Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)

1992-10-21 / 237. szám

2 Szabad ÚJSÁG Belföld 1992. október 21. Dunacsúny Gumicsónakkal a betonlobby ellen MT RÁGABAN tegnap megkezdődött a Cseh Nemzeti Tanács ötödik ülése. Napi­rendjén több törvény jóváhagyása mellett eredetileg szerepelt volna az a javaslat, amelynek elfogadásával kinyilvánították volna a CSNT akaratát felelősséget vállal­ni az önálló Cseh Köztársaság megalaku­lásáért. Tekintettel arra, hogy ezt a kérdést előzetesen kellően nem tárgyalták meg az ellenzékkel, megvitatása ezúttal elmaradt. P áncélozott csapaipáiiítók magyar területen, a bősi erőmű közelében való elhelyezésétől szóló hír terjedt el teg­nap egyes szlovákiai újságírókörökben. Vladimír Moravansky alezredes, a pozso­nyi határrendőrség parancsnokságának el­ső igazgatóhelyettese ezt a hírt teljes egé­szében cáfolta. Ivan KOŰÁRNÍK, a CSK kormány­ának alelnöke és pénzügyminisztere teg­nap beszélgetést folytatott Herman Rigel­­nikkel, a Szlovén Köztársaság kormány­ának alelnökével, mégpedig a két ország gazdasági kapcsolatainak és pénzügyi együttműködésének elmélyítéséről. M egszűnt a vízumkényszer a CSSZSZK és a Litván Köztársaság között. Ezzel kapcsolatban tegnap Prágában jegy­zéket cserélt a két ország első külügymi­niszter-helyettese. A vízumkényszer ez év november 19-től szűnik meg, s ettől a nap­tól kezdve állampolgáraink vízum nélkül 90 napig terjedő időre utazhatnak a Litván Köztársaságba. A lexander vondra, a csk nemzetközi kapcsolatainak miniszterhe­lyettese tegnap úgy nyilatkozott az újságí­róknak, hogy a Cseh Köztársaság minden valószínűség szerint 1996 előtt nem fog kérni teljes értékű tagságot az Európai Közösségben. A társulási szerződést vi­szont valószínűleg a jövő évben aláírják. G lOBÁLIS SZERZŐDÉS megkö­tését javasolta tegnapi sajtótájékoztatóján a szociáldemokrata Ivan Fiáéra parlamen­ti képviselő. Ezt a szerződést a Cseh Köz­társaság és a Szlovák Köztársaság kötné meg és szabályozná a további kétoldalú szerződések megkötésének rendjét. N em LÁTOM OKÁT annak — mondotta Jifí Horák, a csehszlovák szoci­áldemokrácia elnöke tegnapi sajtótájékoz­tatóján —, hogy még a párt februári kong­resszusa előtt lemondjak tisztségemről. A pártelnök távozását különben a szociálde­mokrácia néhány vezetőségi tagja szorgal­mazza. Miről szól a Pavilon? Nemrégiben egy sajtóértekezleten valaki megkérdezte az illetékest: ha bevezetik a szlovák koronát, tovább fog-e létezni egy napnál? Azóta érle­lődik bennem, hogy kell egy beszél­getést csinálni a vám- és pénzunióról; arról, hogy miért aggódnak a szlová­kiai betéttulajdonosok, miért veszé­lyes a költségvetési hiány, és milyen mértékű infláció várható. Nos, hama­rosan összeülnek a kormányok, és ezekről a kérdésekről tárgyalnak majd. Világos válaszokat csupán Kla­us cseh kormányfő tudna adni, de őt nem hívhatom a stúdióba. Két köz­gazdásszal, Tóth Jánossal és Polák Erzsébettel tulajdonképpen csak hangos gondolkodásra vállalkozunk. Természetesen kérdezhetnek a hallga­tók a 314-511 és a 314-684 telefonszá­mokon. Szokásos rovataink mellett te­lefonon érdeklődünk a Kassai Számí­tástechnikai Társaság terveitől, a meg­alakulás előzményeiről; egyáltalán a politikamentes szakmai társaságok he­lyéről és szerepétől életünkben. A vacsorareceptet hallgatóinktól várom. Számítok ötleteikre, kérdése­ikre, gondolataikra, amelyeket szíve­sen megosztanának a szerdai Pavilon ^szerkesztőjével: Szabó Máriával. Tegnap Dunacsúny volt a Duna el­terelése ellen tiltakozó környezetvé­dők akciójának helyszíne. A Global 2000, a Szlovák Környezet- és Tájvé­dők Szervezete, a Dúha, a Deti zeme és a Greenpeace 41 aktivistája gumi­csónakokon leereszkedtek a folyó 1852. kilométeréhez, ahol az építők a Duna elrekesztését tervezik. Miután a vízi rendőrség motorcsónakjai ki­(Folytatás az 1. oldalról) Az elterelés újonnan kitűzött idő­pontjáról, november 7-éről a miniszter azt mondta, hogy azt nem lehet egyér­telműen a Duna elterelése időpontjá­nak tekinteni, mert a helyzet percről percre, óráról órára változhat. Ugyan­akkor hozzátette, hogy a szövetségi kor­mány határozatát a vízmű építésének befejezéséről mindenképpen végre kell hajtani. Jozef Zlocha nem tartja valószí­nűnek, hogy Magyarország esetleg gazda­ságilag próbál majd nyomást gyakorolni Szlovákiára, mivel Szlovákia soha senkit nem fenyegetett, és nem tett a bős— nagymarosi vízerőmű megépítésétől szó­ló szlovák—magyar államközi szerződés­ben foglaltakkal ellentétes lépéseket. (Folytatás az 1. oldalról) nek tüzetes áttanulmányozása nyomán a független jogász arra az egyértelmű kö­vetkeztetésre jutott, hogy a vitát az érin­tett felek megállapodásával kell rendezni, nem pedig bírósági úton. Ezzel összefüg­gésben elmondta, hogy a WWF nem kér tőle olyan szakmai véleményt, amellyel meg lehetne indokolni az építkezésben való magyar részvétel felfüggesztését. szorították őket a partra, ott elfoglal­ták az építkezés egy részét. Hárman közülük a Duna túlpartján kötöttek ki, ahol a rendőrség őrizetbe vette őket és a somoijai rendőrkapitány­ságra vitte. A többiek sorsáról lapzár­táig újabb jelentés nem érkezett. To­vábbra is a dunacsúnyi parton van­nak. Néhány szlovák környezetvédő A Szabad Újság kérdésére, miszerint Szlovákia számára mi lenne a vízművel kapcsolatos elfogadható kompromisz­­szum, a miniszter a következőket vála­szolta: „Ennek a kérdésnek a megvála­szolásához szükségünk lenne konkrét javaslatokra, amelyeket Magyarország részéről mind ez ideig nem kaptunk meg. Az eddigi magyar tárgyalódelegá­ciók mindig azzal jöttek hozzánk, hogy nekik egyedül csak az építkezés te(jes leállításáról való tárgyalásokra van fel­hatalmazásuk. Mi próbáltunk kiuta­­kat keresni. Az események további ala­kulása most már kizárólag a magyar félen múlik — részünkről megvan a jószándék és a kompromisszumkész­ség.” (pintér) Arról a budapesti követelésről, hogy a háromoldalú bizottság vizsgálatának idején ne folytassák a beruházásnak a C variáns szerinti kivitelezését, Berrisch elmondta: nem elegendő azt állítani, hogy az ideiglenes megoldás nem okoz helyrehozhatatlan károkat, de egyúttal úgy vélekedett, hogy egyik fél érvei sem vonatkoznak közvetlenül arra, amiről valójában szó van az ügyben. A tüntetők gátolták ennek a darunak a munkáját is (Fotó: TK SR) megpróbált bejutni az építkezésre, hogy száraz ruhát és élelmet vigyen nekik, de a helyszí­nen posztoló ren­dőrök nem enged­ték oda őket Nem hivatalos informáci­ók szerint a Du­­najplavba Hajózási Vállalat hajója teg­nap az 1852-es kilo­méterhez szállította az eltereléshez szükséges pontonok egy részét (Holnapi számunkban részle­tes beszámolót ol­vashatnak az akció további lefolyásá­ról) K.P. Az MKDM közleménye Az MKDM, amely szorosan együttműködik a Jóakaratú Emberek Társaságával, értesíti a mozgássérülteket, hogy térítésmentesen tolóko­csit igényelhetnek az arra rászorulók. Az allergikus betegségektől szen­vedők — szintén térítésmentesen — hozzájuthatnak a számukra szüksé­ges gyógyszerekhez. Az igénylést október végéig kell benyújtani, illetve elküldeni az alábbi címre: Spoloőnosf íudí dobrej vóle, Koáice, Hlavná ul. (tel.: 095-25108). Az igényléshez csatolni szükséges a szakorvosi bizonylatot, ajánlást. A benyújtott kérelmeket szakbizottság ítéli meg. Azok, akik anyagiakkal támogatni kívánják az MKDM humanitárius tevékenységét, az MDKM e célra nyitott külön számlaszámára küldjék, utalják át pénzbeli támoga­tásukat: Nadácia spoloőnosfi íudí dobrej völe, 25-135-112/0200 VSEO­­BECNÁ ÚVEROVÁ BANKA, Bratislava — vidiek. Magyarországtól várnak javaslatokat Bíróság helyett tárgyalás Vásárdömping a morva fővárosban (Folytatás az 1. oldalról) kék, valamint egyebek mellett szennyvízderítők és hulladékfeldol­­ozó, s újrahasznosító gépek is lát­­atók. A hazai kiállítók negyven szá­zaléka magánvállalkozó, vagy ma­gánvállalat képviselője. Közülük 170 Csehországból, 35 pedig Szlová­kiából érkezett. A külföldi cégek kö­zül a legtöbb Németországból. A FÁK államaiból 16 üzem termékei láthatók. Az önállóan első alkalommal meg­rendezett INVEX-NOVELTIES az újítások és szabadalmak szakmai be­mutatója, de valójában — az IN­­VEX-COMPUTER szakvásárral egyetemben — a már húsz éves múlt­ra visszatekintő, INVEX gyűjtőnéven ismert, műszaki újdonságokat felvo­nultató seregszemlék hagyományai­nak a folytatója. Az INVEX-NO­­■ VELT1ES elsősorban a vállalkozók számára kínál kapcsolatteremtési le­hetőségeket. Az INVEX-COMPUTER számí­tástechnikai, irodatechnikai és híra­dástechnikai készülékeket, berende­zéseket bemutató kiállításon tizenkét országból csaknem hétszáz cég vonul­tatja Fel kínálatát. Nem hiányoznak a legismertebb világcégek sem. Talál­kozhatunk többek között az IBM, a Minolta, a Philips, Toshiba vagy egye­bek mellett a Siemens Nixdorf ter­mékkínálatával is. Bemutatkozott a sajtó képviselői­nek az Európában legnagyobb, szá­mítástechnikai berendezéseket gyártó Siemens Nixdorf cég és a brünni GITY Kft. is. A huszonharmadikáig tartó seregszemlét érdekes és értékes kísérőprogramok színesítik. ZOLCZER LÁSZLÓ Jelzés nélküli híranyag: fSTK, TK Sít Kárpótlás Magyarországról Nálunk is élnek jogosultak Az elmúlt hét folyamán Szlovákiában több helyen Is tartott előa­dást a magyarországi Országos Kárrendezési Hivatal államtitkára, Sepsey Tamás és a hivatal társadalmi kollégiumának elnöke, Menczer Gusztáv. Előadásaik célja az volt, hogy megismertessék a Szlovákiában élő Jogosultakkal az életüktől és szabadságuktól megfosztottakra vonatkozó azon kárpótlási törvényt, mely a vilá­gon egyedülálló módon lehetővé teszi, hogy a károkat elszenve­dők akkor Is kárpótlást kapjanak a magyar államtól, ha ma már nem a Magyar Köztársaság állampolgárai, de a kár elszenvedésé­nek pillanatában azok voltak. Mivel az idevágó kárpótlási törvény 1939-től kezdődően ad kárpótlást az elszenvedett sérelmekért, Csehszlovákia területén is több tízezer jogosult él. Jogosultnak számít minden olyan egyén, aki a magyar hadsereg kötelékében telje­sített katonai szolgálatot és a háborút követően szovjet hadifogságba esett, kény­szermunkára hurcolták el. A jogigény szempontjából nem mérvadó, melyik ország terü­letén esett a szovjet hadsereg fogságába. A jogigény 1945. augusztus 1-jétől érvénye­síthető, mivel a törvény az eddig terjedő időszakot még a háború részeként kezeli. Tehát azok a hadifoglyok, akik 1945. augusztus 1-jét követően szovjet hadifogságban voltak, jogosultak a kárpótlásra a magyar államtól. Ugyanígy jogosultak a kárpótlásra azok az egyének is, akiket kényszermunkára ún. málenkij robotra hurcoltak el a volt Szovjet­unióba; ők az ott töltött idő egész terjedelmében. Ugyancsak jogosultak a kárpótlásra mindazok, akiket Magyarország 1944-es német megszállását követően hurcoltak el gyűj­tőtáborokba, koncentrációs táborokba (többnyire vallásuk miatt — zsidók voltak); illetve akiket fegyveres hadosztályokhoz osztottak be munkaszolgálatosnak. A jogigényt a károsult érvényesítheti vagy az őt túlélő házastárs, amennyiben a sérelem elszenvedésének időpontjában, illetve a jogosult haláláig házasságban élt vele. Élhet a jogigénnyel az a túlélő házastárs is, aki a sérelem elszenvedését követően első házasságként kötött házasságot a jogosulttal, s együttélt vele egészen haláláig. A jog­igényt a jogosult személy gyermekei vagy egyéb örökösei nem érvényesíthetik. A jogigény formanyomtatvány kitöltésével érvényesíthető 1992. november 2-áig. A formanyomtatvány a magyarorsziági postahivatalokban vagy a pozsonyi magyar konzu­látuson szerezhető be. Az igény akkor is benyújtható, ha a bizonyító iratokat (a hazatérést igazoló irat vagy két tanú hiteles vallomása) csak később tudja benyújtani a jogosult Elég, ha ezt a tényt a formanyomtatványon jelzi (s utólag küldi el a borítékon található szám feltüntetésével). Fontos tudnivaló, hogy azon egyéneknek Is jár kárpótlás e törvény értelmében, akiknek a hazai, a csehszlovák restitúciós törvény értelmében itthon (Csehszlováki­ában) is keletkezett jogigényük! (Tehát pl. akik már intézik a kárpótlást a SANO segít­ségével Szlovákiában, Magyarországon is jogosultak a kárpótlást kérni, amennyiben e törvény kitételeinek megfelelnek.) Ugyancsak fontos tudni, hogy a kárrendezés a mint­egy 160 ezer jogosult ügye miatt a jövő nyárig elhúzódhat Amennyiben azonban a jogosult (a sérelmet elszenvedő, vagy a túlélő házastárs) az ügyintézés idején elhaláloz­na, a kárpótlási jogigénye már örökség tárgyát képezi (bár egyébként a magyar törvény értelmében a kárpótlási jogigény nem örökölhető). -ts-Egyertelmű megoldásokat sürgetünk (Folytatás az 1. oldalról) a szlovák kormány. A mozgalom semmilyen tiltakozó akciót nem szervez, ez azonban nem jelenti, hogy tagságuk egy része nem vesz majd részt az esetleges megmozdu­lásokban. Az MKDM az államjogi elrende­zés kérdésében nem tartja jónak az uniót, ezért nem is támogatná an­nak megvalósítását, mert teljesen egyértelmű megoldásokat sürget. Ahogy Csáky Pál fogalmazott, a szlovák politikai erők mindeddig a szövetségi állam búrája alatt poli­tizáltak, s bármit tettek is, politikai tetteik következményeit még nem kellett viselniük. Mindig el lehetett ütni a dolgokat azzal, hogy belső vitákról van szó. Ha a szlovák po­litikusok meg akarják tanulni szak­májukat, meg kell tanulniuk visel­ni tetteik következményeit is. Ilyen például napjainkban az állampol­gárság kérdése. Hiába sürget a szlovák fél kettős állampolgársá­got, ha Csehország nem akarja. Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy az ország kettéválása után új kisebbségek alakulnak ki mindkét utódállamban. Csehországban nyolcszázezres nagyságrendű szlo­vák kisebbség lesz, melynek a hely­zetét jogilag is rendezni kell. Ugyanígy Szlovákiában a cseh ki­sebbségét. Ha nem lesz kettős ál­lampolgárság, ftem lesz jogalap arra sem, hogy a cseh és a szlovák nem­zetiségű állampolgárok jogállása ugyanaz legyen, közben az összes többi nemzeti vagy etnikai kisebbsé­gé más normákhoz igazodjék. Az MKDM nem támogatja a ra­tifikációs referendumot. Olyan nép­szavazás kiírását támogatják, amely­ben valós döntést lehet hozni s amellyel esetleg még megállítható a jelenlegi bomlási folyamat. A szlovák parlament a kormány­­program vitájakor feladatul adta Meőiar kormányának, hogy amennyiben a konföderáció kialakí­tásában nem tud megegyezni a cseh féllel, keressen más megoldást a parlamenti bizottságok bevonásá­val, és ennek megfelelően terjesszen új programnyilatkozatot a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elé. Ennek legkésőbb novemberben meg kell történnie az MKDM sze­rint, mivel mindmáig nem világos, milyen gazdasági következmények­kel jár majd a válás.-ngyr-Köxl(kinóii,y A serkei önkormányzat 1992 szep­temberi határozata értelmében Serke község 5000 koronát utalt át a Simonyi Alapítvány bankszámlájára, hozzájárul­va ezzel a csehszlovákiai magyar egye­tem alapkövének mielőbbi letételéhez. Devizapiaci árfolyamok Érvényben: 1992. október 2 l ón Deviza-(Pénz-)nem Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 45,090 45,544 45,317 43,49 46,63 45,06 Ausztrál dollár 19,767 19,965 19,866 18,67 20,37 19,52 Belga frank (100) 89,125 90,021 89,573 86,49 91,77 89,13 Dán korona 4,765 4,813 4,789 4,61 4,91 4,76 Finn márka 5,803 5,861 5,832 5,55 6,03 5,79 Francia frank 5,418 5,472 5,445 5,26 5,58 5,42 Görög drachma (100) 14,137 14,279 14,208 12,99 14,53 13,76 Holland forint 16,293 16,457 16,375 15,81 16,77 16,29 ír font 48,316 48,802 48,559 45,83 49,19 47,51 Japán jen (100) 22,774 23,002 22,888 21,99 23,31 22,65 Kanadai dollár 22,198 22,422 22,310 21,26 22,82 22,04 Luxemburgi frank (100) 89,125 90,021 89,573 85,63 91,75 88,69 Német márka 18,346 18,530 18,438 17,98 18,90 18,44 Norvég korona 4,504 4,550 4,527 4,37 4,67 4,52 Olasz líra (1000) 20,982 21,192 21,087 19,84 21,28 20,56 Osztrák schilling 2,607 2,633 2,620 2,57 2,69 2,63 Portugál escudo (100) 20,674 20,882 20,778 19,61 21,23 20,42 Spanyol peseta (100) 25,866 26,126 25,996 24,95 26,65 25,80 Svájci frank 20,564 20,770 20,667 20,16 21,22 20,69 Svéd korona 4,873 4,921 4,897 4,71 5,03 4,87 USA-dollár 27,638 27,916 27,777 27,06 28,48 27,78

Next

/
Thumbnails
Contents