Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)

1992-09-23 / 213. szám

SZERDA 1992. szeptember 23. II. évfolyam 213. szám íra 2,30 kofona Mai számunkban: NYOLCOLDALAS MŰSORMELLÉKLET [jövő heti tévé- és rápióm(ísor| Mi lesz az öt MI-8-as harci helikopter sorsa? Hiányzott az importengedély Már hírt adtunk róla, hogy a fryd­­lanti Ikona csehszlovák magáncég szeptember elején kísérletet tett ar­ra, hogy öt szovjet MI-8 típusú harci helikoptert szállítson valószínűleg Horvátországba. Ezeket a helikop­tereket importengedély nélkül hoz­ták be hozzánk, anélkül, hogy ezt a csehszlovák vámhatóságok szóvá tették volna. A Csehszlovák Sajtói­roda tudósítójának ezt tegnap meg­­(Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozik a kormány (TK SR-felvétel) Ülést tartott a szlovák kormány Három Bős-bizottság alakul Az MKDM nem támogatja a médiatörvényeket Szakértelem helyett pártérdekek Vladimír Meciar miniszterelnök vezetésével tegnap Pozsonyban megtartotta 12. ülését a Szlovák Köztársaság kormánya. A tanácsko­zásról kiadott közlemény szerint a kabinet egyebek között megvitatta és jóváhagyta a hulladéknyilvántar­tásról szóló törvényerejű rendelet javaslatát. A tervezet lehetővé teszi, hogy megfigyelhető legyen a hulla­dékok „útja” egészen a megsemmi­sítésig, s így a minimumra csökkent­hetők az esetleges balesetek és egyéb rendkívüli események követ­kezményei. További napirendi pontként a kormány a dunai vízlépcső építésé­vel összefüggő kérdésekkel foglal­kozott. Indítványozta, hogy Peter Baco mezőgazdasági minisztert ne­vezzék ki a vízlépcsőrendszerről a magyar féllel folytatandó tárgyaláso­kon részt vevő csehszlovák kor­mányküldöttség vezetőjévé. Egyút­tal feladatul adta Milan Knazko mi­­(Folytatás a 2. oldalon) Cseh és szlovák környezetvédel­mi mozgalmak és szervezetek képvi­selői tegnap Prágában tiltakozó nagygyűlésen elfogadott felhívást in­téztek a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányához. A felhí-Bárdos Gyula sajtótitkár szavai sze­rint a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nem fogja támogatni a Szlo­vák Televízióról és a Szlovák Rádióról szóló törvény elfogadását. A mozgalom tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén mindezt azzal indokolta, hogy a média­tanácsoknak kell szavatolniuk a két in­tézmény objektivitását és függetlensé­gét, de ezt — tekintettel a két testület javasolt összetételére — az MKDM nem tartja lehetségesnek. Csáky Pál parlamenti képviselő ehhez hozzáfűzte, hogy még emlékszik azokra az időkre, amikor a szakértelem egybeforrott a párthovatartozással. A Magyar Kereszténydemokrata Jan Strásky szövetségi miniszter­­elnök a tegnapi vita előtt még érté­kelte azokat az észrevételeket, ame­lyek szeptember 11-én hangzottak el. A legfontosabbnak az ellenzéki vás követeli elsősorban a bősi vízlép­csőn folyó munkálatok azonnali fel­függesztését egészen addig, amíg végérvényesen nem döntenek a víz­lépcső további sorsáról. Szorgal­mazza a CSSZSZK és Magyaror-Mozgalom nem támogatja az államigaz­gatási és területi önkormányzati SZNT- törvény módosítására Rudolf Goé kép­viselő által benyújtott javaslatot sem. Bugár Béla elnök véleménye szerint az indítvány nincs összhangban a szlovák kormány programnyilatkozatával, amely a hatásköröknek az államigazga­tási szervekről a helyi önkormányzati szervekre való átruházásáról beszél. Az MKDM elnöke a föderáció felszámolá­sának módját rögzítő alkotmánytörvény kormányjavaslata kapcsán megjegyezte, hogy néhány kifogás ellenére a mozga­lom támogatni fogja a jogszabály elfo­gadását. A továbbiakban cáfolta azokat a szlovák sajtóban megjelent informáci­képviselők azon szemrehányásait minősítette, melyek szerint a kabi­net alkotmányellenesen, a föderáció felszámolójaként jár el. Mintmond­­(Folytatás a 2. oldalon) szág kormánya, valamint az Európai Közösségek szakemberei ezzel kap­csolatos tanácskozásának mielőbbi megnyitását. Szükségesnek tekinti a kötődő ökológiai, gazdasági, szociá­­(Folytatás a 2. oldalon) ókat, melyek szerint a íamogursky-féle Kereszténydemokrata Mozgalom szom­bati poprádi közgyűlésén az MKDM és a KDM fúziójáról tárgyalt. Közölte, hogy a tanácskozáson vendégként volt jelen, s a két mozgalom egyesítését nem tervezik. Csáky Pál irreálisnak minősí­­(Folytatás a 2. oldalon) A Hét a tét Apad a tagság Tegnap yelké Mezifíéíben meg­kezdte tanácskozását a Szakszervezeti Szövetségek Cseh és Szlovák Konföde­rációjának Főtanácsa. Az előterjesztett jelentésből kitűnt, hogy ennek a szerve­zetnek összesen 62 szövetségben ez év június 30-án 5 millió 777 ezer 704 tagja volt, ami azt jelenti, hogy 1991. szep­tember 30-hoz képest 483 ezer 236 fővel csökkent a tagok száma. A szervezet elnöksége a tanácskozá­son közölte, hogy Csehszlovákia ketté­válását elháríthatatlannak tekinti. Ri­chard Ffdbr, a főtanács elnöke ehhez hozzátette, hogy az elnökség az e kér­déssel kapcsolatos népszavazást meg­késettnek és nem célravezetőnek tartja. Ugyanakkor egy nemrég megtartott közvélemény-kutatás szerint a szak­­szervezeti tagoknak 80 százaléka pár­tolja a népszavazást. Falbr kifejezte azt a véleményét, hogy el kellene halaszta­ni a szervezet transzformálásával vagy megszüntetésével kapcsolatos tárgyalá­sokat egészen addig, amíg nem jönnek létre nemzetközileg elismert új, szuve­rén államalakulatok. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a konföderációt ezt követőál is meg kellene őrizni, már csak az ebből származó előnyök miatt is. Václav Vauék, a szervezet alelnöke végül közölte, hogy a háromoldalú ta­nácskozásokat elnökségi szinten októ­ber 15-én fogják folytatni. Környezetvédők felhívása a CSSZSZK kormányához Bős ügyében Függesszék fel a munkálatokat! A Szövetségi Gyűlés kamaráinak együttes ülése Az államjogi elrendezésről Prágában a csehszlovák államjogi helyzet alakulásáról szóló kormány­­jelentés megvitatásával folytatódott a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 3. együttes ülése, amelyet — mint ismeretes — az ellenzéki képviselők kezdeményezésére hívtak össze. A szeptember 11-én kezdődött tanács­kozást néhány órás vita után megszakították, Václav Havel a cseh köztársasági elnök szerepéről és hatásköréről szenvedett a tekintélyünk A volt csehszlovák elnök tegnap inteijút adott a Csehszlovák Sajtóirodának és a Csehszlovák Rádiónak. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az elnöki szerep, ahogy azt megfogalmazza a cseh alkotmány tervezete, nagyjából megfelel el­képzeléseinek. „Nem kívánok tes­temre szabott alkotmányt. Nem rólam van szó, hanem az elnöki szerep értelméről” — mondotta Václav Havel. Egyetértett azzal, hogy a tervezet szerint az elnököt a parlament két kamarája fogja választani. Továbbá azzal is, hogy Csorbát a parlament visszahívhatja, ő ma­ga pedig bizonyos határhelyzetek­ben feloszlathatja a parlamentet. Egyetértését fejezte ki továbbá azzal a javasolt elnöki joggal, hogy bizonyos körülmények kö­zött a törvényeket újratárgyalásra visszaszármaztassa a parlament­nek, mégpedig anélkül, hogy eh­hez szükséges lenne a kormányfő hozzájárulása. „Sohasem voltam azon a véle­ményen, hogy az elnöknek nálunk túlságosan nagy hatáskörrel kel­lene rendelkeznie. Úgy hiszem azonban, a politikai rendszerben önálló szerepet kellene betölte­nie. Különben az elnök szerepét betölthetné a kormányelnök is, és ezzel pénzt takaríthatnánk meg” — fejtette ki véleményét Václav Havel. Az interjú további részében a volt köztársasági elnök hangsú­lyozta, a Cseh Köztársaság terü­leti-közigazgatási tagozódása és Morvaország helyzete kérdésé­nek eldöntése csupán az alkot­mány elfogadása után kissé veszé­lyes dolog lenne, és ehhez a meg­oldáshoz csak szükséghelyzetben szabad folyamodni. Morvaország­gal kapcsolatban úgy fogalma­zott, hogy nézete szerint a kor­mánykoalíció nem nagyon hajlan­dó eleget tenni a morva igények­nek, mert tart a föderalizmustól. „Márpedig — mondotta — Mor­vaország komoly probléma... S kár, hogy nincs elég idő nyugodt és tárgyilagos megfontolására.” Végül Václav Havel interjújá­ban Csehszlovákia nemzetközi te­kintélyéről szólt, amely szerinte az utóbbi időben megcsappant. Visszanyerése a két önálló köz­társaság, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság által közvet­lenül Csehszlovákia különválásá­nak módjától függ. „Be kell mu­tatnunk, hogy ez a bonyolult mű­velet zűrzavar és polgári konflik­tusok nélkül megvalósítható. Be­vallom, ez nekem mint polgárnak jelenleg a legnagyobb főfájást okozza. Noha belsőleg kiegyez­tem azzal, hogy Csehszlovákia nem lesz és létrejön két állam, most nagy figyelemmel kísérem ennek módját. Néha úgy érzem, hogy ez nem lesz feltétlenül telje­sen elegáns, tiszta és ’profi’, ahogy annak lennie kellene” — mondotta Václav Havel.

Next

/
Thumbnails
Contents