Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)

1992-09-26 / 216. szám

1992. szeptember 26. Színes Kővé meredt 23 katona /JUFÓ Szibériában? Amerikai lapok - a Weekly World News nyo­mán - szenzációként tálalták az itt látható fotót s a hozzá tartozó történetet. Nem kevesebbet állítanak, mint hogy a fénykép a KGB titkos archívumából származik, s 1987-ben készült, amikor a szovjet katonák valahol Szibériában lelőttek egy ufót. Az üggyel természetesen a CIA foglalkozik, amely megszerezte az eset teljes dokumentációját. A dossziében a fotón és egy fölöttébb érdekes rajzon kívül két szemtanú 250 oldalnyi vallomása található. Ők csodával határos módon túlélték az űrlények bosszúját. De ne vágjunk az események elébe! 1987. október 13-án, reggel 8 óra 35 perckor, a rutingyakorlaton részt vevő katonák egy alacso­nyan repülő, csészealj formájú űrhajót fedeznek föl. Kideríthetetlen okból vállról indítható légvédelmi rakétákat lőnek ki rá. Az ufó tőlük mintegy húszmé­ternyire zuhant le. A roncsok közül apró termetű, de nagy fejű, hatalmas fekete szemű, ormányhoz ha­sonló orrú humanoidok kecmeregnek elő. Öten voltak, a katonák nem merték megközelíteni őket. A földönkívüliek nem vesztegették az időt, nyom­ban beszálltak egy gömb alakú szerkezetbe. A gömb fülsiketítő zaj kíséretében fehéren felizzott, a másodperc tört része alatt méretében megkétsze­reződött, s már el is tűnt a katonák szeme elől. Most jön azonban a java. Az idegenek eltávoz­tak, 23 orosz katona pedig kővé meredt! A szó szoros értelmében. Csak ketten élték túl az ese­tet, ők máig sem értik, miért nem hatott rájuk a többieket elpusztító fény- és hangjelenség. A katonák holttestét - mindegyikük abban a hely­zetben merevedett meg, ahogy éppen állt vagy ült - egy Moszkva közelében lévő intézetbe szállítot­ták. A tudósok csak annyit tudtak megállapítani: valamilyen ismeretlen eredetű energia úgy vál­toztatta meg izomszövetük szerkezetét, hogy az a mészkőhöz vált hasonlóvá. Nem vezetett ered­ményre az űrhajó roncsainak vizsgálata sem, nem sikerült információkat nyerni a hajtóerő természe­téről. A CIA egyik meg nem nevezett illetékese állítólag kijelentette: „A szibériai eset azt bizonyítja, hogy az űrbeliek korántsem olyan nyájas, jóindulatú lények, amilyeneknek látni szeretnénk őket. Fantasztikus fegyverekkel rendelkeznek, és ha szükségesnek tartják, habozás nélkül bevetik azokat“. Eddig tart az amerikai sajtót bejárt híradás, de mielőtt magunk is kővé dermednénk, vegyük alapo­sabban szemügyre a fotót. Ha esetleg - trükkfelvé­tel - amit a világért sem állítunk -, ahhoz bőségesen elegendő volna a földi technika. Gyújtogató tűzoltók A svéd tűzoltók újabban nem oltják a tüzet, hanem szítják. Például Gavle városában, körül­belül 200 kilométerre Stockholm­tól északra. A tűzoltók itt, megun­ván a semmittevést, kirukkoltak gyakorlatra.- Ritkán van lehetőségünk ol­tásra - nyilatkozta a város tűzoltó­parancsnoka, és kiadta az ukázt:- Gyújtsátok fel az egyik le­bontandó faházat a kikötő kö­zelében, és azon gyakoroljatok! így is történt, de a tűzoltók nem vették számításba a keleti szelet, amely szédületes gyorsa­sággal felkapott néhány szikrát, és röptében tűzbe borította a Sto­­ra nevű világhírű papírgyár fű­résztelepének falerakatát. A kis gyakorlatból nagy való­ság lett - nyolc órán át harcoltak a tűzoltóság legényei, hogy elolt­sák a terjedő hatalmas tüzet, amely nagyon sokáig még a pa­pírgyárat, a kikötőt és a város keleti részét is fenyegette. A gyakorlat ötvenmillió svéd koronába (körülbelül 300 millió Kcs-ba) került. Ennyit ért az ex­portra váró faraktár, illetve az erdő kincse, amit a svédek „zöld aranynak“ neveznek. A tűzoltógyakorlat kényes biz­tosítási üggyé növi ki magát. Ki­nek kell megfizetni a kárt? A bizto­sítóknak, a városi tanácsnak (amelyhez a tűzoltóság tartozik), avagy pedig az államnak? Ez az ötvenmilliós kérdés. Markos Irány Oroszország Utaznak a használt illemhelyek Ha lassan is, de folyamatosan távoznak Németországból az egykori szovjet katonák; közlegé­nyek és tisztek egyaránt. Azt hi­szem, igazán nem kell különöseb­ben részletezni azokat az elké­pesztő „viszonyokat“, amelyeket maguk mögött hagynak. Német­országban is lehangoló romhal­maz található egykori lakhelyü­kön, a világtól korábban hermeti­kusan elzárt laktanyádban. A németek azonban ezúttal sem tagadták meg ismert precizi­tásukat, s pontosan megállapítot­ták, mi az, ami még menthető a romok között. Rájöttek, hogy a WC-csészék viszonylag megkí­mélt állapotban vannak, hiszen köztudott, az egykori nagyhata­lom polgárainak jelentős hányada nemigen használta azokat... oroszok ennek annál is inkább hasznát vehetik, mivel náluk egyelőre az alapvető hiánycikkek közé tartoznak a fürdőszobai fel­­szerelési tárgyak. A németek által összeszedett, mintegy hatszáz használt „kübli“ pedig jó néhány lakóház ilyen jellegű szükségleteit fedezi. A honatya ötlete egyébként annyira megtetszett a németek­nek, hogy különböző építkezé­seknél használatos berendezési tárgyak gyűjtésébe kezdtek, és azt teherautókkal juttatják el oroszországi rendeltetési helyük­re. Hetente egyelőre egy szállít­mányt indítanak, amely hat teher­autóból áll. Elvitte az egészséges életmód Kutyasétáltatók végzetes csatája A kutyasétáltatás közben legy­­gyakrabban előforduló konfliktus, ha valamelyik eb belekap egy em­berbe. De előfordul, hogy a kutyák marakodnak össze. A németországi Ludwigsburgban is ez történt, azután az ebek szétváltak, de nem a gaz­dáik. Először szócsatát vívtak, majd ökölharcra került sor. Végül az idő­sebb kutyatulaj annyira belejött a va­­dulásba, hogy a póráz állítható nehe­zékével sújtott le a veszekedés so­rán, s az telibetalált. A negyvenöt esztendős gazdasági szakember még valahogy hazatántorgott kutyá­jával, majd annyira rosszul érezte magát, hogy a mentőket hívta. Későn érkeztek, nem lehetett segíteni a sú­lyos fejsérülést szenvedett emberen. A sors tragikus iróniája, hogy az illető csak röviddel előtte lépett a ku­tyatartók közé - orvosa ajánlotta ezt, a sétakedv és az egészségesebb életmód érdekében. M&gbililncs&lt kedves így történhetett meg, hogy a német parlament egyik tagja, Helmut Lamp azzal az ötlettel állt elő, ajándékozzák Oroszor­szágnak a WC-csészéket. Az Egy csehszlovák fiatalember Besztercebányáról indult el európai kőrútra barátnőjével. Milánó környékén igazoltatták a vonaton, mert feltűnt, hogy egy fiatal lánnyal össze van bilincselve. Tettét azzal indokolta, úgy hallotta, a fiatal, csinos lányokat elrabolják Nyugaton és prostitúcióra kényszerítik. Ezért bilincselte magához a kedvest. Biztos, ami biztos. Szabad ŰJSÁG 7 Miből lesz az arany? Világraszóló üzleti siker Svédországban: fécesz - befőt­­tesüvegben. Hiszi vagy nem hiszi, jön a bizonyíték... Az elmúlt turistaszezonban, csupán Harjedalenban, a svéd felvidék egyik legszebb megyéjé­ben, több mint ezer üveget ad­tak el, megtöltve jávorszarvas ürülékével, elegánsan felcímkéz­ve. Az amerikai és német nagy­városi turisták ezt a számukra egzotikus mellékterméket vit­ték, mint máshonnan a helybeli emléktárgyakat. Képesek voltak 35 svéd koronát (200 Kcs) fizetni üvegenként ezért a gusztustalan produktumért. Sőt, követelik az üzlet továbbfejlesztését. A keres­let ugyanis igényt tart rénszar­vas- és fajdkakastrágyára is. Az ország legkifizetődőbb- legkisebb befektetést igénylő- üzleti tevékenysége ez. Egyet­len tőzsdén jegyzett vállalat sem tudja túlszárnyalni! - állítja a 7a­­gens Industri neves svéd gazda­sági napilap.- Magától értetődő, hiszen nyersanyagból nemigen várható hiány - ráadásul ingyenes!- mondja elégedetten Horst Ku­­enhe, Hede község turistafönöke, az említett siker megyéjében. Ö volt a dolog kezdeményezője. Neki sikerült ismét igazolnia a régi állítást: a jó üzletember még a... bői is aranyat csinál. Csak olyan vásárlók kellenek, akik jó dolguk­ban nem tudnak mit csinálni. Mert ilyenek az amerikai és a német turisták, akik vadászni járnak a svéd felvidékre.- Nem érdekli őket, hogy a já­vorszarvas ürülékének ára kiló-Négy nőt ölt meg az elmebeteg katona Halálos hajsza Jeruzsálemben Véres dráma színhelye volt a minap Jeruzsálem. A bibliai város egyik elmegyógyintézetének lakója, Eitan Mór ma még ismeretlen módon szupermodern, világszerte ismert, Uzi-márkájú izraeli géppisztolyra tett szert, és a 25 éves férfi sajnos használta is a gyilkos fegyvert: az intézetben négy asszonyt ölt meg egy gyors sorozattal, kettőt pedig súlyosan megsebesített. Az egyik áldozat az intézetnek az az orvos­nője, aki az elmebeteg gyilkossal fáradságot és időt nem kímélve sok szeretettel foglalkozott. Mint kiderült, az izmos, jó felépítésű 25 éves férfit az idegállapotával kapcsolatos aggályok miatt bocsátották el a hadseregből, és e sajnos száz százalékig jogosnak bizonyult diagnózisba Eitan Mór nem tudott belenyugodni. A négyszeres gyilkosság után géppisztolya segítségével a tettes kitört az őrzött intézet kapuján, és a hatalmas hajtóvadászatban egykori társai, az izraeli hadsereg tagjai siettek a rendőrség segítségére. Miután a szökevény rálőtt az őt bekerítő katonai kommandóra, azok azonnal' viszonozták a tüzet, és leterítették a közveszélyes menekü­lőt. (ha-) ban ugyanannyi, mint amennyibe egy kiló pecsenyének való jávor­szarvashús kerül. Ilyen összeha­­sonlUgatással nem foglalkoznak a vendégeink- magyarázza Horst Kuenhe. Ó csak tudja, hisz német születésű! Szerinte a nyugati gaz­dagok mindent képesek megfizet­ni az eredeti emlékért. Egyébként Kuenhe rendezte meg az első vadászutat a svéd felvidékre tíz évvel ezelőtt. Kezdeményezését évről évre mindinkább felvirágoz­tatta. A jávorszarvas kellemes illatú mellékterméke itt teljesen termé­szetes üzleti cikk - szögezi le a „feltaláló“ németes magabiz­tossággal. - Ne felejtsük el, hogy a vadászok nagy pénzt áldoznak egy-egy ilyen útra. Ha sikeres a dolog, megtartják a jávorszarvas agancsot trófeának maguknak, s a barátokat, munkatársakat e tré­fás, nem túl. drága (nagy)dologgal ajándékozzák meg. Hiába, min­denre jóafantázia! Kocsiláz a damaszkuszi úton Damaszkusz autólázban ég. Az eddig többnyire hazai gyárt­mányú fogkrémet és kekszet hir­dető neonok elhalványultak a Pe­ugeot, Volvo vagy Mitsubishi fényreklámok mellett. Nyugati kocsik közfogyasz­tásra szánt behozatala a hetve­nes évek vége óta gyakorlatilag nem létezett. 1981-ben ugyan meghirdették, hogy tekintélyes előleg lefizetésével bárki benyújt­hatja vásárlói igényét, de a ko­csikból nem lett semmi. A taxik jó része 15-20 éves Mitsubishikből és „folksznak“ becézett VW-kből kerül ki, igaz, mennek még mindig. Most, egy bizonyos nyugati gazdasági nyitás keretében, lát­ványos lépésre szánta el magát a szíriai kormány. Engedélyt adott 12 ezer kocsi behozatalá­ra, s előnyt élveznek azok, akik már tizenegy esztendővel ezelőtt befizették a szép elólegsummát, s azóta is az állam kezeli pénzü­ket. (Hiánygazdaságban nincs új a közel-keleti nap alatt sem...) A hírek szerint a sorszámokat is adják-veszik, a bűvös tizenkéte­zerben lenni - ha valaki nincs benne - mintegy kétszázezer ko­ronának megfelelő költséggel jár. A szír illetékesek azonban olyan, ésszerűnek tűnő döntést hoztak, hogy csak olyan márkát importálnak, amelyre legalább két­ezer vevő jelentkezik. így „ve­gyeskereskedés“ helyett szeret­nék a kínálatot öt-hat fajtára szűkíteni, már csak a jobb szervi­zelés, alkatrészellátás céljából is. A bejegyzett vásárlók választhat­nak, s az autógyárak értük, vala­mint a jövőben remélt nagyobb üzletekért indultak harcba Da­­maszkuszban. T

Next

/
Thumbnails
Contents