Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)
1992-09-04 / 197. szám
IV 1992. SZEPTEMBER 4. ('SALAMI KOR VÁRJÁK AZ ÖTLETET, A SEGÍTSÉGET Sokszor megfogadtam, hogy többé semmilyen politikai-társadalmi szervezkedésben nem veszek részt. De ez valahogy eddig sohasem sikerült. Igaz, ifjúkoromtól szívesen vállaltam ezt a munkát, s a legtöbbször eredményesen. A sikert talán őszinte szándékomnak, hitemnek, kitartásomnak és azoknak köszönhetem, akik társaim voltak. Gondolok itt elsősorban a Csemadokban végzett munkára. De így volt ez valahogy az egykori nőszervezetben is. Azok az emberi kapcsolatok, barátságok máig megmaradtak, amelyek azért szövődtek, hogy a jóba, szépbe vetett hitünkkel másokat erősítsünk. Egy-egy találkozó, rendezvény nemzeti önismeretünket, önbecsülésünket növelte. És életre szóló élmény, útravaló és biztatás, ha úgy éreztük, pem volt hiába, ha a „visszajelzés" nem maradt el. Végleg akkor szakítottam a nőszervezettel, amikor járásunkban a titkári tisztséget olyan „elvtársnő" töltötte be, aki figyelembe se vette a járás több ezres magyar tagságát. Idejében rájöttem, hogy a szövetség, mint az akkori Nemzeti Front egyik fenntartó szervezete, elvesztette létjogosultságót, s nem azt a célt szolgálja, amelyet egykor meghirdetett. A politikai követelmények megfertőztek benne minden elképzelést, minden szervezési és adminisztratív módszert, s végül bürokratikus látszatmunkába torkollott minden, ami benne végbement. Az elmúlt két évben sok minden tisztázódott a tömegszervezetek létjogosultságával kapcsolatban. A Csemadok volt számomra a kivétel — s ma is az —, mert létérdekünk volt — és ma is az —, hogy az egyetlen magyar kulturális szervezetet fenntartsuk. A rendszerváltás után újra megszegtem fogadalmamat, mert a „vala-A betegségek megelőzésének nagyobb a jelentősége, mint magának a gyógyításnak. A helyes életrendtől (étkezés, munka, pihenés), a munkavégzés ütemétől, mértékétől és körülményeitől függ egészségünk szilárdsága, betegségekkel szembeni ellenálló képessége. Minden emberi szervezetnek megvannak a sajátosságai, hajlamosító tényezői. Ez határozza meg, milyen munka végzésére alkalmas, milyen a teherbírása, bírja-e vagy sem az éjszakai munkát, alkalmas-e fizikai vagy szellemi munka végzésére, milyenek a képességei, mire van tehetsége. Ma mór szólhatunk a lelki higiéniáról is, ami nagyon fontos a munka minőségi elvégzéséhez, s amelyhez hozzátartozik a környezet amelyben élünk vagy dolgozunk, az emberek, akikkel naponta érintkezünk, kapcsolatban vagyunk. Általában azt szokták mondani, hogy „hirtelen jött” a betegség. Az infarktus, a cukorbaj, a magas vérnyomás, a gyomorfekély, a daganatos megbetegedés stb. Márpedig, ha a kórképet szemügyre vesszük, akkor kiderül, hogy ez vagy mi nincs sehol” érzése és tudata nem hagyott nyugodni. Hiszen az elmúlt évtizedekben sikerült úgy szétroncsolni a falvakat, közösségeket, hogy csupán az alkoholisták, a narkósok, a magányosok és lelkibetegek száma növekedett. A Csemadok szervezetén kívül nincs közösség, amely egy-egy községen, városon belül összehozná az embereket. Pedig mindenkinek szüksége van társaságra, barátokra, szórakozásra aktív és passzív pihenésre. És a családoknak a közös egyúttlétre. Amikor először hallottam a Családi Kór Egyesület alakulásáról, mindez eszembe jutott: a nagyanyáink mesélte együtt töltött esték, délutánok, bálok. Mennyire segítené egy-egy család görcsös — munka, tévé, szótlanság — kötöttségének oldódását Persze, korszerű lehetőségekkel, formalitások, bürokrácia nélkül, egyszerűen, a lényeget szem előtt tartva. Ha mindez akár anyagi, akár szociális előnyökkel is járna, nemcsak az emberek, egy-egy község számára is hasznos lehetne. Nem akartam vállalni a szervezést, mert a régi „rábeszélés" módszerekkel nem sok értelmét láttam ennek. Csupán elmondtam néhány ismerősömnek, olyan szervezni tudóknak, akiknek már elegük volt a „falu mindenese” szerepéből... Nánán a volt nőszervezet tagsága formálódott, alakult ót Családi Körré, annak köszönhetően, hogy már 1989 előtt családias hangulatú összejöveteleken főzőcskéztek, társalogtak. 1991/92 telén pedig mint Családi Kör szerveztek nagy érdeklődést kiváltó varrótanfolyamot. Az elkövetkező télen talán nyelvtanfolyammal folytatják. A lehetőségek megmozgatták az emberek fantáziáját. Andódon Czuczor Irén, kitűnő szervezőképességének köszönhetően, az a betegség mór régen lappangott, egy-egy tünetével jelentkezett, tehát létezett, csak a beteg nem tartotta fontosnak, hogy megbeszélje panaszait az orvossal, a hozzáértő egészségügyi szakemberrel. Elmondható ez egész sor foglalkozásából eredő betegségről, de elsősorban a női betegségekről (menstruációs zavarok, méhdaganatok és hormonzavarok), a pajzsmirigy vagy más, belső elválasztásé mirigyek megbetegedéséről, ill. vérszegénységről. A mezőgazdaságban dolgozók legtöbbje számára természetes, munkájához tartozik, hogy fájnak az izmai, a dereka, a csuklói, hogy például izzad vagy fáj a lába Pedig mindez kezdete lehet a reumatikus megbetegedéseknek, a lábpenésznek, a talp különböző deformálódósónak. Számos betegség megelőzhető volna, ha a védőruha, a védőkesztyű stb. használatát — mert viselése kényelmetlen — nem mellőznék a vegyszerrel, a poros munkahelyen dolgozók. „Nem is éreznóm” — mentegeti magukat; nem tudják, hogy a levegőbe kerülő szenynyeződések — amikor már érzékeli egyből megértésre és társakra talált. Több mint harmincán lettek a Családi Kór tagjai, egész családok jelentkeztek. Az első családi találkozójuk olyan jól sikerült, hogy az egész falu sütöttfőzött, mintha lakodalomba készülne, és a műsoros est reggelig tartó mulatsággal ért véget, Bényben több család tervezi a kör jövőjét. Tavasszal arról beszéltek, hogy ősszel megkezdik a kukoricalevél feldolgozását. Ezt egybeköthetik a nagy létszámú folklórcsoport próbáival, s így nemcsak kellemesek, de hasznosak is lehetnek az estéik. Kicsinden szintén különböző korosztályokat a családok minden nemzedékét magukkal hozták a Körbe az alapítók. Ők is várják a segítséget, hogy ötleteiket megvalósíthassák. Szeretnének valami hasznosat, értelmeset elkezdeni. Akik eljöttek Izsára, az alakuló ülésre, megerősítették igényüket, hogy szükségük van erre az Egyesületre, a helyi Családi Körökre, hiszen annyi minden nincs még, vagy már: egyre több a munkanélküli. Munkalehetőséget teremthet egy-egy ötlet, elképzelés. Az új feltételekhez alkalmazkodni kell. Átképző tanfolyamokra, gazda- és gazdaasszonyképzésre, a fiatalok felkarolására egyaránt szükség van. Ezért úgy kell mozdulnunk és másokat ösztönöznünk, hogy újabb erkölcsi és anyagi támogatást tudjunk nyújtani — ahol lehet, az önkormányzatok segítségével is — a most szerveződő, tevékenységüket most tervező, kezdő köröknek. Ötleteink elképzeléseink megvalósításában teljes a szabadságunk. Csupán arra van szükség, hogy felismerjük a közösségben rejlő erőt és az előrelépés lehetőségeit. Dániel Erzsébet őket az ember — a megengedett szintnek meghaladják a háromszorosát A veszélyeztetett munkahelyeken általában (kötelezően) tájékoztatják a dolgozókat milyen munkavédelmi, biztonsági előírásokat feltételeket kell megtartaniuk. Azonban, sajnos, ezt nagyon kevesen veszik komolyan. Különösen a zajártalmakra vonatkozóan. Egyre gyakrabban fordul elő halláscsökkenés, halláskárosodás. Ezért olyan fontosak a kötelező megelőző vizsgálatok, a szervezett egészségügyi ellenőrzés mind az említett veszélyeztetett munkahelyen dolgozók, mind a gépeken, vagy sofőrként dolgozók esetében. Felhívnám a figyelmet a vérnyomás- és a vércukorszint mérés fontosságára, mert az emberek általában nem tudják, mitől szédülnek, miért izzadnak, miért szomjaznak, miért híznak, esetleg fogynak. A mezőgazdaságban dolgozók esetében különösen fontos a betegségek megelőzése, mert az emberek ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, az évszakok szeszélyének. Tehát nem lehet „szabályozni”, mint az üzemekben, vagy olyan helyeken, ahol tető alatt végzik a munkát. Dr. Csiba Józsetf Télire való csemegék ECETES SZILVA A hibátlan, nem túl érett, kemény szilvákat megmossuk, üvegekbe rakjuk. Az üvegeket teletöltjük vízzel — majd a vizet leöntjük, literenként 1 dl ecetet, 25 dkg cukrot 2—3 szegfűszeget teszünk bele és egy darabka fahéjat. Jól felforraljuk, utána langyosra hűtjúk és az üvegekbe tett szilvákra szűrjük. A tetejére egy késhegynyi benzoensavas nátriumot teszünk, nem kell kigőzölni. VEGYES LEKVÁR Jó ízű és kiadós lekvárt készíthetünk, ha 1 kg hámozott almát 1 kg kimagozott szilvát 1 kg hámozott körtét és 1 kg lehéjazott sárgadinnyét összefűzünk. Ehhez a mennyiséghez 1 kg cukorból — annyi vízzel, amennyi a cukor felolvasztásához kell, sűrű szirupot főzünk, elvegyítjük a megfőtt gyümölccsel és 20—25 percig együtt főzzük. Forrón üvegekbe merjük, lekötjük és száraz gőzbe tesszük. ALMASAJT 1 kg almához 20 dkg cukrot számítsunk. Jól megmossuk, héjastól felszeleteljük, majd gyenge tűzön, nagyon kevés vízzel puhára főzzük, azután áttörjük. Annyi vízzel, hogy megolvadjon a cukor, szirupot főzünk, elkeverjük az almával és állandóan keverve nagyon sűrűre főzzük. Ezután kivizezett formába— legjobb az őzgerinc — öntjük és pár napig benne hagyjuk. Aztán dobozba is tehetjük, vagy üvegbe. Süteményekbe cukrozott gyümölcsként használjuk, vagy hámozott dióval, mogyoróval édességként fogyasztjuk. BIRSALMA SAJT Érett birsalmát héjastól, magházastól puhára főzünk, majd leszűrjük, meghámozzuk, szitán áttörjük. Ugyanannyi cukrot veszünk hozzá, amennyi a massza, 3/4 óráig még cukor nélkül főzzük a birsalmát majd 1/4 órát a cukorral együtt. Medvetalp formába, apró csészékbe, őzgerinc formába önthetjük, 24 óra múltán tiszta papírra ki kell fordítani, száradni hagyni. Aszalt gyümölcsök Alma. Aszaláshoz legjobbak az ízletes, de nem nagyon lédús, bámulásra kevésbé hajlamos fajták. Az alma szárítható hámozott állapotban és hámozatlanul is. Tetszetősebb a hámozott termék. Az almát először megmossuk, felületéről a vizet hagyjuk lecsepegni. A már száraz felületű almát meghámozzuk, szeletekre vágjuk, magházát magházkiemelővei eltávolítjuk. Az alma elszíneződését meggátolhatjuk, ha a hámozott, darabolt gyümölcsöt 2 %-os citromsavoldatban tartjuk (1 I víz 2 dkg citromsav) 10—15 percig. Ügyeljünk arra, hogy a felvágott alma minél rövidebb ideig érintkezzék levegővel, lehetőleg már az előkészítés (hámozás, szeletelés) közben is a már megtisztított gyümőlcsdarabokat tartsuk citromsavas vízben. A fehérítés után az almaszeleteket szikkasztjuk, majd elhelyezzük az aszalóé serényeken és az adottságoktól függően tűzhelyre, sütőbe (esetleg kemencébe) tesszük. Az aszalás időtartama kb. 5 óra A szárítást akkor fejezhetjük be, amikor a szeletek széttörve nem nedvesek, de még rugalmasak, nem törékenyek. Körte. A gyümölcsöt megmossuk, lecsepegtetjük, majd a szárát meghagyva hámozzuk, kettévágjuk, a nagyobbakat negyedeljük. A magházat is kivágjuk. A kemény húsú körtéket 2 %-os citromsavoldatban (1 I víz, 2 dkg citromsav) kissé előfőzzúk. Az éppen rugalmassá váló körtedarabokat az előfőző oldatból kiszedjük, lecsepegtetjük és a szárítócserényekre rakjuk. A szárítás időtartama általában 6—7 óra. Cseresznye, meggy, zöld ringló. A gyümölcsöt leszedés után egysoros rétegben szétrakva 2—3 napig a szabad levegőn fonnyasztjuk. Ezután cserényekre rakjuk és szárítjuk, majd levegőn szikkasztjuk. Az aszaláls időtartama 10—15 óra Kajszi- ós őszibarack. A gyümölcsöt mossuk, szikkasztjuk. Ezután kettévágjuk, meghámozzuk, magját eltávolítjuk, a gyümölcsdarabokat a szárítócserényekre rakjuk. Igen lassan, fokozatosan szárítsuk, mert egyébként a gyümölcs a saját levében megfő és nem aszalódik. Ügyeljünk arra hogy a szárítólevegő hőmérsiáklete a szárítás megkezdésekor legyen a legnagyobb. A cserények helyét többször változtassuk. Az aszalás után mindkét gyümölcsöt több napig, állandó forgatás mellett utánszárftjuk. Hámozott szilva A készítmény nagyon tetszetős, kellemes ízű. Előállításához az illatos, húsos magvaváló szilvafajták (Besztercei, Olaszkék, Ágeni) a legalkalmasabbak. A gyümölcsöt először megmossuk, majd lobogó forró vízbe tesszük, de csak néhány pillanatra, amíg a héj fóliázzuk A meglazult héjat a gyümölcsről lehúzzuk, majd lecsepegtetós után a szilvát szárítócserényekre helyezzük. Amikor az aszalás felénél tartunk, a magot eltávolítjuk. Hámozatlan szilva. A legismertebb aszalt gyümölcs. Előállításához legmegfelelőbb a magvaváló Besztercei fajta. Olyan gyümölcsöket válogassunk, amelyek teljes beérésig a fán maradtak és a száruk körül a héjuk már ráncosodni kezd. Aszaláshoz a gyümölcsöt mindig kézzel szedjük és csak a teljesen hibátlan, ép szemeket használjuk fel. A gyümölcsöt feldolgozás előtt száraz helyen, tiszta felületen 2—3 napra szétrakjuk és csak ezután helyezzük a szárítócserényekre. A szilva aszalásánál különös figyelmet kell fordítani a fokozatosság betartására. A szárítás kezdeti hőmérséklete ne legyen több 35—40 C-foknál. 6—8 órai száradás után mehetünk csak fel 70 C-fokra Az aszalás időtartama 20—25 óra Az aszalás alatt gyakran változtassuk a cserények helyét, és amikor a gyümölcsöt kiszedjük, még forrón vigyük szellős helyre kihűlni, utánszáradni. így szép, fényes, ízletes terméket nyerünk. A kész aszalt szilvát tetővel ellátott kis kosarakban vagy tüllhálóban felfüggesztve, száraz, szellős helyen tároljuk. Dióval töltött aszalt szilva. A kézzel szedett, ép, hibátlan, aszalásra érett szilvákat hosszanti oldalukon hegyes késsel felnyitjuk és a magot óvatosan kiemeljük. Ügyeljünk arra, hogy a gyümölcsöt ne nagyon roncsoljuk. A mag helyére diógerezdet (esetleg héjtalanított száraz mandulát) teszünk. Szárítása a magvas szilváéval megegyező. „Rossz szomszédság” jeligére Levelében azt panaszolja, hogy szomszédja az utcafront mellett, a vele szomszédos házak ablakai alatt helyezte el a hatalmas sertésólat, amelyben több mint tíz süldő röfög, emészt és teszi kibírhatatlanná, elviselhetetlenül büdössé a levegőt. Mit tehetnek? Forduljanak panaszukkal a községi hivatalhoz, illetve a járási állat-egészségügyi szolgálathoz. Sajnos, mostanában sok a hasonló panasz. A sertés-, a baromfi- vagy a birkatartásra vállalkozók némelyike nem elég körültekintően kezd bele az állattartásba. Valamikor mindennek meg volt a helye: csűrnek, istállónak, kamrának, trágyadombnak és kútnak egyaránt. Ma — vannak, akik tévesen úgy képzelik, hogy magas kerítésük mögé senki sem lát be, saját udvarukban azt tesznek, amit akarnak. Pedig éppen az istálló, a trágyadomb, a kút helyének kijelölése nemcsak egyetlen ház, egyetlen házigazda ügye. Á szomszédok nyugalmát, higiéniai körülményeinek megteremtését, tiszteletben tartását is figyelembe kell vennie annak, aki gazdasági udvart akar létesíteni. Ha a községi hivatal és az állategészségügyi szolgálat előírásait nem vette figyelembe a szomszédja, akkor sürgősen át kell majd telepítenie a lakóházak ablaka alá állított sertésólat, s ha ezzel késlekedne, még büntetést is fizethet. Tehát az önzés, a felületesség mindenképpen drága mulatság annak, aki saját családja és szomszédai lakókörnyezetét károsítja. Jobb, ha nem bocsátkoznak személyes vitába, veszekedésbe, „hivatalosan” is elintézhetik az ügyet, ha az említett helyen — akár írásban, akár szóban — szóvá teszik, jelentik panaszukat.
