Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)

1992-09-01 / 194. szám

VS 6 Szabad ÚJSÁG Mozaik 1992. szeptember 1. Agrárvilág Elektronikus azonosító rendszerek Az állattenyésztésben az állatok azonosítására évszázadok óta hasz­nálják a nélkülözhetetlen, különböző típusú jeleket és jelzőrendszereket. Az utóbbi időben a szarvasmarha- és a sertéstenyésztésben egyre nagyobb tért hódítanak az elektronikus azonosító rendszerek, kiegé­szítve az állatok bőre alá implantálható csipekkel. A világ legjelentősebb, ilyen célokra alkalmas csípek gyártói - ARGU MENS, AVID, DATA MARS SA, DESTRON, EURO-IDI/TROVAN, NEDAP, Texas Instruments TIRIS - ezeket a szüntelen fejlesztések eredményeként ma már 2x11, illetve 3,6x20 milliméteres nagyságokban kínálják. A meglehetősen apró méretű csípek injekciós eljárással viszonylag egyszerűen juttathatók az állat bőre alá, a fül mögötti vagy a nyaktájéki bőrredőkbe. Az ily módon jelölt állatok gond nélkül azonosíthatók, figyelemmel kísérhető az életútjuk, az élettani adatokonkívül információ­kat szerezhetünk az állat teljesítményéről, az egészségi állapotáról, s nem utolsósorban egyszerűsödik az állattenyésztés szervezése. Leg­fontosabb pontnak tűnik az egységes azonosítási kód bevezetése. Ez tartalmazná az illető földrész és ország számát, az állatfajt és kategóriát jelölő kódot, valamint az egyed specifikus számjelét, amit csak 20-30 év múltán lehetne megismételni. A közös rendszerek kialakítása a csipgyár­­tók megegyezésén alapul annak érdekében, hogy lehetővé váljon az információk egy közös „leolvasó“ érzékelő alkalmazása ellenőrzéséhez. Előreláthatóan e tenyészállatok esetében a csípek ára 9, illetve 30 márka közt mozog majd, a hízóknál alkalmazható „egyszerúbbeké“ 5 DM lenne. Az implantációhoz szükséges egyszerűbb műszer ára 60-80, míg a bonyolultabb szerkezeté 200-300, a leolvasó érzékelőé pedig mintegy 1000-1400 DM lenne. Természetesen a várható rohamos fejlesztések eredményeként az árak csökkennek majií, ami nagy mérték­ben elősegítené további elterjedésüket. Amennyiben nemzetközi viszonylatban is sikerrel zárulnak az egyez­tető tárgyalások, jelentős könnyítést jelentene a módszer a nemzetközi kereskedelem számára. A továbbiakban számításba jöhet az állatok minden jelentősebb adatának központi tárolása, mert így figyelemmel kísérhető életútjuk a születésüktől feldolgozásukig. (Der Tierzüchter) Döntés született a gazdasági állatok védelméről Az EK országai megegyeztek, hogy a jövőben gondosabban kell eljárni a gazdasági állatok szállításánál és tartásánál. Az egyezségre az említett országok mezőgazdasági miniszterei közt még 1991 októberében került sor Luxemburgban. Az ott elhangzott és elfoga­dott javaslatok betartását a jövőben minden bizonnyal szigorúan ellenőrzik majd. Ez az egyezség az EK-ba exportáló országokra is kötelező érvényű, hiszen az új beviteli feltételek közt szerepel, hogy az EK- országokra nézve kötelező érvényű állatvédelmi szabályokat köte­les mindenki betartani. A szigorítások közt szerepel az állatok takarmányozásának és itatásának gyakorisága, pihentetése és a szállítóeszközök szerint meghatározott maximális egyedszáma. A szállítások időtartamát ez idáig nem korlátozták. Ezzel egyidöben összefoglalták a sertés- és borjútartás feltételeit, különös tekintettel az igénybe vett istállók légcseréjére és megvilá­gítására. E szerint az 1994. december 31 -e után épített sertésístáiiók­­ban tilos lesz a kötött tartási rendszer, kötelező viszont a szalma, esetleg más alkalmas anyag alomkénti alkalmazása. Ezzel kielé­gíthetik a sertések természetes túrás-, illetve fészeképítő igényét. A borjak csoportos tartása esetén, a 150 kilogrammos testtömegük eléréséig, egyedenként másfél négyzetméter alapterülettel kell majd számolni, ráadásul tilos lesz a szopásgátló szájkosár alkalma­zása. (Der Tierzüchter) Európa hagyományos eledele Az 1989-ben közreadott FAO statisztikai adatok szerint a világ sertéshústermelése 65,61 millió tonna volt. Ebből Európában 21,39 millió tonnát termeltek, ami az össztermelés 32,6 százaléka. Az európai adatban nem szerepel a volt Szovjetunió termelése. Európában a legjelentősebb sertéshústermelök közé Németországot, Dániát, Hollandiát, Olaszországot, Franciaországot és Lengyelországot sorolhatjuk. A mai napig érezteti hatását az őstermelés 3 százalékos visszaesése, amely közvetlen összefüggésbe hozható a húspiac telített­ségével és az 1987-88-as drasztikus árcsökkentésekkel A kelet-európai országokban pillanatnyilag mintegy 75 millió sertést tartanak számon. A termelés volumene alapján a sorrend a következő­képpen alakult: 1. Lengyelország 1685 ezer tonnával, 2. Németország keleti tartományai 1436 ezer, 3. Cseh és Szlovákia 952 ezer, 4. Magyar­­ország 950 ezer tonna hússal. A sertéshús forgalmazásában az EK világpiaci részesedése évről évre csökken. A kivitelüket képező sertéshúsmennyiség 82 százalékát Hollan­dia, Dánia és Belgium szolgáltatja. Az EK-országok importjának alakulá­sában viszont hagyományosan Olaszország, Spanyolország és Portugá­lia játszik jelentős szerepet. A volt keleti blokk országai közül a legjelentősebb exportőrök továbbra is Magyarország, Németország és Románia. E három ország részese­dése a térség exportját képező mennyiség 72 százalékát teszi ki, ami 564 ezer tonna sertéshúsnak felel meg Érdekes adat viszont, hogy 1989-ben az említett térségből mintegy 714 ezer tonna sertéshúst szállítottak más országokba, ami az EK-országok által kivitt húsmennyiségnél 48 száza­lékkal több. Az EK önellátásához viszonyított termelési aránya 103 százalék, ugyanez a volt keleti blokk országai esetében 110 százalék. Európában hagyományosan jelentős a sertéshús fogyasztása. Ezt mutatják a FAO statisztikai adatai. Míg az egy lakosra számított sertéshús évi fogyasztásának világátlaga 12 kilogramm, addig az USA- ban ez 29, Kanadában 28, az EK országaiban 36,6 sőt a kelet-európai országokban 46,2 kg! (Svinovodstvo) Szerkeszt): Sztruhár Győző-----------------------------------------------------------------------------> A stuttgarti várkertbe naponta ellátogat Ro­bert Liethammer, hogy valamilyen ínyencfalat­tal kedveskedjen a hattyúknak. Egy na­pon aztán az egyik hattyú annyira a szívé­be zárta őt, hogy amint megérkezik, a madár kedvesen hozzátör­­leszkedik, fejét vállára hajtja. A többi embertől viszont megriad, s azonnal visszamene­kül a tóba. A telefax őse Napjaink modern irodáinak egyik fontos eszközét, a telefaxot sokan talán valamiféle új talál­mánynak képzelik, pedig a fax őse már több mint egy évszázad­dal azelőtt működött, hogy a japán gyárak piacra dobták jól ismert berendezéseiket. A „pantélégraphe“ egy olasz fizikus, Giovanni Caselli találmá­nya 1866-ban kezdett működni, s az első évben már 5000 vonalas ábrát, kézzel írott szöveget továb­bított Párizs és Lyon között. Az ősfax működési elvének lényege nagyjából ugyanaz, ami a maiaké: mind az adó-, mind a vevőkészü­lék sorról sorra tapogatja le a to­vábbítandó képet vagy írást, s ugyancsak elengedhetetlen fel­tétel, hogy a két készülék tökéle­tesen szinkronban működjön. Egy különleges tintával ónlemezre írott szöveget az adóállomáson a berendezés tűje letapogatta és a távíróhálózaton keresztül továb-Kánikula „mint archeológus“ Egy második világhábo­rús bombázó repülőgép ron­csaira bukkantak román pa­rasztok a Bukaresttől délre lévő lápvidéken. Az AP beszámolója szerint az Egyesült Államok buka­resti katonai attaséja, Robert Krebs megerősítette, hogy feltehetőleg egy amerikai B-24-es repülőgép maradvá­nyairól van szó, melyet 1944 májusában a ploesti olajme­zők elleni támadás alatt lő­hettek le. A repülő évtizede­ken át észrevétlenül feküdt a mocsár alján, s most is csak azért került a napvilág­ra, mert az ingoványos terü­let kiszáradt. Rendőrségi hírek^) Pénteken Sarreguyemines-ben (dél-franciaországi város) két csehszlovák állampolgárt nyolc hónapi börtönbüntetésre ítéltek. A znojmói Martin H. és a Mladá Boleslav-i Pavol K. kínai állampol­gárokat csempészett a német­francia határon, amikor a francia rendőrség elfogta őket. A hétvégén éjfél előtt a vágsellyei rendőrség - telefon-bejelentésre - lefülelt három betörőt. A 17-18 éves fiatalokon az sem segített, hogy a vágvecsei kultúrház tete­jén kerestek menedéket s a rend­őrség figyelmeztető lövésére sem reagáltak. A három betörő a vágsellyei rendőrségen felel tet­téért. bította a vevőállomásra. Ott egy, a másikkal szinkronban mozgó tű felvette a jeleket, felvitte egy ká­­lium-ferrocianiddal bevont papír­lapra, s megfelelő kémiai reakció után a küldött jel, ábra megjelent a papíron. A faxon telefonon történő továb­bítását századunk hatvanas évei­ben az Egyesült Államokan kezd­ték meg. (ÚM) Káros a tehéntej? Erre a kérdésre kereste, s min­den bizonnyal meg is találta a vá­laszt az a kanadai-finn kutatócso­port, amely munkája eredményét egy orvosi szaklapban közölte. A kutatást nyolc év körüli, cu­korbajban szenvedő gyermekek körében végezték. Ezek a vizsgá­latok arra engednek következtet­ni, hogy a tehéntej fehérjéi ellen képzett ellenanyagok koncentrá­ciója náluk sokkal magasabb, mint a hasonló korú egészséges gyermekeknél. A későbbiekben valószínűleg éppen ezek az ellen­anyagok okozzák a hasnyálmi­rigy-gyulladást, majd ez okból csökken az inzulin termelése. Kurt Widhalm a bécsi klinika gyermekanyagcserével foglalko­zó professzora nagyon érdeklődik a szóban forgó kanadai-finn ta­nulmány iránt. A komoly tudós­­csoport által közölt vizsgálati eredmények ugyanis vitathatatla­nok. Alapjában véve ő is ellenzi azt a gyakorlatot, hogy a csecse­mő naponta negyed vagy fél liter tehéntejet fogyasszon. Kari Irsig­­ler diabetológussal együtt a cse­csemő lehetőség szerinti maximá­lis idejű szoptatását ajánlja. Való­színűleg a csecsemők korai te­héntejfogyasztása válthatja ki a tefjehérjék elleni ellenanyag-ter­melést. A gyermekek diabéteszét - amely gyorsabb és intenzívebb lefolyású -, sajnos, eddig nem kutatták kielégítően. Mozik műsora POZSONY • HVIEZDA: Elemi ösztön (ame­rikai) (15.30; 18.00; 20.30) • HVIEZDA - KERTMOZI: A ha­láljegyes férfi (amerikai) (21.15) • YMCA: Kolumbusz Kristóf (amerikai) (15.30; 18,00; 20.30) • TATRA Get Back (angol) (15.00; 17.30; 20.00) »SLO­VAN: Beethoven (amerikai) (11.00; 13.00; 15.00; 17.30;) • Gladiátor (amerikai) (20.00) • MIER: Ricochet (amerikai) (15.00; 17.30, 20.00) • MIER NON-STOP: Charlie (amerikai) (9.00-13.00) • OBZOR: Tini nin­­dzsa teknőcök (amerikai) (16.30; 19.00) • ISTROPOLIS: Magas sarok (spanyol) (17.00, 19.30) • CHARLIE CENTRUM: Vadá­szat a „Vörös Októberre“ (ameri­kai) (17.00; 19.20) «Shogun Mayeda (amerikai (17.15; 19.30) KASSA • DRUÍBA: Cosi fan tutte (olasz) (16.00; 18.15; 20.30) • ELÁN: Rémálom az Elm utcában: Freddy bosszúja (amerikai) (18.00) • HORNÁD: Tini nindzsa teknő­cök (amerikai) (17.00) »SLO­VAN: Elfújta a szél (amerikai) (15.00; 19.00) »TATRA: Állj, vagy lő a mamám! (amerikai) (15.30; 17.45; 20.00) • ÚSMEV: Elemi ösztön (amerikai) (16.00; 18.00; 20.00) DUNASZERDAHELY • KERTMOZI: Az első szerelem (amerikai) (20.00) Q Ezt nézze meg! ) GET BACK angol koncertfilm Az idén ötvenéves Paul McCartney az egykori Beatles-fiű, az együttes legtöbb slágerének zeneszerzője a rockvilág olyan figurái közé tartozik, aki az idő múlásával egyre nagyobb sztár lesz. Az előző Beatles-filmek, az Egy nehéz nap éjszakája, a Help! rendezője a világ legnagyobb rock­színpadaira kísérte el McCartneyf és együttesét... Rendezte: Richard Lester. (NO) A pozsonyi Magyar Kultúráiig Központ miisora A pozsonyi Magyar Kulturális Központ székháza (Somolického 1/a; 19.00): Filmvetítés - Az Apokalipszis gyermekei. Rendezte: Fekete Ibolya (szlovák tolmácsolással) Főszerkesztő: mészáros János; telefon: 210-39-98, 210-39-94 Főszerkesz­tő-helyettesek: BARA­NYAI LAJOS is NÉMA LÁSZLÓ. Szerkesztő­ség: 819 11 Bratislava, Pribfnova 25,12. emelet Telefon: gazdasági rovat - 210-39- 79, kulturális rovat - 210-39-82, sportro­vat - 210-39-8L Telefax: 210-39-92. Telcc 92 516. Hirdetési Iroda magánszemé­lyeknek és kő etileteknek: 819 11 Bratis­lava, Príbinova 25, 12. emelet Telefon: 210/3984, telefax: 2HV4032. AG KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP Kiatga a Madách—Poso­­nium Kft, Michalská 9, 81101 Bratislava. Készül a Danubtaprint á. v. 02- es üzemében. Nyomja a Danubtaprint á. v„ 851 80 Bratislava, Príbi­nova 21. Terjeszti a Postai Hirlapsznlgá­­lat és a Mediaprint—KAPA- Előfizethe­tő minden postán és kézbesítőnél Kül­földi megrendelések: PNS, Ústredná ex­pedíció a dovoz tlaíe, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. Kéziratokat mm őri­zünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 081

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents