Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-09 / 227. szám
1992. október 9. Tallózó Szabad ÚJSÁG 5- Javasoljuk, hogy minden képviselő, akinek pisil- nie kell, álljon fel, fennhangon mondja el nevét és politikai hovatartozását, felforgatja-e Szlovákiát és milyen szükséget akar realizálni... Marián Vanek rajza, SMENA Honnan van a 7 tonna „szlovák arany“? A „szlovák aranyról" szóló eszmefuttatások egy 1947-ből származó dokumentumra alapozódnak - mondta el tudósítónknak a Csehszlovák Állami Bank szóvivője, Martin Svehla. Közölte, hogy amikor 1947-ben, a háború után a Csehszlovák Nemzeti Bank pénztárának visszaadták a külföldön elhelyezett aranyat, egy küldemény is jött, amelyet úgy jelöltek meg, mint a szlovák központi bank aranyát, pontosabban „a Csehszlovák Nemzeti Bank szlovákiai kirendeltségének" tulajdonát. Próbáljuk meg feltárni az aranyról folyó viták eredetét. Két kisebb 200 - 200 kilogrammos küldemény a Nemzetközi Fizetések Bankjától származik Bázelből és Moszkvából. Lényegesen több, 7,1 tonna aranyat a Svájci Nemzeti Bank küldött Bernből. Az 1947. évi dokumentumok tanulmányozása bizonyítja, hogy senki sem vonta kétségbe Csehszlovákia igényét erre az aranyra. De arról, hogyan, s miképp jutott az arany Svájcba, a háború idején-e vagy előtte, nem sikerült adatokat szereznünk. „Szakértőink úgy vélik, hogy az arany kereskedelmi tevékenység BUDEPHAVO eredményeképpen aligha jött létre a szlovák állam létrehozása idején“, móndta erről az állami bank szóvivője. Nehezen elképzelhető, hogy a kincs közadakozásból származna. A körmöcbányai aranykitermelés nagyjából évi 200 kilogramm volt. A németek a háború idején nem Következetlen válás Lengyelországnak nemrég három szomszédja volt, de rövidesen hét lesz. A keleti szomszéd széthullása után eljött a csehek és szlovákok közös állama válásának ideje is. A széthullás folyamata formalitás csupán. Felesleges sajnálkozás, de öröm nélkül válnak. Minden nyugodtan, de bizonyos mértékben következetlenül történik. A szlovákok szuverének lettek, saját alkotmányuk Zycie Warszawy van, de közben folyton azt ismétlik, hogy a közös állam még nem szűnt meg. A föderáció mindkét részében a politikusok az állam elmúlásáról beszélnek és rövidesen céljaikat beöltöztetik az utolsó közös törvények köntösébe. Közben azonban már most beszélnek a leendő szabadkereskedelmi övezetről, a vámunióról és meg-megcsillantják a valutaunió gondolatát is. Mindkét köztársaság földmérői kutatnak a határkövek után, amelyek annak idején Tiso állama és az akkori protektorátus között jelezték a határt. Ugyanakkor mindkét fél hirdeti, hogy a leendő két állam között különleges viszony alakul ki, amely szorosabb lesz, mint bármely más országgal. Úgy tűnik azonban, hogy itt nem jön létre semmiféle új alakulat, sem konföderáció, sem középeurópai társulás. A külügyekben mindkét köztársaság gyakorlatilag már ma is külön politikát folytat. Problémák merültek fel a közös vagyon elosztása körül. Úgy tűnik, hogy mindkét fél egyetért a 2:1-hez arányú elosztással, de ez korántsem jelenti azt, hogy nem kerül sor elkeseredett vitákra egyes konkrét esetekben, például a Barátság Kőolajvezeték, vagy a prágai szövetségi hivatalok székhelyei körül. Problémák ott jönnek létre, ahol a két fél akarata eltér egymástól. Ilyen például a csehszlovák hadsereg ügye. Karel Pez, a vezérkar főnöke azt mondja, hogy a hadsereget nem lehet 1993. január 1-ig kettéválasztani. Ugyanakkor Imrich Andrejőák védelmi miniszter azt javasolja, hogy a szlovák repülőgépeket ideiglenesen Csehországban állomásoztassák. A cseh politikusok semmi esetre sem akarnak a szlovák hadsereg akárcsak kis kötelékével is együttélni és figyelmen kívül hagyják hogy |anuár 1 -jével a hadsereget nem lehet kettéosztani. Minden halogatás a hadsereg vonatkozásában szerintük azt jelentené, hogy valamiféle közös parancsnokság vagy védelmi doktrína megmarad. Hasonló problémák merültek fel a szövetségi belügyminisztérium kettéválása kérdésében is. rendelkeztek közvetlenül devizatartalékainkkal, vagy az arannyal. Persze, volt rá lehetőségük, hogy kikényszerítsenek bizonyos átutalásokat és térítéseket. Közvetlenül a Szudéta-vidék megszállása után 14 tonna aranyat követeltek a csehszlovák pénz fedezésére, amit ezen a területen kivontak a bankokból. A protektorátus és a szlovák állam létrejötte után saját elképzeléseik szerint akarták elosztani a devizatartalékokat. A háború után igencsak bonyolult módon kellett keresni és dokumentumokkal alátámasztani mit. hol vásároltak a mi pénzünkön a birodalom számára, mikor használták ehhez a devizatartalékokat és az aranyat. A Nemzeti Bank adatai szerint a háború előtti Csehszlovákiának 1938 október 1-jéhez összesen 95 tonna aranytartaléka volt. Ez részben itthon, részben a külföldi bankokban, Svájcban, a Bank of England-ben és másutt volt elhelyezve. A háború után a készletekből csak 59 tonna maradt, ebből 25 tonna Németországban volt és hozzá nem férhető. Annak kiszámítása, milyen kárunk keletkezett a háború idején, igen bonyolult volt, s végül azzal zártuk az ügyet, hogy 40 tonna aranyat igénylünk. Ennek valójában csak két ötödét, 24 tonnát kaptunk meg. A Csehszlovák Állami Bank aranytartalékai ma 105 tonna aranyat tesznek ki. ZBYNÉK FIALA Fizetne a tanításért Ingyentudás Dr. Timaffy László néprajzkutató rendkívül szerény ember. Nem tartja pajzsként maga elé a múltját, s nem hivalkodik a jelenben elért sikereivel. Pedig lenne mivel! Rendkívüli egyéniségét fémjelzi a Domus Hungarica Alapítvány. Erről sokat és szívesen beszél:-1990-ben vállalatok és magánszemélyek hozták létre ezt a nyitott alapítványt. Az alapítvány célja: külföldön élő, magyar ajkú fiatalok tanulmányainak anyagi és erkölcsi megsegítése. A Csallóközből, Burgenlanditól, Bécsből és Lendváról érkezett fiatalok Győr felsőoktatási intézményeiben - a Tanítóképző-, a Műszaki, valamint a Zeneművészeti Főiskolán - kezdték el a tanulmányaikat. Az alapítvány havonta ezer forint ösztöndíjjal segíti őket. De ennél sokkal fontosabb, hogy ezekben az ifjú emberekben a Domus Hungarica pártolótagjai - tanítók, tanárok, kutatók és más jeles személyiségek - megerősítik a magyarságtudatot. Az egyesület Baross utcai székházában, három teremben tartunk rendszeresen konzultációkat. Az Erdélyből és Csallóközből, valamint a Felvidékről érkezett diákok vajmi keveset tudnak a magyar földrajzról, irodalomról és történelemről. De ez nem is az ő bűnük! Ők csak azt tudják megtanulni, ami benne volt a tananyagban. Az ifjak ezért szorgalmasan látogatják az ingyenes konzultációkat. Érzik, hogy rengeteg a pótolnivalójuk. Ebben az esztendőben már vannak végzőseink. Nekik segítünk elkészíteni a szakdolgozatot. Várunk csángó diákokat is. Kuriózum, hogy a Teológiai Főiskolára jelentkezett egy külföldön élő, magyar ajkú fiú.- Úgy tudjuk, hogy ön is tart konzultációkat.- Igen. A honismerettel én foglalkozom. Boldogsággal töft el a tudat, hogy ezeknek a minden ismeretre éhes, magyar ajkú, de külhonban élő fiúknak, lányoknak biológiát, néprajzot és helytörténeti ismereteket oktathatok. Higy-G tcffirfo gyék el, ez nekem nem fáradság. Ha kérnék, még fizetnék is azért, hogy taníthassam őket. Ugyanígy tennének a társaim is: Polgár Tibor, az egyesület titkára, Vadász Anna, aki tanár, és a szó legnemesebb értelmében mindenes, Barsi Ernő, az országos hírű történész és még sokáig sorolhatnám.- Timaffy úr, azt értjük, hogy az egyesület ingyen tart konzultációkat, de az ösztöndíjakat miből fizetik?- A Domus Hungarica pártoló tagjai havonta 150 forint tagdíjat fizetnek. Ezt az összeget használjuk ki bérleti díjra, rezsire és ebből fizetünk ösztöndíjat. Mindenkinek nagyon köszönjük a segítséget. H. T. Zs. A Nemzeti Múzeum könyv-ereklyéi A cseh nemzet gazdag kulturális örökséggel büszkélkedhet. Most, amikor előtérbe kerül a nemzeti történelem és büszkeség, nem árt emlékezni erre. Értelmetlen lenne kiemelni történelmünk gazdagságát, vagy azt állítani, hogy mindenben az elsők voltunk, a legjobbak. Ez durva tévedés lenne. Tekintsük meg azonban kulturális kincsünknek egy részét, a prágai Nemzeti Múzeum könyvtárának történetét és egyes nevezetességeit. Verne Gyula nyomdokain A Lawrence Livermore kaliforniai laboratóriumban Verne Gyula fantáziájához méltó találmányon dolgoznak. Egy óriási ágyúról van szó, amely képes lesz lövedék eljuttatására a Holdra. Az óriás-ágyú a dugatytyú elv alapján működik és a lövedéket kilövő robbanóanyag hidrogén és metán vegyülete. Az ágyúnak L alakja van és lövedéke eléri az óránkénti 15 000 km-es sebességet. A kaliforniai tudósok meggyőződése, hogy a jövőben az ágyú segítségével a lövedéket földkörüli pályára juttatják. A számítások szerint a lövedék súlya 10 tonna lesz. A lövedék segítségével holdkörüli pályára hasznos teher is eljuttatható. A tudósok azt állítják, hogy az ilyen szállítás az nek építeni egy különleges szuperágyút. A műhold fellövésére alkalmas ágyú a hagyományos lövegektől eltérő elvek alapján működik. Lőpor The New York Times űrbe negyvenszer olcsóbb az űrrepülőgépnél. A livermorei laboratóriumban a kísérleteket a szuperágyú kicsinyített modelljén végzik. A következő lépés az lesz, hogy kísérteti ágyút építenek a kaliforniai Vandenberg légitámaszponton, ahonnan a kísérleti lövéseket a Csendes-óceán felé adják le. Úrkísérletek számára csak később készülhetett a már említett hidrogén-metán vegyületet használják. A kaliforniai kísérlet kísértetiesen hasonlít a Verne Gyula által leírt ágyúhoz, amelyet az,, Utazás a Holdba“ című regényben vázolt fel. Hasonlít azonban az úgynevezett Buli-ágyúhoz is, amelyet Irak próbált felépíteni két évvel ezelőtt, az Egyesült Államokkal folytatott háború idején. Az ilyen rendszerű ágyúból jelenleg a rekordot éppen Gerald Bull tartja, aki 1966-ban az USA- ban épített ágyújából 90 kg-os lövedéket 180 km magasra lőtt fel. Ezt a kísérletet Yuma arizónai város közelében hajtották végre. Amikor az USA-ban elutasították Bull kísérleteit, iraki szolgálatba szegődött. 1990-ben - mindmáig ismeretlen okból - Brüszszelben meggyilkolták. A kaliforniai szuperágyú most azt bizonyítja, hogy Bull feltételezései helyesek voltak és tüzérségi lövedék helyettesítheti a rakétát. Persze, amennyiben a kísérletek sikerrel járnak. A Nemzeti Múzeum története több, mint 170 évre nyúlik vissza. Megalapításában a főszerepet egy felvilágosodott nemes és közismert természettudós Kaspar Sternberk játszotta. A többi közt ö támogatta Frantisek Palackyt is. A könyveknek megvolt az az előnyük, hogy gyűjtésűk könnyebb volt más történelmi ereklyéknél, s kétségtelenül olcsóbb is. Számos magángyűjtemény jött akkoriban létre és ezek képezik a múzeum alapját. 1818-ban Kaspar Sternberk kidolgozta a múzeum működési javaslatát és természetesen a könyvtárát is. A Nemzeti Múzeum mai, Vencel téri épülete, persze sokkal fiatalabb, 1891 -tői áll itt, és a könyvtár egy évvel később költözött ide. A múzeumot 1818. április 15-én ünnepélyes keretek közt alapították meg. A könyvtár alapjait az adományok képezték, amelyeket először a Szent Jakab minorita kolostorban helyeztek el. Ide került az a nagyszerű ajándék is, amelyet a breznicei kastélyból hoztak Josef Kolovrat Krakovsky ajándékaként. Ma a könyvtárnak több millió könyve van, köztük külön nagy jelentőségű a kéziratok gyűjteménye, amely közel tízezer kéziratból áll és a Klementinum Nemzeti Könyvtárával együtt a legnagyobb az országban. Európa legnagyszerűbb gyűjteményeinek egyike ez. Az ősnyomtatványok száma (ezek a kb. 1800-ig kinyomtatott művek) több százezerre rúg. A legrégibb nyomtatott könyvek száma a Nemzeti Múzeumban több, mint kétezer. Az alap-adományról, a breznicei kéziratgyűjteményröl érdemes többet is szólni. Története a 14. században kezdődik. Eredetileg a roudnicei Ágoston-rend kolostorának tulajdona volt. A huszita háborúk idején a cseh kolostorok többségét kifosztották, és ez a sors érte a roudnicei kolostort is. fesWJfflÜf Csodával határos módon azonban a könyvtár megmaradt és kalandos úton jutott el Breznicébe. Valószínű, hogy eredetileg a könyveket Vratislavban tárolták és Breznicébe a 17. század második felében kerültek. A múzeumnak először 475 kötete volt, ebből 96 pergamenre írt kézirat. További 86 kézirat 1824-ben érkezett a múzeumba és az utolsó rész a 19. század végén. A breznicei könyvtár egészében maradt meg. Ez nem mondható el az ősnyomatokról, amelyek a könyvtár különféle részlegein találhatók. A kéziratok közt igazi remekeket is fellelhetünk, például a 13. századból származó Mater verborum enciklopédiát. Sajnos, ennek egy részét elértéktelenítik Václav Hanka hamisítványai. A breznicei könyvtár legrégibb darabja a latin nyelvű Canones apostolorum et prima consilia a 10. századból. IVAN ELYJIW
