Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-23 / 239. szám
Nesze sen fogd meg Ha hazánkfia politikában, közéleti kérdésekben annyira járatlan lenne, mint bármelyik fejlett nyugati ország átlagpolgára, akkor most elégedetten nyugtázná: hál' istennek, fölemelték a hús fogyasztói árát — most már nem mennek tönkre a mezőgazdasági üzemek. De hazánkfia régen megtanulta, hogy naponta, minden órában oda kell figyelnie a mindenkori illetékesek nyilatkozataira, sőt végig kell hallgatnia minden tájékoztatást, magyarázatot, el kell olvasnia minden jelentést és elemzést — ezután saját tapasztalatai, józan esze segítségével kikövetkeztetheti a sorok között, mi is az igazság. Mert fölmentek a húsárak, elhangzottak a nyilatkozatok, hogy az államnak különféle csatornákon keresztül kell megtalálnia a mezőgazdaság támogatásának útját és módját, s hogy a „természet törvénye szerint" a gyengébb üzemeknek pusztulniuk kell, az erősebbek valahogy majd túlélik a csődöt, átmentik magukat a transzformációval... A vegetáriánus kosztra még nem hajlandó, családjának főzni akaró ember bemegy a húsboltba, s kíváncsiságból vagy vásárlási szándékkal — széttekint. Legalább szemügyre veszi, drága pénzért, sokkal több pénzért mint eddig, jobb-e s nagyobb-e most a választók? És mit lát? Marhacombot, sertéskarajt, néhány csülköt. Vagy néha még ennyit sem. Kérdésére, mikor lesz hús, a hét egy (jobb esetben két) napját jelöli meg a hentes. Az ismerősöket előre figyelmezteti, időben jöjjenek, mert ki tudja.. Fölemelt árak ide, mezőgazdasági üzemek oda — hús egyre kevesebb van. Egy fejlett ország átlagpolgára csodálkozna. Hazánkfia azonban emlékezik még azokra a hírekre és kommentárokra, amelyekben arról volt szó, hogy sok a sertés — csökkenteni kell az állományt. Mivel sok a sertés, alacsonyak a felvásárlási árak, drága a takarmány, az üzemek igyekeznek megszabadulni a nem kifizetődő sertéstartás nyűgétől, stb... És most, az üres boltokat, a szegényes választékot és a csillagászati árakat látva tudatosítja azt is, amiről hetek, hónapok óta cikkeznek az újságok: hogy fizetésképtelen a mezőgazdasági üzemek kilencven százaléka, s csőd fenyegeti a szövetkezeteket, állami gazdaságokat. Közben pedig nincs Szlovákiában olyan húsfeldolgozó üzem, amely ne tartozna a szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. Az érsekújvári húsfeldolgozó például 265 millió koronával, a zólyomi és a dunaszerdahelyi 230—230 millió koronával adósa a mezőgazdasági üzemeknek. A Nagymegyeri Állami Gazdaságnak 27 millió koronával, a felsőpatonyi szövetkezetnek több mint 8 millió koronával tartozik a dunaszerdahelyi húsfeldolgozó üzem... S amíg ezek az üzemek csak készpénz ellenében kapnak üzemanyagot, hónapokon át várják, hogy eladott terményeikért, termékeikért fizessenek, s gondot okoz nekik, hogy dolgozóik havi bérét miből, hogyan teremtsék elő, hogy mekkora kamatra vegyenek (vagy kapnak) hitelt — addig a fogyasztó — ha enni akar, akkor csillagászati áron vásárolja a húst. Rosszabb esetben a termelőt szidja, általában azonban tudja, hogy a lakosságtól így vagy úgy el(vagy fel)vett pénz útja olyan, mint a mesében a király kenyeréhez adott liszté. Amíg kézről kézre adták, itt is, ott is odatapadt belőle valami, s végül maradt is, meg nem is... így lesz ez a fölemelt fogyasztói árakkal is: jut is belőle a mezőgazdasági üzemeknek, meg nem is... Zolczer László felvétele Ha az eddig, a kényszerítő körülmények hatására eladott húsért még az év utolsó negyedébe érve sem kapták meg, ami járt nekik, mi lesz ezután? Biztathatnák őket, ne siessenek a hús eladásával. De azt nem a húsipar, hanem a fogyasztó sínyli meg. Alaposabb vizsgálat tárgyává kéne végre tenni, hogy a termelőtől a fogyasztóig vezető „útvesztőben” hol vész el az élelmiszerekért kiadott pénzük. Kiteszi zsebre? A feldolgozóipar? A kereskedelem? Valószínű, hogy sok felesleges mellékútra bukkannánk, amelyek nélkül egyszerűbb, áttekinthetőbb és kifizetődőbb lehetne mind a termelés, mind a feldolgozás, és olcsóbb a fogyasztás. H. Mészáros Erzsébet októberre decemberre januárra Brazil pellet Rotterdam, $/t azonnali novembere Szójaolaj Rotterdam. HI1/100 kg novemberre februárra Repceolaj Rotterdam, HM/100 kg novemberre februárra Napraforgóolaj Rotterdam, $/t novemberre februárra Lenolaj Rotterdam, $A októberre Burgonya London, $A áprilisra Rizs London, olasz LA októberre novemberre Halliszt 64 %-os Hamburg, M/100 kg azonnali decemberre Cukor London, napi ár, $A nyers 194,6-197,3 195,7-198,6 198,4 200,4 199,5-201,3 199,5-201,3 200,4-202,1 MEZŐGAZDASÁGI TERMÉNYEK Búza Chicago $A X.12. decemberre 126,4-12 márciusra 126,2-12 májusra 122,7-12 Rotterdam, No. 2. Red Winter, $A X 12. októberre 151,a decemberre 155,a Kukorica Chicago, No. 2. Yellow, $A X.12 decemberre 81,9-82 márciusra 85.2-8Í májusra 87,6-88 Rotterdam, No. 3. Yellow. $A IX. 28 októberre 110 decemberre 110 X9. 123,8-125,7 124,2-126,4 121,5-123,1 X.9. 173,95 173,06 Robusta, LA X.12. novemberre 836-850 januárra 846-861 márciusra 860-874 New York, C-kontraktus,$A decemberre márciusra májusra Nemzetközi Kávéegyezmény, $A X.9. napi vegyes ICA 1979 1147,9 15 napos átlag 1084,7 Kakaóbab London, LA X.12. decemberre 655-664 márciusra 681-690 májusra 698-708 New York $A X.12. decemberre 962-979 márciusra 1012-1028 májusra 1055-1057 X.12. 1350-1378 1384 1411 1459-1485 X.9. 660-674 687-701 705-718 X.9. 962-1001 1012-1049 1045-1077 Winnipeg, kanadai $A októberre decemberre márciusra Zab Winnipeg, kanadai $A októberre decemberre márciusra Rozs Winnipeg, kanadai $A októberre decemberre márciusra Szójadara Chicago $A X.8. 88,1-88,9 88,7-89,4 93-93,5 X.9. 108 108.8- 109,5 112.8- 113,1 X.8. 107,5-108 108-108,8 111,9-112,5 119,5-120,5
