Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-29 / 243. szám
4 Szabad ÚJSÁG Gazdaság 1992. október 29. ' Világgazdasági mozaik V ............ Y Versenyképes magyar telefon Átadták a Triton Rt. 210 millió forintos beruházással elkészült, 4000 négyzetméteres gyáregységének 50 millió forint értékű új teletonkészülék-gyártó sorát Pécelen. A részvénytársaság még ebben az évben 100 ezer telefonkészülék gyártását tervezi, amelynek közel felét már lekötötték a Matáv regionális szervei. 1993-ban várhatóan 250 ezer Triton 200- as telefonkészüléket gyártanak majd, és ebből 100 ezret exportálnak. A Triton Rt. Önerőből fejlesztette ki a magyar távközlés igényeinek megfelelő alapkészüléket, a Triton 200-at. A magyarországi liberalizált távközlési piacon több tucat külföldi gyártó és forgalmazó több mint 200 bevizsgált, engedélyezett termékkel van jelen. Ebben a helyzetben minőségi és árban is versenyképes telefonkészülékkel megjelenni a piacon elismerésre méltó dolog - foglalta össze véleményét a Triton teljesítményéről Frischmann Gábor, a Magyar Távközlési Vállalat (Matáv) igazgatója. A Triton Számítástechnikai és Távközlési Kisszövetkezet 1986-ban alakult meg. A 90 fős tagság még abban az évben 100 millió forintos árbevételt könyvelhetett el. 1990-ben a szövetkezet és a holland G. Trade cég részvénytársaságot alapított 100 milliós alapítói tökével. Ezt az összeget azóta minden évben megduplázták, így a Triton 1992-ben már 410 millió forintos alaptőkével rendelkezik. A magyarországi távközlési piacon a Triton egyben a telexkészülékek legnagyobb forgalmazója is. Emellett biztonságtechnikai, banktechnikai berendezéseket, az Intec Kft-n keresztül pedig Panasonic alközpontokat, telefonokat, telefaxokat és üzenetrögzítőket is forgalmaznak. A cég tavaly 640 millió forintos forgalmat bonyolított le, de idei forgalmuk megközelíti majd az 1 milliárd forintot. Oroszország megsegítése Nagy többséggel, 232:164 arányban elfogadta az amerikai kongresszus azt a törvényt, amely a volt Szovjetunió megsegítését szabályozza. A törvény értelmében az Egyesült Államok részt vesz a hét legfejlettebb ország 24 milliárd dolláros hitelprogramjában, valamint a rubel stabilizációját célul kitűző 3 milliárd dolláros alap finanszírozásában. Ezenkívül Washington az Export-Import Bankon és más pénzintézeteken keresztül 2,9 milliárd dollárral részt vesz az orosz mezőgazdaság átalakításában. A Fehér Házban az oroszországi reformok és Jelcin orosz elnök támogatása érdekében létfontosságúnak tartják a megszavazott segélyeket. Importcukor féláron Lengyelországban a súlyos aszálykárok az élelmiszerárak lavinaszerű növekedését indították el. A jelentős terméskiesés miatt nagy mértékben drágult a gabona. Újabban a cukor lett spekuláció tárgya. Ára rövid idő alatt a duplájára emelkedett annak ellenére, hogy mind az Agrárpiaci Ügynökség, mind a cukorgyárak tartalékaihoz mindeddig nem kellett hozzányúlni. Most, hogy a cukor kiskereskedelmi ára kilogrammonként elérte a 13 ezer zlotyt és a boltokban cukorhiány van, a kormány végre döntött: a készletekből 15 ezer tonna cukrot dobott piacra 8-8,5 ezer zlotyért. A kereskedelem azonban fürgébbnek bizonyult: a piacon máris megjelent az importcukor, melyet a 40 százalékos vám ellenére olcsóbban kínálnak. Az idei cukortermelést 1,4 millió tonnára becsülik, ez valószínűleg teljes mértékben fedezi majd a hazai cukorszükségletet. Ford-bővítés Spanyolországban A Ford-autógyár bővíteni akarja a kelet-spanyolországi Valenciában lévő üzemét. A konszern 770 millió dollárt fordit egy új motorgyár felállítására, amely évente 550 ezer Sigma-motort fog gyártani. A valenciai üzemben jelenleg Fiestákat és Escortokat szerelnek össze. A Sigma-motort a Yamaha céggel közösen fejlesztették ki, az évtized végére piacra kerülő új kiskategóriájú autóhoz. Híd Németország és Dánia között? A német, dán és francia építőipari és bankokat tömörítő Fehmarn Belt Konzorcium (FBC) ajánlatot tett, hogy 20 kilométer hosszú hidat vagy alagutat épít Dánia és Észak-Németország között és a Fehmarn Belt tengerszoroson keresztül. A német szárazföldhöz híddal kapcsolódó Fehmarn sziget és a dán Lolland sziget közötti közúti és vasúti összeköttetés 2003-ig készülne el, és 20-26 milliárd koronába kerülne (1 USA-dollár = 5,8465 dán korona). Dánia és Svédország korábban közös vállalkozást hozott létre, amely hidat, vagy alagutat kiván építeni a svédországi Malmö és a dán Sjaelland sziget közötti tengerszoroson keresztül. A két létesítmény révén közvetlen szárazföldi forgalom létesülhet az európai kontinens és Svédország között. Dán állami beruházással közúti kapcsolat létesül még Sjaelland és a Jütland félsziget között. Az FBC több tervet készített, ezek közül a híd kivitelezése a legolcsóbb, az alagúté a legdrágább - viszont környezetbarát megoldás. A kettő kombinációja ugyancsak szóba került. A konzorcium az ajánlat értelmében a tervezésért, kivitelezésért és finanszírozásért cserébe bérletbe venné és maga üzemeltetné a létesítményt, egyúttal úthasználati díjat szedne. A Toyota Európában A Toyota autógyár az importkorlátozások ellenére erősíteni kívánja jelenlétét az Európai Közösségben. Európai forgalma jelenleg 7,5 milliárd márka, amely a nagy-britanniai összeszerelő üzem beindulása után 1995-re elérheti a 10 milliárd márkát. A Toyota eddig közel 160 európai vállalattal kötött beszállítói szerződést. Ezek nemcsak a majdani nagy-britanniai gyár, hanem a japán üzemek ellátására is irányulnak. Virágzó BMW A német BMW cég az első félévet komoly üzleti eredménnyel zárta: profitja 10,5 százalékkal növekedett. Az első félévi eredményeket ismertető vállalati szóvivő közölte: a BMW nettó profitja 421 millió márka volt, ami 10,5 százalékos növekedés 1991 azonos időszakához képest. A cég forgalma ez idő alatt 12 százalékkal bővült, és 16,16 milliárd márka volt; a gépkocsigyártás 19 százalékkal növekedett és darabszámra 312 986- ot készítettek. Immár a BMW ellenőrzi a nyugatnémet autópiac 6,1 százalékát, szemben az egy évvel korábbi 5 százalékkal. A keletnémet piacon részesedése 5,8 százalékról 7 százalékra emelkedett. (A Világgazdaság és a Reuter nyomán)-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Szakemberszemmel: A központi vámhivatal szakemberei meglehetősen borúlátón ítélik meg a PDP és a DSZM készülő vámunióról szóló megegyezését. ,, Ahhoz, hogy a Csehország és Szlovákia közötti vámunió jól működjön és megfeleljen az általános vámügyi és kereskedelmi megegyezések normáinak, elkerülhetetlen egy olyan közös vámhivatal létrehozása, amely törvényhozó és végrehajtó hatalommal rendelkezik“- jelentette ki a nemrégiben tartott sajtótájékoztatóján Vojtéch Kluőár, a központi vámhivatal főosztályának igazgatója. A Klucár úr rendelkezésére álló információk szerint azonban a vámunióról készülő megegyezés nem számol semmilyen szervvel, amely döntő hatáskörrel rendelkezne. ,,A készülő megegyezés szövegében, amelyet én is láttam, a döntő hatáskörről szó sem esik. Csak a vámunió tanácsadó szervét említik. Bár igaz lenne, amit a múlt héten Meőiar kormányfő mondott, hogy létrejöhetne egy olyan szerv, amely döntő hatáskörrel rendelkezik" - hangsúlyozta az igazgató úr. Kluőár úr szerint előadódhat egy olyan szituáció, hogy a két ország nemzeti tanácsai különböző vámtörvényeket hagynak jóvá. Szerinte a vámunió működőképességének előfeltétele, hogy mindkét ország azonos vámtörvényekkel rendelkezzék. ,,Hogyan születhetnek azonos törvények, ha nem lesz olyan szerv, amely ezeket előírná?“ - kérdezte Kluőár. Ahogy a továbbiakban hangsúlyozta, az a közös vámszerv, amely csak tanácsadói feladatkört látna el, semmilyen jogkörrel nem rendelkezik. „ Ugyanolyan jogai vannak, minta volt KGST-nek, vagyis semmilyenek“- mondta. Vojtéch Klucár szerint a csehszlovák vámunióval egy olyan forma jön létre, amire eddig nem volt példa. A közös vámunió jogkörét Klucár az EK koncepciójából vette át. ,,Amondó vagyok, hogy ha már valahol valami működik, akkor azt veszem például, és nem töröm olyasmin a fejem, amit még ki se próbáltam “- tette hozzá. A vámunió ingyenes áruszállítást feltételez, de nem ígér teljes adómentességet, hangsúlyozta Vojtéch Kluőár. Elmondta továbbá, hogy lesz majd a vámunión belül egy adómentes limit, amely még nincs ugyan meghatározva, de ha ezt a limitet túllépik, adót kell fizetni. ,,Az államnak is meg kell élnie valamiből“ - tette hozzá. Kluőár becslése szerint ez a limit mintegy 10 000 koronáig terjedhet. ,,Ha Franciaországot venném példának, vagy 42 000 korona értékű árul vihetnék át vámmentesen és persze adómentesen a határon. A mi esetünkben ez azonban gazdasági lehetetlenség“- jegyezte meg. A kérdésre, hány vámhivatalra lesz szükség a csehszlovák határon, Kluőár elmondta, hogy a volt Szlovák Köztársaság idején ezen a határrészen 15 vámhivatal működött, most viszont valószínűleg többre lesz szükség. Kluőár szerint az egyetlen határfolyó, amelyen határátkelőhelyet kell majd létesíteni, a Morva. Cseh—szlovák szakítás — magyar szemmel Szlovákia fontosabb, mint gondoljuk Immár több mint bizonyos, hogy 1993. január 1-jétól Csehország és Szlovákia különválik. Vajon a két váló fél miként osztozik a Magyarországgal lebonyolított külkereskedelmen? A Cseh- és Szlovák Köztársaság kereskedelmi kirendeltsége által a Világgazdaság rendelkezésére bocsátott vámstatisztikai adatokból meglepő kép bontakozik ki: jóllehet a magyar importból Csehország és Szlovákia részesedése nagyjából egyforma, a hazai kivitelnek azonban 90 százaléka jüt Szlovákiára. Az idei év első nyolc hónapjában Magyarország csehszlovák exportjának 90 százaléka Szlovákiába irányult - azaz 56,9 millió dollárból 51 millió. Éppen ezért az ásványi fűtőanyagok és kenőanyagok kivételével - amelyeknél Csehország részesedése 63,3 százalék - valamennyi tételnél szlovák túlsúly jellemző. Kirívóan nagy ez az arány az élelmiszereknél (94 százalék; 7,2 millió dollár), valamint a gépeknél és szállítóberendezéseknél (80,5 százalék, 9,4 millió dollár). Az első nyolc hónapban összesen 304,7 millió dollár értékű árut hoztunk be a Cseh- és Szlovák Köztársaságból. A cseh országrészből 156,1 millió dollár értékű árut importáltunk (51,2 százalék), Szlovákiából pedig 148,4 millió dollárnak megfelelő cikket (48,8 százalék). Az import tételes vizsgálatakor feltűnő, hogy nagy a Szlovákiából Magyarországra eladott élelmiszerek, italok és dohányáruk aránya (56, illetve 79,3 százalék). A szomszéd országból érkező importunkban Csehországból származik az ásványi anyagok és a késztermékek zöme. A gépek és szállítóberendezések 59,2 százaléka, a különböző ipari termékeknek pedig 57,6 százaléka. Emellett Csehországból származik az év végéig még szövetségi államként kezelt partnerünktől vásárolt ásványi fűtőanyagok és kenőanyagok 87,3. százaléka. A Cseh- és Szlovák Köztársaságban 1991 -ben összesen 638 ezer dollár értékben fektettek be magyar vállalatok. Ebből 380 ezer dollárnak megfelelő összeg volt a pénzbetét, a többi apport. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának egyelőre nincs számítása arról, hogy milyen arányban oszlik meg az összeg Csehország és Szlovákia között; becslések szerint a magyar töke nagyobbik része Csehországba került VILÁGGAZDASÁG EFTA — Csehszlovákia megállapodás Küszöbön a bécsi ratifikálás Ausztriában végső fázisába érkezett az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és Csehszlovákia által kötött megállapodás ratifikálása. Ezzel együtt törvényerőre emelkedik az a kétoldalú egyezmény, amely ez utóbbinak Ausztriával lebonyolított kétoldalú agrárforgalmát szabályozza. Ha a ratifikálás november 1 -je előtt megtörténik, akkor a megállapodásban foglaltak december 1-jén hatályba léphetnek, még mielőtt Csehország és Szlovákia különválása zavarokat okozna. Norvégia, Svájc és Svédország viszonylatában már július eleje óta érvényben van hasonló megállapodás. Ha Bécsben megtörténik a ratifikálás, akkor ez azt jelenti, hogy az osztrák exportőrök ugyanolyan feltételekkel szállíthatnak a (két) szomszéd ország piacára, mint az európai közösségi versenytársaik. Az alpesi országban ez mindenekelőtt építőipari és faipari termékek, valamint távközlési berendezések szállítóit fogja kedvezően érinteni. Ellenkező irányban várhatóan a cement és a mezőgazdasági gépek szállítása fog megélénkülni. A megállapodás keretében Ausztria csaknem valamennyi iparcikkcsoportra eltörli a vámokat. Kivételt csak az acél és textilipari termékek jelentenek. Csehszlovákiának ezzel szemben 2001-ig lehetősége van a vámok fokozatos leépítésére. Az EFTA-megállapodás önmagában nem jelent gyógyírt minden rosszra. Ha például Csehszlovákiából származó terméket továbbfeldolgozás után az Európai Közösség tagországaiba szállítanak, akkor arra továbbra is vámot kell fizetni. Hasonló kötelezettség az ellenkező irányú szállítások esetében is fennáll. (Der Standard, Die Presse) Szlovák-amerikai kereskedelmi együttműködés Figyeljünk a gyümölcsre! Peter Baeo, az SZK mezőgazdasági minisztere október 14-én, Pozsonyban fogadta Patricia Lernert, a Szlovákiát támogató amerikai USAID ügynökség igazgatónőjét. Az ügynökség 89 millió amerikai dollár segélyt kínál fel Csehszlovákiának, amelynek mintegy 40 százaléka Szlovákiát illeti. A látogatás alkalmával Peter Baco fogadta még Frank Tarranto mezőgazdasági attasét, az USA ausztriai nagykövetségének tagját, aki tolmácsolta az Egyesült Államok együttműködési szándékát a kereskedelem területén. Ez az együttműködés olcsóbb hitelekhez juttathatná a szlovák üzletembereket. A tárgyalások során a szlovák mezőgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a földtulajdonjog a szövetkezetek átalakulási folyamatában és az állami vagyon privatizációján belül egyaránt érinthetetlen. Szerinte a jövőben a szlovák mezőgazdasági termelés nagy részét a nagyvállalatok biztosítják. Általuk jobban érvényesülhetnek majd az ésszerű gazdálkodás progresszív amerikai technológiái. Elmondta továbbá, hogy a Szlovákia mezőgazdaságát irányító szakembereknek nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a zöldség- és gyümölcstermesztésre. Az amerikai vendégek felajánlották együttműködésüket a szlovák mezőgazdasági árutőzsde beindításában, amely a kis- és középvállalatok programját kívánja segíteni.
