Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-13 / 230. szám
Mai számunkban / / SPOATVIUIG 9------12- oldal Holnapi számunkban: NYOLCOLDALAS MŰSORMELLÉKLET JÖVfiT HETI TÉVÉ- ÉS RÁDIÓMŰSOR „Az Európai Közösség szakértői bizottságának a bős! vízerőművel kapcsolatos állásfoglalása kizárólag tényekre, nem pedig vélekedésekre fog támaszkodni. Erről biztosított bennünket Michael Leigfa, a bizottság képviselője, aki a hét végén megtekintette az építkezést” — nyilatkozta a szlovák sajtóiroda munkatársának Július Binder, a Pozsonyi Vízgazdálkodási Épftővállalat Igazgatója, aki több más szakértővel elkísérte a vendéget Bősre. Binder közlése szerint Michael Leigta — aki Magyarországról érkezett Szlovákiába — rendkívüli érdeklődést mutatott a zsilipkamrák és a hajózás irányításának módja iránt, megszemlélte a bősi erőmű összes nyolc turbináját és járt az építkezés más részein is. Csodálkozását fejezte ki a munkák haladásán, de főleg azon, hogy a vízlépcsőrendszer keretében felépített elosztóállomás már üzemel, s rajta keresztül elektromos áramot továbbítanak Magyarországra A továbbiakban Július Binder elmondta: megmagyarázták a vendégnek, hogy az ideiglenes megoldás csak átmeneti variáns, s nem zárja ki az eredeti tervek szerinti munkák folytatását abban a pillanatban, amikor a magyar fél úgy dönt, hogy visszatér az 1977-es csehszlovák—magyar államközi szerződéshez. „Egyúttal tájékoztattuk őt a csehszlovák és a külföldi szakértők által a PHARE- terv keretében végzett ökológiai kutatások eredményeiről, illetve arról, hogy a magyar fél 1991-ben visszautasította azoknak a magyarországi szakembereknek a részvételét, akiket meghívtunk az említett terv keretében való együttműködésre. A vendégnek lehetősége volt meggyőződni arról, hogy a felvízcsatorna környékén szokatlan mennyiségben találhatók madarak, köztük kormoránok, hattyúk, vadkacsák és más fajok. Úgy véljük, magyarázatunk elegendő volt arra, hogy Michael Leigta objektív képet alkosson a szlovák fél álláspontjáról" — mondta Binder. Végezetül közölte, hogy műszaki szempontból már minden kész, s valószínűleg október 20-án kerül sor a Duna elterelésére. Ettől a naptól szünetel a hajóforgalom is. Szavai szerint minden azonban a vízállástól függ. A hajóforgalom 14 napon belül már az új mederben indul meg, amelyben „optimális feltételeket teremtenek a hajózás számára". PDU: csalás a ratifikációs népszavazás A kommunista gyakorlat másolása A Polgári Demokrata Unió tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén Ivan Miklós, a párt végrehajtó bizottságának az alelnöke csalásnak minősítette az úgynevezett ratifikációs népszavazást. Szavait azzal indokolta, hogy az ilyen referendum során a polgárok esetleg nem dönthetnek Csehszlovákia megmaradásáról, csupán megerősíthetik azt, amit helyettük a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom megtett, illetve megtesz. „Ez pontosan az, amit a CSKP csinált, amely mindig maga határozott, s döntéseit jóváhagyatta a néppel” — tette hozzá. Ivan MikloS véleménye szerint a szlovák miniszterek egymásnak ellentmondó nyilatkozatai (például a szlovák pénzkibocsátó bank létrehozásáról és a köztársasági hadsereg felállításáról), valamint a föderális vagyon elosztásának homályos szabályai azt támasztják alá, hogy a DSZM nem rendezte az önálló Szlovákia létrejöttével kapcsolatos alapvető államjogi és gazdasági kérdéseket. A sajtóértekezleten szóba került a Nagyszombati Egyetem ügye is. A PDU szerint a Meéiar-féle mozgalom politikai hatalmába szeretné keríteni az oktatási intézményt, s ezért a kormány tagjai „rendszeresen törvénytelenül beavatkoznak az egyetem dolgaiba”. A párt az oktatási miniszter törvényellenes eljárását és a felsőoktatási intézmények munkájába való politikailag motivált beavatkozásokat a jövőre nézve veszélyes „előhírnököknek” tekinti. Országbontás, magyar—szlovák viszony Készül a kisebbségi törvény Tegnap az Együttélés Politikai Mozgalom pozsonyi székházában Duray Miklós elnök, Duka Zólyomi Árpád alelnök és Dolník Erzsébet titkár tájékoztatta a sajtó képviselőit a mozgalom tevékenységéről és a csehszlovák szövetségi állam szétesésével kapcsolatos véleményéről Duray Miklós kifejtette, mozgalma képviselői a Szövetségi Gyűlésben arra törekedtek, ha már megakadályozhatatlan Csehszlovákia kettéválása, a törvényhozás előbb a vagyonelosztás feltételeit szabályozza, azt követően az ország kettéválásának módozatait foglalja törvénybe, s legvégül hozza meg az illetékességi jogkörök átruházását a köztársasági kormányokra. A Coexistentia klub magatartása is ennek felelt meg, amikor az úgynevezett kompetenciatörvények ellen szavazott. A mozgalom külügyi politikai aktivitásáról Duka Zólyomi Árpád számolt be. Ismertette a Coexistentia klub parlamenti képviselőinek a magyar Országgyűlés MDF-frakciőjával lezajlott találkozóján megvitatott témákat, majd arról beszélt, milyen tapasztalatokkal tértek haza az október hatodikén kezdődött látogatásról, amikor a magyar koalíció — vagyis a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Néppárt — küldöttsége Antall József magyar kormányfő vendége volt. Antall Józseffel a magyar— szlovák kapcsolatok távlatait vitatták meg, beleértve a kisebbségi kérdést és a bősi vízerőmű problémáját is. A Magyar Köztársaságnak az a célja, hogy jó gazdasági és politikai kapcsolatai legyenek az önálló Szlovákiával; nem szeretné, ha Szlovákia elszigetelődne, hiszen neki is érde(Folytatás a 2. oldalon) Kérdéses a parlamenti bizottság felállítása A föderáció nem alakul unióvá Filip Sedivy, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke (PDP) és Petr Pleva, a Kereszténydemokrata Párt képviselői klubjának a szóvivője tegnap a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának adott interjújában pesszimistán nyilatkozott a szövetségi parlament elnöksége által esetleg létrehozandó azon bizottság felállításá-A SZABAD ÚJSÁG szerkesztősége azonnali belépéssel FELVESZ gépírónőt. Jelentkezni lehet a szerkesztőségben telefonon (07/210-39-94; 07/210-39-98) vagy személyesen, naponta 8 és 18 óra között. nak a jelentőségéről, amelynek ki kellene dolgoznia egy alkotmánytörvény-javaslatot a csehszlovák föderáció unióvá történő átalakítására. Sedivy elmondta, hogy össze kellene hfvni a Szövetségi Gyűlés politikai grémiumát, amelynek javaslatot kellene tennie a szóban forgó bizottság tagjai megválasztásának a rendszerére. Szavai szerint az „unióbizottságnak” 10 vagy 12 tagja lehetne, de a Polgári Demokrata Párt nem delegálna képviselőket, s egyúttal megjegyezte, hogy a tagok megválasztása amúgy is problémás volna, s így nem jön létre a bizottság. MegeriMette, hogy a legutóbbi PDP—DSZM megbeszélések és a cseh—szlovák kormánycsúcs után gyakorlatilag már nincs is értelme a bizottságnak. Petr Pleva közölte, hogy pártja sem fog javasolni egyetlen tagot sem a bizottságba, de hozzáfűzte, hogy a KDP képviselői klubja még nem tárgyalt az ügyről. Ami az „unióbizottság” létrehozására vonatkozó javaslatot illeti, a Szövetségi Gyűlés a szociáldemokrata Milos Zeman indítványára október elsején hagyta jóvá azt a határozatot, melyben a szövetségi parlament kéri az elnökséget, hogy azonnal hozza létre a bizottságot. Az ellenzéki pártokon kívül a Zeman-javaslat mellett szavazott a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom 41 képviselője is. Az exkormányfő vállalkozik Marián Calfa cseh lesz? Közvélemény-kutatás a jövőről Rosszabbodó cseh—szlovák viszony A Szlovákiai nyilvánosság körében az a legelterjedtebb nézet, hogy a két önállósuló köztársaság jövőbeli viszonya rosszabb lesz, mint a jelenlegi. Legalább is ez derül ki a Szlovák Statisztikai Hivatal Közvélemény-kutató Intézete által szeptember 16—28-án végzett legutóbbi felmérésének az eredményeiből, amelyek szerint a megkérdezetteknek több mint a fele vélekedett így. A polgároknak valamivel több mint az egyharmada (36 százalék) szerint a kapcsolatok javulnak vagy legalább a mostani szinten maradnak. A megkérdezettek álláspontja elsősorban annak függvényében változott, hogy milyen a politikai beállítottságuk. A Szlovák Nemzeti Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom hívei az optimistábbak, ezzel szemben a Kereszténydemokrata Mozgalom szimpatizánsai nagyon pesszimistán néznek a föderáció esetleges szétesése utáni időkre. Regionális szempontból a legjobban Közép-Szlovákia és Kelet-Szlovákia esetében különböznek a vélemények. A Szlovák Köztársaság keleti részében nagyobb azoknak az állampolgároknak az aránya, akik szerint rosszabbodnak a cseh—szlovák kapcsolatok. „Marián Calfa volt szövetségi miniszterelnök bizonyára kérni fogja a cseh állampolgárság megadását, mivel már 28 éve él Prágában, s nem tervezi a visszatérést Szlovákiába” — írja tegnapi számában a csehszlovák fővárosban megjelenő Blesk című napilap. Az egykori kormányfő a lap munkatársának interjújában egyebek között elmondta, hogy Jozef Baksay volt külkereskedelmi miniszterrel és Jan Vrba előző cseh ipari miniszterrel közösen CTL Consulting néven tanácsadó céget kíván alapítani. A Blesk szerint a magánvállalat majdani szolgáltatásai iránt már most is nagy az érdeklődés. Az exkormányfő október 15-én bontja fel munkaviszonyát a szövetségi kormányhivatallal. „Marián Calfa jelenleg nem tervezi, hogy visszatér a politikába. Elismerte azonban, hogy ez a terület állandóan érdekelni fogja, s leginkább a liberális centrumpártok, főleg a polgári mozgalom vonzza őt” — áll a napilapban. (A cseh állampolgárság megadásáról a 2 oldalon részletesebb információt közlünk.)
