Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)

1992-10-09 / 227. szám

Mai számunkban: MEZŐGAZDASÁGI MELLÉKLET FÖM>IIF^ES Holnap tárgyalják a kormányok Szerződésjavaslat a vámunióról Prágában Václav Klaus cseh kor­mányfő bejelentette, hogy a Cseh Köz­társaság, valamint a Szlovák Köztár­saság közötti vámunióról szóló szerző­désjavaslat elkészült, s azokat a két kor­mány szombati ülésén fogja megvitatni. Klaus szerint: „Nem javasolunk mo­netáris uniót. Véleményem szerint táv­lati szempontból ez lehetetlen.” Szavai szerint a két köztársaságnak az első fá­zisban közös pénzneme lesz, majd 1:1- es árfolyamon számolva fokozatosan térnek át a különböző pénznemekre. A szövetségi köztársaság megszűnése után liberalizálják a termelői munkaerő és a tőke mozgását a két köztársaság között. Ha az időjárás kedvez... Földbe kerül a más Vetik a kenyérgabonának valót a gazdaságok. Vetnek, pedig nem is tudják, ki fogja jövőre learatni a ter­mést. Meditálásra viszont nincs idő. — Mozdulni kell — vélekedik Pé­li Vilmos agronómus Ipolyvisk hatá­rában, miközben a fura nevű, A—8- as táblában araszoló vetőgépet fi­gyeli —, hiszen sürget az agrotech­nikai határidő. Aki pedig késlekedik, lemarad. S jövőre aztán, aratáskor „megnézheti magát”. Azaz, helyes­bít azonnal, nem is magát, hanem a magtárakat. No meg a hektárhoza­mokat! Tavaly a szövetkezet csemegeu­borkát termelt a parcellán, amely­nek — mint Simon Sándor gépesítő kiderítette — valójában Aproszlás­­dűlő a neve. A hét elején végre az Ipoly men­tén is esett, hát némiképp könnyebb a munka, mint korábban. — Rögtörőkkel zúzattuk a hanto­kat — jegyzi meg Péli Vilmos —, majd különféle tárcsákkal törettük a csontkemény földet, a rögöt, mégsem használt. Csak a kiadásaink nőttek meg! Meg a gép romlott, tört, hibáso­don meg gyakorta. Most már bevetet­tük a Multitiller tárcsát is. A gép teljesítményével különösen elégedett az agronómus. Szétdol­gozta a földet, most már porhanyós a talaj. Az Ipolysági Mezőgazdasági Szö­vetkezetben a viski határban láttak elsőként a vetéshez. Büszke is Péli Vilmos módfelett. — Rengeteg bosszúság, sok kár ért bennünket a nyáron — jegyzi meg —, ránk fér egy kis sikerél­mény. A pereszlényi határ jelentős részét vállalkozó vette bérbe, Tes­­magon sok területet visszakértek a tulajdonosok, meg kukorica van A Szövetségi Gyűlés együttes ülése Hatpárti együttértés Prágában tegnap folytatódott a Szövetségi Gyűlés két kamarájának együt­tes ülése. Az október 2-án félbeszakadt 4. ülés programján ezúttal az ille­tékességi törvény novellájának megvitatása szerepelt. A szövetségi, illetve a köztársasági hatáskörök behatárolását rögzítő javas­latot hat párt, illetve mozgalom — a PDP, KDP, a DSZM, a DBP, a KDM és a szlovák szociáldemokraták — jelenle­vő képviselői megszavazták. Ugyancsak egyértelműen foglaltak állást a Coexis­tencia képviselői klubjának tagjai — ők nem támogatták a törvényjavaslatot. Ezzel szemben a parlament nem fo­gadta el az úgynevezett „kis kompetencia­törvényt” az első szavazás alkalmával, majd ez utóbbiról folytatták a vitát, a második szavazás már eredményes volt. még a földeken, arrafelé nem állhat­ták még csatasorba a vetőgépek... Az A—8-as táblán Viginta őszi búza kerül a földbe. Kedd estig a tervezett 210 hektárnak majd a felét sikerült elvetni. — Ha ránk mosolyog a szerencse — említi Simon Sándor is —, jövő szerdáig végzünk a búzavetéssel. Tavaly még november végén is ve­tettünk. Igaz, meg is lett aztán az „eredménye”: 30 mázsa termett egy hektáron. Nos, most úgy tűnik, javul(t) a helyzet. Csak el ne kiabáljuk! (Zolczer) A Szivárvány Mozgalom szerint A népirtás 500 éve Amerika felfedezésének 500. évfordulója ünneplés helyett inkább el­­mékedésre kell késztesse az emberiséget — hangoztatták tegnapi kö­zös sajtótájékoztatójukon a Szivárvány Mozgalom és a brünni Am­nesty International (Emberjogi Szervezet) képviselői. Jakub Patocka szerint e tény a természeti népek 500 éven át tartó folyamatos irtását jelképezi. Elké­pesztő, hogy a „civilizáció” jelszavá­nak jegyében mire nem voltak képe­sek az emberek. Ezzel kapcsolatban megemlítette az amerikai indián törzsek sorsának alakulását, a néger rabszolgakereskedelmet és a termé­szeti népek ún. átnevelésére irányu­ló törekvéseket. A résztvevők bejelentették, hogy Brünnben a Svoboda téren október 12-től három napon át este 8 órától virrasztani fognak a civilizáció áldo­zataiért. Karel Skrabal ismertette az Em­berjogi Szervezet nemzetközi titkár­ságának felhívását. A bennszülöttek emberi jogainak többszáz éven át tartó semmibevétele ellen kívánnak kampányt indítani. Éjszakai mosolyok.A felvételen mind­két miniszterelnök vidámnak látszik a PDP és a DSZM vezetőinek szerdai maratoni tárgyalása után, azonban iga­zi oka erre Václav Klausnak van, aki egyes lapvélemények szerint alaposan sarokba szorította Vladimír Meciart (Telefotó: CSTK) FrantiSek Spaéek, a Határrendőrség Főparancsnoksága alezredesének érte­sítése szerint október 5-től 111 személy próbálta meg illegálisan átlépni a Cseh­szlovák államhatárt. A határőrök 42, a volt Jugoszláviából érkezett 23 román, 8 török, 2 svájci és 1 lengyel állampol­gárt tartóztattak fel, ugyanakkor 26 kí­nait, 17 románt, 11 bolgárt, 2 afgánt küldtek vissza a szomszédos országok határőrei Csehszlovákiába. Ki dönt a bevetésükről? Fekete csuklyában... Lassan már egy hónapja, hogy Pozsonyban járt a Fradi, de a sajtó számára még most is téma a meccs, ponto­sabban inkább a lelátón tör­tént brutális rohamrendőri be­avatkozás. Igaz, most már in­kább csak a hetilapok foglal­koznak a történtekkel, s akad közöttük nem egy, amely egé­szen másképp vélekedik a lá­tottakról, mint ahogy ahhoz a hivatalos szervek, elsősorban a belügyminisztérium viszo­nyult. Elöljáróban lássunk egy múlt heti lapvéleményt. Az egyik legjózanabb hang­vételű napilap, a Smena még a visszavágó előtt közölt interjút X.Y.-nal a stadion C-szektorá­­nak rendőrparancsnokával, ahol a kommandósok legbru­­tálisabb beavatkozásra került sor. A cikkíró azonnal „in mé­diás rés” vág a dolgok közepé­be, hiszen X.Y. egyébként minden meccsen ott van, csak éppen beosztottjait nem látták még eddig fekete álarcban. A megkérdezett nem is tagadta, hogy ekkora nyilvánosság előtt először jelentek meg ebben a „kosztümben”, s erről a meg­oldásról azután döntöttek, hogy magyarországi kollégáik alapos tájékoztatása után nem láttak más kiutat, merthogy a Fradi szurkolók olyan „vadál­latok”, hogy egyszer még egy dobermant is helybenhagytak. X.Y. egyébként indokolt­nak és helyénvalónak tartja a kommandó beavatkozását, amely — szerinte — a tör­vénnyel is összhangban van... Igaz — ezt már a cikkíró mondja —, a látvány szinte mindenki számára sokkoló volt, ennek ellenére a rendőr (kis?) főnök mindezt taktikai szempontból tartja optimális megoldásnak, mert hogy a lo­kális verekedések meggátlásá­­val akarták elejét venni egy tö­megverekedésnek. Más dolog, hogy kijutott a verésből kiskorú lánykáknak, arra ólálkodó fotoriporternő­­nek, három—négy éves gyere­két tartva meccset néző apu­kának, de leginkább földön fekvő, zöld-fehérbe öltözött szurkolóknak, de ez utóbbi az ő bajuk, miért nem futottak el... Ami a pozsonyi fotoripor­­ternőt illeti, vele kapcsolatban X.Y. azt nyilatkozta, hogy ve­résének körülményeit azután tudná istenigazában megítélni, ha filmjét nem tépték volna ki a gépből, hanem előbb előhív­ják s megnézik mi van rajta... No commnet. Csehországban merőben másképpen vélekednek a la­pok, mint ahogy a Pozsonyban megjelenők túlnyomó része tette. A Respekt című prágai hetilapban szóvá is teszik, hogy Ján LangoS korábbi szö­vetségi belügyminiszter volt az egyetlen, aki nyomatékkai fel­tette a kérdést — egyébként ugyancsak — hogy milyen jo­gon vetették be a szurkolók el­len a speciális rendőri alakula­tokat fekete csuklyában? Ugyanis Németországban, Nagy-Britanniában, de akár Franciaországban és másutt a hasonló rohamosztagokat a különösen veszélyes fegyveres gonosztevők ellen vetik be. Akkor is szükség van azonban az illetékes miniszter bele­egyezéséhez, merthogy ilyen esetben politikai döntésről van szó. Föl sem merülhet, hogy álarcos egységek tüntetők vagy futballszurkolők ellen ke­rüljenek bevetésre. Az álarcok ugyanis erős pszichológiai mo­mentumként jönnek számítás­ba a bűnözők megrémítésére. Ezzel szemben a cseh és szlovák hivatalok teljesen más szemszögből közelítik meg a csuklyás rendőrök bevetését, mint az európai civilizált or­szágokban. Ráadásul Cseh­szlovákiában hasonló egysé­gekből többféle is akad. A szö­vetségi hatáskörbe tartozók — amelyek már több mint tíz éve léteznek és bevetésükről a mi­niszter dönt, — nagyjából egy évvel ezelőtt minden kerület­­(Folytatás a 2. oldalon) S| GÁL SÁNDOR: Különös história

Next

/
Thumbnails
Contents