Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-24 / 240. szám
/ / OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Ia történelem fehér FOLTJAI 1 Keddtől 5 részes sorozat POPÉLY GYULA: Münchentő'l Komáromig Budapest Hágához fordult „A BOssel kapcsolatos ellentétek veszélybe sodorhatják a közép-európai országok együttműködését és megbonthatják a visegrádi hármak egységét is” — jelentette ki Martonyi János magyar külügyi államtitkár, aki nem sokkal azután nyilatkozott, hogy tegnapelőtt Brüsszelben eredménytelenül ért véget a közös piaci közvetítéssel tartott magyar—csehszlovák tárgyalás. A Magyar Rádió tegnap délutáni jelentése szerint Martonyi úgy vélte, hogy tekintve a munkálatok ütemét, alig elképzelhető, hogy a szlovákok mégsem terelik el a Dunát. Ezt Magyarország a közös határ megsértésének tartja, s kénytelen lesz nemzetközi fórumokhoz fordulni jogvédelemért. Közben Herman János külügyi szóvivő bejelentette: Magyarország képviselője hivatalos keresetet nyújtott be a Hágai Nemzetközi Bírósághoz a Duna elterelése ellen. A magyar külügyminiszter, Jeszenszky Géza reméli, hogy a brüsszeli tárgyalások eredménytelensége nem jelenti a csehszlovák— magyar tárgyalások végét a bősi vízerőműről. Jeszenszky újságíróknak nyilatkozva hangoztatta: a nemzetközi közösség most már látja, hogy melyik az a fél, amelyik kész a józan kompromisszumokra, és kik azok, akik mereven ragaszkodnak az egyoldalú lépésekhez. A magyar külügyminiszter olyan lépéseket helyezett kilátásba, amelyek meggondolásra késztetik a másik felet: ha a szlovákokat nem is, de a csehszlovák szövetségi kormányt vagy a cseheket mindenképpen. Az ausztriai Zöld Párt szerint a bécsi kormánynak nyomást kellene gyakorolnia Csehszlovákiára a bőéi vita tárgyalásos rendezése érdekében. A párt egyik vezetője úgy vélte, ha tovább mérgesedik a helyzet Csehszlovákia és Magyarország között, a vitába előbbutóbb Ausztria is belekeveredik. Szerinte az ellentétek katonai konfliktushoz is vezethetnek. A hivatalos osztrák álláspont szerint ettől nem kell tartani. Ezért Bécs továbbra is csak szakmai kérdésekben hajlandó közvetíteni. Budapest jegyzékben kérte fel Prágát, hogy keddig adjon magyarázatot a Duna elterelésére. A dokumentum — amelyet Csehszlovákia budapesti nagykövetének adtak át — emlékeztet arra, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet úgynevezett sürgősségi mechanizmusa lehetőséget ad az ilyen lépésre. A válságkezelő mechanizmus előírásai szerint ha Magyarország nem fogadja el a csehszlovák választ, akkor az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 12 tagállamának támogatása esetén öszszeül a szervezet vezető tisztségviselőinek a bizottsága. Az EK Bizottsága tegnap rövid nyilatkozatot adott ki a csütörtöki tárgyalások sikertelenségéről. A testület sajnálkozását fejezi ki emiatt, s felszólítja mindkét felet, hogy további lépéseik során tartózkodó álláspontra helyezkedjen. Az ÉK Bizottsága szükségesnek tartja, hogy mielőbb megtalálják a vita rendezésének módját, amely rendkívül fontos a kelet—közép-európai stabilitás megőrzése és a visegrádi hármak együttműködése szempontjából. Ami a csütörtöki találkozót illeti, a nyilatkozat megállapítja, hogy a felek a független szakértőkből álló háromoldalú bizottság felállításának a lehetőségeiről tárgyaltak. A vita során kiderült, hogy a csehszlovák—magyar egyetértés elért szintje nem volt elegendő arra, hogy megállapodás születhessen a háromoldalú bizottság létrehozásáról. Egyébként Brüsszelben nem titkolt aggodalommal figyelik a csehszlovák—magyar vitát. (A brüsszeli tárgyalásokról szóló további információink a 3. oldalon.) Strásky a brüsszeli tanácskozásról a Uj csehszlovák álláspont? A szövetségi kormány kész jóváhagyni egy újabb állásfoglalást, ha az Európai Közösség Bizottsága közli, hogy a Duna elterelése visz* szafordíthatatlan folyamat vagy olyan döntés, amely megzavarja az egész ügy megítélését. Ezt tegnap a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának nyilatkozva mondta Jan Strásky csehszlovák miniszterelnök. Szavai szerint helytelenül interpretálják a szövetségi kabinet által a Duna elrekesztésével kapcsolatos korábbi nyilatkozatát. Mint mondta, a kormány döntése teret hagy a háromoldalú szakértői bizottság számára, amelybe a csehszlovák fél azonnal elküldte képviselőit, hogy november 2-áig eldöntse, vajon a Duna elterelése visszafordítható vagy visszafordíthatatlan folyamat. Strásky leszögezte: az EK követelése úgy hangzott, „hogy nem szabad semmilyen visszafordíthatatlan lépést tennünk”. A miniszterelnök a továbbiakban elmondta: „Várjuk, hogy a bizottság közli a csehszlovák kormánnyal, milyen álláspontra jutott ebben a kérdésben , azaz vajon visszafordíthatatlan vagy visszafordítható folyamatról van-e szó, illetve azt, hogy a november 2-i határidőt túl rövidnek tekinti-e a kérdés megválaszolására.” Ezzel összefüggésben Strásky hangsúlyozta, hogy mihelyt megérkezik a válasz, a szövetségi kormány kész újra foglalkozni az üggyel. A tegnap délelőtti információk szerint Václav Klaus cseh miniszterelnök még nem volt hajlandó nyilatkoznia (Folytatás a 2. oldalon) A cseh elnökválasztás módja PDSZ: „A polgár döntsön!” Kassán megkezdődtek az irodalmi és kulturális napok Fábry Zoltánról a Fábry-napokon Kassán tegnap megkezdődtek a XXII. Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok. Máté László előbb röviden megemlékezett az 1956-os magyar forradalomról, majd megnyitotta a háromnapos rendezvényt. Daniel Kroupa, a Polgári Demokrata Szövetség alelnöke tegnapi prágai sajtóértekezletén közölte, hogy a PDSZ az első cseh köztársasági elnök állampolgárok általi közvetlen megválasztása mellett szállt síkra. Gál Sándor író méltatta az ez évi Fábry-díj kitüntetettjét, Tóth Lászlót, aki tájainkról települt át Budapestre. Költői, publicisztikai, valamint műfordítói tevékenységének elismeréseként ítélték oda neki a díjat, amelyet Bauer Győző, a Csemadok Országos Választmányának az elnöke adott át. Ezt követően előadások hangzottak el. Fónod Zoltán a nemzetiségi kérdésről vallott Fábry-nézeteket foglalta össze, s ütköztette őket a jelenlegi realitásokkal. Rámutatott arra, hogy Fábry ugyan nem foglalkozott rendszeresen a kisebbségi kérdéssel és tapasztalatlan is volt e témában, sőt, ideológiai korlátok is bénították tisztánlátását, mégis az erkölcsi helytállást választotta, s ellentmondásos életműve ellenére szövetségesünk lehet a jövőben is. Balta György a stószi írót mint szellemi vezéralakot mutatta be. A későn érő karakterek csoportjába sorolta, akit szűkebb környezete, a stósziak elfogadtak humora, jó hangja miatt is. Mégha pályája kacskaringósra is sikeredett, erkölcsi szigorúsága folytán, az országban zajló mindenkori eseményeket Európához mérte, mégha ez az Európa akkor egészen másmilyen volt. Sohasem adta fel elveit, a több pénz vagy az érvényesülés sohasem tudta letéríteni útjáról. Hizsnyai Zoltán az általa indított Fábry-vita tanulságait foglalta össze, s közben megemlítette Tőzsér Árpád válaszát, illetve Rákos Péter hozzászólását is. Előadását azzal fejezte be, hogy kimondta: esszéírói szenvedélyének nincs sok köze a közerkölcshöz, de annál több köze van az önvívódáshoz, s ez néha bántóan őszinte hangot követel meg. A vita után a Csemadok kassai székházának udvarán leleplezték Rákosi Ernő epetjesi fesőtművész emléktábláját, amelyet Ferencz György nagykaposi szobrász alkotott. (A festőművészre külön írásban emlékezünk.) BALASSA ZOLTÁN A Polgári Demokrata Szövetség szerint a közvetlen elnökválasztással megerősíthetnék a majdani államfő tekintélyét, illetve a lakosságnak lehetőséget adnának arra, hogy megerősítsék: hogyan viszonyulnak az újonnan létrejövő cseh államhoz. Dániel Kroupa egyúttal azonban annak a feltételezésnek adott hangot, hogy az új cseh alkotmány a köztársasági elnök Képviselőház és Szenátus általi megválasztását kodifikálja majd. Rámutatott arra, hogy az önálló Cseh Köztársaság viszont még nem fog rendelkezni azonnal Szenátussal, s ez azt jelentené, hogy a közvetett elnökválasztás esetében csupán a Képviselőház döntene az új államfő személyéről. Arra a tekintélyre, amelyre a köztársasági elnök a közvetlen megválasztásával (Folytatás a 2. oldalon) Akihito japán császár (jobboldalt) Peldngben ellép a díszszázad előtt. A japán uralkodó első kínai útjáról lapunk 3. oldalán közlünk jelentést (Telefotó: TK SR/AP) Ivan GaSparoviénak, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének (képünkön) a részvételével tegnap Besztercebányán ünnepélyes keretek között felavatták a Bél Mátyás Egyetemet, amelyet a volt helyi pedagógiai karból illetve a Közgazdaság-tudományi Egyetem egykori idegenforgalmi fakultásából hoztak létre (Fotó:TKSR) JlJurij Gagarin kamikazét játszott
