Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)

1992-10-10 / 228. szám

2 Szabad ÚJSÁG

Belföld

1992. október 10.

nus Párt meghívására vasárnap Párizsba utazik Václav Klaus cseh miniszterelnök. A kormányfői iroda tájékoztatása szerint tárgyal Pierre Beregovoy kormányfővel, valamint Michel Sapin pénzügy- és gazdasági miniszterrel.

A SZLOVÁK Statisztikai Hivatal szeptember 16—28-án végzett felmérésének eredményei szerint a szlovákiai lakosság 16 százaléka úgy vélekedik, hogy Vladimír Meéiar a legmegfelelőbb politikus a majdani államfői tisztség betöltésére. A megkérdezettek 15 százaléka Alexander Dubéeket, 7-7 százaléka Milan Óét, illetve Peter Weisset, 3-3 százaléka pedig Roman Kováéot vagy Milan Kfíaíkót szeretné szlovák köztársasági elnöknek.

A PRÁGAI Közvélemény-kutató Intézet szeptember 8—14-én felmérést készített arról, hogy vajon hányán számolnak az ország szétesésével. Az állampolgárok többsége — mintegy 80 százaléka — ezt már kéz ténynek tekinti. A megkérdezettek 47 százaléka (Csehország), illetve 46 százaléka (Szlovákia) meg van győződve arról, hogy a válással átmenetileg rosszabbodik a gazdasági helyzet.

DIENSTBIER volt csehszlovák külügyminiszternek, a Polgári Mozgalom elnökének a véleménye szerint az Európai Közösségbe való önálló cseh, illetve szlovák felvétel attól függ, hogy miképp rendezik az 1991. decemberében aláírt „föderális” társulási megállapodással kapcsolatos cseh—szlovák kérdéseket. „Amennyiben sikerül megtartani a vámuniót és felosztani a kvótákat, akkor remény van arra, hogy a jelenlegi társulási szerződést ’felosztják’ a két utódállam között” — nyilatkozta Dienstbier tegnapi prágai sajtóértekezletén.

ZdENÉK ZIKMUND, a Szövetségi Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője tegnap úgy nyilatkozott, hogy a csehszlovák föderáció szétesése után a nemzetközi közösség bizonyos feltételek között egyidejűleg akceptálhatja a két létrejövő utódállamot. Mint mondta, a meghatározó az, hogyan őszük fel Csehszlovákia, az utódállamok miképp tudják rendezni ügyeiket és milyen módon képesek rendezni a kétoldalú kapcsolatokat.

JlÜÍ STEINERNER, a Cseh Szabadságharcosok Szövetsége szóvivőjének a tájékoztatása szerint tegnap Prágában Jan Strásky találkozott a szervezet tagjaival. A megbeszélésen elsősorban arról volt szó, hogy müyen helyzet alakult ki a nácizmus idején bebörtönzött politikai foglyoknak a Német Szövetségi Köztársaság részéről történő kártalanítása terén.

MlLOá ZEMAN, a Szövetségi Gyűlés szociáldemokrata képviselője szerint a jihlavaiPDP—DSZM megállapodással — amelynek kidolgozói elutasították a csehszlovák unió tervét — automatikusan nem szüntették meg azt a parlamenti bizottságot, amely a jelenlegi föderáció unióvá történőátalakításával foglalkozott volna. „Ha valaki azt mondja, hogy már halott az unió gondolata, hangsúlyozni kívánom, hogy a parlamenti bizottság esetében ez nincs így. Amennyiben a parlamenti demokrácia játékszabályai szerint szeretnénk eljárni, a bizottságnak haladéktalanul meg kell kezdenie munkáját” — nyilatkozta Zeman.

JaROSLAV VOLF, a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt alelnöke tegnapi sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy a jihlavai PDP—DSZM csúcs megerősítette a cseh jobboldal azon offenzfváját, amely a két köztársaság mielőbbi és a lehető legtökéletesebb különválasztására irányul.

Vladimír nechanicky, a legfőbb ügyészség rangidős ügyésze tegnap közölte, hogy a Szövetségi Rendőrség Kriminalisztikai Intézete 14 napon belül készül el azzal a szakértői véleményezéssel, amelynek során azt fogja vizsgálni, hogy vajon Vasil Bilak aláírása található-e azon a behívólevélen, amely az 1968-as csehszlovákiai katonai bevonulás előtt íródott.

Közlemény

Vasárnap ismét jelentkezik a Hírmagazin a Szlovák Televízióban —14 óra 10 perckor.

A tartalomból:

ű Vladimír Meciar a kisebbségekről; D Tanévkezdés Nyitrán;

□ Ünnepelt az érsekújvári gimnázium;

□ Hétköznapok az öregek otthonában Zsclízen;

□ őszi munkák a bátorkeszi szövetkezetben;

□ Egy nyári emlék a PA-DÖ-DŐ-vel; D Kulturális ajánlatok

Műsorvezető: Pék Zoltán

Béres doktor Pozsonyban

(Folytatás az 1. oldalról) tánt, a Béres Rt. ügyvezető igazgatóját hallhattuk, aki a részvénytársaság megalakulásának körülményeiről és tevékenységéről szólt. A társaság több milliárdot Jtöltött arra, hogy a cseppek számos klinikai kísérlettel alátámasztott áldásos hatásaival az egész világot megajándékozza. A szert, amelynek kezdetben komoly hivatali akadályokkal kellett megküzdenie, a jövő esztendőben már hivatalosan elismert gyógyszerként tartják számon Magyarországon. Mint neuroimmunológiai készítmény, kedvezően befolyásolja több betegség, egyebek között a rákos daganatok, a leukémia gyógyulási folyamatát. Az, hogy nem mindenki gyógyul meg általa, részben a gyógyszer esetleges hiányosságainak, de legtöbbször annak köszönhető, hogy későn folyamodnak hozzá vagy idő előtt hagyják abba szedését.

A szimpóziumon részletesen beszéltek a Béres csepp plusz használatáról és hatásairól. A szer olyan nyomelemeket, ultranyomelemeket és makroelemeket tartalmaz, amelyek az immunrendszer és az anyagcseremetabolizmus megerősödéséhez és tökéletes működéséhez nélkülözhetetlenek. Ismert a szer stresszoldó és agyműködés-serkentő hatása is.

Ifjabb dr. Béres József, a Béres csepp plusz összetételéről beszélt és ismertette a szer hatásmechanizmusát. Ezt követően dr. Janák Ildikó foglalta össze a klinikai vizsgálatokat megelőző eredményeket. Haühattunk a kijevi Központi Onkológiai Kutatóintézetben végzett vizsgálatok eredményeiről, majd dr. Doda Margit előadása következett a lép neuroimmunológiai szerepéről és az ezzel kapcsolatos állatkísérletek eredményeiről. Szó volt a cseppek AIDS-betegekre gyakorolt hatásáról is — a tudományosan még nem alátámasztott eredmények ígéretesek.

Napjainkban, amikor egyre több a daganatos és egyéb megbetegedés, Béres doktor találmánya rendkívüli jelentőségű lehet az orvostudomány fejlődésében. ZSITKO KATALIN

Szlovákia nem mond le a légierőről

(Folytatás az 1. oldalról) abban az esetben is, ha addig nem rendezik a fegyveres erők ingatlan vagyonának a felosztásával összefüggő összes kérdést” — jelentette ki tegnapi trencsénteplici sajtóértekezletén Július IIumaj vezérőrnagy, a Keleti Katonai Parancsnokság parancsnoka. Szavai szerint már létrehozták azokat a katonai komplexumokat, amelyek szavatolni tudják Szlovákia védelmi képességét, autonómiáját. Mint mondta, annak ellenére, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen felgyorsult az átszervezés, még a jövő évben is folytatódni fog a Szlovákia védelme szempontjából elengedhetetlen egységek áthelyezése. Közéjük tartozik például a légierő. Ezzel összefüggésben a tábornok biztosította az újságírókat, hogy Szlovákiában azokat a repülőgépeket helyezik majd el, amelyek jelenleg a Csehszlovák Hadsereg kötelékébe tartoznak. „Például nem mondtunk le a legmodernebb MÍG—29-es vadászbombázókról sem” — tette hozzá.

„Bizonyítékaink vannak arra, hogy néhány csehországi fegyverrendszerről, amelynek át kell kerülnie Szlovákiába,

leszerelik az alkatrészeket. Ezzel részben értéktelenné teszik ezeket a rendszereket, s aggódunk amiatt, hogy Szlovákiába minőségi szempontból ’másodrendű’ fegyverek érkezhetnek” — mondta Ján Slota szlovák parlamenti képviselő az újjonnan megalakult katonai szakértőbizottság — amely a nemezed tanács petíciós, jogvédelmi és biztonsági bizottságának a tanácsadó szerve — tegnapi ülésének a szünetében. A továbbiakban elmondta, hogy a hadsereg átszervezése, amelyet az előző védelmi miniszter megfelelőnek minősített, nem folyt úgy, ahogyan kellett volna, és a róla szóló információk a bizottság szerint félrevezetőek voltak. A testület tagjai javaslatot kívánnak benyújtani a szlovák kormányhoz, amelyben indítványozzák, hogy a szlovák védelem szempontjából szükséges fegyverrendszerek áthelyezését legkésőbb november végéig hajtsák végre. Szavai szerint durván félretájékoztatnak azok az emberek, akik azt állítják, hogy a légvédelmi fegyverrendszereket nagyon rövid időn belül nem lehet Szlovákiába áthelyezni.

Észak-magyarországi sajtóklub

A regionális lapok helyzetéről

A salgótarjáni József Attila Művelődési Központban tartotta soros ülését a többnyire nógrádi újságírókból verbuválódott észak-magyarországi sajtóklub. Az összejövetelre — amelynek témája a szlovákiai magyar sajtó helyzete volt — meghívást kapott néhány szlovákiai magyar regionális lap szerkesztősége is.

A kötetlen beszélgetés formájában zajló eszmecserén vélemények, észrevételek, kérdések hangzottak el a szlovákiai magyar, valamint a magyarországi szerkesztőségek, illetve szerkesztők címére.

Mi Szlovákiából érkezettek meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a határmenti magyar újságírók nagy része nem ismeri a sajtótermékeinket. Ami viszont bíztató jel és optimizmusra ad okot, a szép számban megjelent magyarországi újságírók nem kollektíván (ahogy ez eddig szokás volt) hanem egyénileg ajánlották fel, hogy segítséget nyújtanak a regionális lapjaink színvonalának emeléséhez.

Veres Mihály, a Magyar Nemzet

munkatársa elmondta, hogy az országos napilap szerkesztősége pénzt nem ígér, mert abból náluk is kevés van. Egyéb területen — tördelés, lapszerkesztés — viszont mindig akad szabad kapacitás. Veres úr konkrétan a Füleken kéthetente megjelenő Nógrádi szó szerkesztőségének ajánlotta (volna) fel szolgálatait, a lapot az összejövetelen azonban senki sem képviselte.

A sajtóklub meghívásának csupán a nagykürtösi Palóc szerkesztősége tett eleget, így az erkölcsi érzelmektől hevített hangulatban a közel 20 megjelent magyarországi újságíró ezt az egyet találta támogatásra „érdemesnek”.

(farkas)

— Százhúsz éve nyílt meg a kassai ipariskola

Jubiláló jogutódok

Százhúsz évvel ezeló'tt, 1872. október 9-én nyílt meg a kassai ipariskola, az akkori Magyarország első ilyen jellegű tanintézménye. Ma ennek a hajdanvolt Iskolának két önálló jogutódja van; a szlovák gépipari szakközépiskola és a magyar középfokú ipariskola.

A két intézmény közösen ünnepelte az évfordulót a kassai Thália Színházban. E hosszú idő alatt 14 ezer diákot neveltek az iskolák falai között.

Juraj Hauer és Albert Sándor, a két igazgató szlovákul, illetve magyarul tekintett vissza az iskola történetére, és szólt a fontosabb év- és sorsfordulókról. Mindketten megállapították, hogy 1919 és 1938 után, ill. 1945 után is, a gyűlölködés, a nemzeti kizárólagosság ideje alatt a tanári kar együtt tudott működni, toleráns volt egymás iránt, s így 1920-ban, majd 1950-ben megindulhatott a magyar nyelvű, 1939 januárjában pedig a szlovák nyelvű oktatás.

A magyar ipariskola fontos szerepet játszott a közművelődés területén, amelynek bizonyítéka, hogy kisebbségi kultúránk jeles személyiségei közül, jónéhányan ennek az iskolának a neveltjei voltak. A két jubiláló iskola tanárait az oktatási és tudományügyi minisztérium nevében Peter Gabéo üdvözölte, majd a kassai II. számú iskolaszék nevében Karol Humeník mondott köszönetét a két ipari pedagógusainak színvonalas és áldozatos munkájáért

Süli János óvárosi polgármester, az iskola egykori diákja, az önkormányzat segítségét ajánlotta föl, és arra kérte a pedagógusokat, hogy legalább olyan szigorú figyelmet szenteljenek a világnyelvek oktatásának, mint annakidején a gépalkatrészek ismeretének, hiszen — mint mondta— a jelenlegi helyzetben csakis a nyelvtudás segítségével lehetséges a kapcsolattartás. (balassa)

A DSZM-elnök két arca?

(Folytatás az 1. oldalról) tésre jutottunk, hogy ez olyan vélemény, amely a DSZM hivatalos nézete is lehet” — hangoztatta a PDP alelnöke.

Jirí Schneider, a Szövetségi Gyűlés képviselője, a PDP szóvivője a sajtóiroda munkatársának nyilatkozva elmondta: „Szerintem nem kell reagálnunk a DSZM vezetőinek minden nyilatkozatára. Megállapodásunk azon ügyek szoros körébe tartozó dolgok megtartásán alapul, amelyekben megegyeztünk, s nem vonatkozik a különféle kijelentésekre.”

A PDP szóvivője a következőket válaszolta arra a kérdésre, hogy vajon Vladimír Meéiar szavai nem hatnak-e olyan álh'tásként, miszerint a Polgári Demokrata Párt egyoldalú lépések megtételével fenyegetőzött: „Ismeretes, hogy a PDP az első találkozóra választási programjával érkezett, amely rögzíti, hogy vagy föderáció, vagy válás. Nem gondolom, hogy egyoldalú lépésekkel fenyegetőztünk volna, ahogyan arról Meéiar úr beszélt. Arról volt viszont szó, hogy elsőként Brünnben ismertük fel a két politikai erő programjának összeegyeztethetetlenségét, s ezt nagyon világosan hangoztattuk is.” Jifí Schneider egyúttal közölte, hogy a DSZM szintén világos elképzelésekkel ment a brünni csúcsra.

Magyar tanévnyitó Nyitrán

Széthúzás helyett összetartást!

Október 7-én, a Nyitrán folyó magyar pedagógusképzés 33. évében magyar nyelvű tanévnyitót tartottak a Nyitrai Pedagógiai Kar aulájában a magyar tagozat pedagógusainak és hallgatóinak a részvételével A magyar tanévnyitó ünnepélyes keretek között zajlott, értékes és tartalmas beszédekkel és színvonalas előadóesttel gazdagítva.

Az ünnepséget a pedagógiai kar zenei nevelés tanszékének kórusa nyitotta meg, Simek Viktor vezényletével, majd Csehi Ágota, az előadóest rendezője, a magyar tagozat pedagógusa szólt a csaknem 800 főnyi közönséghez. Ezt követően dr. László Béla, a Nyitrai Pedagógiai Kar dékánhelyettese tartotta meg ünnepi beszédét. A magyar pedagógusképzés gondjairól és eredményeiről, a magyar" tagozaton folyó tudományos és pedagógiai munkáról, a pedagógushiányról, a felvételi rendszerről (statisztikai adatok ismertetésével), valamint a tagozat terveiről beszélt. Őt dr. Alabán Ferenc, a hungarisztikai tanszék vezetője követte, aki emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban a magyar nyelv és irodalmi tanszék hungarisztikai tanszékké alakította át, s kifejtette ennek jelentőségét. Mindkét szónok hangsúlyozta, hogy semmiképpen nem szül jót, ha a szlovákiai magyarság körében — különösképpen a magyar oktatásügy területén — a széthúzás és egymás lejáratása dominál. László Béla, Alabán Ferenc és Csehi Ágota az összetartást, az együttlélegzés fontosságát hangsúlyozták beszédükben.

A beszédek után következett az ünnepi előadóest, amelyen a magyar tagozat diákjai szerepeltek: Michalec Márta (gitár), Kiss Dóra (ének), Haulitusz Anikó (szavalat) és Mészáros L^jos (citera). Áz ünnepi műsor Dráfi Mátyásnak, a komáromi Jókai Színház művészének a fellépésével fejeződött be. ő Vörösmarty Mihály A vén cigány című versét adta elő, majd a Bordalt énekelte, Csehi Ágota zenekíséretével.

Hosszú évtizedek után igen nagy jelentőséggel bír az idei magyar felsőoktatási tanévnyitó Nyitrán, s ennek súlyát mindnyájunknak érezniink kell Többet kell foglalkoznunk a magyar tagozat problémáival megismerni munkájukat, és nem rágalomhadjáratot indítani ellenük, mint ahogyan azt néhányon előszeretettel tették a sajtóban az utóbbi időben.

TARICS PÉTER

Jelzés nélküli híranyag: CSTK, TK Sít

Hétfőn kezdődik a lipótvári

A lipótvári fegyintézetben a csehszlovákiai és az európai igazságszolgáltatás történetében is egyedülálló per kezdődik, amelynek során az 1990 márciusában történt börtönlázadás ügyét tárgyalják. A vádirat szerint 73 lipótvári elítélt követett el különféle bűncselekményeket, köztük a már említett lázadáson kívül olyan „enyhébb” bűntettek szerepelnek, mint a közveszélyeztetés, közéleti személy megtámadása stb.

Amint azt Pavel Stukovsky, a szlovák igazságügyi minisztérium szóvivője tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén elmondta, hogy az 1990. március 1—28-i lázadás idején a lipótvári elítéltek megközelítőleg 27 millió korona kárt okoztak. Egyebek között elpusztították a fegyintézet épületét, az úgynevezett várat, továbbá kárt tettek a fegyház más létesítményeiben is. A rendfenntartó erők beavatkozása során 22 rab sérült meg, köztük 12-en súlyosan, egy pedig bele is halt sérüléseibe. A rendfenntartók közül egy súlyos,

egy pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. Vladimír Pravda, a minisztérium alosztályvezetője szerint a lázadás okait objektívakra és szubjektí-Szombati „csemege”

vakra lehet felosztani. Az előbbiekről, amelyek főleg a fegyintézetbeli életfeltételekkel kapcsolatosak, időközben az SZNP különbizottsága is megvizsgálta, és „humanizációs” intézkedéseket hozott, amelyekről a szlovák kormány a közeljövőben tárgyal. Az előzetes vizsgálat szerint a lázadás szubjektív oka az volt, hogy az elítéltek elégedetlenek voltak a köztársasági elnök amneszliarendeletének a korlátozó intézkedéseivel.

A sajtóban időközben olyan feltevések is megjelentek, melyek szerint az előző kormány magas beosztású tagjai (Ján Langos egykori szövetségi belügyminiszter nevét emlegették) bújtották fel a rabokat a lázadásra. Pravda ezzel összefüggéslázadók pere

ben úgy vélekedett, hogy ezt a perben kell bizonyítani. „Amennyiben ez beigazolódik, vádat emelünk az érintett személyek ellen” —jelentette ki, s egyúttal emlékeztetett arra, hogy a felbújtás esetében is úgy járnak el, mint magának a bűncselekménynek az esetében.

Stanislav Lehofák, a pozsonyi Kerületi Bíróság elnöke közölte, hogy minden vádlott visszaeső bűnöző, 29-en pedig különösen veszélyes, többszörösen büntetett személyek. Ezért a bírósági tárgyalás idején szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosítanak. Pavel átukovksy elmondta, hogy a vádlottakra — az általuk elkövetett bűncselekmény súlyosságának megfelelően — 3-15 évi szabadságvesztés-büntetés vár, s „enyhítésére” 33 ügyvéd tesz majd erőfeszítéseket, ugyanis ennyien fogják védeni a vádlottak jogait. A per során mintegy 250 tanút hallgatnak ki. A három hónapra tervezett tárgyalás költségeit másfél millió koronára becsülik.