Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-16 / 233. szám
/ / Közéleti és gazdasági napilap Mai számunkban: MEZŐGAZDASÁGI MELLÉKLET Az Európa Bank intelmei A KDM bírálja az alkotmányt A Kereszténydemokrata Mozgalom tegnapi sajtótájékoztatóján az elmúlt hét több fontos eseményére reagáltak a politikai erő vezetői. Elsőként Ján Carnogursky elnök értékelte a brit Konzervatív Párt közgyűlésén szerzett tapasztalatait. Elmondta, hogy Douglas Hurd brit külügyminiszter támogatja a visegrádi hármak felvételét az Európai Közösségbe — a csatlakozási folyamat 10 évig tartana. Hurd nem látja akadályát Csehország és Szlovákia csatlakozásának sem, de figyelmeztetett, hogy Szlo(Folytatás a 2. oldalon) Nem enyhül a hullámverés Bős körül (SOMOGYI TIBOR felvétele) Nyugati diplomaták a vízlépcsőrendszerről Az EK sürgeti a megoldást Szlovákia ingerli Csehországot Ellenállni a nacionalizmusnak Az MPP elutasítja a szorosabb magyar—magyar együttműködést Tegnap az Európai Közösségek három tagállamának, Nagy-Britanniának, Portugáliának és Dániának nagykövetei tolmácsolták Zdenko Pírek csehszlovák külügyminiszterhelyettesnek az EK tagállamai álláspontját a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer helyzetével kapcsolatban. A. D. Brighty, Nagy-Britannia nagykövete, aki 1992 második felében az EK elnöki tisztjét tölti be, kifejezésre juttatta a tizenkettek érdekét, hogy a bősi probléma A múlt hónap folyamán több nem hivatalos, kormányon kívüli környezetvédő szervezet hozta létre az „Akcióbizottság a Duna védelmében ” elnevezésű koordinációs bizottságot, melynek tagjai a Dunakor, a Reflex győri környezetvédő szövetet, a Szlovák Környezet- és Tájvédők Szervezete, a Csehszlovák Zöld Párt, az ausztriai Global 2000, valamint a WWF (Természetvédelmi Világalap). Az akcióbizottság képviselői tegnap sajtótájékoztatót tartottak Pozsonyban. A résztvevők felkérték a szlovákiai sajtó képviselőit, adjanak nagyobb teret a környezetvédőknek a tömegtájékoztatásban. Lányi András bevezetőjében szólt az erőmű negatív környezeti hatásairól és vázolta a jelenlegi, a két ország között kialakult helyzetet. Eubica Trubíniová, a zöld párt képviselője elmondta: a helyi lakosság és a környezetvédők már három éve küzdenek a folyó és ártéri erdeinek megmentéséért. Szomorú, hogy a vízmű eddigi története alatt már négy kormány váltotta egymást, de egyik sem megítélésére haladéktalanul bizottság jöjjön létre a CSSZSZK, a Magyar Köztársaság és az EK szakembereiből, s ez a bizottság minél előbb tartsa meg első ülését. A külügyminiszter-helyettes titkárságának információi szerint Zdenko Pírek leszögezte, hogy Csehszlovákia ugyanezt kívánja. A diplomaták ezt követően véleménycserét folytattak a vízlépcsőrendszerrel összefüggő szélesebb külpolitikai vovolt hajlandó figyelembe venni jogos követeléseiket. Dr. Jaromír Síbl a Vízműépítő Vállalat igazgatójának, Július Bindemek nyilatkozataira választként elmondta, nem tartja szakemberhez méltónak az Ulető érvelését. A felvízcsatomában megtelepedett vízimadarak és a Mucha profeszszor vezette PHARE-program — melynek végső eredményei 1995-re talán elkészülnek — nagyon gyenge indok. Mikulás Huba, a Szlovák Környezetés Tájvédők Szervezetének elnöke beszélt az energiafelhasználásról: „Azon óriási összegeket, melyeket a vízmű építésébe ölünk, inkább energiatakarékos új technológiák és berendezések vásárlására költhetnénk. Ez sokkal jövedelmezőbb megoldás lenne.” A résztvevők ismertették az akcióbizottság további szándékait. Egy tíznapos tüntetéssorozatot indítanak tiltakozásul a Duna elterelése ellen, ami október 16-án kezdődik Budapesten. Egy hajót indítanak felfelé a Dunán, melynek minden állomásán újabb tüntetésekre kerül sor. K.P. A Magyar Polgári Párt tegnapi sajtótájékoztatóján elsősorban a pán múlt szombaton megtartott második közgyűléséről volt szó, amelyen újraválasztották a párt vezetését és a pártszerveket is. A polgári párt elnöke ismét A. Nagy László lett, alelnökökké pedig Tóth Károlyt, Zoller Mihályt és Tóth Jánost választották A. Nagy László a közgyűlés legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy meghatározta a párt jövőbeni politikai irányvonalát, különös tekintettel Szlovákia január elsejétől várható önállósulására. Komoly dilemmának tartotta annak eldöntését, miként próbáljanak ellenállni az egyre növekvő nacionalizmusnak: egyesítsék erőiket a többi magyar párttal és további szövetségeseikkel vagy törekedjenek szorosabb együtt-A megkérdezettek 46 százaléka szerint nem kell tartani ilyesmitől. Ezzel ellentétes véleményen volt a reszpondensek 39 százaléka, míg 8 százalékuk a problémát nem tudta megítélni, 7 százalékuk pedig különféle más választ adott a kérdésre. Egyébként az 1992 februárjában megtartott hasonló felmérés adataihoz képest a szeptemberi pozitívabb eredményekkel zárult, vagyis többen voltak azon a nézeten, hogy nálunk biztosított a szólásszabadság. Ilyen pozitív álláspontra helyezkedett a magánvállalkozók 52 százaléka, továbbá az SZNP szimpatizánsainak 61, a DSZM rokonszenvezőinek 56, a nagyvárosok lakosainak Két önálló hadsereg lesz Imrich Andrejcák csehszlovák védelmi miniszter tegnap Prágában megtartott sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy 1993. január elsejétől két önálló hadsereg lép a csehszlovák hadsereg helyébe. Ennek már megvan minden szervezési és műszaki feltétele. Egyebek között megoldást nyer a szlovákiai harcképes légierő megteremtésének problémája is. Rövid időn belül véget ér (Folytatás a 2. oldalon) működésre a Magyar Polgári Párttal hasonló nézeteket valló politikai erőkkel. A közgyűlés végül úgy határozott, hogy a polgári párt önálló szubjektumként továbbra is liberális politikát folytat, amelynek senki ellen nem szabad irányulnia, a problémákat pedig a konkrétumok és tények alapján kell megoldania. A magyar—szlovák kapcsolatokról szólva az elnök sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy egyes nem politikai jellegű vitás kérdések negatív hatása kiterjed az együttműködés más területeire is. A bősi vízerőműről folytatott szlovák—magyar tárgyalásokról azt mondta: elégedetlen, hogy a bizottságok munkája nem járt sikerrel. A csehek és szlovákok esetleges kettős állampolgárságáról pedig úgy vélekedett, hogy semmilyen alkotmány nem tartalmazza annak jogi 54 és a pozsonyiaknak 60 százaléka. Ezzel szemben a főiskolai képesítésű polgároknak 44, a munkanélkülieknek 49, a KDM rokonszenvezőinek 57 és a DBP szimpatizánsainak 53 százaléka azt állította, hogy manapság nem mindenki mondhatja ki azt, amit gondol. alapjait, és bevezetése csak káoszhoz vezetne. Ehelyett azt tartaná a legjobb megoldásnak, ha a két országban egymás állampolgárait külföldiként kezelnék, ám kölcsönös megállapodás alapján enyhíthetnék ennek negatív következményeit. A szlovák miniszterelnöknek a köztársasági elnök egyes jogaival való felruházását úgy értékelte, hogy az egyrészt újabb lépés Szlovákia teljes önállósulása felé, másrészt a cseh fél ingerlésére szolgál. (pintér) Klaus fél az adócsalásoktól Václav Klaus cseh miniszterelnök tegnap Hradec Královéban találkozott a város és a járás képviselőivel. Nem titkolta előttük, hogy aggodalom tölti el, vajon a jövő év kezdetétől sikeresen érvényesítjük-e az új adórendszert. Elsősorban az adócsalásoktól tart, valamint az indulás nehézségeitől. Megjegyezte, a szlovák fél is beismerte, hogy ezzel a változással kapcsolatban nagy aggodalom tölti el. Ugyanakkor a kormányelnök kifejtette azt a véleményét is, hogy az elmúlt időszakban az adócsalások mértékét a sajtó eltúlozta, mégpedig nagyságrenddel. A jövő alkotmányjogi elrendezésével összefüggésben megjegyezte, örömmel venné az alulról jövő kezdeményezést. Jó lenne, ha természetes, öntevékeny módon régiók vagy ehhez hasonló alakulatok jönnének létre. Egy kis történelem: A Duna-háború m A Szlovák Köztársaság egyes közutain október 15-én közlekedési felmérésre került sor. Célja megállapítani további autópályák építésének lehetőségeit. Felvételünkön a felmérést végzők a ligetfalu—bergi határátkelőhelyen „vallatják” a gépkocsivezetőket (TK SR-felvétel) natkozásokról. Nagyobb teret a környezetvédőknek Duna vagy semmi A legújabb közvélemény-kutatási jelzések Szólásszabadság — kérdőjelekkel A Szlovák Statisztikai Hivatal közvélemény-kutató részlege szeptember végén közvélemény-felmérést tartott a Szlovák Köztársaság 1108 felnőtt lakosa körében. Az alapvető kérdés az volt, hogy vajon kifejthetik-e a polgárok nézeteiketnélkül, hogy ez veszélyeztetné egzisztenciájukat
