Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-20 / 236. szám
1992. október 20. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Klaus és Meciar német lapoknak nyilatkozott A fő probléma Budapest A napokban Václav Klaus cseh kormányfő a Der Spiegelnek, Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök pedig a Handelsblatt címff német lapnak nyilatkozott. Klaus egyértelműen elutasította az „ikerház” gondolatát, mert szerinte ez nem tartós megoldás. „Számomra idegen a gondolat, hogy Németország hatása alá kerülünk” — mondta a cseh kormányfő. Az ország kettéválásáról kijelentette, hogy 6 maga híve az egységes államnak, de a válási folyamat már visszafordíthatatlanná vált. Ezért magas árat fizetünk majd, mondta. A válásra úgy is sor kerül, ha az a társadalmi termék egy vagy akár húsz százalékába kerül is. Klaus kijelentése szerint nincs jelentősége annak, hogy a cseh országrészekben a többség akaija-e a válást vagy sem, ha ezt a szlovákok akaiják. Hamis Karadzsics véleményét osztja lord Owen, a Jugoszlávia-konferencia társelnöke is. ő úgy fogalmazott, hogy Bosznia leendő államformáját rövidesen ésszerűen rendezni lehet. Szarajevóban közben harcok törtek ki a muzulmánok között, amikor Izetbegovics elnök hívei és ellenfelei csaptak össze. Az elnök ellenzői Ganicsot szeretnék látni az elnöki székben. Ganics azonban cáfolta, hogy az elnök távollétében államcsínyt hajtottak volna végre. Az államcsínyről szóló hírt szombaton az olasz Corierre della Sera kürtölte világgá. Alija Izetbegovics vasárnap Genfbe utazott és a szarajevói eseményekről nem nyilatkozott. Szlovákiával kapcsolatban sok az olyan probléma, amelyeket meg feli oldani, de ezek hosszú távon nem megoldhatatlanok. Ez alól csupán Bős problémája kivétel — jelentette ki az Új Magyarország számára Horn Gyula, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke. Elmondta továbbá, hogy amennyiben a bősi kérdésben nem sikerül megállapodni, akkor az a két ország között válsághelyzethez vezetne. A szlovák kormány ugyanis egyoldalú döntéseket akar hozni annak ellenére, hogy a nemzetközi életben egyoldalú lépéseket csak a másik fél rovására lehet tenni és ennek beláthatatlan következményei lehetnek. Peter Weiss, a Demokratikus Baloldal Pártjának elnöke budapesti látogatása során tárgyalt Horn Gyulával, az MSZP elnökével. Bős kérdésében az álláspontok ellentétesek ugyan, de a Magyar Szocialista Párt és a Demokratikus KÉZI LEMEZHAJLÍTÓK, KÉZI SAJTÓK, LEMEZVÁGÓ OLLÓK, CSŐHAJLÍTÓK, LEMEZLEKEREKÍTŐK — SZERVIZSZOLGÁLTATÁSOK, GENERÁLJAVÍTÁSOK, PÓTALKATRÉSZEK — mindez a Strojárne VSZ s.r.o. Kosice závod UNICORN Tornafa kínálata 982 01 Tornafa, ul. CSA tel.: 0868/3451-4, 2389 fax: 0868/2357, 2389 teletex: 072 396 SZÚM-368 elképzelés, hogy a szlovákok megakadályozhatnák a szövetség felbomlását, ők a bonni nagykövetségen a szlovák zászlót akaiják látni. Dél-Szlovákia veszélyeztetettsége esetén a szlovákok azt akarnák, hogy cseh részről támogatást kapjanak, de ez elfogadhatatlan. Nem lehet saját hadseregük és egyben cseh biztosítékuk is, mondta Klaus. „Szükségünk van a jó kapcsolatokra Meéiar úrral. Ezért álláspontját nem elemzem most, majd talán tíz év múlva emlékirataimban” — mondta Klaus. A Der Spiegel szerint a gazdasági nehézségeknél Szlovákia számára nagyobb veszélyt jelent az esetleges konfliktus a szomszédos Magyarországgal, mert az MDF egyik képviselője részéről már felvetődött a szlovákiai határ módosításának gondolata. „Világos számunkra, hogy külföldön sokan tartózkodóan viselkednek Szlová-Tegnap délelőtt több tucat szerb rendőr eltorlaszolta a szövetségi rendőrség bejáratát és az ott dolgozókat nem engedte be. A Borba ezt azzal magyarázta, hogy a szerb rendőrség vissza akaija szerezni azokat az épületeket, amelyekben a szövetségi rendőri szervek székelnek. Megfigyelők szerint a konfliktus kiélezi a helyzetet Szlobodan Milosevics szerb elnök és Dorbica Cosic szövetségi elnök között. A jugoszláv hadsereg vasárnap befejezte a kivonulást a Dubrovniktől délkeletre fekvő területről úgy, ahogy arról Kis-Jugoszlávia és Horvátország elnökei Genfben megegyeztek. Az utolsó harckocsi 11 óra 30 perckor gördült át a ha-Baloldal Pártja sokoldalúan érdekelt a jószomszédi kapcsolatokban Magyarország és Szlovákia között —jelentették ki sajtóértekezletükön a tárgyaló felek. Szakértői szinten tovább folytatják a tárgyalásokat a szlovákiai kisebbséget érintő törvényekről. A nemzetiségi ellentéteket azok szítják, akik politikai tőkét akarnak kovácsolni ebből, jelentették ki egybehangzóan. Weiss közölte, hogy kedden megkezdődik a Duna elrekesztése. Szavai szerint ez az ideiglenes megoldás az államközi szerződés egyoldalú felmondásának a következménye. Ha Budapest beleegyezik a dunakiliti zsiliprendszer befejezésébe, Szlovákia megmásítja az ideiglenes megoldást, amelyen most dolgozik — mondta Peter Weiss. A bősi probléma Ausztriában is nagy visszhangra talált. A nemzetközi környezetvédelmi szervezet egyik képviselője szerint Szlovákia és Magyarország között a bősi erőmű miatt éleződik a konfliktus és ez potenciálisan azt a veszélyt rejti magában, hogy a fejlődés a jugoszláviaihoz hasonló irányt vesz. (Folytatás az 1. oldalról) metországban. Az emberi és kisebbségi jogok tekintetében Franké hiányolta, hogy Meéiar nem tudott magyarázatot adni arra, miért nem tartja legitimnek a magyar kisebbség parlamenti képviseletét. „Ez arról tanúskodik, hogy furcsán értelmezi a demokráciát. És sejtetni engedi sok eddig megválaszolatlan kérdésre is a feleletet a szlovák—magyar kapcsolatok, illetve a kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén. Nagyon jó lenne, ha a szlovák kormány a magyar kormánnyal megkötött kétoldalú egyezményben oldaná meg a nemzeti kisebbség jogaival kapcsolatos kérdéseket” — hangsúlyozta. A szlovák kormányfő által vázolt gazkiával szemben” — jelentette ki Vladimír Meéiar a Handelsblatt című lapban. Hozzátette, hogy a bizalmatlanság a megfelelő tájékoztatás hiányából és az ebből fakadó bizonytalanságból fakad. Szlovákia ezért köteles több információt bocsátani a külföld rendelkezésére. Kijelentette, hogy az ország kettéválásának nem a nacionalizmus az oka, hanem az, hogy Csehszlovákiában két politikai, szociális és gazdasági rendszer jött létre. Meggyőződését fejezte ki, hogy a visegrádi hármakból visegrádi négyek lesznek. Szavai szerint Szlovákia legfőbb problémája Budapest. Nemcsak Bősről van szó, mondta, de arról is, hogy mindeddig nem sikerült meggyőzni a magyar kormányt, hogy az Európai Közösségbe történő belépésről folytatott tárgyalásokat intézményesíteni kellene, például egy közös titkárság létrehozásával. táron és így a kivonulás két nappal a meghatározott határidő előtt véget ért. Tegnapra virradóra Szarajevóban ismét lövöldözés volt. Az eddigi adatok szerint 17-en életüket vesztették és több tucatnyian megsebesültek. A nemzetközi békefenntartó erők igyekezete ellenére még mindig nem sikerült megjavítani a megsérült ivóvíz- és villanyhálózatot. A városban csak a telefon működik. Az ENSZ-csapatok áramfejlesztők számára üzemanyagot bocsátottak a város rendelkezésére. Bírói csúcs Budapesten a visegrádi hármak legfelsőbb bíróságainak tagjai háromnapos tanácskozást tartottak. Megállapodtak abban, hogy a bíró feladata nem a politika alakítása és ez így van Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország alkotmányos rendjében is. A bírák feladata, hogy pontosan alkalmazzák a létező törvényeket és érvényesítsék az igazságosság elveit Otakar Motejl, a csehszlovák Legfelsőbb Bíróság elnöke ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a nemzetközi tanácskozáson emiatt nem szólhattak a bős— nagymarosi problémáról. Tájékoztatott a csehszlovák tapasztalatokról az elmúlt rendszer áldozatainak kártérítése kapcsán. A bírák véleményt cseréltek a bíróságok függetlenségének kérdéseiről és megállapították, hogy a bíró függetlenségét csupán plurális demokratikus társadalom biztosíthatja. dasági elképzeléseket sem tartotta kielégítőnek Klaus Franke. Meéiar nem a stratégiai elképzelésekről beszélt, hanem a pillanatnyi kérdéséket feszegette, melyek a szövetségi vagyon felosztásával függnek össze. Mivel terjengősen beszélt, konkrét kérdéseket már fel sem tehettek neki. Franke benyomása az, hogy Szlovákia a vagyone lösz tás során szeretné javítani pillanatnyi gazdasági és pénzügyi helyzetét Csehország rovására. Meéiar a távlati gazdaságpolitikáról csak töredékekben és elvontan beszélt. Csupán azt hangsúlyozta, az EK-val és Németországgal szorosan együtt akar működni. A német parlament külügyi bizottságának az sem tetszett, hogy Meéiar kijevi napokban rendezték meg Londonban a szakszervezetek tanácsának székhelye előtt azt a tüntetést, amelyen a bányászok a szénbányák többségének bezárása ellen tiltakoztak. Képünkön az egyik tüntetőt láthatjuk, aki kisfiával együtt vonult fel (Telefotó: ÉSTK/EPA) Hiba volt Mqjor brit kormányfő tegnap elismerte, hogy kormányának múlt heti intézkedése 31 bánya bezárásáról hiba volt. A kormány lebecsülte a lépés következményeinek jelentőségét. Az 50 bánya közül 31 bezárása 30 ezer bányász munkahelyét szüntette meg. Major kijelentette, hogy az intézkedést még megváltoztathatják. Továbbra is kitartott azonban amellett, hogy a felszámolásra ítélt bányák tevékenysége gazdaságtalan és a kifejtett szénnek nincs piaca. Major megingását nyilván az is befolyásolta, hogy pártjának 9 képviselője kilátásba helyezte: a kormány ellen szavaz, ha az ügy a parlament elé kerül. II. Erzsébet Németországban A brit királyi család tegnap Bonnba utazott. II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg ötnapos látogatást tesz az országban. Megfigyelők úgy vélik, hogy a királyi látogatás enyhíti a két ország közti feszültséget, amely az elmúlt hetekben az európai valutarendszer válsága idején jött létre, amikor a brit fontot kivonták a rendszerből. A királyi család ellátogat Kölnbe és Drezdába is. Tervbe vette Potsdam, Lipcse és Berlin megtekintését. A program szerint szerdán a királynő átlép a Brandenbuigi Kapu alatt, hogy jelképesen belépjen a volt keleti tömbbe. A királynő találkozik von Weizsäcker államfővel és Kohl kancellárral is. lentette, „továbbra is vannak szabad piacok a fegyvergyártás számára, s ezek nem hagyhatók meg Oroszországnak”. Franke szerint ez a kijelentés azt mutatja, Meéiar nagyon szűkén értelmezi a fegyverzetkorlátozási és -ellenőrzési problémakört. Az EBEÉ országainak tehát továbbra is feladatuk, hogy a szlovák kormánynak egyértelműen tudtára adják, tőle konstruktív lépéseket várnak a fegyvergyártás korlátozásában. A külügyi bizottság vezetője alaposabb párbeszédet sürgetett a két ország parlamentjei között, mivel csak a kérdések aprólékos tisztázása után alakítható ki objektív álláspont Szlovákia fogadtatásáról. -ts-Szarajevóban egymás ellen harcolnak a muzulmánok Az év végéig vége a háborúnak? A bosznia-hercegovinai háború az év végéig véget érhet—Jelentette Id a belgrádi Borbának Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője. Véleményét azzal támasztotta alá, bogy a szerbek és horvátok álláspontjai Bosznia-Hercegovinát illetően jelentősen közeledtek. Mindkét ország úgy véli, hagy Bosznia-Hercegovinának három önálló területből kellene állnia. Horn: Bős válsággal fenyeget Weiss a lehetőségekről Bősről Brüsszelben Megállapodhatunk Az Európai Közösség a Bős ügyében folyó csehszlovák—magyar vitáról nem akar direktív módon dönteni és inkább mindkét fél számára elfogadható megoldást szeretne találni. Erről tárgyalt tegnap Brüsszelben a Szlovák Köztársaság környezetvédelmi minisztere, Jozef Zlocha. A tárgyalások után Zlocha kijelentette, hogy gyorsíott ütemben készítik elő a háromoldalú bizottság tárgyalásait, amelyeken a magyar képviselőn kívül az EK szakértői is részt vesznek. A bizottság létrehozásától rövidesen döntés születik, mondta a miniszter. Arra a kérdésre, hogy a szlovák fél elhalaszthatja-e egy évvel a bősi gát építésének befejezését, a szlovák miniszter azt válaszolta, hogy ez egy igen bonyolult döntés lenne. A kormány BŐS befejezéséről döntött és ezzel magára vállalta a Duna elrekesztésének kockázatát is. Ezekre a munkálatokra most, október és november folyamán van a legjobb lehetőség. Csehszlovákia azonban semmi esetre sem tesz olyat, ami megakadályozná a megfelelő mennyiségű vízhozam biztosítását. A csehszlovák fél hajlandó Magyarországgal arról is tárgyalni, hogy a bősi létesítményt csupán közlekedési útvonalként használják, tehát csak olyan mennyiségű vizet bocsássanak a hajózócsatornába, amely lehetővé tenné a hajók áthaladását. „Ezen úgy vélem, megállapodhatunk” — mondta Zlocha. Klaus Franke válasz nélkül maradt C sehszlovákia, Magyarország és Lengyelország szakértői Varsóban tegnap megkezdték a szabadkereskedelmi övezet létrehozásától szóló tanácskozások második fordulóját. Ma kétoldalú tárgyalásokat folytatnak, csütörtökön pedig a mezőgazdasági szakértők tanácskoznak. A szabadkereskedelmi övezetről szóló szerződést november 30-ig akarják aláírásra előkészíteni. B éCSBEN nemzetközi környezetvédelmi szimpózium kezdődött, amely a környezetvédelem és a műszaki fejlesztés viszonyát elemzi. A rendezvényen felszólalt Franz Vrantizky osztrák kormányfő, aki bírálta, hogy a kelet-európai kormányok nem fogadják el az atomerőműveik módosítására tett ajánlatokat. Közölte, hogy rövidesen találkozik Klaus cseh kormányfővel, a temelíni atomerőmű ügyében. JeLCIN orosz elnök további nyolc hónappal meghosszabbította az atomfegyver-kísérletek tilalmát. A korábbi tilalom október 26-án éme véget. Jelcin szóvivője közölte, hogy a moratórium meghosszabbítása azért vált lehetővé, mert Franciaország és az USA is leállította atomfegyverkísérleteit. F innországban a szociáldemokrata ellenzék a vasárnapi helyhatósági választásokon megerősítette helyzetéi. Az országban jobbközép kormány van hatalmon, amelynek népszerűsége az utóbbi időben erőien csökkent. A választók szavazatukkal fejezték ki elégedetlenségüket a kormány jelenlegi gazdaságpolitikájával szemben. Finnországban a nemzeti össztermék 1991-ben 6,5 százalékkal csökkent, a munkanélküliség pedig 13,6 százalékra nőtt, ami a legtöbb Nyugat-Európában. Az OROSZ vezetők szerdán találkoznak a hét legfejlettebb ipari ország (G-7) képviselőivel, hogy a volt Szovjetunió államadósságának törlesztéséről tárgyaljanak. A volt Szovjetunió összadóssága 70 milliárd dollár volt és Oroszország most kérte, hogy tegyék lehetővé a tartozások hosszabb távú törlesztését. GrORBACSOV volt szovjet elnök vasárnap Berlinben előadást tartott, amelyen többek közt kijelentette: „Nem szeretném Jelcin vereségét, hanem új politikát”. Közölte, hogy Jelcin politikája az elmúlt nyolc hónap alatt Oroszországban az életszínvonalat a hetvenes évek szintjére csökkentette és Oroszország gazdaságát húsz évvel vetette vissza. Gorbacsov Jelcin politikáját újsztálinistának bélyegezte, mert az elnök arra akarja kényszeríteni a népet, hogy egyszerűen elfogadja az új létfeltételeket N émetországban november 8-ra tervezik a tüntetést az idegengyűlölet ellen. A tüntetés jelszava: Az emberi méltóság érinthetetlen. Az elnöki iroda szóvivője szerint a megmozdulás fölött von Weizsäcker elnök vállalt védnökséget. VIETNAM negnyitotta állami levéltárait az Egyesült Államok kutatói előtt. Ezzel akarnak hozzájárulni ahhoz, hogy az amerikaiak fényt derítsenek 1657 katonájuk sorsára, akik a vietnami harcok során eltűntek. Amerikai részről a hanoi intézkedést jelentősnek minősítették. .A PÁPA arra szólította fel a grúzokat és az abházokat, hogy fejezzék be az egymással szembeni erőszakos cselekményeket II. János Pál pápa az abháziai harcokat az alapvető emberi jogok ismételt megsértésének bélyegezte és kijelentette, hogy ez komolyan veszélyezteti az emberek polgári együttélését K ínában a kommunista párt központi bizottságának ülésén ismét Csiang Cö-mint választották meg a párt főtitkárává. A kongresszus utáni első KB-ülésen a főtitkáron kívül megválasztották a húsztagú politikai irodát és 7 tagú állandó bizottságát is. A kongresszuson a központi bizottságnak több mint a felét leváltották. M oszkvában megnyitották a nemzetközi fajgyűlölet és antiszemitizmus elleni liga állandó kirendeltségét. A kirendeltség élén az orosz parlament emberjogi bizottságának elnöke, Szergej Kovaljov áÜ, aki elmondta, hogy az országban több mint 130 nemzetiség él. K olumbiában újabb földrengés volt, amely elérte a Richter-skála szerinti Ifi. fokot. Egyidejűleg San Pedro de Urogo városa közelében tűzhányó tört ki, a láva a város egy részét elöntötte, legalább tizen meghaltak és sokan eltűntek. Az INDONÉZ Merpati Musantara Airlines repülőgépe tegnap Nyugat-Jáva fölött egy hegynek ütközött. A fedélzeten levő 31 személy közül a katasztrófát senki sem élte túl.
