Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)

1992-10-06 / 224. szám

I

1992. október 6.

Gazdaság

Szabad ÚJSÁG 5

Elterelés október 30-án?

A környezet és a természet gyásznapja

Többek egybehangzó véleménye szerint közeledik a Duna elterelésének napja. Az ünnepélyes aktusra-mely egyúttal a környezet és a természet gyásznapja lesz - feltehetően október 30-án kerül sor. Az önállóság útján első lépéseit próbálgató Szlovákia ezzel az „ökológiai agresszióval*' kíván megemlékezni ama 1918. október 30-áról, amikor Túrócszentmártonban a szlovákok népgyűtésén kikiáltották a Magyarországtól való elszakadást... Hiábavaló a szlovák és a magyar környezetvédők tiltakozása. Hiábavaló a szakértők figyelmeztetése, a demokratikusan megválasztott szlovák kormány a sztálini gigantománia eme utolsó emlékművének felépítése a kommunista örökség folytatása mellett kötelezte el magát. De nem ez az egyetlen furcsaság a Bős- Nagymarosi Vízlépcsőrendszer történetében. Példátlan és megdöbbentő az a cinizmus, ahogyan az építkezésben érdekeltek mellőzték vagy kiforgatták saját szakértőiknek a véleményét, ha az nem egyezett meg az ó elképzeléseikkel. Öszszeállhasunkban e hivatalos felkérésre készült szakvéleményekből közlünk részleteket. (Olvasóinktól elnézést kérünk a helyenként döcögős fogalmazás miatt, de a szövegbe csak ott nyúltunk bele, ahol az a megértéshez feltétlenül szükséges volt)

Szakértői anyagok a vízlépcsőről

A Szlovák Köztársaság Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériumában 1990. szeptember 14-én megtartott értekezleten a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer hét hasznosítási alternatívájának elbírálása céljából szakmai bizottságok kinevezésére került sor. (...) Ezek célja a beterjesztett alternatív megoldások objektív és pártatlan elbírálása, a vízerőmű környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásainak kiküszöbölése és az ökológiai kockázatok minimalizálása volt.

Az alábbi alternatívák véleményezésére került sor:

A/ a Bős-nagymarosi Vízlépcsőrendszer 1977. évi államközi szerződés alapján történő befejezése;

B/ a bősi erőmű 1977. évi szerződés alapján történő befejezése, a nagymarosi vízlépcső nélkül - üzemeltetés folyamatos üzemmódban;

C/ a csak csehszlovák területen megépülő bősi vízlépcső a nagymarosi vízerőmű nélkül;

D/ a bős! erőművek a körtvélyesi (Hruéov) tározó és a nagymarosi vízerőmű nélküli befejezése;

E/ a bősi erőmű hasznosítása hajózási célokra, nagy vizek levezetésére, valamint részleges energetikai hasznosításra;

F/ mindennemű munkálatok leállítása a Bős-nagymarosi Vízlépcsőrendszeren, a mű konzerválása;

G/ a bősi vízlépcső fokozatos leszerelése, a térség környezeti szempontból elfogadható rekultivációja (ez alatt olyan állapot értendő, amikor a Duna teljes árterülete - mind a csehszlovák, mind a magyar területen - képes lesz eleget tenni mindazoknak a funkcióknak, melyeknek az építkezés megkezdése előtt eleget tudott tenni, beleértve a „nemzetek feletti“ jelentőséggel bíró, nagy kiterjedésű védett övezeti funkciót is.

Minden bizottság az adott szakterület szempontjából vizsgálta meg a kérdést. A teljes összegzést a Gazdasági Tanács által kinevezett bizottságnak kellett kidolgoznia.

(...) A megállapodás szerinti eljárással ellentétben a hat szakbizottság munkájának összegző feldolgozása nélkül az SZK erdő- és vízgazdálkodási minisztere 1990. december 29-én megvitatás céljából a kormány elé terjesztett egy olyan anyagot, mely a C variációt jelöli meg legoptimálisabb változatként.

Az előterjesztett változatok nem azonos értékűek

Átmenetileg konzerválást

Az előterjesztett hét változat nem azonos értékű, kidolgozottságuk szintje különböző, és nem szolgáltatnak olyan adatokat, amelyek lehetővé tennék az egyes variációk értékelését.

A részletes, felelősségteljes és objektív megítéléshez konkrét adatokra van szükség a Duna jelenlegi medrének vízszintjéről. (...) Ismeretes, hogy a folyó medréből az utóbbi évtizedekben közel 4-5 millió köbméter kavicsot termeltek ki, aminek következtében, továbbá a Duna felső szakaszából származó hordalékmennyiség lecsökkenése miatt a folyómeder lesüllyedt, és a vízszint oly módon változott, hogy bizonyos vízhozamok esetén nem felel meg az 1957-es évi állapotoknak.

Az eddigi, nem teljes hidrológiai megfigyelések eredményeiből kitűnik, hogy a Duna vízszintje a Pozsony-Bős szakaszon 80-140 centiméterrel alacsonyabb. Ezen a szakaszon az ágrendszerek később kezdenek töltődni, azonban kiürítödésük a 20 évvel ezelőtti állapotokhoz képest korábban következik be. Ennek eredményeképpen az ágrendszerek vízmélysége csökken.

A hét alternatív megoldás műszaki

kialakítása sajnálatos módon nem szolgál olyan adatokkal, amelyekből levezethető lenne a Duna és az ágrendszerek közötti interakció. Hiányoznak továbbá a hőmérséklet alakulására vonatkozó - az ágrendszer egyes szakaszainak -, valamint magának a Dunának az áramlási sebességét tükröző adatok. Mindezek hiányában az egyes variációk hatásainak objektív elbírálása nem lehetséges.

A beterjesztett változatok közül haltani (ichtiológiai) és haltenyésztési szempontból sorrendben az E és a D variációk tűnnek a legoptimáli sabbnak. (...) Azonban az említettek közül egyik sem kínál kielégítő megoldást a főág és az ágrendszerek összekapcsolódásának problémájára. Mindkét változat (E, D) esetén további kidolgozásra és modellkísérletekre van szükség.

Ezért ezen munkálatok befejezéséig átmenetileg az F változat elfogadását, vagyis a teljes mű - nagyjából jelenlegi állapotban történő - konzerválását javasoljuk.

RNDr. JURAJ HOLClK, CSs és Ing. IVAN BASTL, CSc.

(...) Mint az ökológiai-környezeti bizottság vezetője ki szeretném fejezni egyet nem értésemet a szakcsoportok eredményeinek ilymódon történő „összefoglalásával“. Ezt az eljárást a szakvélemények semmibevételének tekintem. (...)

A kormány elé terjesztett anyag nem tartalmazza a bősi vízerőmű teljes gazdaságosságának a hozamok és a veszteségek objektív összevetéséből származó értékelését. (...)

Szükségszerűnek mutatkozik a villamosenergia-termelésből származó hozamnak, valamint a helyettesítő vízforrások és az ivóvízkezeléssel kapcsolatos költségek szembeállítása, az így kapott értékek számszerűsítése.

(...) A talajvizek és felszíni vizek problematikájának vizsgálatával foglalkozó szakbizottságok állásfoglalásából kitűnik: a tározós alternatívák a vizek minőségét veszélyeztetik. (...) A tározóban eltömődéssel és szerves anyagokat tartalmazó üledékek ülepedésével kell számolni. A tározó feliszapolódása következtében fennáll a talajvízszint csökkenésének veszélye. (...)

(...) Hiányzik a hidrológiai viszonyok megváltozása miatti, a természetes ökoszisztémák funkciós kapcsolatainak megváltozására gyakorolt negatív hatásokból eredő veszteségek szembeállítása,..

Tekintettel a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer alternatív hasznosítási módozatainak kiválasztása során tapasztalt, nem objektív alapokon nyugvó döntésekre, azt kérjük, hogy a legrövidebb időn belül kerüljön sor egy független szakértőket tömörítő szakmai csoport létrehozására, amely objektívan - a technokrata megközelítések priorizálása nélkül - döntene a legelfogadhatóbb alternatíva kiválasztásáról.

Pozsony, 1991. február 5. RNDr. MÁRIA KOZVÁ, CSc.

az ökológiai-környezeti bizottság vezetője

Álláspontom kialakítása során a Csallóköz (2itny Ostrov) azon részére összpontosítottam a figyelmemet, amelyet nemcsak a vízierömú hatása, a társadalom és a vízgazdálkodás szempontjából tartok a legfontosabbnak, de a csallóközi talajvízkészletek tartalékképzödése szempontjából is.

Az úgynevezett Felső-Csallóközről van szó, nevezetesen a „folyó menti“ szakaszról és annak kornyékéről (a mai bal parti sáv, Pozsonytól Doborgazig 15-20 km szélességben).

(...) Az alábbi kérdéseket tartom alapvető fontosságúaknak: milyen

a tározó egészére, bekövetkezik a fenékrész nagy részének teljes feliszapolódása. (...) Azt merészelem feltételezni, hogy a körtvélyesi tározó léptékében a mesterséges infiltráció passzív, illetve aktív elemei nem adnak megfelelő biztosítékot sem műszaki, sem gazdasági, sem pedig ökológiai szempontból.

Nem valószínű, hogy a tározó fenékrészén fennmaradnának a Dunavíz kémiai és bakteriológiai-biológiai összetételének jellemzői olyan formában, mint ahogy azokat ma ismerjük. A vízminőség-mutatók romlásának

A vízminőséget vizsgáló munkabizottság véleménye

Nem ismerjük a pontos választ...

lesz a talajvizek dinamikája; hogy változnak a áramlási irányok és sebességek; az infiltrálódó víz mennyisége a feltöltés során, a feltöltést követően és a tízéves üzemelés alatt; a tározó mely pontjain és hogyan fog változni a felszíni vizek minősége a fenékrészben és az eltömődö rétegen való átjutása során, milyen lesz az infiltrálódó víz kémiai (bakterológiai-biológiai) összetétele.

Az a véleményem, hogy a kérdésekre a pontos választ nem ismerjük, és nem hiszem, hogy ebben jelentős mértékben a segítségükre lehet a szó tágabb értelmében vett matematikai modellezés. (...)

Nem tartom tehát sem reálisnak, sem pedig célszerűnek ezen válaszok „érvekkel“ vagy „számokkal“ való bizonygatását. Az erőltetett érveléssel szemben reálisnak és a megoldás további előmozdítása szempontjából lényegesen hihetőbbnek tartom a szakértők véleményét - a kvalifikált becslést. Megkísérlek egy ilyen véleményt megfogalmazni az e területen szerzett eddigi tapasztalataim alapján (...) Azért is cselekszem így, mivel ezeknek a bizottság nem szentelt megfelelő figyelmet sem a fellépésem előtt, sem pedig azt követően).

Feltételezem, hogy a feltöltés ideje alatt megnövekszik az infiltráció, s a talajvizek áramlása jelentős mértékben felgyorsul a tározóból az érintett területek irányába. E folyamat fokozatosan elcsendesül, s tekintettel

feltételezése, gondolom, elfogadható; a víznek az iszapos ülledékeken keresztül, anaerob feltételek közepette megvalósuló továbbjutása - a tározó feltöltését követően - csak az infiltrálódó vizek további minőségromlását idézheti elő.

További fontos momentumok: az említett összefüggésekben szükséges megemlíteni a talajvizek elszennyeződését a Duna ágrendszerének térségében. Ezt a szennyeződést egyfajta mintatípusnak tartom arra vonatkozóan, hogy mi minden fog felgyülemleni alatta a vízerőmű többéves üzemelése során. (...)

A doborgazi (Dobrohoéf) lelőhelyen végzett kéthavi szivattyúzási kísérlet után a hidrológiai mérések és értékelések alapján megállapítható, hogy a talajvizek döntő többsége a környező elvizesedett területekről származik. (...) amennyiben ez a rész erősen elszennyeződik, annak ténye bizonyára tükröződni fog a szivattyúzott víz minőségében is.

A fentiek alapján az alábbi következtetést vonom le: az ágrendszerekben jelenleg felgyülemlett szennyeződés a feltöltés hidraulikai effektusa révén a Csallóköz területe irányába fog mobilizálódni. Ennek mértéke közvetlenül függ a feltöltés sebességétől.

RNDr. STANISLAV KLAUŐO,

(a vízminőséget vizsgáló munkabizottság tagja)

Haltenyésztésre alkalmatlan

A Duna régi medrének aktualizált műszaki megoldása Körtvélyes-Bős térségében négy darab, fejlett kőből készült, átlagosan 4 méter magas szilárd elrekesztés megépítésével számol, melyek feladata - a tározóból jövő állandó vízhozam mellett - a vízszint jelenlegi magasságon való stabilizálása.

Ez a megoldás ichtiológiai és haltenyésztési szempontból nem megfelelő, mivel az ökológiai feltételek radikális megváltoztatásával jár. (...) A Hydroconsult vállalat dolgozói a köböl készült elrekesztések térségében a probléma megoldására elvi javaslatot terjesztettek elő, mégpedig elkerülő csatornák kiépítésével. (...)

Ebből a szempontból az elkerülő csatornák nem lennének képesek

funkciójuk ellátására, vagyis lehetővé tenni a kőelrekesztések feletti, magasabban fekvő szakaszokból származó halak számára, hogy az elkerülő csatornán átjutva újra letelepedjenek. (...)

Az elkerülő csatornák tervezése előtt javasoljuk a problémát modellkísérlet segítségével megvizsgálni. (...)

Az elkerülő csatorna funkcionális alkalmassága szempontjából nem kevésbé fontos e csatorna alsó betorkollásának elhelyezése, tekintettel a különböző áramlási sebességekre az elkerülő csatorna torkolati részénél és a Duna medrében.

Ing. ANTON KIRKA, CSc, igazgató

Haltenyésztési és Hidrobiológiái Kutatóintézet

Az ökológiai produkciós bizottság végkövetkeztetései

sszatartott adatok

A bizottság 1990. szeptember 20 - november 7-e között három munkacsoportban dolgozott. (...) A feladat megoldásához a hét változatnak a Hydroconsult által kidolgozott rövid leírását használtuk kiindulási alapként. A rendelkezésemre bocsátott anyagok sajnálatos módon nem tartalmazták a javasolt variációk lehetséges veszteségeinek és előnyeinek reális és objektív értékelését lehetővé tévő összes fontos adatokat. (...)

A fentiekben ismertetett tények miatt az egyes munkacsoportok rendelkezésre bocsátott kiindulási adatokon kívül, munkájuk során felhasználták a talajvízszintekről, a felszíni vizek rendszeréről és ezek változásainak a természeti környezetre gyakorolt hatásairól készült eddigi előrejelzések adatait is.

(A dokumentum közli a hét változatnak a mezőgazdaságra, az erdészetre, erdő- és vadgazdaságra, valamint

a halászatra és a haltenyésztésre gyakorolt előnyeit és hátrányait. Feltűnő, hogy milyen nagy területeken kívánnak pótlólagos beruházásokat - új öntözőrendszerek építését, szikesedést megelőző drénezést, vízelvezető csatornákat és tisztítóállomásokat. Az erdészetet, erdő- és vadgazdálkodást illetően csaknem egyöntetű megállapítás, hogy nagy kiterjedésű területen fognak fokozatosan kiszáradni a tízévesnél idősebb erdők. Itt említik meg a dunai szállítás lehetőségeinek eltűnését is. Ami pedig a növény- és az állatvilágot illeti, a dokumentum jobbára csak negatívumokról számol be. Szembeállítva az előnyöket a veszteségekkel, a mérleg serpenyőjét a károk és a veszteségek húzzák le sokkal mélyebbre.)

A dokumentumot Ing. E. FULAJTÁR, CSc.; Ing. J. CIFRA, CSc.; RNDr. R. HÖLŐlK, CSc.; Ing. Dr. P.DANlSOVIŐ és Ing. S. MÁTYÁS jegyezték.

I