Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)
1992-08-26 / 189. szám
1992. augusztus 26. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Az ANDREW után BUSH is „végigsöpört” Floridán Csehszlovákia a tárgyalások híve Rendkívüli ENSZ-közgyíílés Az iszlám államok kérésére, amelyet Törökország nyújtott be az ENSZ-hez, összeült a világszervezet rendkívüli közgyűlése. Az iszlám országok fokozni szeretnék a nyomást a szerbekre, akik a boszniai muzulmánok ellen harcolnak. Megfigyelők nem feltételezik, hogy a közgyűlés konkrét intézkedéseket hozna, valószínű, csupán határozatot fogalmaznak meg. A közgyűlés vitájába 41 ország képviselője jelentkezett. Törökország képviselője bírálta, hogy a nemzetközi közösség igen lassan és késedelmesen tesz lépéseket a boszniai helyzet megoldására. Az iszlám országok szerint a nyugati államok magatartásukkal a szerbek és a horvátok malmára hajtják a vizet, hogy így űzzék ki Európából az iszlám utolsó maradványait. A jugoszláv külügyminiszter a közgyűlésen elutasította a felelősséget a bosznia-hercegovinai agresszióért. A bosnyák külügyminiszter ezzel szemben azzal vádolta Belgrádot, hogy a boszniai tragédiát ő okozta. A közgyűlésen éles hangú felszólalások hangzottak el, amelyek az eddig is ismert álláspontokat tükrözték. Csehszlovákia képviselője, Eduard Kukán véleménye szerint a volt Jugoszlávia területén dúló mély válságot csak politikai párbeszéd útján lehet rendezni. Csehszlovákia csatlakozott a Jugoszlávia elleni szankciókhoz és kiküldte csapatait az ENSZ-erőkbe. Szükség esetén részt vesz a szankciók szigorításában is. Legfőbb feladata azonban az, hogy az EBEÉ elnökeként tárgyalóasztalhoz kényszerítse a Jugoszláviában szemben álló feleket. George Bush amerikai elnök tegnapra virradóra villámlátogatást tett Floridában, amelyen az Andrew nevű hurrikán söpört végig. Az elnök meglátogatta Miamit, amelynek központja a legnagyobb károkat szenvedte az utóbbi hatvan év alatt. A hivatalos adatok szerint tíz ember életét vesztette, több százan megsebesültek és a károk több mint 1 milliárd dollárt tesznek ki. „Amit láttam, az olyan, mint egy légitámadás utáni város” — jelentette ki a helyszín megtekintése után Florida kormányzója, Lauton Chiles. A hurrikán Floridában nem mérséklődött, most a Mexikói-öböl fölött örvénylik, a meteorológusok szerint újabb erőket gyűjt és New Orleans felé vette az irányt. New Orleansban és környékén 1,5 millió ember kimenekítésére készülnek. Az emberek bedeszkázzák az ablakokat, ivóvízkészleteket és élelmiszert gyűjtenek. Miamiban, ahol 260 kilométeres óránkénti sebességgel söpört végig a szélvihar, a károkról pontos jelentések még alig érkeznek, mert a hurrikán elszaggatta a telefonvonalakat. A hírek szerint teljesen tönkrement a helyi amerikai légitámaszpont és Homestead városa. 1 millió ember maradt villanyáram nélkül és a Floridai-félsziget déli részén 700 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát. A lakóházak többségének tetőit a szélvihar elsodorta. Bush elnök Floridát természeti katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította és szövetségi segélyt ígért. Feltehetően kiküldi a hadsereget, a nemzeti gárdát és a rendőrséget. A rendőrség és a nemzeti gárda fő feladata az lesz, hogy elejét vegye a rablásoknak a rombadőlt házakban. A kormányzó Miami járásban éjszakai kijárási tilalmat rendelt el. Háborús felhők Grúzia felett Abbáziában már harcolnak Ma kezdődik a Jugoszlávia-konferencia Abháziában már több mint 1500 önkéntes szivárgott be Dél-Oszétiából és a kaukázusi hegyi nemzetek konföderációjából. Az önkéntes csapatok parancsnoka szerint ezen kívül több kisebb csoport is érkezik a köztársaságba és csak a helyszínen verődnek össze nagyobb alakulatokba. A fegyvereseket nem állami alapokból pénzelik, hanem a felszerelést és a fegyvert mindenki maga vásárolja meg. Eszak-Oszétiában tartanak attól, hogy az önkéntesek összevonása a térségben Grúzia erélyes reakcióját váltja ki. Az önkéntes csapatokat Gagra város környékén vonták össze és úgy tűnik, a város elfoglalására készülnek. Tegnap már ki is robbantak a harcok, amelyeknek 45 halálos áldozatuk volt. Szuhumit a grúz kormánycsapatok ellenőrzik és védik az üzleteket, a vízvezetékhálózatot és a helyi közlekedési létesítményeket. A hírek szerint Sevardnadze és Jelcin a napokban találkoznak, hogy megítéljék a Kaukázuson-túli és az abháziai helyzetet. Moszkva szerint az ügy rendkívül bonyolult, mert Oroszország elismeri Grúzia területi sérthetetlenségét, de még nem nyilatkozott Abházia felől, amely el akar szakadni Grúziától. Grúziában a napokban már megkezdték a mozgósítást és most újabb korosztályokat hívnak be a hadseregbe. Új hangnem Washingtonban hétfőn megkezdődött a közel-keleti béketárgyalások újabb fordulója. Mindkét tárgyalófél elismerte, hogy jelentősen javult a tárgyalások hangneme és légköre. Késve bár, de megérkeztek a palesztin tárgyalóküldöttség azon tagjai is, akiknek az izraeli fél korábban megtiltotta a kiutazást. Tegnap közölték, hogy Izrael kész részlegesen kvonni csapatait a Golan-fennsíkról, ha cserébe aláírhatja Szíriával a békeszerződést. Ezt tegnap Simon Perez Jeruzsálemben jelentette ki. A szíriai küldött a konferencián beszédét e terület visszaadásának követelményével kezdte. A katonák a válságtérségbe vezető utakat akarják ellenőrzésük alá vonni. Az abháziai grúz csapatok új főparancsnoka ultimátumot intézett az abház parlament elnökéhez, hogy 24 órán belül mondjon le, különben a grúz csapatok megkezdik a harci cselekményeket. Az ultimátum határideje ma délelőtt 11 óra. Ugyanakkor az abház parlament sajtóközpontjában közölték, hogy a „nemzetközi erők” sikeres harci cselekményeket hajtottak végre Szuhumi és Gagra környékén. Állítólag negyven grúz gárdistát öltek meg. A legújabb hírek szerint az Abháziába beszivárgó önkéntesek száma már elérte az 5 ezret. (Folytatás az 1. oldalról) Olaszország nemzetközi szerződéssel rendezte, amelyet a dél-tiroliak képviselői is elfogadtak. Finnországban 15 százaléknyi svéd él, ráadásül azelőtt Svédország része volt az ország. Mégis: türelemmel sikerült megnyugtató megoldást találni, és szinte az egész ország kétnyelvűvé vált. Mindkét nép körében sokan beszélik a másik nyelvét. Annak idején a kommunizmus megoldást ígért a sajgó kisebbségi gondokra. Köztudott: ez az igyekezet csődhöz vezetett. A szabadságjogok csorbultak, az egyházak megszűntek a nemzetiségek fellegvárai lenni, megszűnt a magántulajdon és szigorú állami ellenőrzés alá kerültek az iskolák. Önrendelkezési törekvések A kommunizmus összeomlása a kisebbségek számára megadta azt a lehetőséget, hogy megszervezzék önmagukat és kulturális létesítményeket hozhattak létre. Az új helyzetben a kisebbségek is önrendelkezni akarnak önkormányzati szinten. Ez a törekvés nem bomlást idéz elő, hanem önigazgatási, helyi szinten teszi lehetővé az együttélést. Az egyházi autonómia jó példa arra, hogy különböző vallási közösségek egymás mellett léteznek. (Folytatás az 1. oldalról) a falvakban, beszüntetni az ellenségeskedést, bezárni a menekülttáborokat és tiszteletben tartani a kisebbségi jogokat. Tegnap kezdtek gyülekezni Londonban a konferencia résztvevői. Ide várják Tudj man horvát és Milosevics szerb elnököt is. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter tegnap már elutazott Moszkvából és Londonban találkozik Major kormányfővel, valamint Hurd külügyminiszterrel. Kozirev tanácsadója elutazása előtt kijelentette, hogy Oroszor-Hamarosan a magyar parlament elé kerül a kisebbségi és etnikai csoportokról szóló törvény. Ez biztosítani kívánja számukra a jövőt. „Mi szükséges a megoldáshoz?” — tet: te fel a szónoki kérdést a magyar külügyminiszter, s rögtön „válaszolt” is: — Öszszességében a kisebbségek olyan garanciát kell hogy kapjanak, amelyekből világosan kitűnik, van jövőjük szülőföldjükön, ahol évszázadok óta élnek. Kérdések, válaszok A miniszter előadása után az újságírók kérdéseire válaszolt. □ Sokakat érdekel, mi lesz a magyar műholdas adások sorsa. — A magyar kormány nagyon fontosnak tartja az adás biztosítását. Véleményem szerint, még ez évben megvalósul. □ Miniszter úr, mi a véleménye Václav Klausnak arról a kijelentéséről, hogy nem kíván közvetíteni a magyar és a szlovák fél között a szlovákiai kisebbség ügyében? — A magyar kormány részéről ilyen óhajt nem támasztott senki. Ez elsősorban a szlovákok és magyarok ügye. Egy harmadik fél lehet jó közvetítő, de jobb a közvetlen tárgyalás. Václav Klaus erős személyiség és pragmatikus politikus, így nemcsak felkérésre, de anélkül sem hajlandó közvetíteni. A függetlenedő Szlovákia és Magyarország közös érdeszág a konferenciát nem tekinti valamiféle bíróságnak, amely büntetni akar az elkövetett vétkekért. Moszkva szerint a konferenciának újabb lépést kell tennie a véres konfliktus felszámolása felé. Egy olyan bizottságot kellene létrehozni, amely ellenőrizni fogja a londoni fórum döntéseitnek végrehajtását. Tegnap érkezett a hír, hogy lord Carrington a konferencia előestéjén lemondott tisztségéről és nem közvetít többé a délszláv konfliktusban. A 73 éves politikus 1991 óta az EK Jugoszlávia-konferenciájának elnöke volt. ke a jó viszony közvetlen kialakítása. □ Az MKDM azt nyilatkozta, hogy Magyarországhoz fordul a magyarok autonómia-törekvéseinek támogatására. — Erről csak a sajtóból szereztem tudomást. Minden európai állam felelősséget érez a másik ország iránt, milyen mértékben tartja be a jogokat és demokratikus szellem érvényesül-e. Magyarország kiáll a boszniaiak jogaiért, a palesztinok autonómiája mellett, mégha Izrael álláspontját is megérti. Ez az ország elvi politikájából adódik. Nem hiszem, hogy Magyarországnak kell ez ügyben lépnie, mert ez Európa felelőssége. Nem Magyarország a legfőbb fórum, □ Milyen elvekre kívánják alapozni a szlovák—magyar szerződést? — Le kell zárni a múltat. A kassai kormányprogramra gondolok. Fontos elem, hogy ellentétben a kommunista korszak szerződéseivel, az állampolgár érdekeit kell szem előtt tartani, s nem rekeszthetők ki ebből a kisebbségek. Nem szabad az ő fejük fölött megkötni a szerződést. Az államközi szerződésnek mindkét ország számára előnyösnek kell lennie. Biztosítania kell a szlovákiai magyarok és a magyarországi szlovákok jövőjét. A szerződésnek olyannak kell lennie, hogy azt a kisebbségek örömmel fogadják. Előnyt, garanciát és támogatást jelentsen számukra. BALASSA ZOLTÁN A polgár érdekeit kell szolgálni „Bartóki szintézist teremteni a politikában is” (Folytatás az 1. oldalról) sen bizonytalan az élete és jövője. Bizonytalanok a reflexei. A magyarságnak rettenetesen nagy gondot jelent az, hogy sokáig nem volt igazi tudata. Itthon, Magyarországon sem volt a nemzetnek tudata. Nem volt tudatunk a kisebbségekkel való kapcsolatunkban sem. A szétszórtan élő magyaroknak sem volt elég nemzettudatuk. Minden csupán töredékes volt. Márpedig a magyarságnak meg kell teremteni történelmi tudatát, viselkedési, politikai tudatát, veszélytudatát, jövőtudatát. A magyarságnak meg kell teremtenie a szétszórtságban élő magyarok „szétszóródási tudatát”. Tehát tisztázni kell, hogy mit jelent a tudat, és feltérképezni azt, hogy mit lehet vele kezdeni. Persze, mindezekből lehet töredékeket felmutatni, hiszen az elmúlt évtizedekben, ha nem is határozottan, de részletekben sok dolog elhangzott azzal kapcsolatban, hogy rendbetegyük nemzettudatunkat. Elég, ha csupán Illyés Gyula, Németh László irtózatos erőlködésére gondolok, o S itt volt például 1956 és a második világháború utáni időszak. Egész egyszerűen még azt is megtiltották, hogy beszélhessünk 1956-ról... — Igen. 1956-ról valóban nem lehetett beszélni. A nemzettudatot a háború után sem tudtuk tisztázni úgy, ahogy egy nemzetnek azt tennie kellett volna. Azok a politikai erők, amelyek a második világháború után átvették Magyarország irányítását, sokkal inkább a bűntudatot fokozták, mint a magyarságtudat „tisztába tevését”. A Nagy Imre-féle kormányprogram idején elkezdődött valami „morcogás”. Mégpedig egy olyan lélegzetvétel, hogy a magyar nemzet majd’csak eljut odáig, hogy tisztázza a saját szerepét, forradalom nélkül. El kellettjönnie 1956-nak, amely a magyarságot erkölcsileg is igazolta. Ha néhány napig is, de igazolta. Ezt követte egy hallgatási időszak. Hosszú ideig nem lehetett beszélni arról, hogy mit gondolok a magyarságról, önmagunkról, a környezetünkről, a hozzánk tartozó kisebbségekről. Kérdezem én: hogyan szerezze meg egy nemzet a nemzeti tudatát, hogyan szerezze meg saját történelmi tudatát, ha ilyen fontos történelmi dátumokhoz nem férhet hozzá, s nem beszélhet róla? Huszonöt-harminc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy kissé feloldódjon ez a hangulat. Ehhez azonban életveszélyes játékba kellett belefognunk. Meg is volt az eredménye. Nagyon sokan nacionalistának neveztek bennünket csupán azért, mert azt akartuk: a nemzet tudatában ne csupán homályos foltok jelenjenek meg. Nagyon burkolt, észrevehetetlen eszközökkel kordában tartották és bekebelezték a nemzeti és történelmi tudatot. Ezért következett be az, hogy a magyar múlt — amely igazi energiaforrásunk lehetett volna — feledésbe merült, benőtte a gaz. S ezért következett be az is, hogy az anyaországon kívül élő magyar kisebbségekkel nem tudtunk úgy törődni, ahogyan kellett volna. Ellenkező esetben — a tudat helyreállását követően — a szellem rögtön követelte volna tisztázni: mi is történt valójában Magyarországgal és a magyarsággal a XX. században? Ki lehet-e iktatni egy nemzet történelméből ezer évvel szemben azt az ötvenhatvan esztendőt, ami Tiranon óta meghatározott bennünket? Itt számos tisztázatlan kérdés volt, ezért nem működött nemzeti tudatunk. • Nemzeti és hovatartozási tudat tekintetében mi a véleménye a szlovákiai magyarságról? — Kényes kérdés ez, de fel kell tennünk. Az első bécsi döntés alapján a felvidéki magyarság visszakerült Szlovákiához. A kisebbségi magyarok nagyon különös helyzetben voltak, hiszen gazdaságilag talán jobb helyzetük volt, mint az akkori Magyarországon lett volna. A hovatartozás tudata azonban egészen mást jelentett. Tehát nemcsak a két országot választották szét, hanem az emberi életeket is. Ez pontosan olyan, mint ha a testet és a lelket választanánk el. Tehát a felvidéki magyarság a Csehszlovák Köztársasághoz tartozott, és tartozik ma is, de lélekben mindig a magyarsághoz húz. Ezt a kérdést nem lehetett és nem lehet soha kikerülni. El kell érnünk, hogy a meghasonulás ne válassza ketté az emberi lelket és tudatot. o Köszönöm a beszélgetést! TARICS PÉTER JvOMÁNIÁBAN a Demokratikus Konvenció ellenzéki tömörülés hivatalosan is bejegyeztette jelöltjét az elnökválasztásokra. A konvenció jelöltje Emil Constantinescu 53 éves egyetemi tanár, a bukaresti egyetem rektora. Constantinescu Iüescu legjelentősebb versenytársaként indul a szeptember 27-én megrendezésre kerülő elnökválasztásokon. Iliescut a nacionalista irányzatú erők, versenytársát pedig 20 ellenzéki párt és mozgalom támogatja. fkONRÁD RAISER német teológust választották meg Genfben az Egyházak Világtanácsa főtitkárává. A világtanács 320, többnyire nem katolikus egyházat tömörít. Bush amerikai elnök a Republikánus Párt kongresszusa után megindult ellenjelöltje előnyének kiegyenlítése felé a népszerűségi listán. Az ÁBC tévétársaság közvélemény-kutatása szerint Bushra már a megkérdezettek 42 százaléka, Clintonra pedig 48 százaléka szavazna. Törökországban tegnapra virradóra a kurd felkelők 11 török katonát öltek meg. Megállítottak egy autóbuszt, amelyet kiürítettek, kiválogatták a katonákat, az utasokat továbbengedték, a katonákat pedig agyonlőtték. AkíHITO japán császár nejével október 23—28 napokban látogatást tesz Kínában a Kínai Népköztársaság elnökének meghívására. Az utazást a japán császár sokáig fontolgatta, mert úgy vélték, hogy személyét támadások érhetik Kínában, ami a császár isteni lényének megszégyenítése lenne. PINOCHET volt chilei diktátor, aki 1990-ben hivatalosan lemondott ugyan a kormányfői tisztségről, még mindig a hadsereg főparancsnoka. A főparancsnoki tisztet már 19 éve tölti be. A 76 éves tábornokot még 1973-ban Salvador Allende elnök iktatta be tisztségébe, A tábornok alig egy hónappal kinevezése után megdöntötte Allende kormányát. SEVILLÁBAN lelkesen fogadták Mihail Gorbacsovot, aki feleségével együtt meglátogatta a világkiállítás orosz pavilonját. Gorbacsovot Felipe Gonzalez spanyol kormányfő hívta meg. A volt szovjet államfő Mallorca szigetén találkozott János Károly királlyal is. DéL-AFRIKÁBAN Richmond városában rendőrruhába öltözött ismeretlen tettesek agyonlőttek egy helyi néger törzsfőnököt, feleségét és négy gyermekét, köztük egy négyéves kisfiút is. A hét végén ezen kívül 14 további személyt öltek meg. Ez volt az utóbbi hónapok legvéresebb hétvégéje a Dél-Afrikai Köztársaságban. A déli Országrészben egy rendőr nyolc embert lőtt agyon, köztük a rendőrőrs fehér főnökét is. Áldozatai között egy négyéves kislány és két asszony is volt. Az ámokfutó rendőr tette után főbe lőtte magát. ]VIoNTREALBAN egy egyetemi tanár munkahelyén agyonlőtte két kollégáját és az egyetem három alkalmazottját megsebesítette. Két túszt ejtett és elmenekült. Röviddel azután elfogták. A gyilkos tanár Valerij Fabrikant volt, aki húsz évvel ezelőtt telepedett le Kanadában. Az elkövetőnek személyi ellentétei voltak az egyetem vezetésével. Moszkvában a bűnöző csoportok közötti harc egyre élesebb formákat ölt. Moszkva egyik főterén robogó taxiból kézigránátot dobtak az utcai árusok bódéira és két arrajárót megsebesítettek. Moszkvában a gangek háborúja dúl, egyrészt a hazai bűnözők, másrészt pedig a kaukázusi bűnözők között. Tombolnak a szélsőségesek Tegnapra virradóra a rostocki idegengyűlölő zavarágsok után visszavonták a rendőröket az utcákról, mert már 20 órai bevetés volt mögöttük. A szünetel kihasználva az idegengyűlölő szélsőségesek újból megtámadták az idegenek szálláshelyét. Az épületet gyújtópalackokkal lángba borították. Néhány vietnaminak a tetőn át sikerült elmenekülnie. Az idegenek többségét, főleg a romániai romákat, már korábban sikerült Mecklenburgba menekíteni. Az újból kivezényelt rendőrség segítségére bevetették a helikoptereket is és behívták a határőrség tagjait. A radikálisok több tucat rendőrt megsebesítettek. A zavargások kapcsán felsőbb szinten felmerült az ilyen esetekre vonatkozó törvények módosításának szükségessége is. Á válságstáb ugyanis olyan helyzetbe került, hogy nem képes megfelelő módon reagálni az ilyen megmozdulásokra, amelyeket ráadásul a helyi lakosság is támogat. I
