Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-16 / 233. szám
1992. OKTÓBER 16. Ill Látogatóban két peredi magángazdánál „Nem tartanak bennünket partnerüknek” Tavaly a Peredi Mezőgazdasági Szövetkezetben afelől érdeklődtem, miképpen alakul a helyzet a mezőgazdasági földterületek visszaigénylését illetően. Magyarán: arra kerestem a választ, hogy a Galántai járás szóban forfó községében van-e érdeklődés az önálló termelés, a magángazdálkodás iránt. A földterületek visszaszolgáltatását megelőzően a peredi szövetkezet kétezer-száz hektáron gazdálkodott. Tavaly év végéig vagy százhúsz hektárnyit igényeltek vissza az egykori földtulajdonosok, illetve azok örökösei. Az idén tavasszal még jó héhányan mérették ki a szövetkezettel a földjüket Csaknem egy esztendővel ezelőtt még arra is kíváncsi voltam, hogy a szövetkezet segíti-e a magángazdálkodókat. Akkor Szarka György, az ellenőrző bizottság elnöke a következőket mondta: —Akik mostanáig visszakérték földjüket, továbbra is szorosan együtt szeretnének működni a szövetkezettel. Ennek mi természetesen nagyon örülünk, s szívesen segítjük a magángazdálkodókat. S ha valaki úgy vélekedik, hogy mi rajtuk akarunk meggazdagodni, hát nagyon téved. Szolgáltatásainkért a hivatalos áron kérünk fizetséget. Természetesen azt azért hozzáfűzném, hogy a szövetkezeti munkák lesznek az elsődlegesek. Azt hiszem, ez teljesen érthető... Egyebeken kívül ezt hallottam-tapasztaltam akkor. Tényleg ilyen a szövetkezet hozzáállása a saját földjén gazdálkodni akarókhoz? Többek között ezt a kérdést is szóba hoztam mostani peredi látogatásom alkalmával. Ezúttal azonban nem a szövetkezet székházában kopogtattam, hanem két magángazdánál... Tíz hektárig „felmenni” Az ötvenéves Mészáros Árpád úgy döntött, hogy önállóan vág neki a mezőgazdasági termelésnek. Több mint huszonhat éven keresztül dolgozott műszerészként a vágsellyei Duslóban. Végül is miért hagyta ott a biztosat, a bizonytalanért? — Egyrészt azért, mert családi hagyományról van szó. Nagyapám és apám munkáját folytatom. Es a mezőgazdaságban jövőt látok. Lehet, hogy ez egy kissé furcsán hangzik, most, amikor az ország mezőgazdasága talán legnagyobb válságát éli. Csakhogy én úgy vélekedem, hogy a kockának rövid időn belül fordulnia kell, s remélem, hamarosan eljön az az idő, amikor a kenyér termelőjét sokkal jobban megbecsülik majd, mint manapság. Szükség volna a nagyobb biztonságra, a rugalmasabb árpolitikára, egyszóval a kedvezőbb termelési feltételekre. Azelőtt nem volt saját földem. Nagyszüleim, szüleim minden vagyona a szövetkezetbe került. Amint megadatott a lehetőség, azonnal kértem vissza a földeket. 1990 decemberében mért ki a szövetkezet először földeket. Kezdetben csak egy hektárt igényeltem, ötöt pedig benn hagytam bérleti díj ellenében a szövetkezetben. Csakhogy az 1991-es gazdasági év letelte után a szövetkezet nem vott hajlandó megfizetni a haszonbért. Húsz mázsa gabo-Fontos kérdés manapság: mit termeljünk? A válasz nem könnyű. A lucernáról szólván, jobb helyzetben vagyunk, mint legtöbb szántóföldi növényünknél. A kérdés apropóját az adja, hogy két új fajta kapott állami elismerést a közelmúltban, ezzel is elismerve a növényfaj fontosságát. Mindig nagyra értékelte a magyar gazda a lucernát Jól tudta, nélkülözhetetlen takarmánya állatainak. Sok abrakot megtakaríthat etetésével a tejelő marháknál, jó lovaik csak azoknak a gazdáknak voltak, akik elegendő lucemaszénát etettek, különösen a nagy munkák idején. Jutott a friss lucernából a sertéseknek és az apró jószágnak is módjával, még akkor is, ha régebben nem volt szaponinmennával szúrták ki a szemem. A mai napig sem kaptam meg a járadékomat. Mindezek után úgy döntöttem, kiveszem azt az öt hektárt is, nem hagyom benn nekik. A képhez még az is hozzátartozik, hogy a húgomnak is ott volt öt hektárnyi területe, tehát összesen tíz hektárért nem fizetett haszonbért a szövetkezet... Persze, az indulás Mészáros Árpád esetében is módfelett kemény diónak bizonyult Hiszen az élő és holt leltárból semmit sem szolgáltattak neki vissza, így tehát mindenekelőtt ki kellett alakítania egy valamirevaló gépparkot. Ma már van egy traktora, autója, ekéje, fogaséi, s azt tervezgeti, hogy a közeljövőben vetőgépet vásárol. — Fantasztikusan drága manapság a termelés. De nem csupán a gépek kerülnek sokba, ugyanúgy rengeteget kérnek a növényvédő szerekért, valamint az üzemanyagért is. Az eredményekre, hál' istennek, nem panaszkodom. Öt hektáron termesztettem árpát, átlagosan hat tonna termett hektáronként az idén. Azt hiszem, ez mindenképpen gazdag termésnek mondható. S reménykedem, hogy a szövetkezet változtat eddigi hozzáállásán — és elfogad bennünket partnerének. Mert ez ideig egyáltalán nem így van. Jogos követeléseinket visszautasítja, nem mutatja meg a leltárt arról, mit is szolgáltattak be az elődeink, pedig jól tudjuk, a kimutatások megvannak az archívumokban... Lehetetlen zöld ágra vergődni... Mészáros József szintén ötvenesztendős. Az előző Mészároshoz hasonlóan — akinek egyébként csupán névrokona — ő is egészen más területről csöppent a mezőgazdaságba. Az elektrotechnikus-szakmát tanulta ki Kassán, a gépipari szakközépiskolában. Ezt követően huszonöt éven át dolgozott a galántai Jednota vállalatnál. — Azonnal kértem vissza a földjeimet, amint az lehetővé vált, hogy folytassam a családi hagyományokat. Már két éve gazdálkodom. Az első parcellákat nekem is 1990 decemberében mérte ki a szövetkezet. Akkor 2,7 hektárt igényeltem. Sajnos, nekünk magángazdáknak gondjaink-bajaink közösek. Tessék, itt az okirat arról, mit adtak be szüleim a közösbe. Két tehenet, két üszőt, egy lovat, három sertést... Nem is beszélve a holt leltárról... Sajnos, a szövetkezettel manapság lehetetlen zöld ágra vergődni. Hiába keressük fel tes fajta, mint manapság. A talajművelés, a szántás, a szántáselmunkálás, a vetés-előkészítés mindig nagy munka vott, a gépesített mezőgazdaságban egyre költségesebb is. Megfelelő előkészítéssel 4 évig jól terem a lucerna, de a nagyüzemekben gyakorta csak 3 évig bírta. Erről persze nem a növény, vagy a lucernafajták tehettek. Agyorrtiporták a lucemavetéseket, tönkretették a gyökértörzset, korai kiritkulásra kárhoztatták a vetéseket. Jószerével egyedüli jelentősebb szántóföldi növényünk, amelynek nem többszöröződött meg a termésátlaga az utóbbi évtizedekben. A „túlzó” műtrágyázás nem hozta meg a várt eredményeket, sokan nem vették figyelembe egyik lega vezetőket, egyszerűen mindig találnak valamiféle kiskaput, köntörfalaznak, nem hallgatnak meg bennünket. Pedig — és ezt most egyáltalán nem dicsekvésképpen hangoztatom — mi, magángazdák jó néhány ésszerű javaslattal előálltunk már. Például fölvetettük, hogy ha a közös nem tud fizetni, legalább adjon kiöregedett elhasználódott gépeket, gépi berendezéseket — amelyek egyébként is ott hevernek a gazdaság udvarán —, mi megjavítjuk, rendbehozzuk, s dolgozhatunk velük. És hogy ezeknek az értékét számítsák le a mi leltári értékeinkből. Ezt a javaslatunkat is elvetették. És sok egyebet még! Nagy a bizonytalanság, a határozatlanság. Tavaly például nagyobb mennyiségű takarmányt tároltam, ugyanis azt terveztem, gazdasági állatokat kérek a szövetkezettől, s komolyabban nekifogok a tenyésztésnek. Mi lett a vége? Állatokat nem kaptam, a takarmány jelentős része pedig megromlott, kidobhattam. Ez így nem mehet tovább! Egyszerűen véget kell vetni a jelenlegi állapotoknak. Hogy segít-e a szövetkezet a munkálatok végzésében? Nézze, a mélyszántásért — egy hektárra számítva — kétezer-négyszáz koronát kérnek! A tarlószántásért pedig 1200 koronát. Azt is több alkalommal javasoltuk, hogy egy-egy ilyen szolgáltatás értékét számítsák le a leltári értékekből. Nem egyeztek bele, azzal érveltek, nekik is szükségük van a pénzre. Miért, kinek nincs? Mészáros József egyébként több fajta növénykultúrát is termeszt. Mindenekelőtt a kertészkedésre összpontosít: paprikát, paradicsomot, uborkát, vöröshagymát, retket termeszt. De szépen termett kukoricája és árpája is. Komoly tervei vannak: farmot szeretne létrehozni. — Az állattenyésztés elengedhetetlen feltétele a mezőgazdasági termelésnek. Hiszen minden 3—4 évben alaposan meg kell trágyázni a földet, különben gyatrán terem. És manapság a valódi istállótrágya mázsájáért tíz-tizenegy koronát is elkérnek. Egy hektárra úgy 160 mázsát szórtam szét, tehát egyáltalán nem nehéz kiszámítani, mennyibe is kerül. Szóval a közeljövőben mindenképpen szeretnék egy farmot létesíteni, úgy száz darab sertéssel és 20—25 darab tehénnel... XXX A két peredi magángazda vállalkozó kedvét, lendületét bizony nemcsak az általános mezőgazdaságot sújtó nehézségek gátolják. Még a szűk látókörű — ma már maradinak számító — szemlélet is a nagyüzemben gazdálkodók részéről. Pedig nemcsak a szövetkezeten kívül, hanem azon belül is emlékeznünk kéne még a peredi hagyományokra, arra, milyen kitűnő gazdái voltak a földjeiknek egykor az itteni emberek. Ezt a hagyományt pedig vétek volna újra nem éleszteni, feltámasztani. Hadd gyarapítsa a falut, hadd öregbítse a mezőgazdaság jó hírnevét! Susla Béla értékesebb tulajdonságát, a nitrogéngyűjtést Mert nem annyit ér a lucerna által gyűjtött nitrogén, mint ugyanannyi ásványi nitrogén. Sokszorosan bizonyította a lucerna a kiváló talajgazdagító tulajdonságait, azt, hogy a lucernatörés felér egy jó istállótrágyázással. Hozzá kell ezt adni hozamához, hiszen nyereség ez akkor is, ha nem közvetlen bevétel. Azt már nem lehet számolni, menynyibe kerül az istállótrágyázás, de azt sem, mennyi műtrágyát pótol. A lucerna pénzes növény. Tipikusan kettős hasznosítású pillangós, széna- és magtermése egyaránt nagy érték. Jó híre volt a magyar lucernamagnak, volt is keletje. A piacvesztésnek sok oka van: egyik legjelentősebb a bizonytalanság, egyszer túlkínálat volt, másszor nem termett meg a hazai szükséglet sem. A bizonytalan magtermésnek több oka vott A túltápláit lucerna felsarjad, a növényvédelem sem volt körültekintő, kiirtották a megporzó rovarokat. A kiritkutt állományok elgyomosodtak, az arankafertőzés olyan mértékű, hogy alig lehet tiszta táblát találni.Gyakran előfordul, hogy nem felzárolt magot vetettek, nem irtották az arankát. A kisebb területeken — a jobb megporzás miatt — gazdagabb magtermés várható, mint nagyüzemi táblákon. A Kutatóműhelyekből A legolcsóbb fehérjeforrás A lucerna (folytatás múlt heti számunkból) 5. cikkely Az emberi élelmezésre szánt tejre vonatkozó igazolás kiadásának, illetve visszavonásának a feltételei. 1. Ha a termelő nem tartja be az emberi élelmezésre szánt tejre vonatkozó határértékeket, még nem jelenti azt, hogy a tejet nem értékesítheti a tejüzemben vagy egyéb feldolgozóüzemben. Ezt a tejet azonban szigorúan tilos emberi élelmezésre felhasználni. Ugyanez vonatkozik a szóban forfó tejből készült termékekre is. 6. cikkely Ha az ellenőrzések során pozitív az eredmény, az illetékesek azonnal újravizsgálják a tejmintákat. A pozitív lelet kimutatását A berendezések 1. A fejőberendezést, illetve a fejősnél alkalmazott eszközöket mindig tartsuk tisztán és rendben. 2. A fejősnél alkalmazott gépi berendezéseket, továbbá a tárolásnál, valamint a szállításnál nélkülözhetetlen eszközöket a fertőtlenítést követően öblítsük le ivóvízzel. A további munkaeszközöket is tartsuk higiénikus helyen. A fejés 1. A fejősteheneket jelöljük meg, (adjunk nekik nevet), hogy Szigorított termelési feltételek Ki termelhet tejet a jövőben? követően azonnali hatállyal megvonják az igazolványt a termelőtől. Az ellenőrző szervek kötelesek mindezt rögtön tudatni a tejüzemmel is. A tejtermelés általános higiéniai kódexe Az istálló 1. Az istállókban, amelyekben a fejősteheneket helyezik el, valamint ezen istállók közelében mindig rendnek és tisztaságnak kell lenni. 2. Ugyanúgy tiszta állapotban kell tartani az istállókhoz vezető bekötőutakat, mindenekelőtt arra kell ügyelni, hogy trágyaló és trágya ne szennyezze a környezetet. 3. A trágyát rendszeresen el kell szállítani az istállókból. 4. Az almozáshoz mindig tiszta és száraz alapterületet kell biztosítani. 5. A fejőházat, valamint a tárolóhelyiséget mindig tisztán és rendben kell tartani. 6. Az istállók és az egyéb helyiségek fertőtlenítését úgy végezzük, hogy a fertőtlenítőanyag ne kerüljön érintkezésbe a tejjel. 7. Azokban az istállókban, amelyekben a fejősteheneket helyeztük el, nem szabad baromfit és sertést tenyészteni. 8. Nagy jelentőséget kell tulajdonítani a legyek, illetve egyéb rovarok, valamint a rágcsálók elleni védekezésnek. 9. A vegyi anyagokat, valamint az állat-egészségügyi szempontból nélkülözhetetlen gyógyszereket biztonságos helyen kell tartani. 10. A tej minőségét rontó takarmányokat ne raktározzuk az istállókban. jól meg tudjuk különböztetni őket. Az állatoknak gondozottnak, tisztáknak kell lenniük. 2. Közvetlenül a fejés előtt és után ne végezzünk olyan munkafolyamatokat, amelyek negatív értelemben befolyásolhatják a tej minőségét és tisztaságát. 3. Különösen ügyeljünk arra, hogy a fejés megkezdése előtt a tőgy és a tőgybimbók tiszták legyenek. 4. A fejőnek rögtön az első kifejt cseppeket meg kell vizsgálnia, s ha rendellenességet észlel, a tejet el kell különíteni az eladásra szánt tejtől. Azokat a teheneket, amelyeknél tejmirigy-megbetegedést észleltek, utolsóként kell fejni — vagy valamilyen különleges fejőberendezéssel vagy kézzel, de az így nyert tejet nem szabad értékesíteni. 5. A tőgybimbókat és a tőgyet az előírt gyógyszerekkel a fejőst követően kell kezelni, de csakis abban az esetben, ha az állami intézet szervei azt engedélyezik vagy nem határoznak meg egyéb alapelveket. A megfelelő gyógyszer alkalmazását kizárólag az állami intézet szervei engedélyezhetik. 6. A fejősnél, valamint az azt követő munkálatoknál a dolgozóknak tiszta munkaruhát kell viselniük. 7. A fejőnek közvetlenül a fejést megelőzően kezet kell mosnia, s az egész munkafolyamat végzése alatt ügyelnie kell a rendre és a tisztaságra. 8. A tejet egészen a szállításig az előírásoknak megfelelő helyen és módon kell tárolni. gondosabb arankairtás is sikeres lehet, de óva intjük a termesztőket az ellenőrizetlen, utántermesztett vetőmag használatától. Csak fémzárolt magot szabad vetni takarmánytermesztés céljára is. A lucerna védi a talajt. Nem a lucerna tehet arról, hogy lekerült a lejtős területekről. Alapvető oka az volt, hogy nem volt miért termeszteni, mert megszüntették a szarvasmarhatartást a domb- és hegyvidéki területeken. Hogy miért szüntették meg, annak sikertelen lucernatermesztés is egyik oka volt, ami elsősorban mészhiányt okozott Hiába bizonyítottuk a meszezés elmaradásának következményeit. Olcsóbb volt a műtrágyázás, kevesebb vesződséggel járt A lucerna a legjobb talajvédő növényünk. Hozzátartozik az igazsághoz az is, csak akkor, ha nem ritkul ki idő előtt. Nemcsak az eróziótól, a savasodástól is kell védeni a szántóföldjeinket. Utaltunk már arra, hogy a műtrágyázás is savasítja talajainkat. Mivel a műtrágyák közül elsősorban a nitrogéntartalmúak savas hatásúak, a lucerna nitrogéngyűjtése ilyen szempontból is nagy jelentőségű. Az altalaj rendszerint tartalmaz meszet „felhozza” annak egy részét a lucerna , ha telepítéséhez megkapja a szükséges mészmennyiséget. Különösen az erodált területeken számolhatunk ezzel, ahol a felső talajrétegek eróziója miatt felszínközeibe került a meszes altalaj. Milyen fajtát telepítsünk? Nem a fajtákon múlott a gyengéd lucernatermés, mégis figyelemre méltó néhány értékmérő tulajdonság. Az Alexandra fajta termesztését azért javasoljuk, és tartjuk értékesnek, mert szénatermése bőséges, magtermő képessége kiváló. Virágzás kezdetén célszerű kaszálni, de tűri a korábbi vágást is. Felálló típus, ezért kis termésveszteséggel takarítható be. Nem ritkul ki az idősebb állomány, biztonságosan termeszthető a 4. évben is. Rezistens a fertőző hervadással szemben. Meggyőződésünk, hogy a lucerna az eddiginél méltóbb helyet érdemel szántóföldi növénytermesztésünkben és a takarmánygazdálkodásban egyaránt. Bizonyítottan a legolcsóbb fehérjeforrás, meghálálja a gondos telepítést, szakszerű használatot Nemcsak széna- és magtermése érték, egyéb kedvező tulajdonságaival is számolhat termesztője. Dr. Krisztián József Kutatóintézet, Kompott Manninger Sándorné Dr. Növényvédelmi Kutatóintézet, Budapest
