Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-09 / 227. szám
1992. OKTÓBER 9. A jövő évtől — igaz, még nem január elsejétől — szigorúbbak lesznek a tejtermeléssel szemben támasztott követelmények. Az alább közölt rendeletet ezért mindenekelőtt azoknak ajánljuk a figyelmébe, akik a tej termelésével, feldolgozásával, illetve tárolásával kívánnak foglalkozni. Az előírás magába foglalja a tejtermelés legfontosabb állat-egészségügyi és higiéniai feltételeit. A szövetkezet vagy magángazda — ha a jövőben tejet akar termelni — szerezze be azt az igazolást, amely dokumentálja, hogy az illető — fizikai vagy jogi személy — tisztában van a szigorított termelési feltételekkel és teljesíti a követelményeket. Az igazolások kiadása 1993. május elsejével lép hatályba. 1. cikkely 1. Aki nyers tehéntejet termel, dolgoz fel és tárol, köteles az üzemeltetés megkezdése előtt kérvényezni az állatorvosi intézet illetékes szervétől egy olyan igazolás kiadását, amelyben benne foglaltatik, hogy a termelő alkalmas nyers tehéntej termelésére és árusítására. 2. Az igazolás jóváhagyásának alapvető feltételei a következők: a termelő betartja a laboratóriumi értékhatárokat, a tenyésztői, az állategészségügyi, a dietetikus, az állathigiéniai, valamint az élelmiszeripari célokra szánt tej termelésére. 2. cikkely 1. A tejüzemi kezelésre átadott nyers tehéntej laboratóriumi határértékei: A kötelező mutatók: A mikrobák össz-száma — maximálisan kettőmillió/ml — minősítés 6 hónap alatt (általában 12 mintavétel). A határérték 2 alkalommal léphető túl. A kolibaktériumok száma — maximálisan 30 ezer/ml — minősítés 6 hónap alatt (általában 12 HHIHlfas III Szigorított termelési feltételek Ki termelhet tejet a jövőben? mintavétel). A határérték 2 alkalommal léphető túl. A szomatikus sejtek száma — maximálisan 500 ezer/ml — a mértani csúszóérték az utolsó 6 egymást követő mintavétel során egyik hónapban sem léphető túl a határérték. Gátló anyagok — pozitív lelet nem megengedett. Segédmutatók: Az erjedési aktivitás — minimálisan 20 fok SH, a vizsgált időszakban kétszer süllyedhet a határérték alá, de 15 fok SH alá végképp nem süllyedhet! További segédmutatóként például a fehérjetartalom alkalmazható. Megjegyzés: A laboratóriumi határértékek a Csehszlovák Állami Szabvány [ŐSN/570529 — Surové kravské mlieko (nyers tehéntej)] várható novellizálásával összhangban változhatnak. A minőségi nyers tehéntej laboratóriumi határértékei: Kötelező mutatók: A mikrobák össz-száma — maximálisan 100 ezer/ml — minősítés 6 hónap alatt, a határérték túllépése mindössze 1 alkalommal megengedett; A koliform baktériumok száma — maximálisan 100/ml — minősítés 6 hónap alatt, a határérték túllépése csupán 1 alkalommal megengedett; A szomatikus sejtek száma — maximálisan 300 ezer/ml — a harárérték a 6 hónap alatt kétszer léphető túl, de a szomatikus sejtek száma semmiképpen sem lehet több 500 ezer/mlnél. Gátló anyagok — pozitív lehet egyáltalán nem megengedett. Segédmutatók: Az erjedési aktivitás — 6 hónap alatt kétszer csökkenhet 30 fok SH alá, de semmi esetre sem csökkenhet 20 fok SH alá. További segédmutatóként ebben az esetben is a fehérjetartalom szolgálhat. 3. cikkely 1. A minőségi tej termelésére vonatkozó igazolást abban az esetben kapja meg a termelő, ha teljesíti a tenyésztői, állathigiéniai, higiéniai és állat-egészségügyi feltételeket, s a tej megfelel a laboratóriumi határértékeknek. Abban az esetben, ha a termelő nem teljesíti a laboratóriumi határértékek valamelyikét, vagy nem tartja be a tenyésztői, állathigiéniai, dietetikus, higiéniai és állat-egészségügyi előírásokat, a minőségi tejre vonatkozó igazolás kiadását az illetékes szervek legalább három hónappal elhalaszthatják (azon feltétel mellett, hogy a termelő egyébként teljesíti a nyers tehéntej tejüzemi kezelésre és élelmiszer-ipari feldolgozásra való alkalmasságának előírt mutatóit). 2. A laboratóriumi vizsgálatok eredményeivel egyenértékűek az állatorvosi-higiéniai ellenőrzések eredményei az egyes fejőgazdaságokban. 3. Amennyiben nem felel meg a higiéniai előírásoknak, fennáll annak a veszélye, hogy gyorsabb ütemben szaporodnak a kórokozók, a lehetséges kórokozók és a toxikogén mikroorganizmusok, amelyeket nem nagyon vizsgálnak, de előfordulásuk esetén jelentős mértékben veszélyeztetik a fogyasztók egészségét. A higiéniai ellenőrzések eredményei éppen ezért egyenértékűek a laboratóriumi vizsgálatok eredményeivel. 4. cikkely 1. Az állatállomány ellenőrzése során az állatorvos mindenekelőtt értékeli: — az istállók higiéniáját, — a fejőstehenek tisztaságát, — a fejőstehenek táplálkozásának a színvonalát, — a víz minőségét az istállóban, — a fejőberendezós állapotát, — a tej kezelésének higiéniai színvonalát, — az állatok egészségi állapotát az istállóban, a magánállatorvos véleményezése és kimutatásai alapján. Az értékelésnél az érvényben lévő törvényeket veszi figyelembe az állatorvos. 2. Az igazolás érvényessége nem határidős, ha a termelő olyan nyers tehéntejet termel, amely megfelel az alapelvekben rögzített követelményeknek, valamint az állatorvosi intézet által megszabott tenyésztői követelményeknek. 3. Az igazolást az illetékes szervek akkor vonhatják vissza a termelőtől, ha az nem tesz eleget a fentiekben részletezett előírásoknak. 4. Az igazolás felújítására a termelő kérvényezése alapján kerülhet sor, abban az esetben, ha fel tudja mutatni, hogy teljesítette az állatorvosi intézet által megszabott állandó jellegű követelményeket és azt, hogy a tej minősége három egymást követő laboratóriumi vizsgálat során megfelelt a szabványnak. 5. Az állatorvosi intézet számára a központi laboratóriumokban kimutatott eredmények szolgálnak alapforrásul, ahol az SZK Állatorvosi Intézete területi osztályainak hatósági állatorvosai mélyreható vizsgálatokat végeznek a higiéniai előírások betartásával kapcsolatosan. Diagnosztikai alapul a járási állatorvosi laboratóriumokban végzett vizsgálatok eredményei szolgálnak. 6. A mintavételeket a tejipar szakemberei végzik. Ji csaknem négyezer lelket szám-Mláló magyarországi Gyulafirátótra a helyiek meghívására egy felvidéki hagyományőrző népdalcsoporttal érkeztünk. A rátótiak egy héten át tartó — ünnepi misével kezdődő és szüreti tállal záruló — rendezvényével a szervezők a szegénységbe és munkába belefáradt lakosságot szeretnék bevonni a közösségi életbe. Eredetileg az ünnepi műsorról, az emlékműavatásról és a tollfosztásról akartam írni, de találkoztam Gyulátfirátóton Hadnagy László tanár úrral... A nyugalmazott pedagógus, helytörténész a rátóti napokon első alkalommal mutatta be féltve őrzött gyűjteményét a helyi művelődési házban. A meg-Az anyaországban fedeztük fel Az élők múzeuma | nyitót követően a rátótiak és vendégeik | ellepték a kiálUtótemnet, és az áradat 5; csaknem elsodorta a magányosan á/A | dogáló Hadnagy tanár urat Zászlóval a | kezében fáradtan ballagott lefelé a lép| csőn, és éppen a lakatot tette rá a gyűj| töményét őrző terem ajtajára, amikor | megszólítottam. — Évtizedek munkáját engedem | most látni annak a falunak, amely már ji; kinőtte régi munkaeszközeit, szülei, | nagyszülei idejében a mindennapok| ban olyannyira nékülözhetetien tárgyait. | Az út mentén, az udvaron, vagy éppen | a szemétdombon találtam rá a régi fából | készült krumplinyomóra, tésztamerőre, § faragott kampósbotra. Nem egy kis | bögrét, csuprot kértem el a gazdasszo| nyoktól, amikor láttam, már nem hasz| nálják, nem becsülik édesanyjuk, nagy| anyjuk hozományát. Kifényesítette, letörölte róluk a port, | s ma már régi emlékeket idéznek elő a I rátótiakban, és egy-egy apró tárgy szü:f leikre, rokonaikra emlékezteti őket a mú§ zeumban. De több is történt: a ma is élő | gyulafirátótiak egymásra ismertek a I fényképeken, felismerték eldobott tár- 1 gyaikat, elfelejtett szerszámaikat. — Nem egyszeri, hanem állandó ki| állításra lenne szükségünk, s meglévő I anyag gazdagításához a ma emlékezők | is hozzájárulhatnának. Talán az új isko| Iában erre lehetőségünk nyílik — tervez, | bizakodik Hadnagy tanár úr. Búcsúzáskor Józsi bácsi görbebotja $ segítségével ballagott le a lépcsőn. | Megpillantotta a tanár urat, s így szólí| tóttá meg: | — Sosem jártam még olyan múze| umban, ahol a saját fényképem függött | a falon és édeshúgom bögréje állt a kis| asztalon. Hadnagy tanító úr, de hiszen maga | nekünk, élőknek csinált múzeumot! Száz Ildikó Házinyulak listeriosisa A listerosis szórványosan előforduló betegség, amely vagy vérfertőzésben, vagy vemhes nyulakban szeptikus (fertőző) méhgyulladásban és vetélésben, ritkán agyvelőgyulladásban nyilvánul meg. A vemhes anyák megbetegedése a leggyakoribb. A betegséget a Listeria monocytogenes nevű baktérium okozza, amely iránt a házinyúl igen fogékony. A kórokozó a természetben, a talajban, szerves anyagokban fordul elő, de az állatok nyálkahártyáin is megtalálható és az állatok, valamint az ember bélsarával is ürül. így a fertőzés eredete a legtöbb esetben nehezen meghatározható. Legjelentősebb forrásnak mégis a földdel szennyezett takarmányokat tekintik. A betegség kialakulásában a hajlamosító tényezők (kedvezőtlen hőmérséklet), takarmányozási hiányosságok, egyéb fertőzés, vemhesség stb.) nagy szerepet játszanak. A kórokozó felvétele leginkább szájon át, de olykor nyálkahártya- és bőrsérüléseken keresztül történik. A vérfertőzéses megbetegedés 1—3 hónapos korban, illetve a szeptikus méhgyulladáshoz társulva másodlagosan fordul elő. Az állatok lázasak, elesettek, étvágytalanok, szőrük borzolt. A betegség csak kórbonctani vizsgálattal állapítható meg. A szeptikus méhgyulladás úgy alakul ki, hogy a szájon át felvett kórokozó a vérkeringésen keresztül eljut a méhbe, a méhlepénybe és a magzatba, gyulladásokat, illetve magzatelhajtást idézve elő. Agyvelőgyulladás esetén rendellenes a fejtartás, a hátulsó végtagok gyengék és olykor görcsök mutatkoznak. A vérfertőzésben szenvedő nyulakat sürgősen gyógykezelni kell. Amennyiben a vérfertőzéshez méhgyulladás társul, valamint ha idegrendszeri tüneteket észlelünk, a kezelés reménytelen. Különleges figyelmet kell szentelni a megelőzésnek, ezért földdel szennyezett takarmányokat ne etessünk. A Listeria monocytogenes iránt az ember is fogékony, gyerekekben agyvelőgyulladás, illetve vérfertőzés alakulhat ki, míg a terhes nők elvetélnek, vagy gyerekük betegen születik meg. A részletes járványtani vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a megbetegedett emberek az esetek túlnyomó többségében nem állatoktól fertőződnek. Hegyes tárgyak veszélyei Az átfúródásos recésgyomor- és hashártyagyulladást igen gyakran a takarmányba került hegyes fémtárgyak (drót, szög stb.) okozzák. Ezek a szarvasmarha összetett gyomrának elülső részébe, a recésgyomorba jutnak, majd a recésgyomor összehúzódásai során általában annak elülső falába fúródnak. Ott olykor csupán csak elváltozást okoznak, amely a szervezet védekező mechanizmusainak köszönhetően eltokosodik és további bajok nem jönnek létre. Nemritkán azonban a fémtárgy a recésgyomor közelében lévő szervekbe hatol. így pl. átszúrhatja a rekeszt, a mellhártyát, a szívburkot is, kivételesen magába a szívbe is behatolhat. Az átfúródás következében a rekeszen tályog, mellhártyagyulladás, szívgyengeség, olykor pedig belső elvérzés következtében elhullás alakulhat ki. Máskor az idegen tárgy a májba vagy a lépbe fúródhat. Nemritkán vérfertőzés (a kórokozó baktériumok véráramba való betörése) is létrejöhet. A kórkép formái: gyorsan jelentkező, illetve lassú kifejlődésű recésgyomor- és hashártyagyulladás. A gyorsan kifejlődő esetekben a beteg állat kifordított könyökkel maga alá szedett lábakkal, enyhén ívelt háttal áll. Hirtelen étvágytalanság lép fel, annak ellenére, hogy nem történt takarmányváltoztatás. Az állat lázas, szemmel láthatóan bágyadt, légzése szapora. A recésgyomor tájéka fájdalmas. A bélsár száraz, tömör és rosszul emésztett takarmánymaradványokat tartalmaz. Az elhúzódó esetekben roszszabbodások és átmeneti javulások váltogatják egymást. Az állat étvágya szeszélyes, kondíciója romlik, termelése csökken. Hol hasmenés, hol bélsárpangás mutatkozik. Kiterjedt, általános megbetegedés esetében az állat hasfala feszes, nemegyszer súlyos, feltűnően bűzös, csillapíthatatlan hasmenés jelentkezik. Fontos, hogy időben észleljük az állat betegségét, mert így a betegség korai szakaszában állatorvoshoz tudunk fordulni, amikor a kezelés, illetve a műtőt sikerének még nagyobb az esélye. A betegség gyógykezelésének megkezdése előtt az állatorvos három dolgot mérlegel: a belgyógyászati kezelés, az operáció és kényszervágatás lehetőségét. A legfontosabb feladat megelőzni, hogy hegyes fémtárgy kerüljön a takarmányba. Másfelől, mivel az átfúródást okozó fémtárgyak többségükben mágnesezhetők, a megelőzésben fontos szerepet kapnak a recésgyomorba helyezhető mágnesek is, amelyeket a veszélyeztetett állományokban szokás alkalmazni, vagyis ott, ahol a fémtárgyak eltávolítása az állat környezetéből nem lehetséges. A recésgyomorba szájon át juttatják be a mágnest, amely felületén összegyűjti a bejutott fémtárgyakat, és azokat helyben tartva megakadályozza befúródásukat. A mágnes beadatását állatorvossal végeztethetjük el. A mágnes az állat élete végéig benn maradhat. Dr. Kórmöczi Imre
