Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)
1992-11-04 / 248. szám
1992. november 4. Külföld Szabad tJSÁG 3 Kongresszusi és elnökválasztások az Egyesült Államokban Ki lesz a 42. amerikai elnök? Idén is a New Hampshire-i Dixville Notch falucska lakosai vettek részt elsőként az amerikai elnökválasztásokon. A kis falunak összesen 37 lakója vart Az itt elért eredményeket azonban rendszerint az amerikai választók közhangulatának barométereként tartják számolt A faluban Bush 15, Clinton 2 és Perot 8 szavazatot kapott (Telefotó: TK SR/AP) Az Egyesült Államokban középeurópai idő szerint déli 12 órakor nyitották meg a szavazóhelyiségeket. Több mint 100 millió választó járul az urnákhoz, hogy megválassza az Egyesült Államok 42. elnökét. Egyidejűleg megválasztják a képviselőház 435 tagját, valamint a száztagú szenátus 25 tagját. A választások eredményeitől az 50 kormányzó közül 12 sorsa is függ. Az elnökválasztási kampány még tegnapra virradóra is tartott. A jelöltek — George Bush, Bili Clinton és Ross Perot — az utolsó pillanatig jelen voltak a választási gyűléseken. A legújabb jelentések szerint a legjobb kilátásai a Demokrata Párt jelöltjének, Bili Clintonnak vannak. A két legerősebb jelölt között azonban igen csekély a különbség és megfigyelők eléggé kiegyensúlyozottnak tekintik az esélyeket. A sokféle felmérés egyértelműen 40 százalék fölötti eredményt jelez Búi Clinton javára. A Gallup Intézet utolsó felmérése szerint a három jelölt a szavazatokban 49:37:14 arányban osztozik, s a sorrend Clinton, Bush, Perot. Az amerikai elnökválasztásokon azonban nem a legfontosabbak a számszerű adatok, hanem az, hogy az egyes államokban hogyan alakulnak az eredmények. A választók ugyanis minden államban bizonyos számú elektort választanak és csak azok adják le majd szavazataikat jelöltjükre. Ahhoz, hogy a jelöltet elnökké válasszák, az elektorok 270 szavazatára van szükség. Külföldön is nagy érdeklődéssel várják az amerikai elnökválasztások eredményeit. Egy franciaországi felmérés szerint, ha franciák szavaznának, akkor Bili Clinton lenne a győztes. Az amerikai elnökválasztások középeurópai idő szerint ma reggeli hat órakor érnek véget. Az első eredményeket ma éjszaka egy órakor, a számítógépes becsléseket pedig két órakor közölték. Erről természetesen csak holnapi számunkban tudósíthatunk. A Duna Bizottság Bősről Csehszlovákia késik A Bősről folyó csehszlovák—magyar vita kapcsán az előzetes megállapodás megvalósítása csak akkor lehetséges, ha a két ország legfelsőbb politikai vezetése ezt megerősíti. Csehszlovákia, Magyarország és az EK képviselői az előzetes megállapodás szövegében a múlt héten Londonban egyeztek meg. A magyar kormány állásfoglalását már elküldte Brüsszelbe. Az EK bizottsága azonban tegnap délig Csehszlovákiától nem kapta meg az egyetértő nyilatkozatot. Ezt Brüsszelben Adriessen szóvivője közölte a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójával. Határozottan cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint az EK-bizollság tárgyalt volna a szakértők jelentésért Bős ügyében. Szavai szerint a brüsszeli bizottság az ügy megtárgyalásáig nem ad ki tájékoztatást és nem teszi közzé a szakértőijelentés tartalmát sem. November 16-án Budapesten tartják a Duna Bizottság rendkívüli ülését arról a helyzetről, amely a Duna elterelése után keletkezett. A Duna Bizottság rendkívüli ülésének összehívását Magyarország kérte. Ausztria, Bulgária és Oroszország támogatta a magyar kérést a Duna Bizottság rendkívüli ülésének összehívásáról — jelentette ki a bizottság hivatalos képviselője a Reuter hírügynökség tudósítójának. Panics körül tetőzik a dráma A szerbek Genfben maradtak Annak ellenére, hogy a boszniai szerbek küldöttsége bejelentette, kivonul az ENSZ genfi Jugoszlávia-konferenciájáról, Nikola Koljovics, a boszniai szerbek küldöttségének vezetője tegnap megjelent a konferencián. A szerb küldöttség álláspontjának megváltoztatásáról nem nyilatkozott Tárgyalnak a visegrádiak Csehszlovákia azért szeretné a lehető legrövidebb időn belül aláírni a szabadkereskedelmi övezetről szóló szerződést, mert az feloldaná a kereskedelem korlátáit a visegrádi országok között és a térség így vonzóvá válna a külföldi beruházások számára —jelentette ki a háromoldalú tárgyalásokon részt vevő csehszlovák küldöttség részéről Jirí Brabec. A szerződés aláírásával létrejövő piac a beruházókat jobban vonza majd, mint a mai államok. Ez azért is időszerű, mert a visegrádi hármak már aláírták az Európai Közösséggel a társulási szerződéseket és csökkentették a vámokat mind a közösség felé, mind egymás közt. A tegnapi budapesti tárgyalásokon részt vettek Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország, valamint a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság képviselői. Azokról a problémákról tárgyaltak, amelyek a szakértők konzultációi során felmerültek. A tárgyalásokat fokozott ütemben folytatják a hét végéig, amikorra a szakértők azt ígérik, hogy aláírásra készítik elő a szabadkereskedelmi övezetről szóló szerződést. Magyarország és Lengyelország az egyezményeket még 1992 november végéig akarja aláírni. Az aláírások után a dokumentumok a kormányok elé kerülnek, Csehszlovákia esetében mind a nemzeti kormányok, mind a szövetségi kormány elé. Brabec szerint ebben a vonatkozásban Magyarország és Lengyelország helyzete könnyebb. A visegrádi hármak ideiglenes szerződést készítettek elő, amelynek január elsején kellene életbe lépnie, tehát még a parlamenti ratifikálás előtt. Megkerültek Cranach képei Lucas Cranach és tanítványai felettébb értékes festményei október felében eltűntek a weimari vármúzeumból. Tegnapra virradóra a rendőrség a nyugatnémet Northeim városában a képeket felfedezte. Három személyautóban a rendőrök összesen 27 festményt találtak, amelyek a weimari rablásból és egy stadthageni magángyűjteményből származtak Négy férfit őrizetbe vettek, kettőjüknél fegyver volt Részleteket a tettesekről a rendőrség még nem közök. Lucas Cranach és tanítványai képeit 60 millió márka értékre becsülik A képek a weimari várban tökéletesen biztosított helyiségekben voltak A képek közt volt Cranach egyik leghíresebb festménye is, a Clevei Sybilla hercegnő. Érdekes, hogy a rablók figyelmen kívül hagyták Albrecht Dürer képeit, amelyek ugyanabban a helyiségben voltak Cranach (1472—1553) Dürer inellett a XVI. század legnagyobb festői közé tartozott Genfi politikai megfigyelők úgy vélik, hogy Koljovics jelenléte bizonyítja, miszerint a szerbek tudatosították kivonulásuk helytelenségét és ezzel maguk ellen hangolták a nemzetközi közvéleményt. A bosznia-hercegovinai szerb „parlament” közleménye szerint a küldöttségnek addig kellett bojkottálnia a konferenciát, amíg gyakorlatilag nem ismerik el a boszniai Szerb Köztársaság létezését és az itt élő szerbek önrendelkezési jogát. A genfi konferencián a résztvevők megtárgyalták az új boszniai alkotmány tervezetét. Ezt a múlt héten a szerb küldöttség elvetette. Közben Belgrádban tetőpontját éri el a Milan Panics körüli vita. A köztársaság Polgári Tanácsa hétfőn este megvonta a bizalmat Kis-Jugoszlávia kormányfőjétől. A Polgári Tanács döntése várható volt, mert itt Milosevics hívei és a Szerb Radikális Párt képviselői vannak többségben. A Köztársasági Tanácsban azonban a képviselők fele montenegrói, akik Panics oldalán állnak. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a jugoszláv parlament mindkét ka-Harcok Vlagyikavkazban Az ingus—őszét konfliktusban Észak-Oszétiában már 12 orosz katona vesztette életét. Ezt az Interfax hírügynökség közölte a belügyminisztérium adataira hivatkozva. Ugyanebből a forrásból származik a jelentés, hogy 13 orosz katona sebesült meg a harcokban. A térség központjában, Vlagyikavkazban tegnap folytatódtak a súlyos harcok. A városban megkezdte tevékenységét a védelmi és a belügyminisztérium vegyesbizottsága. A bizottságot az Orosz Föderáció hozta létre. Feladata, hogy intézkedéseket léptessen életbe, amelyek érvényt szereznek a rendkívüli állapotról hozott döntésnek. A döntést, mint már közöltük, Borisz Jelcin orosz elnök hozta. Az Orosz Föderáció déli részén a fegyveres harcok péntek óta folytatódnak. Az ingusok vissza akarják szerezni régi területeiket, amelyekről a második világháború végén a németekkel való állítólagos együttműködés miatt kiűzték őket. 1956-ban az ingusokat rehabilitálták, de területüket nem adták vissza. Az orosz kormány tegnap Észak- Oszétiába különrepülőgépet küldött, amely egészségügyi személyzetet és gyógyszereket szállít. A térségben sok a sebesült és a beteg menekült, akiknek orvosi segítségre van szükségük. marájában abszolút többségre van szükség. A tárgyalás a belgrádi Borba szerint igen viharos volt. A lap úgy véli, hogy Panics a bizalmatlansági indítvány elfogadása esetén is betölthetné tisztségét, mert az alkotmány szerint erre az új kormány megválasztásáig lehetősége van. Panics sorsáról tegnap délután kellett volna döntenie a jugoszláv szövetség parlamentjének, de lapzártáig az eredményről hír nem érkezett. Szarajevóban tegnapra virradóra viszonylag nyugalom volt. A harcok azonban nem szűntek meg teljesen. A muzulmán csapatok hétfőn este támadást intéztek llidzsa ellen. A frontvonalak azonban nem változtak meg. A horvát rádió szerint Bosznia-Hercegovina fővárosát tüzérség lőtte. A legválságosabb helyzet a rádió szerint Sztari Gradban van, ahonnan a legtöbb sebesültet szállítják a kórházakba. Súlyos harcok voltak Gradacsac környékén is. A városra állítólag kétezer gránát hullott. Más frontvonalakon is erős szerb aktivitást figyeltek meg. A brit The Guardian szerint a boszniai katonai helyzet a szerbek javára alakul. Katonai fölényüket a fegyverszállítási embargó állandósította. Horvátország, amely hosszú tengerparttal rendelkezik, az elmúlt kilenc hónapot fegyverzetének kiegészítésére használta fel. A hegyekbe szorult muzulmánok azonban elszakadtak a környezettől és hiányában vannak a fegyverutánpótlásnak. A nemzetközi stratégiai tanulmányi intézet becslése szerint a szerbek 67 ezer katonával, 300 harckocsival és 180 páncélozott csapatszállítóval rendelkeznek. Ezen kívül 40 harci repülőgépük és helikopterük van. Tüzérségük ellátása folyamatos. A boszniai horvátok hadseregét a tanulmány 50 ezer főre becsüli. Fegyverzetét Zágráb biztosítja. A muzulmánok 30—50 ezer harcossal rendelkeznek, de nincs tüzérségük, sem harckocsijuk vagy repülőgépük. Az ENSZ megfigyelői összeszámolták, hogy a muzulmánok által uralt területre a hét végén 662 gránát hullott, de ők csak 97 lövedéket lőttek ki a szerbek által ellenőrzött területre. A brit védelmi minisztérium tegnap közölte, hogy annak a 2400 katonának, akiket az ország Boszniába küld, nem az a feladata, hogy békét teremtsen. A szóvivő szerint „a békét nem lehet szuronyokkal elérni, hanem csak politikai úton”. A brit katonák feladata az lesz, hogy a segélyszállítmányokat a meghatározott útvonalakon kísérjék. A brit katonák nem provokálnak harcokat, hanem humanitárius missziót teljesítenek. Nagy- Britannia nem küld Boszniába sem harckocsikat, sem tüzérséget vagy légierőt. Az angolai televízió borzalmas képeket közölt a Luandában fellángolt harcokról Képünkön azt a felvételt láthatjuk, amelyet az agyonlőtt gyermekéből sugárzott a tévé. A tűzszünetet, mint már közöltük, megszegték és Luandában súlyos harcok dúltak amelyekben több mint ezer ember vesztette életét. A legújabb jelentések szerint a fővárosból kiszorították az UNITA fegyvereseit A fővárosban éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el Luanda közelében tegnapi jelentések szerint az UNITA összevonja fegyvereseit, hogy támadást intézzen a főváros ellen. Az országban tartózkodó csehszlovák állampolgárok a külügyminisztérium tájékoztatása szerint rendben vannak (Telefotó: éSTK/LUSA) v________________________r/iir M agyarországon az egyház több évtizedes elnyomás után ismét helyet kap a közéletben. Idén a tanulók 36 százaléka jelentkezett vallásoktatásra, ami 8 százalékkal több, mint tavaly volt. A többnyire katolikus országban a hívők arányát 20-45 százalékra becsülik. Napjainkban a 3600 általános iskola közül 60 az egyház igazgatása alá került, a középfokú oktatásban a 600 iskola közül 30, az egyetemek és főiskolák esetében 74 közül 19-et kapott vissza az egyház. Bulgáriában a kormány múlt heti lemondása után lelassult a pénzügyi segélyek folyósítása. A balkáni országban ezektől a segélyektől függ a gazdasági reform folytatása. Most a Nemzetközi Valutaalap képviselője látogatott Szófiába, aki kijelentette, hogy a hároméves szerződésről szóló tárgyalásokat elhalasztják, amíg nem lesz az országnak erős kormánya. Az IMF ugyanakkor biztosítékokat követel a jelenleg érvényben levő két egyéves szerződés feltételeinek teljesítésére. Bulgáriában a kormányválság miatt 700 millió dolláros hitel folyósítása lassult le és az ország nem kapja meg a 86 millió ECU-t sem az Európai Beruházási Banktól, mert a lemondó kormány nem teljesítette az energiaárak emelésére tett kötelezettségét. N émetországban betiltották azt a nagyszabású újnáci gyűlést, amelyet Halbe községben akartak rendezni november 15-én. A faluban kétezer újnáci akart megemlékezni a második világháború idején itt harcoló SS páncélos hadosztályról. A nagygyűlés betiltását azzal indokolták, hogy ugyanabban az időben a szélsőbaloldal is tüntetést rendez. IVIoHAMED próféta megsértéséért Pakisztánban egy keresztényt halálra ítéltek. Avádlottat még 1991-ben tartóztatták le egyéni feljelentés alapján, amikor az ilyen cselekményért „csupán” életfogytiglani börtön járt. Azóta a törvényt megváltoztatták és a szentségtörésért halálbüntetés jár. Eszerint ítélkezett az iszlám bíróság. A TEMELÍNI atomerőmű befejezésétől tartanak az osztrák lapok. A Der Standard azt állítja, hogy a WER 1000 típusú szovjet reaktorok nem biztonságosak és Európa közepén egy atomkatasztrófa súlyosabb következményekkel járna, mint a csernobili. Az amerikai Westinghouse cég az erőművet korszerű biztonsági berendezéssel látja el és ezért Németország nukleáris tüzelőanyagot szállíthat Csehszlovákiába. Irak tegnap azzal vádolta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy lehetővé teszi Iránnak tömegpusztító fegyverek beszerzését, amelyek veszélyeztetik a békét és a stabüitást a térségben. Az iraki külügyminiszter levelében azt panaszolja Butrosz Gáli ENSZ-főtitkámak, hogy a BT elsősorban Irak leszerelésével foglalkozik, de elhanyagolja más államok leszerelését a térségben. Az iraki állítás szerint Irán jelentős fegyverüzleteket kötött hosszútávú rakéták és atomrobbanófejek vásárlására. OROSZORSZÁG belügyminisztériuma közölte, hogy az orosz börtönöket elhagyják mindazok, akik más volt szovjet tagköztársaságok állampolgárai. Az intézkedés kb. 800 személyt érint, főleg Kaukázuson túli és ukrajnai állampolgárokat. A rabok elszállítását hazájukba az akadályozza, hogy országaikban sok helyütt helyi konfliktusok dúlnak. INDIÁBAN a rendőrség tegnap letartóztatta az ellenzéki Indiai Néppárt ötszáz aktivistáját és a párt főtitkárát. Ez a párt szervezte a tegnapi általános sztrájkot az áremelések és a kormány gazdasági politikája ellen. Delhiben 6 ezer rendőrt vontak össze, de ennek ellenére több helyütt összetűzések voltak. A TOGLIATI autógyár idén 50 ezer gépkocsival kevesebbet gyárt a tervezettnél. Az idei terv 720 ezer gépkocsi elkészítésével számolt. Már tavaly is 20 ezer autóval kevesebbet gyártottak a tervezettnél. A Lada jelzésű gépkocsik gyártója súlyos helyzetbe került, mert növekednek a termelési költségek és széthullik a szállítók hálózata. Az exportszállításokat a termeléscsökkenés ellenére teljesítik. A nehézségek miatt késik a gyár privatizálása is, amely iránt főleg az olasz Fiat érdeklődik. lUDREY HEPBURN világhírű amerikai színésznő a napokban műtétnek vetette alá magát. Vastagbeléből egy daganatot távolítottak el. A 64 éves színésznő betegségéről az orvosok még nem nyilatkoztak és nem jelentették be, hogy életveszélyes rákdaganatról volt-e szó. Hepburnt Szomáliából történt visszatérésekor szállították kórházba Los Angelesben. Szomáliában az UNICEF missziójában vett részt.
