésről. „A gyilkosság és halál felé vezető első lépés - mondja James Caroll amerikai újságíró -, ha a férfiak és nők egymásban csak a szexuális vágy kielégítőjét látják.“ Ej- ££ # «»Sí-Bumeráng Még be sem mutatták az Egyesült Államokban Eddie Murphy űj filmjét, a Bumerángot, amikor zenéje már a slágerlisták élére ugrott. Eddie egy olyan fickót alakít, aki vonzó, tele van pénzzel, s bomlanak utána a nők. Nincs ellenfele egészen addig, míg nem találkozik egy vele mindenben egyenrangú, csodálatos idegen hölggyel, akit Robin Givens játszik. A filmben játszik és énekel Grace Jones is. s______________________________________________________________________/ Ma az egyetemeket, holnap az embereket? Ami ma a nagyszombati egyetem körül folyik, nem egyéb ízetlen politikai kötélhúzásnál. Nem tudok szabadulni a gondo­lattól, hogy a jelenlegi szlovák kormányzat képtelen beletörőd­ni abba, hogy a jobb sorsra érdemes alma mater élére nem az ö párthívei és kiszolgálói ke­rültek. Mivel pedig többszöri kí­sérletre - ajtózárcsere miniszteri kézzel, bankszámlazárolás - sem sikerült eltávolítani az akadémiai tisztségek gyakorióit, nemes egyszerűséggel a,, végső megoldáshoz ‘ ‘ folyamodott (nem ismerős ez a ,,módszer“ a törté­nelemből?): megszüntette az egyetemet. Tomás Kucera szlovák okta­tásügyi miniszter azzal indokolta a döntést, hogy az egyetemre tulajdonképpen nincs is szük­ség. Kíváncsi lennék arra, vajon mire van pillanatnyilag legna­gyobb szüksége Szlovákiának, ha nem kiművelt emberfők so­kaságára?! A miniszteri végzés még nem jogerős, még meg kell erősítenie - vagy elutasítania - a nemzeti parlamentnek. A T. Ház jelenlegi összetételét tekintve attól tartok, egy percig sem kétséges a dön­tés kimenetele, és akkor megint egy lépéssel előbbre kerülünk Szlovákia,,láthatóvá tételéhez“, ahhoz, hogy „ valós képet“ al­kossunk róla - hogy e divatos kormánypárti szófordulatokkal éljek. Félek, hogy ez a kép nem lesz valami hízelgő Szlovákiára nézve. Mert ugyancsak a törté­nelemből tudjuk, hogy ebben az országban egyszer már bezár­ták az egyetemeket. Először az egyetemeket, aztán az embe­reket. Koncentrációs táborba... (palágyi) Egy előadás, amit hallani keit A Csehszlovákiai Magyar Keresztény Értelmiségiek Szövet­sége és a Lippai János Természetbarát Kör meghívására 1992. december 3-án Pozsonyba látogat dr. Mőcsényi Mihály egye­temi tanár, az IFLA (Tájépítők Nemzetközi Szervezete) elnöke, a Budapesti Kertészeti Egyetem rektora. A neves professzor érkezése napján, 1992. december 3-án 18 órai kezdettel előadást tart a Csemadok pozsonyi székházának tanácstermében. A Lippai János életművét ismertető előadás címe: Pozsonyi kert. JÖJJÖN EL ÖN IS! r-Az exfilmcsillag a pardubicei lovakért Brigitte Bardot volt filmszínésznö nagyszabású kampányba kezdett a pardubicei lovak megmentéséért. Ahogy szóvivője, Dominique Jacob el­mondta, a művésznő - további nézők százaival, ezreivel egyetemben - va­lósággal elborzadt a látványtól, ami a francia televízióban bemutatott Nagy Pardubicei Lóversenyről szóló doku­mentumfilmben elé tárult. A lovak szá­mára felállított akadályok ugyanis Fortuna fintora avagy Szerencsés megboldogult A New Jersey állambeli Atlantic City­­ből való Edward Gardner világéletében Fortuna kegyeltje volt. A múltban már két alkalommal is nyert a lottón, elég csinos összegeket. Augusztusban vásárolt sorsje­gyével pedig alaposan „beletrafált": kerek egymillió üthette a markát. Vagyis - üthette volna. Nyereményének ugyanis nem na­gyon örülhetett, mivelhogy a sorsolás nap­ján már három hete halott volt. Egy peches vadászaton egy eltévedt golyó halálra se­bezte. A megboldogult szerencsefia már legfeljebb csak az angyalok körében örven­dezhet örökösei szerencséjének, akik húsz éven keresztül évi ötvenezer dollárt zsebel­hetnek be, hála a későn jött Fortunának. (f. zs.) Q Rendőrségi hírek ) KALAPÁCSOS AMAZON Rendkívül különös rablótáma­dásra került sor tegnapelőtt Trencsénben a Zlatovecká utcá­ban. Egy nő, kalapáccsal a kezé­ben, „dzsekit vagy életet" fel­kiáltással rátámadt M. S. fiatal­korúra. A fiú szerint csinos, jól öltözött, legfeljebb középkorú „hölgyről" van szó, aki váratla­nul termett a fiú előtt, és kala­páccsal kényszerítette öt arra, hogy dzsekijét levesse és átadja neki. Az amazon ezután fürgén felszívódott. A nyomozás természetesen folyamatban van, hiszen a rablótámadás ká­rosultja azon túl, hogy 1800 ko­ronás veszteség érte, az ijedt­ségtől alig bírt magához térni. a szóvivő szerint túlságosan nehezek, kevesen érnek célba, és sok ló az életével fizet a lóversenyrajongók szó­rakozásáért - a sérült lovakat ugyanis egyszerűen lelövik. Az ötvennyolc éves exfilmcsillag le­velet küldött a párizsi csehszlovák nagykövetségre, amelyben kifejezte felháborodását afölött, hogy „hogyan lehetnek képesek ekkora kegyetlen­ségekre egy olyan országban, amely annyi éven keresztül szenvedett egy diktatórikus rendszer elnyomásától. Egy további levelet a Martell cég­nek címzett, amely a lóverseny egyik szponzora volt. Azzal fenyegette meg a céget, hogy kampányt indít terméke­inek bojkottálásáért. A cég képviselői közölték a Reuter hírügynökséggel, hogy ha nem változtatják meg a lóver­seny játékszabályait, szervezőikkel minden kapcsolatot megszakítanak. (f. zs.) Gyorsvasúttal rövidebb A francia Mitterand és a spanyol González múlt heti csúcstalálkozóján döntés született a két országot össze­kötő gyorsvasút létrehozásáról. A két államfő hosszasan tárgyalt az építke­zés megvalósításáról, míg megszüle­tett a határozat, miszerint a határ kö­zelében lévő francia Perpignan és a spanyol főváros, Barcelona között a jelenlegi három óráról 50 percre csökkentenék az utazás idejét. Szak­emberek véleménye szerint azonban nem eszik olyan forrón a levest: a két ország utazni vágyó lakosainak még legalább 10 évet kell várniuk e terv megvalósulására. (fr.) Mozik műsora POZSONY 1 • HVIEZDA: Tökéletes katona (amerikai) (15.30; 18.00; 20.30) • YMCA: K 2 (angol) (15.30; 18.00; 20.30) • TATRA: Sleepwal­kers (amerikai) (15.00; 17.30; 20.00) • SLOVAN: Ibolyákat robbantott (cseh) (11.00; 13.00; 15.00; 17.30; 20.00) • Ml- ER: Káros szenvedély (amerikai) (15.00; 17.30; 20.00) • MIER NON-STOP: Fekete bárók (cseh) (9.00-13.00) • ODBOJ: Szebb az élet gazdagon és egészségesen, mint szegényen és betegen (szlovák) (17.00) • Rosemary gyilkosa (amerikai) (19.30) • NÁDEJ: Cosi fan tutte (olasz) (17.30; 20.00) • DRUÍSTEVNÍK: Micsoda nő! (amerikai) (19.00) • NOSTALGIA- klub: Hajak (amerikai) (18.00; 20.30) • PANORÁMA: Candyman ^amerikai) (17.00; 19.30) • ISTROPOLIS: Örült láza­dók (olasz) (17.00; 19.30) • Watchers (ka­nadai) (17.00; 19.30) • Jöttem, láttam, beköltöztem (amerikai) (18.15; 20.15) • Az Addams család (amerikai) (14.30; 16.15) • Elemi ösztön (amerikai) (22.00) • Papri­ka (olasz) (22.15) KASSA • DRUZBA: Brooklyni történet II. (cseh) (16.00; 18.15; 20.30) • IMPULZ: Rablólét­ra (szlovák) (16.15; 18.15; 20.15) • SLO­VAN: Rémálom az Elm utcában V. (ameri­kai) (15.45; 18.00; 20.15) • TATRA: Töké­letes katona (amerikai) (15.30; 17.45; 20.00) • ÚSMEV: Vinny, az 1 ügyü (ameri­kai) (16.00; 18.00; 20.00) • BUMASZERDAHHY ~ • LUX: A játékos (amerikai) (17.30; 20.00) fr . SZÍNHÁZAK MŰSORA -• JÓKAI SZÍNHÁZ (Komárom): Csókos asszony (19) - A Vígszínház vendégsze­replésével! ( Ezt nézze meg! ") JÖTTEM, LÁTTAM, BEKÖLTÖZTEM amerikai filmvígjáték Neston Davis bostoni építész egy álomházat épített álmai asszonyának. Az egyetlen probléma, hogy az illető hölgy nemet mondott. Ekkor lép a színre Gwen, a lefegyverzően bájos pincérnő, aki Davis feleségének adva ki magát, beköltözik az üres házba... Főszereplők: Steve Martin, Goldie Hawn. Rendezte: Frank Oz. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS. Fdszerkesztő-hclyctleselc BARANYAI LAJOS és ' NÉMA LÁSZLÓ. Tele­fon: 210-39-98, 210-39- 94. Kiadásvezető: MADI GÉZA.. Szer­kesztőség: 819 46 Bratislava, Pribinova 25, ÍZ emelet. Telefon: kulturális rovat - 210- 39-89, sportrovat - 210-39-91. Telefax: 210-39-9ÍZ Telex: 9Z516. Hirdetési iroda magánszemélyeknek és közületeknele 210-39-89,210-39-91, Bratislava, Pribino­va 25, ÍZ emelet. Kiadja a Madádi—Poso­­nium Kft., Michalská 9, 811 01 Bratislava. Készül a Danubíaprint á. v. 02-es üzemében. Nyomja a Da­­nubiaprint á. v, 851 80 Bratislava, Pribinova 21. Teijeszti a Postai Hírlap­szolgálat és a Mcdiaprint—KAPA- Előfi­zethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedfcia a dovoz tlaée, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. Kéziratokat nem őrizünk meg és nem küld Un k vissza. Index 48 081 ÚJSÁG KÖZÉI lm ÉS GAZDASÁGI NAPILAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents