Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)
1992-09-07 / 199. szám
I 11 1992. szeptember 7. Tallózó Szabad ÚJSÁG 5 A SIKEREK TÖBB MUNKÁRA SERKENTENEK A munka és az infarktus AZ AMERIKAI NŐK ÁTLAGOSAN 90 ÓRÁT DOLGOZNAK HETENTE • Bolygónk legtöbbet dolgozó népe a japán - 2200 óra évente • Miért dolgoznak a németek a legkevesebbet (évente 1480 órát), és mégis nekik van a legjobb dolguk? • Az angolok szeretik az éjszakai műszakot, a franciák a rövid munkaidőt Furcsa egy világ ez - az emberek milliói munkanélküliek, ugyanakkor további milliók görnyednek a túlzott megfeszített munkától. Japánban a „karosi" szó azt jelenti, hogy halálra dolgozta magát. S ez a kifejezés már utat tör más nyelvekbe is. Nemrég magának a japán munkaügyi miniszternek kellett beavatkoznia. A túlfeszített munkából adódó infarktusok és összeomlások száma megrendítő méreteket öltött Japánban. A legveszélyeztetettebb szakmák közé tartozik a kereskedői, a munkás, a tanító és a rendőr. Az új törvény véget vethet a jelenlegi gyakorlatnak, amikoris az átlagos japán évente 2200 órát dolgozik, ami a legtöbb bolygónkon. A japánok gyakorlatilag nem ismerik a szabadságot és a szabad hétvégeket, sőt, gyakran a betegség sem ok arra, hogy otthon maradjanak. A felkelő nap országában a legalacsonyabb a betegség miatti hiányzás a világon - csupán évi 35 óra. A megfeszített munka listájának Elő kell venni a számológépeket Vladimír Meciar és Václav Klaus végleges elhatározása, hogy Csehszlovákiát felosztják, nem váltott ki lelkesedést, a világban. De nem ujjongtak Prágában és Pozsonyban sém. A cseh-szlovák csúcstalálkozó döntését azonban mégis valamiféle megkönnyebbüléssel fogadták. Európa, amely tanúja az erőszakos nemzetiségi ellentéteknek mind Jugoszláviában, mind a Szovjetunióban, megkönnyebbüléssel fogadta, hogy a csehek és a szlovákok demokratikusan készítik elő a válás időrendjét. Aki a két köztársaságban a választások előtti fejlődést figyelemmel kísérte, bizonyára észrevette, hogy a két partner szerepe fokozatosan felcserélődött. Úgy tűnik, a szlovák politikai képviselet halogatni akarta a konkrét döntéseket. Václav Klaus cseh kormányfő, a gazdasági reform szerzője, valószínűleg fején találta a szöget, amikor azt mondta, hogy a szlovákok nagyot ugrottak anélkül, hogy megnézték volna, hol is érnek földet. Amikor a választások után kitűnt, hogy a szlovák nemzeti törekvések számára nincs más alternatíva, a felelős politikusok a Szlovák Köztársaság-Trybuna ban eldobták hazafias énekkönyveiket, és kezükbe vették a számológépeket. Az önrendelkezésnek ugyanis pénzügyi és gazdasági vetülete is van, bár ez még ma csak nehezen számítható ki. Becslések szerint csak a szlovák diplomáciai szolgálat létrehozása százmillió márkát emészt fel és a saját állami apparátus kiépítése még ennél is többe kerül. A teljes önállóság elnyerésével egyidöben nem jön létre semmiféle automatikus mechanizmus, amely megállítaná az ipari termelés lavinaszerű zuhanását Szlovákiában, vagy a meredeken növekvő munkanélküliséget. Sok szlovák számára a nemzeti büszkeség és a hidegfejű ésszerűség összeegyeztethetetlen. Meciar pártja ezt a két szélsőséget valamiképp egyesíteni akarja és úgy tűnik, a szlovák vezető tudatosítja az ilyen kísérlet nehézségeit és bonyolultságát. A szlovák függetlenségről, főleg a gazdasági önállóságról az igazság igen nehezen viselhető el. Szlovákiában már most is növekszik az érdeklődés a házak és telkek vásárlása iránt, az emberek Csehországban igyekeznek beruházni. A kettéválás elmélyíti a két köztársaság közti gazdasági különbségeket. Erről tanúskodik a brünni döntés a pénznemek kettéválásáról és a leendő vámunióról a két köztársaság között. Korántsem biztos, hogy ebből a szlovákok húznak majd hasznot. Václav Klaus és Vladimír Meciar a hónap közepén találkoznak. Olyan helyzetben tárgyalnak majd, amelyben a legfontosabb döntések már megszülettek, és mindkét fél a részletekre összpontosíthatja figyelmét. Nyilván bekapcsolják a számológépeket. A házastársak és a vállalkozás Az egyik házastárs is -----------használhatta az osztatlan | IVI közös vagyont, vagy an- U M nak egy részét. A közös vagyonba beletartozik minden, a házasság időtartama alatt bármelyik fél által szerzett érték, kivéve az ajándékba kapott és örökölt vagyont. Nem képezik közös tulajdont az esetleges alkotótevékenységből származó tárgyak sem, például képek, szobrok, könyvek stb - amennyiben nem értékesítik azokat. A közös vagyonba tartozó tárgyakat'mindkét házastárs közösen használja. Emellett megegyezhetnek egymás között a tárgyak használatának bizonyos beosztásáról, beleértve azt az esetet is, hogy csak egyik fél használja a közös vagyon egy részét. Az általános ügyeket bármelyik házastárs intézheti: például átveheti a leveleket, vagy rendezheti a folyószámlát. Más esetekben szükséges a másik fél beleegyezése, mert egyébként a lépés érvénytelen (autóvásárlás, befizetés drágább külföldi kirándulásokra). Ha a házastársak nem értenek egyet a közös vagyon használatából adódó jogokban és kötelességekben, akkor az egyik javaslatára a bíróság dönti el a kérdést. A Polgári Törvénykönyv 1992. január 1 -jétől ismét elrendeli, hogy az egyik vállalkozó házastárs köteles a másik fél írásos beleegyezését kérni a közös vagyonnak a vállalkozásban való felhasználásáról. Amennyiben először használják fel a közös vagyont, a törvény nem tesz különbséget annak szokásos és különleges használata között. Például egy műhely vállalkozói célra való felhaználásához kérni kell a házastárs beleegyezését, de a további használattal kapcsolatos jogi műveletekhez nem szükséges a másik egyetértése. Persze, az esetleg károsult fél tiltakozhat a házastárs további hasonló eljárása ellen akkor is, ha a vállalkozás megkezdésekor nem volt semmilyen kifogása a közös vagyon használata ellen. Ezt mindaddig teheti, míg valamelyik jogi művelethez nem adja írásos hozzájárulását. A magánvállalkozás az abban részt nem vevő házastárs számára jelentős előnyöket és hátrányokat is jelent. Ha a vállalkozás sikeres lesz, a másik fél is haszonélvezőjévé válik a szerzett vagyonnak, ám a vállalkozás bukása szintén terheli a másik felet is. Az ilyen negatív hatások ellensúlyozásaként a Polgári Törvénykönyv lehetővé teszi, hogy a vállalkozásban részt nem vevő fél kérje a közös vagyon elosztását. Ha mindketten részesei az üzletnek, úgy bármelyikük kérheti a vagyonelosztást. Amennyiben nem tudnának megegyezni, akkor bírósághoz fordulhatnak. A közös vagyon megszűnését követően a vállalkozásból odáig származó bevételeket a következő elv alapján osztják szét a házastársak között: Ha korábban szerződésben rögzítették részesedésük arányát, akkor eszerint történik a kiegyenlítés. Ha ilyen szerződés nincs, akkor a házastársak egyenlően részesednek a korábbi bevételekből. Ezzel a törvényrendelettel szeretnék „védelmezni" azt a házastársat, aki nem részese ugyan az üzleti tevékenységnek, de segít a másiknak. Emellett továbbra is érvényes, hogy az egyik házastárs nem alkalmazhatja a másikat, tehát a vállalkozó nem köthet munkaszerződést házastársával. másik végén a németek állnak. Ók nyugodtan elbetegeskednek évi 148 órát, csak 1480 órát dolgoznak évente és átlagosan nyolc heti fizetett szabadságuk van évente. 1995 után a tervek szerint a német alkalmazott hetente legfeljebb 35 órát dolgozik majd. Más újdonságokat is bevezetnek - például a BMW müncheni üzemében minden tizedik héten az alkalmazottak ún. „hosszú víkendre“ jogosultak csütörtöktől keddig, s ha úgy akarják, heti 40 órájukat napi tíz óránként dolgozhatják le. így a péntekjük is szabad lehet. Hogyan lehetséges, hogy a németek dolgoznak a legkevesebbet, mégis a legtöbbet keresnek? A közgazdászok úgy vélik, hogy ez a közismert német rendszerességből és fegyelemből adódik. „Az olasz például tovább van munkában, mint a német" - mondja Watanabe professzor Tokióból,- „mégis kevesebb munkát végez el. Egyszerűen fizikailag van jelen munkahelyén, kávét iszogat, és a futbalra gondol. Egy németnek nem jutna eszébe, hogy munkahelyén akár egy percet is hagyjon kárba veszni munkaidejéből“. Európában a németek határozzák meg a munkaütemet és a gazdasági mércét. A francia Peugeot a „zsúfolt hetet" igyekszik megvalósítani, amikor heti négy napot dolgoznak, de napi 10 órát. A franciák egyébként évente átlagosan 1755 órát dolgoznak, az olaszok 1690 órát, az angolok 1820 órát. Az angolok szeretik az éjszakai műszakokat, a ledolgozott órák egyharmada éjszakára jut. Más a helyzet a franciáknál, akik közül minden kilencedik rövid műszakokra vállal munkát. Általában azonban az irányzat mindenütt a munkaidő rövidülése. Az Európai Közösség olyan szabályokat készít elő, amelyek szerint az egész közösségben a heti munkaidő legfeljebb 48 óra lehet, a túlórákkal együtt. A műszakok közt minden esetben szünetnek kell lennie, legalább 11 órának, s természetesen szabad hétvégét kell biztosítani. Az amerikaiak úgylátszik egyre inkább a japánokban látják példaképüket Az évente ledolgozott órák száma itt már elérte az 1900-at, és nem kivétel a 70 órás munkahét. „Olyan ez, mint Dickens idején" - írja a New York Times. 2001 -ben az amerikai munkahét átlagosan 60 órás lesz... Érvényes a szabály, hogy minél magasabbra jut az ember a siker ranglétráján, annál tovább dolgozik. A menedzserek napi 12 órát töltenek irodáikban, szabadságuk 16 napról 13-ra csökkent. A legrosszabb helyzetben a dolgozó nők vannak, akik heti 90 órát dolgoznak! Ebbe, beleszámítják a házimunkákat is. Mire jó az ilyen feszített munka? „A túlzott munka butít" - mondja dr. D’Alama Olaszországból, „ez egyszerűen nem morális. A túlfeszített munka árt a szellemi és a testi egészségnek. Utat enged a gyilkos ciklusnak: fáradtság- a fáradtság leküzdése - kimerültség - összeomlás". „Bebizonyosodott, hogy a túlzottan elfoglalt emberek gyakran lelki sérülésekben szenvednek. Számos üzletember lesz szadista-mazochista. Egyébként az agyondolgozott ember rendszerint szabadsága kezdetén valamiféle betegséget kap és csak szabadsága végén épül fel. A hirtelen vérnyomáscsökkenéssel egyidöben ugyanis csökken a szervezet ellenálló képessége is.“ Mit hajszolja magát annyira az ember? Igazán csak a pénz miatt? Egyes pszichológusok úgy vélik, hogy a modern kor elvette tőlünk a jól végzett munka tudatát, a pillantást a kész műre. Valamikor az asztalos megcsinálta a széket, ráült és tudta, hogy ezzel végzett. Ma ott állunk az esztergapadnál, vezetjük a villamost, ott ülünk a számítógépnél - de munkánknak nincs sem kezdete, sem látható eredménye, végtelennek tűnik. Ezért dolgozunk és dolgozunk, s egyre csak nem vagyunk készen, s elégedettek sem vagyunk. IVÓ BARTÍK HOGYAN LETT T. G. MASARYKBÓL SZOVJET FELSZABADÍTÓ? Egy szobor változása Ha nem láttam volna, el sem hiszem. Moravská Nová Vés községi hivatalának három vezetőjétől hallottam először a szobor sorsáról. A szobrot 47 év alatt háromszor leplezték le, mindig ünnepélyes külsőségek között.-Ez a falunkban álló szobor volt a második világháború után az első Masaryk-szobor az országban. 1945 NítaODN/t^OBROIM tavaszán maga Eduard Benes államelnök leplezte le, amikor Kassából hazatérőben volt Prágába - magyarázza Frantisek Sedivy, a község polgármestere.- Tomás G. Masaryknak falunkban volt egy igen jó barátja, Vrána úr, a helyi gőzmalom tulajdonosa. Amikor a molnár meghalt, az elnök sajátkezű aláírásával küldött részvétnyilvánítást a családnak - emlékezik Jirí Glos polgármester helyettes.- 1948 februárja után mindenféle idők jöttek. Egyszer aztán valaki valahonnan utasítást küldött, hogy az első csehszlovákiai elnök szobrát le kell döntenünk - kapcsolódik be a beszélgetésbe Pavel Petrjanos, a községi hivatal titkára.-Az itteni emberek tisztelték az elnököt, és szobrát egy pajtában rejtették el. Később szovjet katonát, a hős felszabadítót faragták belőle. Sapkájának háromszínü szalagját átfaragták ötágú csillaggá. Vállára vállapokat helyeztek és egy további ötágú csillagot faragtak derékszíja csatjára. Bal felső zsebére rá faragtak egy jókora sor harci kitüntetést. Vállán átvetettek egy géppisztolyt, amit a szovjet katonává vedlett elnök úr bal kezével szorított magához. A szobor aztán néhány évtizedig a laktanya előtt álldogált. ..- Két évvel ezelőtt a falunkban élő szobrász és kőfaragó felajánlotta, hogy visszaadja Tomás G. Masaryknak eredeti formáját, hogy megtisztítja az ötvenes években rárakódott sallangoktól - mondja Frantisek Sedivy.- Akkor a szobrot levettük talapzatáról, elvittük a szobrászhoz és szakszerűségére bíztuk a továbbiakat. Vésője nyomán a szovjet katona most ismét első köztársaságunk első elnökévé változik... Lám, a szobroknak is megvan a maguk sorsa. Ezeken is nyomot hagy a kor. A szobrok is megkapták a magukét... STEFAN 2ILKA- lit voltak a vállán a vállapok- mutatja Pavel Petrjanoä a Masaryk-szobron, amelyből annak idején hős szovjet felszabadítót csináltak JÁN GRES felvétele
