Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)
1992-09-12 / 204. szám
1 / m m és gazdasági napilap SZOMBAT 1992. szeptember 12. II. évfolyam 204. szám Jugoszláv mezőgazdaság Gyepűvé válik? Kis-Jugoszlávia egykor virágzó mezőgazdaságát az idén több ág is húzza: egyrészt az aszály, másrészt pedig a szankció okozta alkatrészhiány, de nem utolsósorban a rögzített gabonafelvásárlási ár is. Az AP összefoglalója szerint a nyár elején mindössze 2,2 millió ton-Vajdaság, amely az ország éléskamrájának szerepét tölti be, a területét átszelő Duna, Száva és a Tisza ellenére felperzselt földhöz hasonló képet mutat. Ez annak a következménye, hogy a térségben már több mint két hónapja nem volt csapadék. Becslések szerint a kukorica hozama a felére esik vissza. Országosan a kukoricatermés a múlt évinek csupán a fele, 3,6 millió tonna lesz. Hasonló a helyzet a búzával is: a nát takarítottak be, szemben az 1991. évi 5 millió tonnával. A nagy szárazság ellenére az ország számára elégséges kukorica, búza és cukorrépa terem az idén is. A kérdés csupán az, hogy a termelők miként szabadulnak majd meg termésüktől. Mindeddig nagyobb részt a Vajdaság látta el a 24 millió lakost számláló szövetségi államot, amelynek döntő része hegyvidék. A Kis- Jugoszlávia keretein belül maradt (Folytatás a 3. oldalon) Harmadik München? Európa sorsa a franciák kezében ? Delors: „Elmagyarázni, meggyőzni!” A Paris Match által készített legújabb közvélemény-kutatás minap nyilvánosságra hozott eredménye szerint a kérdésben határozott véleménnyel rendelkező franciák 51 százaléka igennel fog szavazni a szeptember 20-án esedékes referendumon. A maastrichti szerződés ratifikálása körüli politikai viták résztvevői mind vészjóslóbb és fenyegetőbb hangot ütnek meg. A külföldi politikusok és hírességek bevonásával zajló kampányt növekvő aggodalommal figyelik az EK-tagországok politikusai, hiszen a francia „nem” az európai integrációs folyamatot évekkel visszavetheti. A hatalmon lévő szocialistákat kínos helyzetbe hozta, hogy az elmúlt két hónapban fokozatosan csökkent az európai gazdasági és pénzügyi integráció elmélyítését támogatók aránya a francia társadalomban. A párt politikusai augusztus végétől mind gyakrabban villantották fel a pénzügyi válság, a német dominancia és a francia elszigetelődés rémképét, és azzal fenyegetik a lakosságot, hogy elutasító döntés esetén az eddigi integráció eredményei is kárba vesznek. Ha ezt a történelmi lehetőséget nem ragadjuk meg, Európa száz évet lép vissza —jelentette ki egy beszédében Pierre Bérégovoy miniszterelnök, hozzátéve: nem szeretné, ha utóbb a. szemére vetnék, hogy nem figyelmeztetett az elutasítást követően várható világméretű válságra. Az ellenzék mérsékeltebb erői csatlakoztak a kormány Maastricht melletti kampányához, és felszólították szavazóikat, hogy a népszavazás idejére küzdjék le a Francois Mitterrand-nal szembeni ellenszenvüket. A ratifikálást ellenzők táborát többnyire szélsőséges politikai tényezők alkotják, akik szerint a szerződés elfogadása az ország függetlenségének föladását jelentené, és a munkanélküliség, a bűnözés további növekedéséhez, valamint a bevándorlók számának ugrásszerű gyarapodásához vezetne. Azt állítják, hogy a maastrichti dokumentum elutasítása nem vezetne az Európai Közösség dezintegrálódásához, viszont megakadályozná, hogy távoli bürokraták kezébe kerüljön az ország sorsának irányítása. Elemzők szerint a közvéleményben az utóbbi hetekben erősödtek meg a szerződéssel szembeni ellenérzések, mert a ratifikálást feltétlenül támogató szocialisták népszerűsége élesen visszaesett, és a népszavazást a kormány elleni demonstrációnak tekintik. Az elutasítás mellett kampányt folytató politikai erők ezt igyekeznek is kihasználni, mondván, hogy itt az alkalom a kabinet megbuktatására. All éve hatalmon lévő Mitterrand népszerűsége minden korábbinál mélyebb szintre süllyedt, és a legújabb adatok szerint már alig éri el a 26 százalékot. (Folytatás a 3. oldalon) Alexander Dubéek megválasztását a Szocialista Internacionálé elnökhelyettesi tisztségébe a szervezet rövidesen zajló XIX. kongresszusán nem befolyásolja jelenlegi egészségi állapota — tájékoztatta az újságírókat tegnap Jaroslav Volf, a Szlovák Szociáldemokrata Párt alelnöke. A Szocialista Internacionálé Alexander Dubéek személyével akarja kiemelni Közép- és Kelet-Európa feladatát a demokratizációs folyamatban. Vonulnak a bányamentők. Akkor még minden lehetséges volt, reménykedtek, hogy élve találják négy társukat. Azonban a handlovái szénbányában a 400 méteres mélységben bekövetkezett katasztrófát senki nem élte túl A négy áldozat holttestét tegnap dél körül sikerült megtalálni (TK SR-felvétel) Dubéek egészségi állapotával kapcsolatban megjegyezte, hogy az előző napon rövid látogatást tettek nála és szemmel láthatóan optimista volt. Volf elutasította azt a spekulációt, mely összefüggést keres abban, hogy Dubéek autóját az a Rezník úr vezette, akinek neve felmerült a trencséni Tisovillából eltűnt átB-akták ügyében is. Hozzátette, egy hivatásos gépkocsivezetőnek tudnia kellett volna, hogyan kell esős időben autót vezetni. Tüntetés az Óváros téren A közös államért Csütörtökön mintegy kétszázan tüntettek Prágában az Óváros téren. A megmozdulást a Prosperáló Csehszlovákiáért Polgári Kezdeményezés szervezte. A tüntetők referendumot követelve élesen bírálták a „vezető pártokat”. Egyik transzparensük szerint nem akarják, hogy Klaus és Meőiar szétverjék az államszövetséget. A „vezető pártokat” főleg a csehek és szlovákok együttélésének kérdéséhez való hozzáállásuk miatt támadták. A gyűlésen többek közt felszólalt Lotar Indruch, a Szövetségi Gyűlés Elnökségének tagja, a Baloldali Blokk képviselője. A mozgalom szeptember 9-én közleményt adott ki, amelyben követeli a referendum kiírását, és elítéli a szélsőséges megnyilvánulásokat. Nyolcezer után nyomoznak Fegyverek lefoglalva Az egyik legfontosabb terület, amelyet fokozott figyelemmel kísér a rendőrség, az illegális fegyvertartás. Jelenleg az ország egész területén mintegy nyolcezer különböző lőfegyver után nyomoznak. Tegnapelőtt Nyitrán két karabélyt és három átalakított légpuskát foglalt le a rendőrség. A fokozott figyelmet az indokolja, hogy az év elejétől Szlovákia területén 98 olyan betörést jelentettek, amikor fegyvert tulajdonítottak el a tettesek, ezek során 124 lőfegyver tűnt el. Az idén eddig negyvenöt fegyveres rablást hajtottak végre, hét benzinkutat raboltak ki ily módon. Az egyik betörőnél pisztolyon kívül még kézigránátokat is találtak. Egészségi állapotától függetlenül Dubcek megválasztható Három pillantó Száz vadkacsa Van, aki félelemmel, van aki kárörömmel vette tudomásul a bősi vízlépcső üzemvízcsatornájának részleges feltöltését; vagy száz vadkacsa nyomban új tanyára lelt a Szuezi-csatornánál is szélesebb térségben, s megtelepedett a mesterséges tavon. Pár nap múltán aztán valamennyi elhullt — mondogatják a környéken és egyebütt, ahová ennek a kis környezeti katasztrófának híre elért — a hírközlésből ugyanis mindmáig hiányzik e szomorú téma. Mérnök ismerősöm, a környezetvédelem kiválóan képzett kisebbségi egyénisége arról tájékoztatott, hogy a vadkacsák pusztulását valószínűleg a kanális fémrészének festése okozta. Mérgező vegyi anyag került a szerencsétlen madarak szervezetébe, s meggyilkolta őket. — Bizonyítékom persze nekem sincs — tette hozzá a külföldi egyetemet végzett szakember —> hiszen a tetemeket azonnal elásták Két példányt állítólag elszállítottak egy megbízható állatorvoshoz, aki nyomban kiállította az óhajtott leletet, mely szerint a vadkacsák egy járvány áldozatai. — Ha ez így lenne, miért ne kerülhetett volna a téma a nyilvánosság elé? — töprengett a környezetvédő. — Csakhogy nincs így, ugyanis a járványok jellemzője, hogy sohasem fordulnak elő elszigetelten. Sajnos — állapította meg a mérnök —, én is csak az innen-onnan hozzámjutott hírmozaikokból raktam össze a kacsa-tragédia képét, hiszen az ellenzékinek számító szakemberek nem juthatnak el a helyszínre. Ez volna hát a bősi vadkacsapusztulás története dióhéjban. Dühöng a demokrácia és a sajtószabadság akárcsak a pártállamban, amikor szintén alkotmány biztosította az emberi jogokat. Egyelőre csupán a kacsákat mérgezte meg a víz, a parton élők békésen pergetik hétköznapjaikat. Egyelőre csak száz vadmadár pusztulásának hátterét fedi sűrű homály. Lehet, hogy már a közeli jövő meghozza a drámaibb esemény két? Nem akarok riogatni — ezt a pár mondatot is az újságírói lelkiismeret íratta le velem. Magyar műhold Az utóbbi napok számos magyar vonatkozású eseményt hoztak; elég talán, ha a budapesti Antall—Meőiar találkozót említem, hiszen talán most fordult elő kisebbségünk történetében először, hogy a két érintett kormányfő megbeszélésén mint hivatalos főtéma szerepelt sorsunk és jövőnk megvitatása. Számomra még nagyobb élmény volt azonban László Balázs magyar kormányszóvivő bejelentése, amely szerint az év végéig beindul a valamennyi európai magyar által fogható műholdas tévéadás Budapestről. Ez a műsor — melyet kísérleti jelleggel már sikeresen kipróbáltak —, a magyarságról szóló legfrissebb információkhoz juttat majd bennünket. Első kézből értesülhetünk a politika, a tudomány, a kultúra vagy a sport eseményeiről, anélkül, hogy bárki is elferdítené azokat. Ezt az adást nem lehet majd zavarni, hiszen műholdas lesz. A vételéhez szükséges antennát bárki beszerezheti és elhelyezheti a lakásban. Hogy mit jelent a jövőnk, tehát fönnmaradásunk szempontjából ez a műsorszórás, arra egyetlen szóval lehet válaszolni: mindent. Úgy lehetünk magyarok, hogy egyúttal európaiak is leszünk, hiszen az információk áramoltatása és gyors rendszerezése-felhasználása egy-egy tár(Folyíatás a 2. oldalon) f Beszélgetés Csoóri Sándorral
