Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)

1992-11-23 / 264. szám

2 Szabad tlJSÁG Belföld 1992. november 23. A SZLOVÁK TELEVÍZIÓ Lépések című publicisztikai műsorában a résztve­vők a következetes szlovák egyeztetések hiányát minősítették a legfőbb oknak, amiért a Szövetségi Gyűlés csütörtökön nem hagyta jóvá a válási törvényt. A jelen­levők — a szlovák parlamenti pártok kép­viselői — úgy vélekedtek, hogy a javaslat keddi megvitatásáig még sikerülhet a kon­szenzus elérése a kérdésben. MlCHAL KOVÁÉ, a Szövetségi Gyűlés elnöke oroszországi és ukrajnai lá­togatásáról nyilatkozva elmondta: a cseh­szlovák parlamenti küldöttség útjának leg­jelentősebb eredménye, hogy mindkét or­szág vezetői ígéretet tettek Csehszlovákia két utódállamának az elismerésére. Ami a csehszlovákiai vállalatok kinnlevősége­it illeti, Kováé azt mondta, hogy erről csak általánosságokat említve tárgyalt az orosz bank elnökével, mivel az év végéig ebben a kérdésben az illetékesek még ta­nácskozni fognak. Ivan GaSpAROVIÉ, a Szlovák Köz­társaság Nemzeti Tanácsának az elnöke szombaton megbeszélést folytatott a len­gyel szenátus küldöttségével. A találko­zón szó esett a visegrádi megállapodáso­kon belüli lengyel—szlovák együttműkö­dés lehetőségeiről is. Václav BENDA, a Népi Kamara kereszténydemokrata elnöke a hét végén egy tanácskozáson úgy nyilatkozott, hogy minden jel szerint a Cseh Köztársaság az utolsó posztkommunista állam, amelynek demokratikus kormánya van és remény­kedhet az Európába való visszatérésben. Benda kijelentette, hogy az utóbbi hat hó­napban több volt kommunista országban vereséget szenvedett a demokratikus kor­mányzat, lényegében neokommunista ha­talmi szervek vették át az uralmat. POZSONYBAN szombaton tartotta meg 2. közgyűlését a Szlovák Értelmisé­giek Kongresszusa. A mintegy 300 részt­vevő között a tanácskozáson jelen volt Augustin Marián Húska és Jozef Prokeá, a szlovák parlament alelnöke. A felszóla­lók többsége elsősorban a „szabad, szu­verén Szlovák Köztársaság” eszméjét domborította ki. A TŐKETEREBESI cukorgyárban eddig mintegy 90 ezer tonna cukorrépát dolgoztak fel. Ez csaknem a felvásárlásra kerülő mennyiség 90 százaléka. A gyár a korábbi évekhez viszonyítva idén fejezi be a legkorábban a cukorrépa feldolgozását, valószínűleg már december elején. Az okok ismertek: jelentősen visszaesett a termelés, ületve az aszály miatt alacsony volt a hektárhozam. SZOMBATON délután egy órára ki kellett üríteni a prágai Máj áruházat, mivel egy névtelen telefonáló közölte, hogy bombát helyezett el az épületben. A ren­dőrség azonban nem bukkant pokolgépre. Az állami sorsjáték nyerőszámai A csehszlovák állami sorsjáték csütörtökön Povrtyben megtar­tott 366. húzásának a nyerőszá­mai a következők: 2 000 000 koronás nyeremény: H 038 719; 100 000 koronás nyeremények: B 002 258, N 090 441; 50 000 koronás nyeremények: A 082 455, B 008 174, M 048 899, N 022 642; 10 000 koronát nyertek minden sorozatban: a 068179-es számú sors­jegyek; 5000 koronát nyertek minden so­rozatban: a 085 148-as és a 097 096- os számú sorsjegyek; 1000 koronát nyertek minden so­rozatban: a 4 594-re végződő számú sorsjegyek; 100 koronát nyertek minden soro­zatban: a 098-ra, a 433-ra, a 748-ra és a 815-re végződő számú sorsjegyek; 50 koronát nyertek minden soro­zatban: a 84-re végződő számú sors­jegyek; 20 koronát nyertek minden soro­zatban: a 00-ra, a 47-re, a 49-re és a 80-ra végződő számú sorsjegyek; 10 koronát nyertek minden soro­zatban: a 2-re és a 6-ra végződő szá­mú sorsjegyek. A következő húzás december 17- én lesz Moravská Tfebovában. (A nyertesek a számokat szívesked­jenek ellenőrizni a hivatalos nyere­ménylistán. ) Népszavazás —januárban? (Folytatás az 1. oldalról) bizottságának az elnöke rámutatott, hogy csak olyan népszavazásnak van ér­telme, amely valamire kötelez. Emlé­keztetett az új szlovák alkotmány 83. cikkelyének 2. bekezdésére, mely sze­rint a Szlovák Köztársaságban komoly kérdésekről írhatnak ki referendumot, amely fakultatív vagy obligatórius lehet. Az előbbi népszavazási forma főleg Svájcban elterjedt, ahol így vizsgálják a nyilvánosság véleményét. Amint az a ne­vében szerepel, az obligatórius népsza­vazás eredményei kötelező érvényűek. SeCánsky ezzel összefüggésben rámuta­tott, hogy a cseh—szlovák szerződések­ről tartandó referendum eredményei csak akkor tekinthetők érvényesnek, ha a népszavazáson a választópolgárok több mint fele részt vesz. Hozzáfűzte: ha a polgárok „véletlenül” nem adják áldá­sukat a két köztársaság közötti szerző­désekre, és ha a népszavazást kötelező érvényűnek minősítik, akkor egyetlen szerződés sem lép hatályba. Véleménye szerint ebben az esetben mindent élőről kell kezdeni. Milan Seéánsky nyilatkozott a föde­ráció megszűnését szabályozó alkot­mánytörvény megvitatása körüli problé­mákról is. Úgy vélekedett, hogy ha a Szövetségi Gyűlés nem hagyja jóvá a törvényt, akkor a két köztársasági parla­mentre vár a kérdés rendezése, amely szerinte nem tekinthető alkotmányelle­nesnek. Lengyeleknek példa, magyaroknak nem (Folytatás az 1. oldalról) gét, mégpedig annak apropóján, hogy a csehszlovákiai társadalom „megtisztítá­sára” irányuló törekvéseket össze lehet hasonlítani azokkal a folyamatokkal, amelyek e probléma rendezése terén a két szomszédos országban zajlanak. Konstanty Gépért — aki a kommu­nista éra alatt Dawid Warszawski álné­ven vált ismertté külföldön — elmond­ta, hogy a csehszlovák lusztrálási tör­vény nagyban befolyásolta a lengyel de­­bolsevizálást, illetve azoknak a törvé­nyeknek az elfogadását, amelyek az ot­tani átvilágításokat szabályozzák. Rá­mutatott, hogy a csehszlovákiai „példa” kétféle hatást váltott ki. „A lusztrálás és a debolsevizálás hívei Csehszlovákiára, Lengyelországnál jóval nagyobb de­mokratikus hagyományokra visszate­kintő országra hivatkoznak, hogy ott törvény szerint folyik az átvilágítás. Ez­zel szemben akik tanulmányozták a csehszlovák lusztrálási törvényt és fi­gyelemmel kísérték érvényesítésének a következményeit, felháborodtak, s azt állítják, hogy Csehszlovákia elrettentő példája annak, ahogyan ezt nem szabad csinálni” — tette hozzá a lengyel publi­cista. Kis János — aki a nyolcvanas évek (és szabaddemokrataként napjaink) egyik legismertebb magyarországi ellen­zéki képviselője és polgáijogi harcosa volt — cáfolta, hogy a csehszlovák luszt­rálási törvény közvetlenül befolyásolta volna a magyar törvényhozást, már ami az átvilágítást és a társadalom megtisztí­tását illeti. Hangsúlyozta, hogy Magyar­­országon ebben az ügyben inkább a bel­politikai nyomás diktálja a ritmust. Hozzáfűzte, hogy Csehszlovákiától elté­rően, hazájában elsősorban szimbolikus a kommunizmus elleni küzdelem. Mint mondta, nem az a cél, hogy elkülönülje­nek a kommunistáktól, hanem az, hogy belsőleg megszilárduljanak a hatalmon levő politikai pártok. A magyar koalido targyalasai belga politikusokkal (Folytatás az 1. oldalról) nácsosával, Umberto Q. Stefanlval. A többórás esz­mecsere során az Európai Közösség tisztségviselői többek között afelől érdek­lődtek hogyan jelentkezik a magyar kisebbség körében a gazdasági diszkrimináció, milyen további szociális problémák várhatók és a helyi lakosság milyen aktivi­tást fejtett ki a bősi vízerőmű ellen. Szóba került Szlová­kia tagsága a nemzetközi együttműködési szerveze­tekben a szövetségi ország szétválása után. A politiku­sok egyöntetűen leszögez­ték, hogy minden további lépés attól függ, tagjává vá­lik-e Szlovákia az Európa Parlamentnek Küldöttsé­günk tagjai elmondták, hogy Szlovákia jogrendje nem egyezik a nyugat-euró­pai országok jogi rend­szerével. Csehszlovákia nem csatlakozott több nem­zetközi dokumentumhoz, mint pl. a Regionális és a Ki­sebbségi Nyelvek Chartájá­hoz, a regionalizmusról és a helyi önkormányzatokról szóló chartához, a nemzet­közi környezetvédelemről szóló helsinki konvenció­hoz, stb. Szeretnénk — mondták küldöttségünk tag­jai —■, ha ezeket a doku­mentumokat Szlovákia kor­mánya aláírná és a parla­ment ratifikálná — még mi­előtt Szlovákia tagjává válik az Európa Tanácsnak. Tart­hatatlannak tartjuk azt a hiva­talos szlovák álláspontot, hogy ezeket a dokumentu­mokat azért nem írják alá mert meg kellene változtatni az ország törvényeit E nemzetközi dokumentu­moknak éppen ez a külde­tése. Küldöttségünk beszá­molt eddigi és korábbi tár­gyalásainak tapasztalatairól és leszögezte, hogy célunk a kisebbségi lót megszünte­tése és a partnememzeti kapcsolat kialakítása a többségi nemzettel. A ki­sebbségi jogokat ugyanis a többségi arogancia bármi­kor megsemmisítheti. Umberto G. Stefani ki­fejtette, hogy egy teljesen új Európára van szükségünk ahhoz, hogy megteremt­hessük a kisebbségben élő népcsoportok jogbiztonsá­gát, illetve ezek már ne ki­sebbségi jogokként jelent­kezzenek, hanem az emberi egyéniség sérthetetlensé­gét biztosítsák. Küldöttségünk tagjai no­vember 20-án sajtókonfe­renciát tartottak Brüsszel­ben, majd találkoztak az Eu­rópai Kereszténydemokrata és Néppártok Uniójának po­litikai tanácsosával, Alain de Brouwerrel, akit tájékoz­tattak a szlovákiai helyzet­ről, valamint a nemzeti ki­sebbségek nyelvi, kulturális és művelődési jogainak megsértéséről. Tárgyaltak a konzervatív pártok felelős­ségéről a demokrácia stabi­lizálásában, valamint az eu­rópai kereszténydemokrata pártok 1991 novemberében Pozsonyban tartott kong­resszusán a nemzeti ki­sebbségekről elfogadott deklarációban foglalt élvek megtarthatóságáról. Tájé­koztatták a belga keresz­tény politikusokat a szlo­vák keresztény pártokhoz fűződő kapcsolataik prob­lémáiról, amelyek abból adódnak, hogy a szlovák kereszténydemokrácia túl­zottan nacionalista beállí­tottságú. Segítségüket kér­ték abban, hogy mozdítsák elő e kapcsolatok javítását. Az unió nemzetközi kap­csolatokkal foglalkozó főtit­kára, Leon Saur kifejtette, hogy a nemzetközi stabilitás egyik feltétele a gazdasági fejlettség és a jólét Kül­döttségünk ezzel egyetért­ve elmondta, hogy Közép- Európában a politikai és gazdasági stabilitás egyik előfeltétele a társadalmi és a nemzetek közötti béke megteremtése. Ehhez vi­szont politikai és jogi felté­telei vannak. Meg kell szüntetni a kisebbségben élő nemzetrészek hátrá­nyos megkülönböztetését, másodrendű helyzetét és meg kell teremteni a jogi alapját annak, hogy a ki­sebbségi helyzet helyett partnerségi viszony alakul­jon ki a számbeli többség és a számbeli kisebbség között. AZ EGYÜTTÉLÉS SAJTÓSZOLGÁLATA Területi választmányi ülés taadok, take vagy valami más A salgótarjáni József Attila Műve­lődési Központban tartotta őszi ülését a Csemadok Losonci Terü­leti Választmánya. A tanácskozá­son részt vett Bauer Győző, az or­szágos választmány elnöke, Máté László titkár, továbbá Rózsa Er­női az Együttélés parlamenti képvi­selője, valamint a területi választ­mányi tagokon kívül a régió kultú­rát támogató polgármesterei. A vendéglátók részéről Brunda Gusztáv, a megyei művelődési köz­pont igazgatója, Egyedné Baránek Ruzena, a művelődési központ nemzetiségi ügyeket intéző dolgozó­ja és Símén András, a Rákóczi Szö­vetség megbízott titkára üdvözölte a losonciakat. Köxloiuény A Csehszlovákiai Magyar Keresz­tény Értelmiségiek Szövetségének a szervezésében 1992. december 3-án (csütörtökön) a Csemadok-székház nagytermében (Május 1. tér 10-12) 18 órai kezdettel Pozsonyi kert cím­mel előadást tart Lippai János élet­művéről Dr. Mőcsényi Mihály egyetemi tanár, a Budapesti Kerté­szeti Egyetem rektora. A történe­lem, a természettudományok és a környezetvédelem iránt minden „aktív" és „passzív” érdeklődőt sze­retettel várunk. A SZABAD ÚJSÁG szerkesztősége azonnali belépéssel felvesz ROÜAMÜGYNÖKŐKÉT Jelentkezni lehet a szerkesztőség* ben telefonon {071210-39-94; 671210*39-98) vagy személyesen, Az ülés első részében Csák Ist­ván, a területi választmány elnöke számolt be a Csemadok eddigi mun­kájáról, majd Galcsík Károly titkár ismertette az Ipoly Menti Palóc Ala­pítvány jelenlegi anyagi helyzetét és az alapítvány küldetését. Bauer Győző a közelgő évzáró taggyűlések megszervezéséről, illetve a Csema­dok további szerepéről beszélt. El­mondta, hogy a szervezetnek mene­dzser típusú vezetőkre van szüksé­ge, mivel az állami alapokból való­színűleg egyre kevesebb jut majd a kultúra támogatására. Hangsúlyoz­ta, hogy a Csemadoknak ezentúl sokkal többet kell tennie a szlovákiai magyarságért. Példaként említette az információcserét, az információ-Jolzós nélküli híranyag: CTK, TA SÍI „Hogyan mondjam el Neked... ’ Sok zene és versek HEGEDŰS D. GÉZA előadásában. Sanzonok, közkedvelt melódiák a Popfesztiválból, a Kőműves Kelemen­ből és a Hegedűs a háztetőn című mu­sicalből. Kísér: SZENTIRMAI Ákos zene­szerző. ÉBERHARDON a művelődési ház­ban ma este fél hétkor. Belépődíj felnőtteknek 25, gyerekek­nek 10 korona. Pozsonyból és környékéről minden­kit szeretettel várunk, akik szeretik a zenét és a verseket. A CSEMADOK VEZETŐSÉGE átadást, éspedig nemcsak kulturális vonatkozásban. Lényegesen többet kell a jövőben tenni a fiatal, a felnö­vő generáció nevelésében. Jelenleg a magyar családokban a gyermekek 43 százaléka nem magyar tannyelvű alapiskolákba jár. Ezeket a gyereke­ket meg kell tanítani magyarul írni és olvasni. A feladat a Csemadokra hárul, a kassai példához hasonlóan — ahol már működik ilyen iskola — az ország más vidékén is meg kell nyitni ilyen iskolákat. Az országos választmány elnöke a továbbiakban kitért a majdani önálló Szlovákiában működő ma­gyar kulturális közösség nevére is. „Mi szeretnénk, ha az évzáró tag­gyűléseken megvitatnák, hogy ma­­radjon-e meg a Csemadok név vagy legyen a neve — mint a két világhá­ború között hívták — Szemke, eset­leg valami más, mondta Bauer Győ­ző. — ’’Mindkét variánssal kapcso­latban — megváltoztatni, illetve megtartani a nevet — komoly érvek és ellenérvek merülnek fel. Ha meg­hagyjuk az eddigi nevünket, további támadásoknak leszünk kitéve: rész­ben azért, mert 1949-ben alakul­tunk, másrészt pedig azért, mert Szlovákia helyett Csehszlovákia sze­repel a nevünkben. Ha azonban janu­árban új nevet veszünk fel, számítha­tunk arra, hogy az a név csak évek múlva kerül be a szlovákiai köztudat­ba, az európaiba pedig még később. Én személy szerint úgy érzem, hogy a Csemadok név mellett több érv szól, mint ellene. De ennek az eldöntését a tagságra bízzuk." Az országos választmány elnöke felhívta a figyelmet a kísérleti jelleg­gel már üzemelő magyar műholdas adásra, amely hivatalosan csak janu­ár elsején kezdi meg műsorok su­gárzását. Elmondta, hogy a Csema­dok OV a műsorok összetételére már tett javaslatot a fenti adás kura­tóriumának, de szívesen felvállalja a lakosság műsorral kapcsolatos el­képzeléseinek a továbbítását. Bauer Győző felkérte a területi választ­mány tagjait és a polgármestereket, hogy a Magyarországon megrende­zésre kerülő KI MIT TUD? vetélke­dőre — amelyen első alkalommal indulhatnak az anyaországon kívül élők is — keressenek tehetséges fia­talokat. Végezetül tájékoztatta a megje­lenteket a november elején megala­kult Anyanyelvért Alapítvány külde­téséről. FARKAS OTTÓ Devizapiaci árfolyamok Érvényben; 1992. november 23-én Deviza-(Pénz-)nem Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 43,355 43,791 43,573 41,74 44,88 43,31 Ausztrál dollár 19,400 19,594 19,497 18,30 20,00 19,15 Belga frank (100) 86,942 87,816 87,379 84,30 89,58 86,94 Dán korona 4,613 4,659 4,636 4,46 4,76 4,61 Finn márka 5,561 5,617 5,589 5,31 5,79 5,55 Francia frank 5,285 5,339 5,312 5,15 5,47 5,31 Görög drachma (100) 13,765 13,903 13,834 12,61 14,15 13,38 Holland forint 15,902 16,062 15,982 15,41 16,37 15,89 ír font 47,037 47,509 47,273 44,07 48,07 46,07 Japán jen (100) 22,905 23,135 23,020 22,12 23,44 22,78 Kanadai dollár 22,179 22,401 22,290 21,24 22,80 22,02 Luxemburgi frank (100) 86,942 87,816 87,379 83,44 89,56 86,50 Német márka 17,883 18,063 17,973 17,51 18,43 17,97 Norvég korona 4,373 4,417 4,395 4,24 4,54 4,39 Olasz líra (1000) 20,694 20,902 20,798 19,55 20,99 20,27 Osztrák schilling 2,546 2,572 2,559 2,50 2,62 2,56 Portugál escudo (100) 19,790 19,988 19,889 18,72 20,34 19,53 Spanyol peseta (100) 24,988 25,240 25,114 24,06 25,76 24,91 Svájci frank 19,897 20,097 19,997 19,47 20,53 20,00 Svéd korona 4,266 4,308 4,287 4,08 4,40 4,24 USA-dollár 28,300 28,584 28,442 27,74 29,14 28,44

Next

/
Thumbnails
Contents