Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-01 / 220. szám
/ / Közéleti és gazdasági napilap csnöKiökEBBaDBi "• a in Vi-ii Zsidózás és felfordulás a kassai városházán Lesz új polgármester? Amint arról lapunk tegnapi számában hírt adtunk, kedden összeült a kassai önkormányzat, hogy döntsön néhány fontos kérdésben. A hangulat már eleve feszült volt, mivel a szeptember 11-én tartott tanácskozáson — amelyet Ján Kopnicky (volt) főpolgármester törvénytelennek minősített, mert nem ő, hanem helyettese hívta össze (de azért részt vett az ülésen) — a képviselőtestület bizalmatlansági indítványt nyújtott be ellene, amelyet meg is szavazott. A főpolgármester azzal „védekezett”, hogy levelet küldött a szlovák miniszterelnöknek, s ebben egyebek között leírta, hogy hány ellenzéki képviselő van az önkormányzatban (KDM: 18, PDU: 14), és azt, hogy kik milyen rokonsággal rendelkeznek. Ezen kívül általános politikai helyzetjelentést is írt. A tegnapelőtti ülés elején a főpolgármester tiltakozását fejezte ki az előző tanácskozás miatt, közötte, hogy az ügyészséghez fordul. Erre a képviselők módosították a napirendet, mondván, hogy csakis Kopnicky személyével akarnak foglalkozni. A vitában éles kirohanások, támadások zajlottak le. A legbotrányosabb kijelentést Jozef Krizán, az egyik kassai városrész pol(Folytatás a 2. oldalon) Prágában tegnap a hatásköri törvények módosításának a megvitatásával folytatódott a Szövetségi Gyűlés kamaráinak negyedik együttes ülése. A novellizálás értel-A kamarák délután folytatták a föderáció megszűnésének a módját rögzítő alkotmánytörvény kormányjavaslatáról kedden kezdett, majd késő este megszakított általános vitát. A Szövetségi Gyűlés együttes ülése Az ország sorsáról döntenek Pillanatkép a Szövetség Gyűlés üléséről: van, aki alszik, van, aki ébren figyel (Fotó: ÓSTK) mében további, eddigi föderális jogköröket ruháznak át a nemzeti köztársaságokra. Amint azt Milan Cic szövetségi miniszterelnök-helyettes (DSZM) kiemelte, a módosítások egyik fontos célja, hogy „karcsúsítsák” a központi államigazgatási szerveket. Ami a minisztériumokat illeti, a 15- ből 5 marad meg, a többi hatáskörét a köztársaságok veszik át. Lotar Indruch (Baloldali Blokk) az esetleges válás kapcsán megjegyezte, hogy az ország alkotmányellenes útra lépett, és szavai szerint ezen a kormánytervezet elfogadása sem változtat. Hasonlóan, mint tegnapelőtt több ellenzéki képviselő, Zdenék Klanica (BB) tegnap is síkraszállt az államjogi népszavazás megtartása mellett. A szlovák nemfolytatás a 2. oldalon) GaSparoviő elfelejtette Lejárt a határidő Tegnap telt le a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács között a két köztársaság jövőbeli együttéléséről tervezett megállapodás elfogadásának a határideje, amelyről még júniusban a Polgári Demokrata Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom egyezett meg. Akkor az első reagálásokban a külföldi és a hazai sajtó úgy minősítette ezt a dátumot, hogy az a közös állam megszűnésének napja lesz. Milan Uhde, a CSNT elnöke tegnap nem kommentálta a tényt, hogy még mindig nem született meg a nemzeti parlamentek megállapodása. Ivan Gaäparovii, az SZNT elnöke a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának úgy nyilatkozott, hogy szeptember 30-át „nem tűzték ki pontosan, csak ajánlották”, majd hozzáfűzte: „Ha nem emlékeztetett volna, akkor nem is jutott volna eszembe ez a dátum.” Saj tóközlemény az MDF-frakció és a Coexistentia tárgyalásairól A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának meghívására háromnapos budapesti látogatáson tartózkodott a csehszlovák Szövetségi Gyűlés Coexistentia parlamenti klubjának, valamint az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom SZNT-beli klubjainak küldöttsége. A delegációt Duray Miklós vezette. A három nap gazdag programjának keretén belül beszélgetőre került sor Szabad Györggyel, a magyar Országgyűlés elnökével, valamint Antall József kormányfővel. A küldöttség eszmecserét folytatott Kádár Bélával, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterével, Entz Géza címzetes államtitkárral, a Határontúli Magyarok Hivatalának elnökével és Wollart Jánossal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökével. Találkozott Kónya Imrével, az MDF frakcióvezetőjével, Csáti Györggyel, a külügyi bizottság alelnökivel, a külügyi, a környezetvédelmi, az emberijogi bizottság több tagjával és rövid látogatást tett az MDF frakcióülésén. A küldöttség tagjai részt vettek a parlament plenáris ülésén a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvénytervezet előterjesztése alkalmából, és meghallgatták a parlamenti frakciók vezérszónokainak véleménynyilvánítását a törvénytervezetről. A programon kívül rövid eszmecserére került sor a Szabad Demokraták Szövetségének frakcióvezetőjével, Tardos Mártonnal és néhány további SZDSZ-képviselővel — elsőísorban a (Folytatás a 3. oldalon) A cél szentesíti a törvénymódosítást A tévé igazgatója még maradt Tegnapelőtt este a Szlovák Nemzeti Tanács 6. ülése elfogadta a tévéstanácsról szóló törvény módosítását, tegnap hasonlóképpen a rádióstanács összetételére vonatkozó ÚJ törvénycikkelyeket Az egyszerű többséget igényelő módosítások az ellenzéki pártok kemény támadásai ellenére elfogadtattak, s a tegnapi nap legnagyobb érdeklődéssel várt eseménye, a Szlovák Televízió igazgatójának visszahívása ezúttal még elmaradt. A tévétanács a jövőben kilenctagú lesz, tagjait a parlament választja meg a „független” jelöltek sorából. A KDM hiába hívta fel a figyelmet, hogy e törvények módosítása lehetőséget teremt a kormánypártnak, hogy megkaparintsa az elektromos médiákat és rajtuk keresztül egyoldalúan tájékoztassa, illetve vezesse félre a közvéleményt, még a Szlovák Nemzeti Párt képviselői is támogatták, holott a mostani tanács elnökének tisztéről éppen az ő képviselőjük, Vladimír Mlákovskf mondott le a DSZM egyeduralkodói törekvése miatti tiltakozása jeléül. A parlamenti folyosókon még arról is pletykáltak, hogy a tévéigazgatónak és a híradó főszerkesztőjének lemondása fejében a DSZM eltekintett volna a törvény módosításától. A tegnapi ülés további napirendi pontjai során az SZNT jóváhagyta a kárpótlási törvény módosítását, melynek értelmében most már 60 ezer koronáig fizethető ki a kárpótlás összege a törvény által jogosultaknak (korábban ez harmincezer korona volt). Jóváhagyta a parlament az adóhivatalokról szóló törvényt, mely mostantól kezdve újra kétszintű lesz, s az adóhivatalokat ezentúl egy központi államigazgatási szerv, a központi adóigazgatóság irányítja majd. Az eddigi hét regionális igazgatóságot felszámolják, mely által a döntési jog újra egyetlen központban összpontosul és az állami végrehajtó hatalmat erősíti. A parlament elfogadta az 1991. évi költségvetés zárszámadásáról szóló jelentést, és megszavazta, hogy a költségvetési hiány fedezésére állami kötvényeket bocsásson ki a kormány. Ezt követően a parlament elnöksége több mint egy órán át tanácskozott arról, a hatályos törvények értelmében hogyan válthatná le a tévé igazgatóját. Mivel azonban a törvények erre egyelőre nemigen adnak módot, az ülés folytatását mára halasztották. -ts-Csak ült és mesélt Talán Így lehetne jellemezni Meéiar miniszterelnöknek a keddi kormányülést követő sajtótájékoztatóját Meéiar dinamizmusában, feltartózhatatlanul hömpölygő lávafolyamot idéző vehemenciájában van valami lenyűgöző. Olyan ragyogó formában levő tenoristára emlékeztet, aki három magas cé kiéneklése után sem fullad ki, sőt, úgy tűnik, kimeríthetetlen erőtartalékai vannak, könnyedén képes „leénekelni’’ a színpadról az összes kollégát. Meéiarból ömlik a szó, és szemmel láthatóan maga is élvezi azt, amit mond, miközben jobb szájsarkának jellegzetes félmosolyával előre jelzi a poénL Vagy legalábbis azt, amit 0 annak tart Stílusában van valami a népi mesemondókéból, ahogy előadja a dolgokat, szinte megelevenedik előttünk az egész jelenet Különösen a Majna—Rajna-csatoma megnyitása alkalmából rendezett nürnbergi ünnepség Antall-epizódjának elbeszélése során érezhettük ezt Ahogy előadta, a magyar miniszterelnök beszéde alatt olyan _______________________________________________(Folytatás a 2. oldalon)^ Az MDF-frakció és a Coexistentia klub találkozója Budapesten Az értelmes párbeszédhez mindig Hétfő óta hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodott a prágai Szövetségi Gyűlés Coexistentia képviselői klubjának küldöttsége, melyet a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési frakciója látott vendégül. A törvényhozás képviselői a csehszlovák-magyar viszonyról, a kapcsolatok lehetséges alakításának módjáról tanácskoztak, érintve minden olyan kérdést, amely a két — a közeljövőt tekintve pedig a három — ország érintkezésében kényes pontként jelentkezhetnek. A Coexistentia küldöttségébe bekerültek a szlovák parlament magyar koalíciójának képviselői is; Du ka Zólyomi Árpáddal és Csáky Pállal arról beszélgettünk, milyenek voltak a benyomásaik az első tárgyalási fordulókat követően. □ Nem a legkedvezőbb időpontban érkezett Budapestre a szlovákiai magyar kisebbség politikai képviselete. A két ország viszonya feszült; Szlovákia vezető politikusai a szeptember eleji budapesti Meíiar-látogatás ellenére a „magyarok álnokságáról” beszélnek, egyaránt felróják nekik és nekünk, kisebbségieknek, hogy a magyarországi politikai vezetés kisebbségi ügyekben Szlovákia ellen lobbyzik szerte a világban; hogy a hősi erőmű kérdését Antall József Nürnbergben is felvette; hogy a Slovan—Fradi meccsen történtekből nemzetiségi ellentétet fabrikálnak. Sőt, katonai felderítő repülésekről, kémhistóriákról regélnek egyes szlovák lapok és politikusok. Vannak aggályoskodók a mi sorainkban is, akik szerint ez a látogatás csak tovább ronfja a magyar—szlovák viszonyt és a szlovákiai magyar kisebbség belpolitikai helyzetét Önök is így látják? DUKA ZÓLYOMI ÁRPÁD: Lehet, hogy az időpont nem a legkedvezőbb, de egy régen tervezett találkozóra került most sor a csehszlovákiai magyar koalíciónak és a magyar kormánykoalíció legerősebb pártjának, az MDF- nek a parlamenti frakciói között. Talán jobb lett volna, ha a találkozó korábban valósult volna meg, de mi most is jónak tartjuk. Az első napon a magyar parlament környezetvédelmi bizottságával találkoztunk, s a megbeszélésen természetesen Bős kérdése is szóba jött; utána részt vettünk az MDF-frakció ülésén, majd pedig a külügyi bizottsággal folytattunk megbeszéléseket. CSÁKY PÁL: Elsősorban a két partner kell szlovák—magyar viszonyról váltottunk szót, beszéltünk a kialakult feszült helyzetről, arról, hogy mi, kisebbségi magyarok mit tudnánk tenni mindkét oldalon a feszült viszony enyhüléséért. S lényegében abban .tudtunk csak megegyezni, hogy nem sokat, mert akkor, amikor az, akivel meg kellene egyezni, nem partner a feszültségcsökkentő törekvésekben, nagyon nehéz bármit is elérni. Megkaptuk az Antall József által a Duna—Majna—Rajna-csatoma megnyitóján elmondott beszéd teljes szövegét is, és véleményem szerint — egyáltalán nem bántóan és sértően — csak azokat a problémákat ismételte meg a magyar miniszterelnök, amelyeket már hosszú ideje mond a magyar kormány. Mi helyt adunk annak a magyar értelmezésnek, amely szerint a probléma felvetése egy ilyen fórumon azt jelzi, hogy valóban nagyon komoly kérdésről van szó, mely továbbiakat vethet fel a jövőben, mint például a Duna elterelése. Vannak visszajelzések, hogy több nyugati ország vezetői csak most figyeltek fel e problémára, és hogy többen máris felajánlották, hajlandók a kérdésben közvetíteni a két ország között. (Folytatás a 3. oldalon)
