Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)

1992-09-12 / 204. szám

4 Szabad ÍFJSÁG Gazdaság 1992. szeptember 12. Fény az alagút végén Jobban nyílnak a pénztárcák A kiskereskedelmi forgalom csök­kenése vagy növekedése szorosan összefügg a lakosság anyagi helyze­tével, s így áttételesen jelzi, a gazda­ság fellendülőben vagy hanyatló ág­ban van-e. Ezek ismeretében biztató­nak tűnik: az idei első félévben 220,5 milliárd korona értékű árut vásárolt a lakosság, ami 23,5 százalékos nö­vekedést jelent a tavalyi hasonló idő­szakhoz képest (változatlan árakon számolva). Persze az összképhez az is hozzá­tartozik, hogy ez a mennyiség még mindig egynegyedével kevesebb, mint 1989-ben. A kiskereskedelmi forga­lom grafikonja az utóbbi három évben a háborgó tengerhez hasonlatos - ki­ugró növekedés után széditó vissza­esés, majd újra emelkedés és csökke­nés követi egymást. Az 1989-es for­dulatot követően 1990 januárjában érezhetően csökkent a kereslet. Ez szezonális ingadozással magyarázha­tó, azaz a karácsonyi ünnepek után általában kiürül a vásárlók pénztárcá­ja. Majd következett a nyári vissza­esés, ez az első élelmiszerár emelés következménye. Az 1990-es év az egyik legnagyobb, ha nem a legna­gyobb vásárlási hullámmal búcsúzott. Érthető: radikális gazdasági reformok elé néztünk, nagyszabású áremelke­déssel egybekötve. A lakosság első­sorban tartós fogyasztási cikkekből „spájzolt be“, előrehozott vásárlással vette elejét a későbbi még jelentősebb kiadósoknak. Tavaly aztán alapos visszaesés kö­vetkezett. Nemcsak januárban és feb­ruárbein, hanem szinte az egész év­ben. Csupán októbertől volt érzékel­hető lassú fellendülés. Bizony, hosszú idő kellett, míg megbarátkoztunk - ha egyáltalán lehetett - a borsos árakkal, melyek növekedésétől messze elma­radt a családi bevételek, fizetések emelkedése. Becslések szerint az el­halasztott vásárlások összértéke 1989-es árakon számolva 180-185 milliárd koronát tett ki, ami az inflációt figyelembe véve a jelenlegi 360 milli­­árdnak felel meg. Ekkora forgalomtól esett tehát el a hazai kiskereskede­lem, ám úgy tűnik, fokozatos fellendü­lés várható. Hogy min alapszik e feltételezés? Az idén már szó sincs vágtató infláció­ról, a lakosság reáljövedelme nem csökken tovább. Megtanultunk együtt­élni az új körülményekkel. A szigorú takarékoskodás következtében a ház­tartások „kiürültek“, a folyamatos fel­újítás, csere elmaradt. Éppen ez okból a szakértők szerint elsősorban a tartós fogyasztási cikkek, műszaki áruk és a ruházat terén várható számottevő fellendülés, fokozódó vásárlás. Már csak azért is, mert 1989-hez és 1990- hez viszonyítva összehasonlíthatatla­nul nagyobb a kínálat, csábítóbb a portéka. Az élelmiszer-fogyasztás terén nem feltételezhető nagyobb nö­vekedés, hiszen az utóbbit nem lehe­tett olyan radikálisan visszafogni. Nem szabad megfeledkezni a demográfiai folyamatokról sem. Az 1970-es évek elején született népes generáció most lép a felnóttsorba, most válnak önálló vevőkké és fogyasztókká, valamint családalapítókká. Mindez érezhető hatást gyakorol a kiskereskedelmi for­galomra. Nem túlzás, ha azt mondjuk: a ke­reskedelemben már látni a fényt az alagút végén. Tavaly októbertől - a szezonális ingadozásokat leszá­mítva - a fogyasztás folyamatosan növekedik, ami biztató jelzést ad a ha­zai gyártóknak: ha minőségi termé­kekkel jelennek meg a piacon, bizo­nyára lesz irántuk kereslet. .Kama. A határ menti magyar települések gazdasági fellendíté­sében kulcsszerepe van a legújabb társadalmi rétegnek, a hazai és magyarországi vállalkozóknak. Az üzletembe­rek ugyanis - a politikusoktól eltérően - nem határokban gondolkodnak. Az észak-magyarországi vállalkozók egyi­kével, az ózdi művelődési ház igazgatójával, Riz Gáborral a kapcsolatteremtés lehetőségeiről, illetve problémáiról beszélgettem. • Milyen területet ölel fel az önök vállalkozása?-Mi egy meglehetősen sajátos területen dolgozunk. Elsősorban az információval való gazdálkodást, illetve a felvidéki és magyarországi vállalkozók közötti informá­ciócserét szeretnénk elősegíteni. Nagy előny, hogy a két félnek közös az anyanyelve, és szemléletmódunk is sok­ban egyezik. • Milyen problémák adódnak a kapcsolattartás során?- A kapcsolattartás eddigi partnereinkkel szinte zökke­nőmentes volt. Legjobb kapcsolataink a Hermész Kft-vet vannak, az információcserénk is folyamatos. Mi is, ők is azon vagyunk, hogy valamiképp elősegítsük a gazdasági fellendülést szőkébb hazánkban Ezt a célt szolgálná a kishatármenti árucsere-forgalom, a bartellkereskedelem is. • Az említett Hermész Kft. meglehetősen messze van innen, gondolom, közelebbi kapcsolataik is vannak.- Igen, a tomaljaiakkal is többször találkoztunk már, ók is részt vesznek az idei őszi vásáron és kiállításon. A kapcsolatunk velük egyelőre még csak egyoldalú, de a legújabb információink szerint azon a területen, tehát Tornaija és Rozsnyó környékén is szerveznek kiállítást, Csehszlovákia - Oroszország illetve vásárt, amelyen majd Űzd és térsége is szeretne bemutatkozni. • Milyen termékek iránt a legnagyobb az érdeklő­dés a magyarországi vállalkozók részéröl?- Elsősorban a vasipari termékek iránt. A csehszlovák vasipar még mindig államilag dotált, s noha már ott is emelték az árakat, még mindig versenyképesebb a piacon, mint a teljesen szabadjára engedett hazai vasgyártás. Mi már a nemzetközi árakhoz igazodunk, sót néha még azokat is túllépjük, mert - főleg az élőmunka és az energiahordozók esetében - elég magasak a fajlagos költségek. • Gondolom, szeretnének kapcsolatot teremteni szlovák partnerekkel is.- A nyelvi nehézségek miatt ez sajnos nehezebben megy. Megkönnyítené a dolgunkat, ha sikerülne közvetlen számítógépes kapcsolatot kiépíteni a Kassai Gazdasági Kamarával. Egy miskolci regionális találkozón már tárgyal­tunk a kamara elnökével. Ok is most építik ki számítógé­pes hálózatukat, s ha sikerül a két hálózatot összekapcsol­ni, akkor naprakész információszerzésre nyílik lehetőség. • Mennyiben befolyásolja majd Szlovákia önállóso­dása a magyarországi vállalkozók üzletpolitikáját?-A rendszerváltás mindkét országban megtörtént, és az állam most megpróbál „kivonulni“ a gazdaságból. Ezt figyelembe véve úgy gondolom, hogy a két állam közötti kapcsolatokat elsősorban a gazdasági érdekek határozzák majd meg, nem pedig a politika. Ha a politikusokra számítanánk, talán nem is lenne semmilyen kapcsolatunk. A Felvidéken nagy szükség lenne olyan kiadványokra, amelyek tájékoztatnák a vállalkozókat • Köszönöm a beszélgetést. TÓTH FERENC Elképzelések az adósság rendezésére Oroszország a 2 milliárdnyi kormányhiteleken kívül a 47 millió dollárt kitevő 1990-es és az adóssághoz az idén áprilisban hozzáírt 97 millió dollárnyi 1991-es kamatokkal is tartozik Csehszlovákiának, a kereskede­lemben pedig további 2,202 millió rubel adósságot halmozott fel, azaz (mivel megállapodás van rubel 1:1 arányú átváltásáról dollárra) az összeg ugyanennyi dollárral egyenlő - tájékoztatta a Rudé právót Rostislav Petráé, a Csehszlovák Kereskedelmi Bank elnöke. Az orosz kormány még 1991-ben engedélyezte a Vnyesekonombank­­nak, az orosz külkereskedelmi bank­nak, hogy az utóbbi összeget a rubel­­számláról tegye át dollárszámlára, de ez még nem történt meg. A tavalyi rubelelszámolás egyéb­ként még az előző évre tervezett, de elcsúszó szállításokra vonatkozik, máskülönben a tavalyi fizetések már dollárban vagy a dollárszámla közvetí­tésével történtek az egyeztetett áru­jegyzék alapján. Csehszlovákia számára a tavalyi orosz viszonylatú kereskedelem 503 millió dollár többlettel zárult, ebből va­lamennyit törlesztett is a partner, így maradt' 375 millió dollár többlet. A Csehszlovák Kereskedelmi Bank a tavalyi tapasztalatok alapján az idén szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy először importálni kell Oroszországtól, majd az importot a csehszlovákiai vá­sárlóknak kell fizetniük, és ezt a pénzt csak azután lehet az előre meghatáro­zott arányokban az Oroszországba irányuló exportra fordítani, hogy ne növekedjék tovább az aktív szaldó. Tehát az előre egyeztetett tételek Oroszországból származó importjáért minden egyes fizetés két részre oszlik: az állam rendelkezésére álló központi részre, és az orosz exportőröket meg­illető részre. Az államnak jutó 40 szá­zalékot az orosz állam csak nagyon fontos termékek, például gyógyszer importjára fordíthatja. Ez jelenleg 36 millió dollár, míg az exportőröknek jutó 60 százalék, ami két orosz vállalat, a Nyeftyeexport és a Gazexport tulaj­donában van, 103 millió dollár. Egyelőre még nem sikerült valóra váltani azt a megállapodást, hogy ab­ból az összegből, amelyet Csehszlo­vákia az olajért fizet Oroszországnak, 100-200 millió dollárt a csehszlovákiai vállalatok tavalyról maradt behajtha­tatlan követeléseinek kiegyenlítésére fordítanak; Oroszország egyelőre csak 20 millió dollárt szánt erre, a pénzt az 5 leginkább érintett cseh­szlovákiai vállalat kapta, köztük a zlíni Svit Cipőgyár. Hogy Csehszlovákia mégis folytat­hassa az orosz partner számára nél­külözhetetlen exportját, megállapod­tak, hogy Oroszország legalább a kor­mányhitelek kamatait kifizeti, Cseh­szlovákia pedig ebből bankhiteleket ad az orosz vállalatoknak a legfonto­sabb csehszlovákiai vásárlásokra (mozdonyalkatrészek, új mozdonyok importjára) stb.). Az oroszországi kinnlevőségek tő­késítéséről is szó van, de ehhez még hiányzik az ottani jogi szabályozás. Ennek több formája lehetne: állami adóslevelek, amelyekért a csehszlo­vákiai vállalkozó valamelyik orosz vál­lalat részvényeit megvásárolhatná, vagy közvetlen tőkerészesedés, vagy vállalat vagy terület megvásárlása vagy bérlése például nyersanyag ki­termelése céljából stb. A behajthatatlan követelések egy része a volt kormányközi megállapo­dásból származó régi adósság. A krí­­lingelszámolású kereskedelemből származó csehszlovák aktívumot a kormánynak meg kell vásárolnia a Csehszlovák Kereskedelmi Banktól vagy más megoldást kell találnia. Az orosz adósság kifizetését az is gyorsí­taná, ha a csehszlovákiai vállalatok igyekeznének minél több olyan ex­portcikket találni, amelyekre Oroszor­szágnak valóban szüksége van. (Világgazdaság) Vagyonjegyes privatizáció Gondolatok a hamatlikfonkiló kacsán (8.26.-9.15.) A vagyonjegyes privatizációban a második fordulótól már a piac­­gazdsági szabályok alapján folyt a részvények megrendelése. Mindenki saját belátása, illetve szakmai ismerete alapján rendelte meg a részvé­nyeket az 1000 pontos fizetőeszközével gazdálkodva. Az első fordulóban megnyilvánuló érdeklődés alapján állapították meg minden részvénytársaság számára az új árfolyamot, vagyis az egy részvényért járó pontszámot. Ahol a legnagyobb volt az érdeklődés, ott a második fordulóban egy részvényért 400 pontot is kellett adni. Voltak azonban olyan üzemek is, ahol 10 részvényt kaptunk 100 pontért. A harmadik forduló árfolyamát az előző forduló eredményei alapján állapították meg. Megtörtént pl. az is, hogy a már megdrágult részvény újból veszített értékéből. (HARDSOFTSERVIS Kosice), de volt ellen­példa is (Autorenova Poprad). Nézzük azonban mi iránt volt a legna­gyobb érdeklődés: Továbbra is a Kereskedelmi Bank részvénytársaság (Komercná bank a.s.) iránt - számszerint 498 513 - ez azonban csak a 41 százaléka az előző forduló résztvevőinek. A legkisebb érdeklődés a második fordulóban a Mezőgazdasági Szolgáltató Vállalat (Pol’no­­stavby Svidník) iránt volt, mindössze 106-an fektettek bele 100 pontot. A jól működő részvénytársaságok árfolyama már kevésbé változott. A két legnagyobb árfolyamú társaság helyzete a második forduló után így alakult: az UNION biztosító részvénytársaság esetében megmaradt az 1/400 árfolyam, ám a PALACE Szálloda elérte a maximális 800 pontos értéket részvényenként, a továbbiakban feltüntetjük a 6 legjobb kurzusú társaság a harmadik fordulóban még eladásra váró részvénye­ink számát: IH GOLF Marianské Lázné 1047 részvény Jihoőeská keramika Bechyné 3667 ) i Slovpap Bratislava 200 11 Autorenova Poprad 69 »i Pramen Písek a.s. 58 ii Prűmyslové stavby Brno 26 11 Nagy a valószínűsége, hogy a KOVOPROJEKT Piestany részvény­­társaság esetében túlkereslet lesz, ugyanis már csak 10 részvény vár eladásra (1/300 árfolyam mellett). A legalacsonyabb árfolyama (10/100) a második forduló után 88 - többségük építő- és villamosipari - üzemnek volt. A harmadik fordulóban a legalacsonyabb árfolyama (97/100) két üzemnek volt: a ÖKD Prahának - amelynek még 2 136 730 részvényét kell eladni, a másik üzemnek, az AERO Prahának pedig még 2 890 544 részvé­nyét. A legtöbb eladatlan részvénye a VSZ Kassának (6 571 903) és a ŐEZ részvénytársaságnak (5 125 583) van. Mit tanácsolnak tehát a harmadik fordulóban részt vevő befektetők­nek? Már nem mindenki rendelkezik 800 befektetési ponttal, hogy megvegye a legdrágább részvényeket. De még ebben az esetben is megvásárolható 97 - legrosszabb esetben pedig 1 részvény. Megjegy­zem azonban, egyáltalán nem biztos, hogy ez a legrosszabb eset, mert ennek az 1 részvénynek a majdani évi jövedelme lehet akár több is, mint rosszul működő üzemek osztaléka. A legrosszabbul akkor járunk, ha a választott üzemünk csak „veszteséget“ termel, mert ebben az esetben nincs osztalék! Attól azonban nem kell félnünk, hogy nekünk kell majd támogatni a részvénytársaságot; ezeket feloszlatják, a tényle­ges vagyonából kifizetik a költségeket, és a maradékot elosztják a részvénytulajdonosok között. Persze, így is taktikázhatunk arra számítva, hogy kedvező feltételek mellett jól profitálunk. (De csak egyszer!) Konkrét tanácsot természetesen nem adhatunk, konkrét információkkal azonban szívesen szolgálunk a következő címen: PELLE P. O. Box 156 Rimaszombat. Az időszerű információk az adatbázisban negyven különböző feltételek kombinációjából választ­ható ki a saját feltételeik alapján. A legfontosabb, hogy betartsuk a szeptember 15-i határidőt, ameddig le kell adnunk megrendeléseinket a harmadik fordulóra! Ha úgy döntöttünk, hogy magunk rendelkezünk vagyonjegypontjainkkal, akkor tegyünk is érdekében, és a megszerzett információk alapján fektessük be pontjainkat! A közérdekű és aktuális kérdésekre a Szabad Újság hasábjain is válaszolunk! (-r) A MONITEX Kft. KOMÁROMI textilboltja szenzációsan olcsó áron a szivárvány összes színében pamut-műszál pólóanyagokat, pöttyös, csíkos és más mintás változatban, valamint vásznakat és szöveteket kínál Önnek. VÁRJUK Kedves Vásárlóinkat! Komárom, Kalmár-köz (az Állami Biztosító mögött) Magyarország. SZÚM-403 KAMILLA -TÉKA Gyógynövénybolt Táncsics M. u. 22. (a strand utcája) Komárom — Magyarország. • GYÓGYNÖVÉNYEK, • GYÓGYKOZMET1KUMOK, • KÍNAI GINSENG KÉSZÍTMÉNYEK nagy választékban kaphatók. ^ DIGITÁLIS VÉRNYOMÁSMÉRÉS IS A BOLTBAN! J SZÚM-404 Vállalkozói kapcsolatok Lehetőségek és problémák

Next

/
Thumbnails
Contents