Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)
1992-09-28 / 217. szám
4 Szabad ÚJSÁG Tallózó 1992. szeptember 28. Az idei szezonvég a jugoszláv turista vidéken (IL POPOLO, Róma) Orosz agrárváltozások A lengyel fordulat Míg Nyugat-Európa lélegzet-visszafojtva figyelte, hogyan alakul a maastrichti szerződés ügye, a német határtól keletre jelentős események zajlottak le. Az oroszországi gazdasági reformok határozott megindítása és aktív folytatása az év első félévében erősen éreztette hatását a gazdaság minden ágazatában. Mind a lakosság, mind MAGYAR MEZŐGAZDASÁG a gazdaság részére a legnagyobb megrázkódtatást az árak liberalizációja okozta. A vásárlóerő meredeken zuhant, az áruforgalom a tavalyihoz hasonlítva 42 százalékára csökkent. Az ipari nagykereskedelmi árak a tizenötszörösére, a mezőgazdaságiak a hatszorosukra nőttek. A beruházások mérséklődése, a gazdasági kapcsolatok fellazulása, az export-import csökkenése hátrányos helyzetbe hozta az ipart, de ugyanígy a mezőgazdaságot és a feldolgozóipart is. Nőtt a cukorrépa, a burgonya és a zöldségfélék vetésterülete. Ugyanakkor változott a termelői szféra. A késői érés következtében késik a betakarítás. A felvásárlási lemaradást nemcsak az időjárás okozta, hanem közrejátszott a technika, a tartalékalkatrész- és üzemanyaghiány is. Súlyos helyzet alakult ki az állattenyésztésben is. Elsősorban a saját termelésű takarmányhiány és a takarmánykoncentrátumok központi szállításának visszaesése miatt az orosz mezőgazdaságban csökkent az állatállomány. Kisebb volt a fizetőképes kereslet a mezőgazdasági technika iránt. Ez a mezőgépgyártás csökkenését okozta az előző évhez képest. Ugyancsak mérséklődött az agráripar részére gyártott vegyipari termékek, a növényvédőszerek, a műtrágyák, a mezőgazdasági gépek, traktorok gumiabroncsának előállítása. A közszükségleti cikkek és szolgáltatások júniusi árai tavaly júliushoz képest a tizenháromszorosukra nőttek. Az alapvető élelmiszerek támogatásának fokozatos csökkenése drágulást okozott. Májushoz képest júniusban az árak a tejnél 20,6 százalékkal, a kenyérnél és a pékáruknál 42 százalékkal, a növényi olajoknál és a cukornál 10 százalékkal nőttek. Oroszország külkereskedelmi forgalma az előző év hasonló időszakához képest 30 százalékkal, 30,2 milliárd dollárral, ezen belül a volt KGST- tagországokkal 48 százalékkal, 6,1 milliárd dollárral csökkent. A múlt év első hat hónapjához képest az export 15,4 milliárd dollárral, 35 százalékkal csökkent. B. Gy. Némely esemény negatív, némely felemás. A jugoszláviai konfliktus ellenőrizhetetlenné válik. A csehek és szlovákok úgy döntöttek, hogy meggyorsítják válásukat, amely nyilván Szlovákiát növekvő gazdasági és politikai nehézségekbe sodorja. A szlovák nacionalizmus erősödése, a romániai magyarok sorsa iránti aggodalom és a volt Jugoszlávia határvidékén élő magyarok helyzete egyre nagyobb gondokat okoz Budapestnek. A piacgazdaságon alapuló demokrácia felé haladást akadályozzák az etnikai öszszeférhetetlenség jelei. A legnagyobb változások Lengyelországban következtek be. A három Egyre gyakrabban bizonyosodik be, hogy a szociológusok és jövőkutatók jóslatai, miszerint a komputerizálás és a korszerű technika fejlődése lerövidíti a munkaidőt - tévesek voltak. Erre mutat rá könyvében, a The Overworked American (A túldolgozott amerikai) Juliet Schore, a Harvard Egyetem tanára, a World Institute for Development Economic Reasearch tudományos munkatársa. Arra a következtetésre jutott, hogy az utóbbi húsz év alatt az Egyesült Államokban a munkaidő annyira meghosszabbodott, hogy 2000-ben már oly hosszú lesz, mint a kapitalizmus kezdeteiben. A könyv megdönti a mítoszokat és elképzeléseket arról, hogy a munkatermelékenység növekedése lerövidíti a munkaidőt és valósággá válik a négynapos munkahét álma. A szerző összeveti a valós munkaidő hosszát az 1967-1987-es években a mával és megállapítja, hogy az amerikaiak ma 163 órával többet dolgoznak évente, mint korábban. Fordulat következett be, amellyel mind ez idáig senki sem foglalkozott. A részletes elemzés bizonyítja, hogy ma több a túlóra és az olyan ember, akinek két munkahelye van. Bár az egyes ágazatokban és vállalatokban különböző Financial Times közép-európai ország legnagyobbika a legnépesebb is egyben. Arra törekszik, hogy a 21. század elején az Európai Közösség teljes jogú tagja lehessen. Itt szerencsére a változások pozitív jellegűek voltak. Ez év legnagyobb részében úgy tűnt, hogy Lengyelországot megbénítja a Lech Walesa államfő és a megosztott parlament közötti ellentét. A kormány sikertelenségét a leginkább a növekvő költségvetési hiány jellemezte. a helyzet, elmondható, hogy ez a jelenség vonatkozik az igazgatókra, menedzserekre éppúgy, mint a munkásokra. Sok vállalatban az értekezleteket 9, vagy 8 óráról reggeli 7 órára helyezték át. A vezető emberek egyre később járnak haza. A régi rítus, amelyet az amerikai gyerekek megszoktak, hogy az apa 17 órakor hazajön - ma már a múlté. „Vagy a családommal töltöm időmet, vagy megkeresem a hozzávalót. A két dolgot nem lehet összehangolni“ - mondja az egyik menedzser. Rudé právo A nők és a bevándorlók megjelenése a munkaerőpiacon növelte a konkurenciát, amelyben csak azok győzhetnek, akik tovább és kitartóbban képesek dolgozni. Ezért a legnagyobb árat a nők fizetik, akik heti munkaideje a családi teendők miatt 80 óra. Schore asszony értelmetlennek tartja azt az állítást, miszerint az emberek kevesebbet dolgoznak, mint az elmúlt századokban. Az európai parasztok a középkorban csak az év bizonyos időszakaiban robotoltak, az év jelentős részében tengődtek, vagy egyházi ünnepeket ültek. A régi Angliában csak az év kétharmad részében Hanna Suchocka kormányfőnek azonban sikerült egy impozáns koalíciós kormányt összeállítania, amelyben helyet foglal a volt miniszterelnök is és néhány tapasztalt miniszter. A nyarat azzal töltötték, hogy kidolgozták a politikai és gazdasági stratégiát. Ebben azt javasolják, hogy élénkítsék fel a megakadt tömeges privatizációt, vegyék ellenőrzés alá a közkiadásokat és elégítsék ki a lengyel és külföldi beruházók igényeit, valamint a Nemzetközi Valuta Alapot. Szeptember elején nyílt a Valuta Alap számára az első lehetőség, hogy értékelje a kormányt és programját. Az IMF képviselői Varsóból az új miniszterek képességei fölötti igen kedvező benyomásokkal távoztak. Reménytkeltőnek látták az export növekedésén alapuló gazdasági élénkülést. Az a meggyőződés alakult ki bennük, hogy a kormány képes csökkenteni a költségvetési hiányt a bruttó nemzeti jövedelem jelenlegi 8,5 százalékáról a jövő évi 5,5 százalékra. dolgoztak. Franciaországban az 52 vasárnap mellett még 90 pihenőnap és 38 ünnep volt. Az állandó, évi 52 hétig tartó munka új találmány. Schore szerint a 19. századig a munkának inkább szezonjellege volt. A könyv bírálói egyetértenek azzal, hogy a szabadidő lerövidült, de egyben azt hangsúlyozzák, hogy a problémát felnagyítják. Úgy vélik, a szabadidő hiányának érzete abból fakad, hogy ezt manapság jobban érzékeljük. Például minden, ami lassúbb a komputernél, türelmetlenséget, idegességet okoz. A gyermekek az iskolában figyelmetlenek lesznek, mert a tanító lassabban beszél, mint elektronikus játékaik, amelyek azonnal hozzák az eredményt. A közszükségleti cikkek nagy választéka és könnyű hozzáférhetősége az időt értékesebbé teszi, s az ember az idő hiányát intenzívebben érzékeli. G. Becker és S. Linder szakértők szerint minél gazdagabbak az emberek és minél nagyobb a vagyonuk, annál kevesebb idejük marad, hogy ezt kiélvezhessék. Az élettempó egyre gyorsabb. Talán gyakrabban kellene gondolnunk arra, hogy őseink nem használták a másodperceket, perceket, órákat. Elég volt számukra a napkelte, napnyugta, a nappal és az éjszaka... Hová tűnik a szabadidő? A büntetés-végrehajtó intézményekben a helyzet alig változott Ott túl a rácson... A büntetés-végrehajtással a médiák bőven foglalkoztak. A helyzet a javítónevelő intézményekben azonban alig változott. A bűnözés növekszik, a rácsok mögött egyre többen vannak. Velük szemben ott állnak a Javító Nevelő Testület tagjai, akiket a hézagos jogalkotás akadályoz munkájukban. A rabok egyre inkább hivatkoznak az emberi jogok alapokmányára. A büntetés-végrehajtás napi problémái jelentős mértékben érintik az ügyészeket. A legnagyobb csapást munkájukra a közkegyelem mérte, amelynek következményei még ma is kísértenek. A leggyakoribb probléma, hogyan akadályozzák meg a vallomások összehangolását a szabadlábon levők és a letartóztatottak között. Az igazgató jogkörével élve megszakíthatja a büntetés-végrehajtást. A foglyok nem nagyon igyekeznek visszajönni a szabadságról... Dolgozni akarnak Problémák vannak a nyitott és félig nyitott osztályokkal is. Itt mindenki ártatlan és mindenki az emberjogi alapokmány szerint könnyebb osztályba szeretne kerülni. Nem utolsósorban okoz problémát a munkalehetőségek hiánya, a rabok akarnak dolgozni, a vállalatoknak azonban nincs elég munkájuk számukra. Azok a rabok, akiket tartásdíj, vagy károk térítésére ítéltek, bizony, bajba kerültek. A fegyházak régiek, mind felépítésük, mind berendezésük szempontjából elavultak. Már rég kevés bennük a hely. Az átépítésre nincs pénz. A minisztérium új fegyházakat akar építtetni, de nincs hol - mindenütt a lakosság ellenállásába ütköznek. Az elvarázsolt körből még mindig nincs kiút. Hradec Králové-ban van Kelet-Csehország legnagyobb börtöne, közvetlenül a városközpontban. 1931-ben épült és évtizedek óta nem változott. A cellákban az elítéltekkel együtt tartják a vád alatt állókat, az autóbalesetek okozóit éppúgy, mint a brutális gyilkosokat. Hogyan látják a helyzetet a f egy őrök? 12-en is voltak egy cellában „Ma hozzávetőlegesen 300 rabunk van. Húsznál többen gyilkosság gyanújával. A börtön befogadóképessége csökkent, mert most egy személyre több négyzetméter jár - mondja a Hradec Králové-i börtön igazgatóhelyettese Jaroslav Louda. - „Két évvel ezelőtt nem számított kivételnek, hogy egy cellában tizenketten voltak. Ma szorosan a száz százalékos telítettségi szint fölött vagyunk. Gyakran esélyünk sincs rá, hogy például a figyelmetlenségből gázoló vádlottakat egy helyre tegyük. Képtelenek vagyunk megakadályozni, hogy a kevésbé sérült elkövetőket elválasszuk a súlyos, visszaeső bűnelkövetőktől. A hradeciak pénz híján maguk kezdtek az átépítésbe. Lassan javul a helyzet a cellákban és a legutóbbi két rab szökése után fokozták a biztonságot is. Semtex és csokoládé Jaroslav Louda folytatja: „Az igazságügyminisztérium dolgozói utaznak külföldre és megpróbálják másolni az ottani viszonyokat. Ez azonban lehetetlen. A német fegyházi viszonyokat nem lehet átvinni Csehországba. Ott egyszerűen mások a bűncselekmények. Aligha van olyan sok rabjuk, aki azért ül, mert leütött egy béna nyugdíjast. Még a bűnözők erkölcse is más. Mi például nem készültünk fel a szervezett bűnözésre. Senki közülünk nem tudja megkülönböztetni a porcukrot a kábítószertől. Az őrök nem látnak különbséget a csokoládé és a semtex robbanóanyag között. Másrészt viszont nagyon jól meg tudjuk akadályozni, hogy fegyver kerüljön a cellákba. Fel kell vennünk a kapcsolatot a belüggyel, hogy oktassanak bennünket.“ „1990-ben az erkölcsök nagy fellazulását éltük itt meg“ - emlékszik vissza Ivan Króm főhadnagy. - „Néha igazán nehezen tudtunk csak a helyzet urai maradni. A legeredményesebb a pszichológiai ráhatás. De ma sem jobb a helyzet. Bármelyik gazember szidalmazza a fegyőrt. A fegyelmi büntetés célját veszti, mert a bíróságok a közéleti személy megsértésével nem foglalkoznak. Á fegyőrök korátlaga 25 év. Kiképzésük még sok évig eltart. Az a célunk, hogy minden fegyenc, aki ide kerül, tudatában legyen annak, miért ül, és alá kell vetnie magát a fegyházi rendnek. Azok az ablakok... A büntetés-végrehajtásban némely intézkedések mintha fejtetőre álltak volna. Ki írna ma alá olyasmit, hogy a többszörös gyilkosnak betoncellában kell lennie, amelyen 30x30 centiméteres csak az ablak? Az ilyen megkülönböztetés azonban szükséges. Ha majd valaha ilyesmit valaki aláír, már késő lesz. Közben kicserélünk minden ablakot, aztán meg félig bebetonozzuk őket. Jelenleg úgyszólván tökéletesen biztosítottak a bűnözők jogai, de a tisztességes emberek 99,5 százalékának jogai valahová elpárologtak“ - teszi hozzá Ivan Krön. Nyitott osztály - jutalom Meglátogattuk a nyitott részleget is, ahonnan két héttel ezelőtt ketten megszöktek. Egy 18x24 centiméteres ablakocskán húzták át magukat. Ma ezeken a kis ablakokon is rács van. A jövő tervei közt van ping-pong terem, kultúrszoba televízióval, ebédlő porcelánnal. Befejezés előtt áll a melegvíz hálózat minden cellába. „Ez persze nem jelenti, hogy zuhanyozók lesznek a cellákon, de legalább könnyebb lesz az edény elmosása, mosdás, borotválkozás. Egy kissé visszatérünk. Korábban ugyanis mindez megvolt. A zuhanyozók csak később kerültek az alagsorba. így a fürdésen mindenki csak hetente egyszer vehet részt“ - mondja a fogház igazgatóhelyettese. Napközben a cellák nyitva vannak és a rabok látogathatják egymást. Többnyire megbecsülik ezt. Volt olyan eset is, amikor a zárt osztályokon levő rabokat rabtársaik lebeszéltek a lázadásról. Lesz egyszemélyi bíráskodás? Felmerül a kérdés, mi a jobb? Növelni a fegyházak befogadó képességét, vagy megváltoztatni a büntető előírásokat? Az eszményi az lenne, ha a rendőr, aki az utcán lopáson kapja a tolvajt, karon fogná, elvinné az egyszemélyi bíróhoz, aki azonnal közölné vele a büntetés mértékét. Jelenleg éppen fordított a helyzet. „Valaki például elsikkaszt 2000 koronát a játékautomatákból. Fogházba kerül és elmúlik két hónap, amíg a vádirat elkészül, közben pedig fogvatartása négyezer koronába került. Az állam így többet fizet, mint amennyi az okozott kár. A fogságnak elsősorban a komoly bűncselekményekre kellene vonatkoznia“ - állapítja meg Jaroslav Louda. Mindezek a problémák kihatással vannak a nyilvánosságra is. A bírák hiánya például a fegyencek elégedetlenségében nyilvánul meg. Ha a jövőben is olyan rendszer lesz érvényben, amelyben a bíróságok súlyuk szerint állapítják meg a tárgyalások sorrendjét és a többit elhalasztják, a fegyházakban a zavargások egyre gyakoribbak lesznek. VRATISLAV HORÁK
