Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)

1992-08-10 / 175. szám

Munkanélküliségi helyzetkép Közélet^^s^^azdasáLg^^íiapila^ 1IKTFO II* évfol.vaiu 4ra 2,30 korona Csökken, de emelkedik is Szlovákiában az első félév végén, azaz június 30-án 282 307 munka­nélkülit tartottak nyilván, ami 11,3 százalékos munkanélküliséget je­lent. A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint azon­ban megállapítható, hogy a munkaügyi és szociális minisztérium nyil­vántartásától eltérően a munkanélküliek reális száma 338 ezerre, a munkanélküliség aránya pedig 13,5 százalékra tehető. Noha a statisztikai hivatal adatai javarészt becsléseken alapulnak, de szakemberei szerint mégis ponto­sabbak, mivel a felmérés során azo­kat az adatokat hasonlították össze, amelyek a munkaügyi hivatalok nyil­vántartásából kikerült munkakere­sők számára, illetve azoknak a szá­mára vonatkoztak, akik valóban ta­láltak új munkahelyet. A Szlovák Statisztikai Hivatal e­lőzetes becslése szerint a múlt évi adatokhoz viszonyítva mintegy 8 százalékkal csökkent a foglalkozta­tottság, mégpedig elsősorban az iparban (16 százalék), valamint az építőiparban (9,7). Az alkalmazot­tak száma a közlekedésben, a mező­­gazdaságban, a tudományos és ku­tatási szférában, továbbá a kereske­delmi-műszaki szolgáltatások terén, (Folytatás a 2. oldalon) A közös állam pártolóinak tanácskozása Szlovákiai vasútállomás Csehországban A „hivatalos irányvonal” ellen Jan Sokol: „A DSZM még meggondolhatja magát” Pozsonyban tegnap a Csehszlovák állampolgárok közös érdekei címmel tanácskozást tartottak, amelynek a résztvevői elsősorban az ország esélyeiről, az állam kettéválásának negatív következményeiről, illetve a jelenlegi helyzetből kivezető utakról beszéltek. Az összejövetelt a Pros­peráló Csehszlovákiáért Polgári Kezdeményezés nevű föderációpárti szervezet rendezte. A tanácskozáson részt vett Ján Petrík, a Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke, Ján Holcík, a Demokrata Párt elnöke, Jan Sokol, a Nemzetek Kamarájának volt elnö­ke (Polgári Mozgalom), továbbá Ivan Fiséra, a Csehszlovák Szociál­­demokra Párt tagja, Jan Dvorak, az A Polgári Demokrata Párt és a Kereszténydemokrata Párt kép­viselőinek múlt hét végi parla­menti obstrukciója Pavel Jajtner­­nek, a Szövetségi Gyűlés alelnöké­­nek (KDU—CSNP) a véleménye szerint csak ürügy volt arra, hogy napfényre kerüljön a PDP—KDP és a DSZM közötti, eddig rejtett konfliktus. Jajtner az Ismert személyiségek a hét eseményeiről című tegnapi tévé­vitában ezzel összefüggésben rámu­tatott arra, hogy a konfliktus a Pol­gári Demokrata Párt és a Demokra­tikus Szlovákiáért Mozgalom prog­ramjának összeegyezhetetlenségé­­ben gyökerezik. Az obstrukció kap­csán Karol Stome polgári demokra­ta párti parlamenti képviselő kije­lentette, hogy a PDP számára nem is annyira a Szövetségi Biztonsági Hírszerző Szolgálat tevékenységére felügyelő parlamenti ellenőrző szerv elnökének a tisztsége a fontos, ha­nem inkább az, hogy megszegték a Önigazgatási Demokrácia Moz­galma—Morvaország és Szilézia Társaság tagja, valamint Egon Lánsky rendkívüli és meghatalma­zott nagykövet, Csehszlovákia ál­landó európa tanácsbeli képviselője és JifíKotas, a Konzervatív Párt— (Folytatás a 2. oldalon) lefektetett megállapodásokat. Pavel Dostál a vitaműsorban úgy fogal­mazott, hogy a cseh koalíció képvi­­(Folytatás a 2. oldalon) Szombaton délután ért véget Tú­­rócszentmártonban a „legősibb szlovák nemzeti, kulturális és tudo­mányos intézmény", a Matica slo­­venská kétnapos közgyűlése. A ta­nácskozáson szombaton részt vett Vladimír Meciar, a Szlovák Köz­társaság miniszterelnöke is. Felszólalásában a kormányfő úgy vélekedett, hogy a Matica tölti be a katalizátor, az egyesítő, az eszmei és erkölcsi vezér szerepét abban a küz­delemben, amelyet Szlovákia azért folytat,, hogy megtalálja helyét Eu­rópában. Ezért ígéretet tett a szer­vezet tagjainak, hogy kabinetje sok­oldalúan segíteni fogja a nemzeti in-Az utóbbi időben egyre több szó esett a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztár­saság közötti hatátvonal esetleges mó­dosításáról. Imrich Hornansky, a Szlo­vák Geodéziai és Kartográfiai Hivatal elnöke legutóbbi nyilatkozatában az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy je­lenleg három helyen jöhet számításba a két köztársaság közötti határ vonatának a megváhoztatása. Szavai szerint azon­ban a cseh—szlovák „határkérdés” nem hozható összefüggésbe az ország politi­kai problémáival, de az államjogi elren­dezéssel sem. A határ egyik „kérdéses” szakasza Szakolcától a Morva folyó eredeti folyá­sa mentén egészen az osztrák határig húzódik. A meder „kiegyenesítése” nyomán a határvonal kikerült a Morva folyásából, s ezért ha a határt a folyó új medréhez igazítják, akkor a Szlovák Köztársaság 1,28 négyzetkilométer te­rületet veszít el. Horúansky rámutatott, hogy a határfolyók esetében ez szokásos eljárás a határvonal módosításában, s jelenleg az illetékesek keresik a megfe­lelő helyet az említett terület „kompen­zálására”. Ebben az esetben a Szlovák tézmény fejlődését. Az államjogi el­rendezésről szólva a „maticások” előtt elmondta: a szlovák fél arra tö­rekedik, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy az állam szétesése ne öltsön ellenőrizhetetlen méreteket. Mint mondta, a Polgári Demokrata Párt radikális szárnyá­nak tagjai már csupán az azonnali különválást sürgetik. „Bízva abban, hogy a PDP vezetőjének sikerül konszolidálnia a pártjában kialakult helyzetet” — fűzte hozzá. Megálla­pította, hogy Szlovákia „tartózko­dóbb”, mivel még nem rendeződött a kulturált válás, az utódlás és a va­­gyonelosztás kérdése. Nemzeti Tanácsnak és a Cseh Nemzeti Tanácsnak kell pontot tennie az ügy végére, mégpedig úgy, hogy a két parla­ment alkotmánytörvényt hagy jóvá a ha­tár e részének a módosításáról. A másik hely a Szenici járásban levő Vrbová községben található, ahol a falu vasútállomása a „határon túl”, a Cseh Köztársaság területén fekszik. Ebben az esetben a Szlovák Köztársaság sürgeti a határvonal megváltoztatását, amely azt jelentené, hogy a Cseh Köztársaságtól kellene elvenni területet, s azt ugyan­csak „kompenzálni” kellene. Imrich Horúansky szerint a szlovák belügymi­nisztérium a közeljövőben tesz javasla­tot a vasútállomás „visszaszerzésére”. A harmadik hely a Csacai járás Tren­­csénmakó községében levő Laktanya nevű üdülőközpont, ahol a hétvégi há­zak tulajdonosainak többsége cseh ál­lampolgár, de a 0,3-0,5 négyzetkilomé­ternyi terület a Szlovák Köztársaság ré­szét képezi. A határügyben a hétvégi házak tulajdonosai már bizottságot is felállítottak, s a határvonal módosításá­ra vonatkozó követeléseiket éppen arra alapozzák, hogy bár az üdülőközpont Meőiar a továbbiakban úgy fogal­mazott, hogy Szlovákia nem válik a kontinens destabilizáló tényezőjévé és nem is kívánja elszigetelni magát. Szavai szerint a világ elsősorban a demokratikus fejlődés megőrzését, a békés kettéválást és a kisebbségi jogok tiszteletben tartását sürgeti. „Ha ezeket a feltételeket teljesítjük, akkor problémamentes lesz belépé­sünk Európába. Csak a mi hibáink állíthatják meg az integrációs folya­matot és tehetik lehetetlenné az át­lépést a kontinens nyitott ajtaján. Nem akarunk csak a Kelet felé néz­ni, de ha a Nyugat becsapná orrunk (Folytatás a 2. oldalon) Szlovákiában található, de az oda járók többségének állandó lakhelye a Cseh Köztársaságban van. Tekintettel arra, hogy a követelés a Cseh Köztársaság szempontjából még nem tekintehető hi­vatalos kérelemnek a Szlovák Köztár­saság irányában, ebben az esetben a határmódosítás kérdését „befagyasztot­ták”. Ami a trencsénmakói és a csacai önkormányzat véleményét illeti, a köz­ség és a város egyaránt elutasító állás­pontra helyezkedik, mivel ha lemonda­nának az üdülőközpontról, akkor a kü­lönféle illetékek elmaradásával évi 250 ezer koronát veszítenének el. Ma még melegebb lesz 38 fok árnyékban A hét végén is sokéves hőmérsék­leti rekordok dőltek meg. A Szlovák Köztársaság területén például szom­baton a hőmérő higanyszála 29—34 fokig emelkedett. Pozsonyban 34 fo­kot mértek, amellyel megdőlt az 1948- as csúcshőmérséklet. A .jégtörő febru­ár" évében augusztus 8-án .csupán" 33,2 fokig emelkedett a kora délutáni hőmérséklet Egyébként szombaton a legmelegebb Gyűgyön volt, itt 34,2 fo­kig emelkedett a hőmérő higanyszála A kánikula vasárnap is zavartala­nul folytatódott. A Szlovák Hidromete­­orológiai Intézet tájékoztatása szerint ma még tovább emelkedik a hőmér­séklet: Szlovákia déli és délnyugati részén meghaladhatja a 38 fokot is. A néhány hete tartó trópusi meleg­ben jelentősen csökkent a folyók víz­állása is. Többségük esetében napon­ta 3-4 cm-rel esett vissza a vízszint. Még emlékezhetünk arra, hogy az elő­ző év augusztusában a Duna árvízzel .fenyegetőzött", most azonban ennek a veszélye nem áll fenn, hiszen alig éri el a 150 cm-es vízállást. Kiadósabb eső július derekától sehol sem volt, csupán néhány helyi zivatar képez ki­vételt. Az utóbbi napokban csak a Ri­maszombati járásban levő Ajnácskőn hullott számottevő csapadék. A csehszlovák válás külföldi szemmel A múlt heti parlamenti obstrukció visszhangja Fényt kapott a konfliktus? A Matica slovenská túrócszentmártoni közgyűlése Megint Markus a szlovákok „anyácskája” Mint ismeretes, az Európai Közösség bejelentette, hogy egyelőre félreteszi a Cseh­szlovákiával kötött társulási meg­állapodás ratifikálását. Ezzel szer­tefoszlani látszanak azok a remé­nyek, hogy a korábban kialkudott formulát egyszerűen ráhúzzák az új helyzetre, illetve valamilyen arányban felosszák a kialkudott jogokat és kötelezettségeket. A fejlemény nyomán várhatóan is­mét kiéleződik a vita a két köztár­saság különválásának költségeiről — írja a Handelsblatt. Brüsszeli döntés „komoly” ha­tással lehet a visegrádi hármak kö­zépső országára — mondotta Ru­dolf Filkus, a szövetségi miniszter­­elnök szlovák származású helyette­se —, aki szerint nem kizárt, hogy a válás miatt Bulgária és Románia mögé kell besorolniuk, várva egy új társulási egyezmény megkötését. A politikus szerint különösen nagy a csalódás azt követően, hogy már szeptemberre várták a tavaly év vé­gén aláírt eredeti megállapodás ra­tifikálását. Az EK központjából származó értesülések szerint az Európa Par­lament az eredetileg tervezett idő­pontban, szeptember közepén na­pirendre tűzi a Budapesttel és Var­sóval kötött társulási szerződés ra­tifikálását. A brüsszeli bizottság szóvivője kérdésre válaszolva kije­lentette, hogy azért ragaszkodnak az eredeti menetrendhez, mert nem akarják, hogy Magyarország és Lengyelország a közöttük fekvő ál­lam belső problémái miatt hátrá­nyos helyzetbe kerüljön. Eközben mind Prágában, mind Pozsonyban igyekeznek elkerülni, hogy viselni kelljen a fenyegető el­szigetelődés következményeit. Bár Csehország az új helyzetben is bírja a Nyugat szimpátiáját, Václav Kla­us miniszterelnöknek el kellett vi­selnie egy súlyos csalódást. A két országrésszel aláírt közös megálla­podásért felelős EK-delegációveze­­tő, l-eopoldo Giunti elutasította azt a javaslatot, hogy a jogokat és köte­lezettségeket egyszerűen osszák meg Csehország és Szlovákia kö­zött. A Közösség tisztviselője sze­rint a korábbi szövetségi kor­mánnyal kialkudott kvótákat tel­jes egészében újra kell tárgyalni. Giunti azt sem találta megható­nak, hogy Meíiar késznek mutat­kozott közös cseh szlovák képvi­selet Brüsszelben való fenntartá­sára a különválás után. A pozsonyi kormányfő a hét közepén egyébként ismét megerősítette a parlament előtt a föderáció megszüntetésére irá­nyuló szándékát, és kijelentette, hogy pártja előkészít egy ilyen tar­talmú törvénytervezetet. (VG) jl VLADIMÍR MECIAR: „Nem akarok szlovák elnök lenni” Határmódosítási adok-kapok Kútba esik az EK-társulás...

Next

/
Thumbnails
Contents