Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)
1992-09-21 / 211. szám
1992. szeptember 21. Tallózó Szabad ÚJSÁG 5 Félelem a Vajdaságban is Boszniai menekültek és magyar lakások London után két héttel sokaknak jutott eszébe az alaptörvény: ha valamit nem tudsz, vagy nem akarsz megoldani, hozz létre bizottságot. A brit fővárosban a Jugoszláviákon ferencia bölcsei nem is egy, hanem egyszerre hat bizottság? létrehozását határozták el, s kiadtak néhány nagyon tetszetős dokumentumot, ami arra is hivatott, hogy igazolja: a művelt Nyugat egyáltalán nem tétlem, közömbös, ez csupán a látszat, hiszen újra csak foglalkoznak a délszláv térséggel. Az új irányt mutatják a szemérmesen „szélsőségeseknek“ neve■ ’ zett újnácik? A felvétel Rostockban készült a menekültszállás előtt. A NEWSWEEK felvétele Az európai népvándorlás okai A kelet-európai menekültek helyzete igen komoly. Az embernek elszorul a szíve a boszniai férfiak, nők, s főleg a gyermekek szenvedései láttán, az ösztönök azt parancsolják, tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy segítsünk nekik - jelentette ki Kenneth Baker brit belügyminiszter. A valóság azonban más. A konferencia idején hozták nyilvánosságra a Vajdaságban azt a tervet, amely ellentmond az összes londoni ígéretnek. A szerb kormány menekültügyi hivatala állított össze egy hosszú kötelezvényt a bácskai magyar településeknek arról, hogy melyik város összesen hány menekültet tartozik befogadni. Bácska-Topolyán 3400, Adán 2900, Zentán 2800, Kanizsán és Csókán 2500-2500 menekültnek kell szállást biztosítani a helyi költségvetési keretek terhére úgy, hogy közben nyilvánvaló: szerb menekültekről van szó, akik csak részint érkeznek azért, mert valóban nincs hol lakniuk, mert közben létezik egy egyre kevésbé rejtett szándék a vajdasági összefüggő magyar népesség tömbjének megbontására. A menekültek befogadásának megoldására ötleteket is sugallt a Radoman Bozovic vezette szerb kormány: írják össze az üresen maradt lakásokat és házakat, valamint az idős házaspárokat. A dolog nem is olyan régmúltból ismerős recept, igaz, akkor mások voltak a körülmények, de az „eredmény“ ugyanaz lehet: egy népcsoport teljes eltűnése vagy beolvadása. Hogy a kép teljesebbé legyen meg kell jegyezni: a jugoszláv parlament leszavazta azt a javaslatot, hogy tűzzék napirendre az amnesztiatörvényt, amely egyébként lehetővé tenné, hogy a Magyarországra menekült vajdasági hadkötelesek visszatérhessenek, s ne legyen annyi üres lakás a bácskai városokban. Dobrica Vulovic szerb menekültügyi főbiztos többszöri megkeresés után annyit hajlandó volt kijelenteni, hogy a menekültek befogadása nem kötelező, s szó sincs arról, hogy „magyarok üresen maradt lakásaiba akarnák beköltöztetni a boszniaiakat“. A megnyugtatónak szánt nyilatkozat s a tettek között nagy a távolság, ezt talán a legjobban Herkoca szomorú sorsa igazolja: a szerémségi helységnek már a neve sem a régi, hasonlóképpen Kórogyhoz, itt is működött a szerb keresztelögépezet: Srboslavci lett, Kórogy pedig Srbska Palaca nevet kapott. A névváltoztatást utóbb törvénytelennek mondták, s őrizetbe vették a herkocai szerb vezetőket, de a lakossági összetételen ez nem változtat: Kórogyról eltűntek a magyarok. Herkocáról pedig a horvátok, s egész Vajdaságban iszonyúan csökken a horvátok száma - mondják a vajdasági helyi vezetők. A folyamatnak aligha lehet gátat vetni, csak erélyes nemzetközi akció segíthet. Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke a bácskai telepítési listával kapcsolatban leszögezte, hogy a VMDK küzdeni fog a terv ellen, s már Londonban felvette a kérdést az ENSZ menekültügyi főbiztosának kabinetjében. Tárgyalt erről Arrens-szel, a konferencia nemzetiségügyi bizottságának új elnökével is. „Világos, hogy a szerb kormány által kezdeményezett akció a magyarlakta vidékek nemzeti összetételének erőszakos megváltoztatására irányul. A menekülteket egyébként ezután is segíteni fogjuk, de elítéljük és elvetjük a szerb kormány ellenük irányuló kezdeményezését“ - mondotta Ágoston András. Ágoston András egyébként így értékelte a londoni konferencia munkáját: „Számunkra, annak ellenére, hogy nem engedtek be minket a tárgyalóterembe, adva volt a lehetőség, hogy a tárgyalóterem előtt, a szünetekben, sőt a konferencia ideje alatt néhány fontos résztvevővel tárgyaljunk. A nemzetiségi bizottság vezetőjével folytatott beszélgetésben közöltük, hogy nincs párbeszéd köztünk és a szerb, illetve a jugoszláv kormány között, annak ellenére, hogy bizonyos kontaktusaink vannak. Leszögeztük azt is, hogy a vajdasági magyarság ügyében az elkövetkező időszakban a VMDK lesz a tárgyalópartner“ - jelentette ki a VMDK elnöke, aki hozzáfűzte még, hogy Milan Panic vállalta a párbeszédet a VMDK-val, de eddig „objektív okokból“ még nem került sor a dialógusra. B. WALKÓ GYÖRGY (Belgrád) 18 hónappal ezelőtt azonban ugyanilyen helyzetben voltak az albán menekültek, akik Olaszországba szöktek és a kurdok, akik Szaddam Húszéin elől menekülnek. A jövő évben talán Macedóniából, Örményországból vagy Moldvából jönnek az emberek. A balkáni és kaukázusi menekülteken kívül jönnek Európába afrikaiak, ázsiaiak és közel-keletiek is. Európa nem válhat olyan hellyé, ahol mindenki menedéket keres. Amíg a kapuk nyitva maradnak, embermilliók jönnek be. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapelve, hogy a menekülteknek lehetőleg a hazájukhoz közel fekvő országokban kellene menedéket keresniük. A Srí Lanka-i menekülteknek először Indiában kellene körülnézniük, a zairei menekülteknek pedig a Zairral határos öt ország valamelyikében kellene biztonságot találniuk. Inkább mint Hamburgban vagy Londonban. A nehézség az, hogy az egész világon igen sok ember visszaél a menekültjoggal. A menekültjogot kérelmezők között sok a gazdasági emigráns, akik előnyben részesítik a Nyugatot annak magas életszínvonala miatt. Azt hangoztatják, hogy ők politikai The Daily Telegraph menekültek és kérésüket az ENSZ 1951. évi konvenciója alapján kell megítélni. Ezt a konvenciót azonban más korban és más problémák közepette fogadták el. A konvenció igen kis számú kelet-európai menekülttel számolt és minden kormányt arra kötelezett, hogy ítéljék meg mindazok kérését, akik azt állítják, hogy okuk van tartani az üldözéstől. A konvenció nem arra szolgál, hogy tömeges népvándorlásra ösztönözzön, amely napjainkat jellemzi. A külügyminisztérium jelentése Gyengül Csehszlovákia nemzetközi helyzete A külföld korlátozza kapcsolatait Csehszlovákiával, s ez megnyilvánul az előkészített hivatalos látogatások elhalasztásában vagy lemondásában, halogatják, illetve leállítják a tárgyalásokat a nemzetközi szerződésekről. Ez tűnik ki a szövetségi külügyminisztérium elemzési és tervezési főosztályának augusztus végi jelentéséből, amelyet szerkesztőségünknek sikerült megszereznie. A jelentés azt vizsgálja, mennyire kedvezőtlenül befolyásolja a csehszlovák külkapcsolatokat az államszövetség felszámolásának lehetősége. A jelentés megállapítja: a nemzetközi politikai körök szemében Csehszlovákia, a kettéválás felé irányuló fejlődés nyomán, a bizonytalan kísérletek sávjába került“. A szövetség felszámolásának egyik legkedvezőtlenebb következményét a külügyminisztérium jelentése a következőkben foglalja össze: „Csehszlovákia önkéntes távozása a nemzetközi közösségből abban az időszakban, amikor a dezintegrációs irányzatokat negatívumnak tekintik“. A szövetség megszűnésének lehetősége már jelenleg is csökkenti Csehszlovákia nemzetközi presztízsét. Az ilyen jelek közé tartozik a Csehszlovákiai beruházások lassulása, az egyéb gazdasági együttműködés vagy segítségnyújtás korlátozása. Fékezik a hivatalos látogatásokat, mert, úgymond, a jelen időszakban azok nem lennének hatékonyak, és a partnerek inkább várakozó álláspontra helyezkednek. A szerződések halogatásának belpolitikai okai is vannak. Csehszlovákia hitelének csökkenéséről érzékletesen tanúskodik egy információ Nagy-Britanniából: „Növelik a kereskedelmi kamatokat azon kölcsönöknél, amelyek a Csehszlovákiával folytatott kereskedelemmel kapcsolatosak, mert ezek fokozottan kockázatosnak tekintendők.“ A külföld átértékeli Csehszlovákia szerepét a középeurópai térségben. A jelentés szerint Csehszlovákia értékelésében fordulat állt be. Számos fejlett állam Csehszlovákiát stabilizáló tényezőnek tekintette mind politikai mind biztonsági szempontból, mind pedig a rendszerváltás tekintetében. A jelentés szerint Csehszlovákiának még mindig jelentős szerepet szánnak a regionális együttműködésben, mint RUDt P például a visegrádi hármak vagy a Közép-európai Kezdeményezés vonatkozásában A nemzetközi közösség azonban az élenjáró szerepet átruházta Magyarországra. „Az integrálási folyamat lassulása azzal is bizonyítható, hogy Csehszlovákia kiesett a társulási szerződések csomagtervéből és ezeket nem ratifikálják a visegrádi hármakkal együtt" - áll a jelentésben. A kettéválás esetében a társulási szerződés jelenlegi szövegét meg kell változtatni. Ez a változtatás a két utódállam szempontjából hátrányosabb, mint a Csehszlovákiára vonatkozó egyezmények. A cseh és a szlovák partner különkülön a korábbinál kisebb előnyöket élvezne. Az utódállamok nem térhetnek ki az elől, hogy ismételten megvizsgálják, mennyire teljesítik az előírt feltételeket, például az emberi jogok betartását, a demokratikus intézmények működését. Csehszlovákia vonatkozásában ezeket a feltételeket már évekkel ezelőtt teljesítettnek tekintették. Az előrejelzések Csehszlovákia utódállamainak jövőbeni helyzetével kapcsolatban korántsem derűlátóak. •A jelentés megállapítja, hogy a cseh és a szlovák érdekek nemzetközi biztosítása terén már most is károk keletkeznek, pedig még nem is került sor a válásra. A nemzetközi jogi szubjektivitás vonatkozásában a jelentés megemlíti, hogy „a nemzetközi kapcsolatok történetében nincs még egy olyan eset, hogy a nemzetközi közösség elismerje az eredeti szubjektum státuszát két (vagy több) szubjektumnak, amelyek az eredeti állam felosztásából jöttek létre.“ Az a számítgatás, hogy a nemzetközi közösség általában hajlamos elismerni a két leendő állam jogi szubjektivitását, tarthatatlan kockázatot tükröz és magában hordozza a korábbi helyzet önkéntes feladásának veszélyét. Az állam kettéosztásának nyomán keletkező problémák közül a jelentés felhívja a figyelmet az új államok nemzetközi elismertetésének folyamatára és ennek kockázataira. Megtörténhet, hogy a külföldön lévő aktívumok- behajtása lehetetlenné válik. Az adósok ugyanis megtehetik azt, hogy kihasználják az új helyzetet, és egyszerűen nem ismerik el az új államokat utódállamoknak. MARIE KÖNIGOVÁ Amikor augusztus végén a Őeské Budéjovice-i repülőtér közelében lezuhant egy MÍG 21 MF típusú repülőgép, az életét vesztett pilóta kollégái megrendültek. Másnap ugyanis a helyi repülönapon, egy hét múlva pedig a pozsonyi nemzetközi repülönapon kellett volna fellépniük. A repülőnapon azután a MIG-eket nem is láthattuk. „Nem igaz, hogy a pilóták nem félnek. Aki ezt mondja, hazudik,“ - mondja egyik katonai csúcspilótánk, fmenn egy SU-27-es vezetője Václav Vasek. - „Az olyasmi, mint a tragikus szerencsétlenség, mindnyájunk lelkében nyomot hagy. Azért én eljöttem Pozsonyba, hogy bemutassam nemcsak a repülőgép képességeit, hanem azt is, mit jelent számunkra a biztonság.“ Idén már több mint sok volt a légiszerencsétlenségekből. Január végén éjszakai gyakorlórepülés közben nehéz időjárási viszonyok közt Policka község közelében lezuhant egy MIG- 23 UB típusú repülőgép a 28. cáslavi bombázó-ezredből. Júniusban a teplicei járásban egy MIG-21 -es zuhant le, de a pilóta szerencsére idejében katapultált. A píseki járásban július közepén kényszerleszállás közben kigyulladt egy MI-2-es helikopter a bechynéi 31. vegyes rajból. Az augusztus 28-i tragédiát már említettük. Mindez több kérdést felvet. Elsősorban: nem befolyásolja-e kedvezőtlenül a repülőoktatást a repülési órák számának csökkentése? Erre a közvélemény tiltakozása miatt került sor. További kérdés: Ilyen körülmények között eléggé felkészültnek tarthatja-e magát a katonai pilóta? Václav Vasek úgy véli, hogy nem. A légierő és a légvédelem legfőbb célja Ján Ploc vezérőrnagy szerint, hogy elérjék a repülési idő kétszeres meghosszabbítását. Imrich Andrejcák, Csehszlovákia védelmi minisztere más szempontot hangsúlyoz: Az eddigi vizsgálatok alapján kitűnt, hogy egyik esetben sem az emberi tényező okozta a balesetet. Akkor mi? Talán a technika? Légierőnk nem tartozik felszereltség tekintetében a csúcsszínvonalúak közé, de például az SU-27 igenis összehasonlítható a külföldi gépekkel. Az L-39 típusú iskolagép a legjobbak közé tartozik a világon és említést érdeméi, hogy augusztus elején a prerovi egyes számú iskolaezred a legkorszerűbb módosított L-39 MS típusokat kapta. Az elöregedett típusok, elsősorban a MIG-ek generáljavításokon mentek keresztül, bár a generálozás még nem jelent új repülőgépet... Új gépek vásárlására az ismert okok miatt egyszerűen nincs elég pénz. Ezen felül a hadseregben is előbb tisztázni kell - és itt az egyik pilóta szavait idézem - „Mit is akar egyáltalán ez a köztársaság“. Üzlet Cocom-enyhítés Washington a kelet-európai országokkal, illetve a FÁK-kal szembeni Cocom-szigorítások enyhítését tartja szükségesnek, Kínával szemben pedig szigorításokat sürget. A Kínával kapcsolatos amerikai álláspont azzal magyarázható, hogy az ázsiai államban lelassult a demokratizálódás folyamata, és Peking bővítette fegyvereladásait. i Az ember és a technika Túl sok a baleset?
